Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
Előjelek és megvalósulás Megjegyzések egy községi tanács üléséről — Elolvasta az előterjesztéseket. A mellettem ülő kövér, ötvenes férfi bólintott: — El. — Mit szól hozzá? — Hát... Azután néhány perc múlva — kihasználva újabb ismerősök érkezését — el is ült mellőlem. Előttem egy hozzá hasonló korú férfi magyarázta társának: — Én mindig elolvasom, amit küldenek. Azután, ha találok bennük olyat, amihez jobban értek, van véleményem róla, megjegyzem. Most nem volt ilyen rész. Ezek tények, nem lehet mit hozzájuk fűzni. E két megjegyzés birtokában és az írásos előterjesztésekkel a kezemben próbáltam találgatni: vajon milyen lesz a mai tanácsülés itt, Simonién? Szó nélkül hagyják-e a tagok a két napirendet, gépiesen megszavazzák-e a határozati javaslatokat, vagy próbálják megbeszélni a beszámolók tartalmát? Egy tanácsülés sikerét, eredményességét — sok egyéb mellett — két fontos körülmény határozza meg: a témák megválasztása, kifejtése, és az ülés vezetése. Az utóbbi tényező különösen a községi tanácsüléseken jelentős, melyeken általában — mint itt is — többnyire középkorú, vagy inkább azon túli, \ zömmel fizikai munkások, tsz-tagok ülnek, akik nem szoktak hozzá a bonyolult fogalmazásé írásokhoz és szóbeli közlésekhez, meg ahhoz sem, hogy mondanivalójukat szép, kerek formában, mintegy hozzászólásként mondják el. Bizony, ha itt valaki mereven ragaszkodni akar a külsőségek szigorú betartásához, könnyen kudarcba fullaszt- hatja az egész tanácskozást. Kezdjük tehát az elsővel, az előterjesztésekkel. A témák önmagukban is érdeklődésre tarthatnak számot. Az egyik: a községek egészség- ügyi helyzete, a másik: a múlt évi költségvetési és fej- léSitési terv végrehajtása, és az idei tennivalók megvitatása. Ha az első beszámolót elolvassa az ember, hű képet kap az itteni gondokról. (Azt azonban mindkét írásos jelentésről meg kell jegyeznünk, hogy még jobban szolgálnák a célt, ha nem ilyen bürokratikus stílusban írták volna meg.) Ezek egy része anyagi jellegű — javítani kellene a rendelők állapotát, telefon kell az orvosnak, mert jelenleg csak egy berepülőzött vonala van. A gondok másik részén — mint például a tartalék kutak lefedése — kevés pénzből is gyorsan lehet segíteni. Végül a harmadik az, amelynek megoldása a legnehezebbnek látszik és ráadásul a legsürgetőbb: körzeti ápolónőt szerezni a gyermekgondozási szabadságon levő helyett. Azt hinné az ember, hogy e gondot legföljebb tájékoztatásul érdemes a tanács elé tárni. Hiszen megoldása a helyi tanács hivatali kötelessége: biztosítsa hát a személyi feltételeket, az a dolga. Legföljebb kérjen segítséget fölöttes szakigazgatási szervétől. Igen ám, de közismert az egészségügyi középkáderek nagy hiánya országszerte, ráadásul közel a város, mely a szakképesítéssel rendelkező fiatalokat magához vonzza. Mégsem volt hiábavaló az a csaknem fél óra, melyet ezzel a témával eltol- töttek. Igaz, nem sikerült ott helyben megoldást találni. De a nehézségek felvázolása láthatóan együtt gondolkodásra serkentette a teljes létszámban megjelent tanácstagokat. Néhány ötlet is szóba került, és a még ezután születőkkel együtt bizonyára segít kilá- bolni a nehéz helyzetből. A feszültség az ülés második harmadában emelkedett tetőpontra, akárcsak egy jó drámában. A kérdezők, a hozzászólók, a vitázók a pénzügyi jellegű, számokkal tele beszámolóban is megtalálták a számukra fontosat. Nem törődtek bele, hogy ez tulajdonképpen egy kész költség- vetés, ezen változtatni ugyancsak bajos lenne, hiszen a járás is jóváhagyta, hanem elmondták a magukét. Először is azt, amit ugyan eddig is tudtak valamennyien és a tanács vezetői sem titkoltak: hogy jóval több a sürgős feladat, mint az elvégzésükhöz szükséges pénz. (Mint a tanács elnöke elmondta, szegény a körzet, gyengén gazdálkodott a tsz, és nincs üzem, vállalat a tanács hatásköri területén, ahonnan némi többletbevételt várhatnának.) Szóval, annyival kell gazdálkodni, amennyi e kimutatásokban olvasható. Mégsem tekinthető .időpazarlásnak, hogy többen elmondták véleményüket: kevés ez a pénz erre vagy arra a megjelölt munkára. Megjegyzéseik kapcsán ugyanis felizzott a vita: hogyan lehetne mégis elérni a kitűzött célokat ebből az összegből. És elhangzott a javaslat, ami tulajdonképpen egyáltalán nem új, mégis jó, hogy nem az elnökségi asztal mellől tették, hanem a széksorokból: vállaljanak több társadalmi munkát például a járdaépítésben a családok, a háztulajdonosok, és minden községben azonos arányban. Azután hallottunk a zselicszentpáliak, a zseíickislakiak jó példájáról, ahol a tanácstagok minden vita nélkül meg tudták értetni, hogy a legdrágább kőkerítést is föl kell szedni, ha a közös érdek úgy kívánja, és megfelelő társadalmi munkát kell végezni, hogy minél hosszabb járda készüljön a tervezett összegből. A négy község képviselői — egy kicsit túlfűtötten ugyan, de nem sértőn: -— okosan, felelősséggel vitáztak, és végül kedvező megállapodásra jutottak. Mindebben nem kis része volt Schlitt János tanácselnöknek. Ö volt a másik»tényező érvényesítője: az ülés vezetője Jól látta el tisztét. Formailag és tartalmilag is. Nem látványosan, elegánsan, pontosan betartva az előírásokat, hanem oldottan, közvetlen hangnemben, ha kellett, közbe-közbeszólva, többször is felszólalva terelte vissza a vitát medrébe; de soha nem úgy, hogy megsértse a tanácstörvényt, vagy éppen a tanácstagok érzékenységét. Minden részletre kitért, nem ígérgetett felelőtlenül, határozottan foglalt állást, és senkit nem oktatott ki helytelen véleménye miatt. Mondatait, érveléseit láthatóan megértették a tanács tagjai. A végén mégis rös- tellkedve mondta: itt nem lehet másképp, nem szabad csak noszogatni az embereket a vitára, fianem néhány mondattal előbbre kell lendíteni a tanácskozást. Mert — tette hozzá — mindig van véleményük, csak segíteni kell ezek felszínre kerülését. Azt hiszem, fölösleges volt mentegetőznie: így volt ez természetes és nagyon emberi — éppen ezért hasznos tanácskozás» Paál László Elterelik a forgalmat Korszerűsítik a 68*as Marcaliban A növekvő közúti forgalom, Marcali fejlődése, a nagyközségen átvezető út bekapcsolódása a nemzetközi turistaforgalomba, sürgetővé tette, hogy korszerűsítsék a 68. számú út marcali átkelési szakaszát. Az útépítési munkák — a közművesített szakaszon — nehéz feladatot jelentenek, körültekintő munkát igényelnek. A szoros határidő — a tervek szerint ez év szeptember 1-én átadják — szokatlanul gyors munkát igényel a kivitelezőktől. Sikeres teljesítése érdekében tegnap délelőtt az MSZMP marcali járási, illetve a nagyközségi bizottsága, a megyei tanács vb marcali járási hivatala, a nagyközségi közös tanács vb, a KPM Közúti Igazgatósága, a Kaposvári Közúti Építő Vállalat, a Somogy megyei Távközlési Üzem, a marcali Szennyvízcsatomamű Társulat, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat és a DÉDÁSZ keszthelyi igazgatóságának vezetői, illetve párt- szervezeteinek képviselői szocialista szerződést írtak alá. Az építkezésben részt vevő vállalatok munkáját a KPM Kaposvári Közúti Igazgatósá-1 ga koordinálja, a határidő teljesítése érdekében soron kívül megteszi a szükséges intézkedéseket. A Közúti Építő Vállalat a munkaerőt. a gépeket és az anyagot adja, de a szerződés szerint azt is biztosítja, hogy az alvállalkozók fennakadás nélkül végezhessék munkájukat. Még az , útkorszerűsítés megkezdése előtt nagyrészt befejezte munkáját a távközlési üzem. A postai légvezetékeket korszerűsítették és a távlati terveket is figyelembe vették, amikor a föld alatti vezetékhez már most elkészítik az épülő úton a szükséges átvágásokat. Az útkorszerűsítés 18 millió forintba kerül. Mintegy 800 méteres szakaszon az utat több mint 14, a többi részt 10 méter szélesre építik. Az összesen 1600 méter hosz- szúságú szakaszból 1100 métert négynyomsávosra építenek át. A Simon téren bedig már a jövő útja épül: mintegy 200 méteres hosszúságban korszerűsítik az úttestet, s itt épül egy négy nyomsáv szélességű híd is. A nagyközségi közös tanács a tegnap aláírt szocialista szerződés szerint biztosítja, i hogy a szükséges munka- és felvonulási területeket a kivitelező vállalatok zavartalanul használhassák. A generálkivitelező a Kaposvári Közúti Építő Vállalat. Maga az út elkészítése 11,6 millió forintba kerül, 4 millió forintot igényel a csatornaépítés és a közműáthelyezés. A kátyúárok hídjának megépítése és a mederkorrekció komi 2 millióba kerül. A közvilágítás korszerűsítésének második ütemében 800 ezer forintra lesz szüksége. A nagyszabású munka teljesen megváltoztatja majd Marcali központjának képét. A tanács számít ebben a hét hónapban a lakosság türelmére, hiszen szeptember elején egy évek óta húzódó gondjuk oldódik meg. Az építkezés ideje alatt elterelik a közúti forgalmat is. Március 4-től — mivel a 40— 80 cm-es pályasüllyesztéssel járó munkák a közlekedést lehetetlenné teszik — a 68. számú főközlekedési út tere- lőútja a Széchenyi utca—Berzsenyi körút lesz. Az öreglak —Marcali út forgalmát pedig április elejétől a Sport utca— Kovács József utca—Dózsa György út felé terelik. M. A. Új termékek, 97 tonna naracszselé Eredményes évet zárt a Nagyatádi Konzervgyár (Tudósitónktól.) Az 1972-es tevékenysége alapján a Nagyatádi Konzervgyár elnyerte a Kiváló vállalat címet. Az üzem párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői tavaly azt a célt tűzték ki, hogy megtartsák a megtisztelő címet. Ennek szellemében tették meg versenyvállalásaikat is a dolgozók. A napokban elvégzett értékelés alapján megállapítható, hogy eredményes évet zárt az üzem. Több mint tizenhét százalékkal emelkedett egy év alatt a termelési érték. Közrejátszott ebben egyrészt a termelékenység növekedése, másrészt a kedvező nyersanyagellátás. Üj termékkel is jelentkezett a konzervgyár a hazai piacon. A műanyag csomagolású E lkészült Barcs nagyközség középtávú fejlesztésének tervjavaslata, ezt megvitatta és elfogadta a községi tanács végrehajtó bizottsága is. A 164 oldalas vaskos kötetet a Pécsi Tervező Vállalat mérnökei, közgazdászai dolgozták ki, a lehető legszélesebb körű informálódás után. A dokumentum igen nagy részletességgel meghatározza a nagyközség fejlesztésének főbb irányait, összegezi azokat a tényezőket, melyek döntően befolyásolják ezt a fejlődést, és előre jelzi a következő évek, sőt évtizedek legfontosabb változásait. Különös érzés forgatni ezt a vaskos dokumentumgyűjteményt, amely meghatározott mederbe tereli a fejlesztési elképzeléseket. Ugyanakkor mégsem szentírás, hiszen a szerzők maguk is hagsúlyoz- zák, hogy munkájuk nem végleges elképzeléseket ösz- szegez, hanem olyan javaslatokat, amelyeket igen sok változó dolog — egyebek között az is, hogy a tanácsok tervkészítése még folyik — befolyásolhat. A középtávú fejlesztési terv- javaslat mindenesetre jóval tudatosabbá, megfontoltabbá, s egyszersmind hatékonyabbá is teszi a munkát. A nagyközségért felelős párt- és tanácsi szerveknek könnyebbséget jelent az, hogy szakemberek által kidolgozott részletes prognózisra támaszkodhatnak munkájuk során. Nem a tanácsi munka felelőssége lesz kisebb ezáltal; sőt, szerintem minél részletesebben ismerik a tanácson a település végtelenül bonyolult, népesedési, gazdasági, egészségügyi, kommunális és kulturális stb. tényezőkből összeálló »étrend-. Milyen lesz Barcs a következő öt évben? Kedvező feltételek iparosításra szerét«, a döntés annál tudatosabb lesz, s a felelősség ezzel arányban nő. A jól megalapozott döntés esélyei is megsokszorozódnak általa. Barcs — mi sem természetesebb a község lakóinak törekvésénél — idővel várossá szeretne fejlődni. A tervjavaslat tulajdonképpen a várossá fejlődés feltételeit munkálja ki az igazgatási szervek részére. Barcs fejlődésének alapja a helyi körülményeken, természeti és gazdaságföldrajzi adottságokon alapuló iparosítás. S az iparosításhoz nemcsak a feltételek kedvezőek, hanem az iparfejlődés egyben kényszerítő szükség is. Barcs és a vonzáskörzetéhez tartozó községek lakosságának 52 százaléka a mezőgazdaságból él, munkaerő-tartalék tehát van. A vonzáskörzet egy jelentős (északi) része az úgynevezett homokháti kategóriába tartozik, amelynek földjei alacsony eltartó képességűek, s mégis 1972-ben az egy tsz-tagra jutó szántóterület 4,43 hektár volt. Ugyanakkor a megye átlaga 4,78, az országos átlag pedig 5 hektár. Így aztán nem csoda, hogy a nagyközségből és környékéről különösen a hatvanas években igen sokan költöztek más, gazdaságilag fejlettebb körzetekbe, munkát, jobb megélhetést keresve. A hatvanas években a megyéből elvándoroltak 40—42 százaléka került ki erről a környékről. A megfelelő keresetek, jövedelmek biztosítása tehát a legfontosabb ma Barcson és környékén. S ezt csak az iparosítással lehet megteremteni. A fejlődésnek egyébként is jó lehetőségei vannak itt. Barcs gazdaságföldrajzi helyzete, úgynevezett téralkalmassága igen kedvez modern ipari üzemek letelepítésére. Az egyik legfontosabb tényező e sorban a Mura—Dráva vízrendszer, amely nyersanyagot szolgáltat, illetve a bőségesen rendelkezésre álló víz technológiai segédanyagként felhasználható a különböző termelési folyamatokban (például vegyipar). Jók a nagyközség közlekedési—szállítási adottságai is. Qarcsot egy vasúti fővonal és három mellékvonal szolgálja ki. A vonzáskörzetbe tartozó községek 60 százalékának van vasúti kapcsolata. A közúti közlekedés szempontjából is viszonylag jó a helyzet: itt találkozik a 6-os számú főút és a 68. számú bares—nagyatád—ba- latonkeresztúri út. A körülmények tehát kedvezőek, s ezeket számításba véve épül ki az ipar a nagyközségben. Az iparosítás azonban Barcson egyelőre még munkaerőközpontú. Célja, hogy a meglevő munkaerő-felesleget lekösse, s ezáltal megteremtse a lakosság mind nagyobb részének az ipari munkából származó jövedelemnövekedését. Az iparosítás legfontosabb alapja lehat a népesség, amelynek körében az utóbbi években kedvező változások értek meg. így például a korábbi évek vándorlási veszteségével szemben ma már inkább a nagyközség felé vándorolnak a környék lakói. Így módosult a népesség életkor szerinti összetétele is: tetemesen megnőtt a produktív korúak száma. Javult a természetes szaporodás aránya is. Ezeknek a tényezőknek a változatlanságát figyelembe véve, a számítások szerint Barcs népessége 1976 és 1980 között évi 3,1—3,3 százalékkal fog növekedni, s a tervidőszak végére eléri a 12 500—12 800 főt. A népességnövekedés döntő része — mintegy kétharmada — a vándorlásból származik majd. A bevándorlás a 70-es évek második felében lesz a legmagasabb, s előreláthatóan évente 280— 300 emberrel növelik a beköltözők Barcs lakosságának számát. A beköltözések során várhatóan erősen megjavul Barcson a munkaképes korúak aránya. A demográfiai mozgásnál érvényesült az az országosan is tapasztalható jelenség, hogy a hagyományos, több nemzedé- kes családok felbomlanak, ezzel együtt rohamosan csökken az átlagos családnagyság, így a távlati lakásfejlesztési terveknél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Csupra: Tibor A nyáron eltett gyümölcs-nyersanyagokból vegyes befőttet készítenek exportra. Egy műszakban mintegy harminc- harminckétezer egykilós konzerv kerül le a futószalagról. narancszseléből 97 tonnát adtak el, és jelentős megrendelést kaptak már erre az évre is. Termékeik minőségi színvonalát tartani tudták — bizonyítja ezt, hogy áruik 99,6 százaléka első osztályú. A külföldi partnerektől sem érkezett kifogás, elégedettek az itt gyártott konzervekkel. A szocialista brigádok az eredmény növelése végett többek között az önköltség csökkentésére, az anyagtakarékosságra, a munkaidő jobb kihasználására tettek felajánlásokat. Vállalásaikat teljesítették. Átlagkeresetük 12,8 százalékkal nőtt az előző évihez képest. összesen 55 brigád, 661 dolgozó versenyzett tavaly a szocialista cím elnyeréséért. 49 brigád már elérte a címet, közülük hétnek arany, tizennégynek ezüst, kilencnek bronz fokozata van. Az erkölcsi elismerés mellett csaknem százezer forint jutalomban részesültek a legjobb brigádok és a legjobb brigádtagok. Említésre méltó a gyárban folyó újítómozgalom is. A múlt évben beadott 79 újítás közül 45-öt elfogadtak és hasznosítottak. Ezek az eredmények méltók arra, hogy továbbra is viselhesse a Kiváló vállalat címet a Nagyatádi Konzervgyár. Kiállítás Londonban Hazánk is képviselteti mayát Ma nyílik Londonban az IMBEX nemzetközi férfi- és fiúruha-kiállítás és vásár. A február 26. és március 1. közötti nagyszabású kiállítás kizárólag szakembereknek szól. Az első napokban, a nagykereskedők, a két utolsó napon ; kiskereskedők tájékozódnak a bemutatott férfi es fmruhadi; vatról és ajánlatról. 1974 őszitéli divatjával mutatkoznak be Európa, Amerika és Ausztrália kiállítói. Magyarországot a HUNGAROTEX és a TAN- NIMPEX képviseli. Somogyi y'i'% «' • V
