Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

A dallam megmarad

Az öreg fák között hínárral benőtt kis tó lustálkodik. Tükre alig-alig moccan. Ha egy-egy esőcsepp megbolygatja a felszínét, a gyűrűk gyorsan eltűnnek. A parton hatalmas, rendezett udvar végén takaros ház. Esteledik. A fény sápadtan szűrődik ki az ablakon. Mint a mesében. Pe- dik a tó is, a ház is valóság, a rend a házban az élők munkájának eredménye.

A család éopen vacsorához készülődik. A hosszú, keskeny konyhában négyen ülnek az asztal körül. Csak a három legifjabb hiányzik. A legkisebb kislány kétéves, ő a szobában alszik. Zsuzsa és Gyurka még dolgozik, most váriák haza őket. A házigazdá. Német György, derékig nekivetkőzve ül a forró húsleves mellett. De hamarosan fá'retolja az ételt, mert a népdalról. ?. citeráról kezdünk beszélgetni. Ilyenkor ez a legfontosabb. (»A leves különben is nagyon forró még.-) Most készül első oviivá nos fellépésére. A művészeti szemlén szerepel majd Zsuzsával és Györggyel, akik népdalokat énekelnek. A fellépésre esténként készül a kis családi együttes. Ilyenkor a házban a zene uralkodik. Így volt ez persze régebben is, amikor még a gyerekek kisebbek voltak, de akkor csupán a »maguk gyönyörűségére- énekeltek, muzsikáltak.

— 1940-ben vettem először kezembe a citerát — meséli Német György. — Édesapám készítette nekem. Ö nagyon szépen játszott ezen a hangszeren, tőle tanultam. Mi. Tolna megyéből származunk, először az ott ismert népdalokat játszottam. A faluban az asszonyok, amikor este a fonóba indultak. sokszor kérték édesapámat, engedjen el közéjük, játsszam nekik. Nagyon szívesen mentem, mert szerettem muzsikálni. Mindegy, hogy kinek, hol, csak játszhassak.

Beszélgetés közben a citera is az asztalra kerül.

— Hát ez az, amit édesapámtól kaptam. Kicsit ütött-kopott már. de azért szépen szól. Tervezem, hogy veszek egy újat. hiszen efölött már ugyancsak eljárt az idő.

Végighúzza a ludtoll pengetöt a húrokon, és felcsendül az

Flóra szappan és kazettás magnó

Változik a termékszerkezet

első dallam. A »Rózsa, rózsa, labdarózsa levele- után egy számomra ismeretlen népdal következik. Tolnából hozta magaval.

— A szövegére nem emlékszem — mondja. — A dalok szövegét nem szoktam megtanulni. De a dallam az megmarad bennem. Csak egyszer halljam valahol, addig nem í nyugszom, amíg itthon nem' sikerül eljátszanom.

Német György 12 évig gyári munkás volt, azután a Balatoni Halgazdasághoz került. Négy éve költözött ide a tó partjára. A tóba is telepített halakat. A látrányiak ide járnak horgászni, ö pedig Irma- pusztára jár át naponta a fiával.

— Amikor Irma-pusztán laktunk, egyik este elővettem a citerát, és elkezdtem játszani. A környék apraja-nagyja ösz- szecsődült. Jé. te ilyet is tudsz? — mondták csodálkozva. Aztán már gyakran jöttek, hogy játsszam nekik.

Beszélgetés közben betoppan Zsuzsa és Gyurka. Hamarosan ott állnak apjuk mellett, és énekelnek:

Hatvanezer tonnával több

Több szenet ad Várpalota

Tovább korszerűsíti bányáit a Várpalq^ai Szénbánya Vállalat. Az idén több mint 60 millió forintért új gépeket, berendezéseket vásárolnak. Három új elővájást gépesítenek, a külszíni munkákhoz rakodógépeket szereznek be. A múlt évinél 60 ezer tonnával többet, összesen 1,5 millió tonna szenet hoznak felszínre 1974-ben. A többlettermelést egészében a termelékenységnövekedéssel érik el. Tovább korszerűsítik Európa- szerte jól ismert termékük, a várpalotai páncélpajzs-gyár- tó üzemét. Itt is több új gépsort szerelnek fel.

O

w

O

S°

A szálak Schönhausen tábornokhoz

vezetnek

13.

— És nem gondolja, hogy végül is kárba vész a fáradságunk? — dörmögte Schönhausen, láthatóan bosszankodva, hogy megzavarják visszaemlékezésében.

— Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb elfogadja javaslatunkat. Itt majd a követség hivatalos helyiségében másként fog viselkedni, 3 körülmények hatással lesznek rá. Véleményem szerint Szergejev elsősorban hazafi. Excellenciád nem tudja föltételezni, hogy egy ember szülessen bár külföldön, nevel cctése alapján igazi németté váljék? Én hiszek az érzések öröklődésében

□

Somogyi J'Jéplap

és mélységében. Az ő anyja tisztességes, bajor családból származik. A fivére él; egy kis faluban lakik, Königsburg mellett.

— Följegyezte a szükséges információkat?

— Természetesen. von Schönhausen úr. Már érdeklődtem Berlinben is.

— Ennek ellenére Szergeje- vet alaposan próbára kell tenni.

— Egyetértek. Amikor megérkezik a követségre, egy órácskára átadom Fritznek, hogy vigye le magával a pincébe. Bármit forgat is a fejében, Fritz kiszedi belőle.

— Magának elment az esze, Heckert! Szergejev beteg ember, s az első percben belehal, ha az a gorilla megüti őt. De ha túl is éli: hogyan tekintene rápk ilyen »eilenor»Nem messze van ide Kanizsa,

Lovas kocsin megyek el oda.

A kocsimnak réz a tengelye,

szegecse,

A babámnak Kati a neve.-*

Az apa is, a fiú is halász. Vajon van-e a tarsolyukban a halászattal kapcsolatos népdal? A kérdés jóformán még el sem hangzott, máris felcsendül a »Hej halászok, halászok«. Majd a »Széles a Balaton vize«, következik.

— Van olyan nap — meséli Zsuzsa —, hogy éjfél után egy óráig is fenn vagyunk. IlyenA kor egész este szól a zene.

— A hagyományokat ki folytatja? A nagyapa citeráján tudnak játszani?

Gyurka válaszol:

— Egyikünk sem próbálta még. Nagyon nagy türelem kell hozzá, és mi türelmetlenek vagyunk. De azért szeretnék valamilyen hangszeren megtanulni. Különösen a tárogató tetszik. Most alakul itt Látránvban egy citerazenekar. Négy citera és egy köcsögduda. Ez utóbbi lesz az enyém. Egyelőre. Aztán talán majd lesz tárogatóm. *

Együtt élnek a zenével.

Ilyenkor a dallam, a hangok a szobában, a falak között kavarognak. De ha beköszönt a jó idő; esténként a tóparton találjuk a családot. A csendes nyári estéken messzire hallatszik a citera, az ének hangja. És mindenki szívesen hallgatja ezt a zenét, mert rég elfelejtett pásztorok, halászok, földművesek szólnak benne, pásztorokhoz, ha’ászokhoz, földművesekhez. A szavaikat talán már elfelejtették, a dalok szövege megváltozott, de a dallam megmaradt.

Dán Tibor

zés-< után? Hogyan működne együtt velünk?!

— Megmagyarázom neki, hogy ez elengedhetetlen procedúra a haza érdekében ... Nem ostoba ember, megérti.

— Nem, nem, Heckert...

■>— Nem tartaná szükségesnek excellenciád, hogy Berlint tájékoztassuk Szergejev- ről? — szakította félbe ismét a főnökét, nehogy újabb történetbe kezdjen.

Schönhausen szinte belepirult a gondolatba: milyen viharos tetszést arat majd a hír az Abwehrban egy szovjet tisztviselő beszervezéséről. Nagy csábítást érzett a jelentés azonnali elküldésére, de óvatossága felülkerekedett.

— Ne siessük el a dolgot! Előbb magam is találkozom vele. azután öszeállítjuk a jelentést.

Másnap este Heckert- elment Szergejevért.

Az utcák néptelenek voltak: a teherániak este nem szívesen mozdulnak ki az otthonukból. Tíz óra felé már álomba merül a város.

A világosszürke Opel a sarok mögött várakozott. Heckert a volánhoz ült, és egy szőnyeget dobva a hátsó ülésen elhelyezkedő Szergejev lába alá, figyelmeztette őt:

— Szergejev úr, úgy kell

Napjainkban havonta annyi hűtőszekrény készül, mint a hatvanas évek első felében egész esztendőben. A porszívók csillaga halványult a vásárlások egén, az olajkályháé — üstökösként tört a magasba — sem ragyog olyan fényesen, mint korábban. S ez csak három a hazánkban előállított több mint egymillió főbb termék közül. Hasonló »fényjelek* szinte minden iparterületről érkeznek, hiszen tavaly ugrásszerűen növekedett a magnetofongyártás — nyolcvan százalékkal, mert hódít a kazettás megoldás —. a félvezető eszközök termelése, de kevesebb vasúti személykocsi, tehergépkocsi, fúrógép került ki az üzemekből. Vannak átmeneti megtorpanások — kül- vagy belföldi megrendelések híján például —. s akadnak véglegesen eHűnő termékek. K5 hord ma flórharisnyát, ki mos Flóra szaooannal, ki visel

nns7t*k~bátot?

Növekvő szerep

Két esztendeje, az 1972. február 3-án rendezett országos agitációs és propaganda- Lanácskozáson Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára előadásában a népgazdaság szerkezetváltozásait taglalva, megállapította: »A struktúra- változás harmadik területe a termékstruktúra módosítása, a korszerűbb és nagyobb nemzeti jövedelmet biztosító termelés irányába. Ez alapvetően a vállalati vezetés hatáskörébe és elsődleges érdekeltségi körébe tartozik. Ez a fajta strukturális változás azonban nemcsak a vállalatok, hanem népgazdaságunk egésze szempontjából is óriási jelentőségű.-*

Miért, hogy néhány éve egyre többet hallani a gyártmánycserélődés növekvő szerepéről? Mert ez a gazdasági növekedés az emberi életkörülmények átalakulásának természetes kísérője, s egyben feltétele. Mert igényeink mennyiségi kielégítése után a minőség kerül az élre.

Több, majd jobb

Volt idő, amikor — a gazdaságfejlesztés extenzív szakaszában — a hangsúly a mennyiségi többre helyeződött. Ezt követelte a kielégítetlen belső piac, a beruházások nagy üteme, s nem kevésbé a baráti szocialista országok hozzánk hasonló helyzete. A hatvanas évek második felében új vonások kezdtek kirajzolódni. A fogyasztók igényeit minőségileg a termelés lényegében kielégítette, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése egyre inkább igazodott a nemzeti jövedelem növekedéséhez, a KGST-or- szágok piacai a hagyományos cikkekből ugyancsak telítődnek. Hiány mutatkozik korszerű, új árukból, valamint speciális termékekből. Aki eladni akar, s ráadásul jól eladni, annak ilyen termékekkel kell piacra lépnie.

Minőségben, választékban a vásárló, a felhasználó egyre többet követel. Az igények kielégítését — éppen azok sokrétűsége miatt — már nem lehet központilag megtervezni, elrendezni; a vállalatokra hárul ez a feladat. Ugyanakkor bizonyos területeken az állam viszi továbbra is a vezető szerepet, a központi fejlesztési programok segítségével.

A nemzeti és a vállalati jövedelem növekedésének egyik fontos tényezőjévé lépett elő a gyártmányszerkezet változása. A jobbért, a korszerűbbért többet lehet kapni a piacon, ami egyaránt jó a vállalatnak és az államkasszának.

A vásárló haszna

Elég végignézni az üzletek kirakatát, hogy meggyőződjünk a termékváltás előnyeiről. A szintetikus anyagból, kötött-hurkolt eljárással készült felsőruházati áruk többsége néhány éve még külföldről származott, borsos áron. Ma bő a választék belföldi cikkekből, egyes termékekből az árak is szolidab- bak. Szinte már természetes, hogy a bútorok túlnyomó része — 95—96 százaléka — poliészter fényezéssel hagyja el a gyárat; könnyen kezelhető, lemosható, a szennyeződések nyom nélkül eltüntethetők. A textilhordozós habosított műbőr éppúgy anyagául szolgál táskáknak, mint ruháknak ...

Hasonló a példatár a nem fogyasztási cikkek esetében is, hiszen a számítástechnika elterjesztése s vele együtt a hazai gyártás megteremtése ugyanolyan útjelző, mint az autóbusztermelés növekvő részaránya a közlekedési eszközök gyártásában.

Persze, szép számmal lelni elgondolkoztató vonásokat, eseteket az eredmények mellett. így egyebek között azt, hogy a gépiparban az utóbbi két esztendőben mérséklődött az először gyártott termékek aránya, csekély az utoljára készítetteké, azaz nyúlik az amúgy is túlzottan tág gyártmányskála. Szólhatnánk a hiánycikkek keletkezésének idevágó okairól, az ipar és a kereskedelem civakodásának a gyártmányfejlesztésre kiható, senki által nem kívánt következményeiről, de a hangsúly mégis a kezdeti eredményeken, az álló helyzetből a mozgásba lendülésen van, amelynek gyorsítására még bőven rendelkezünk energiatartalékokkal.

M. O.

Elkerülhető-e a szívinfarktus?

Gábor György professzor nyilatkozata

Ha az infarktus szóba kerül, a férfiak többsége szorongással gondol a jövőjére. Pedig az infarktust övező félelem általában túlzott, s nem is egészen indokolt — állítja dr. Gábor György, az Országos Kardiológiai Intézet igazgatója. A professzor irányításával működő intézet rendszeresen nyilvántartja a Dél-Pest területéhez tartozó infarktusos betegeket. A szakorvosok az összegyűjtött adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az infarktusos panaszokkal jelentkező betegeknek ténylegesen csak a fele szenved valódi infarktusban.

— Aki mellkasi, szívtáji fájdalmakat érez, annak legtöbbször észébe sem jut, hogy a tünet nem feltétlenül egy kialakulóban lévő infarktus kíséülnie, hogy kívülről ne láthassák meg. Ne haragudjon a kényelmetlenségért, de az ön érdekeljen történik.

Szergejev lejjebb csúszott az ülésen, és mélyen előrehajolt. Tíz perc múlva a gépkocsi már a Doule-Allén járt, vagyis a »követség útján* — így nevezték ezt az árnyas, zöld utcát, amelyen a diplomáciai képviseletek többsége összpontosult.

A német követség épülete előtt Heckert megnyomta a kürtöt. A kapu zajtalanul kitárult, mintha a kürtjei egy rejtett mechanizmust működtetett volna. A gépkocsi behajtott az épületet övező parkba, és megállt egy oldal- bejárat előtt.

Heckert kiszállt a gépkocsiból. Saját kulcsával ajtót nyitva betessékelte Szergeje- vet.

Amikor a késői vendégek átlépték a szoba küszöbét, Schönhausen fölállt hatalmas íróasztala mögül. A szoba komornak és zsúfoltnak tetszett. Az idős ember — nem nevezve meg magát — kezet nyújtott Szergejevnek és hellyel kínála. Heckert a mellettük levő díványra ült.

(Folytatjuk.)

rő jelensége. Kevesen gondolnak arra — mondja a profesz- szor —, hogy nem minden szívfájdalom valódi szívbetegség, és nem is minden szívbetegség jár fájdalommal. Az infarktusos betegek csaknem 15 százalékánál például semmilyen észlelhető tünet nem kíséri a betegséget. A szívbetegségekre jellemző fájdalomérzést azonban sok minden más is kiválthatja: a bordaközi idegek gyulladásától a mellkasi izmok és a mellhártya megbetegedéséig számtalan elváltozás. Ezért a tünet okát az esetek többségében egyáltalán nem könnyű megállapítani.

Mai ismeretek szerint az infarktus az érelmeszesedés következménye. A fokozott munkára kényszerített szív az ösz- szeszűkült érpályán át nem kap elegendő vért, s amikor az elmeszesedett szűkület miatt az ér hirtelen elzáródik, akkor következik be az infarktus. Ez azonban hosszú folyamatnak a következménye.

A tapasztalatok szerint a szívinfarktus létrejöttének egyik leggyakoribb tényezője az elkényelmesedett életmód. A túl bőséges, zsíros táplálkozás ugyancsak sietteti az érfalak elmeszesedését. A dohányzás az erek rugalmasságának árt. a cukorbetegség pedig az erek anyagcseréjét rontja. Ám ezeknél is súlyosabb következményekkel jár a magas vérnyomás; ilyenkor a szívnek — tartósan — a nagyobb nyomás ellenében kell kipréselnie a vért az érrendszerbe. Ebben az állapotban fokozott a szív oxi- génszükságlete. s ha a túlter- h°’t s»ív ilyenkor — a koszorúér szűkülete miatt— kevesebb vért kap a kelleténél, könnyen bekövetkezhet az infarktus.

Az említett ártalmakkal szemben az életmód megfelelő rendezése a legcélravezetőbb. Az elhízást' kellő testmozgással lehet a legmegfelelőbben megakadályozni. Ezért fontos az ésszerű, egészséges életvitel. Az, hogy a hétvégét mindenki a szabadban, jó levegőn, mozgással töltse. A dohányzásról mindenki leszokhat, és megfelelő diétával »karbantartható* a cukorbetegség is. Szükség esetén nyugtató és

vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adagolásával a szív munkája is könnyíthető. Ezek a gyógyszerek azonban legföljebb átmeneti segítséget jelentenek, különösen az átlagosnál rosszabb idegekkel rendelkező emberek számára. A zaklatott idegállapot ugyanis több szempontból károsan befolyásolja a szív működését.

A pihenés csak akkor éri el célját, ha nemcsak fizikai ki- kapcsolódást jelent. A fáradt idegrendszer a szokásosnál fokozottabban reagál a környezet ingerhatásaira. Hogy ezt ellensúlyozzuk, az ideg- rendszer alkalmazkodó képessegét, a felfokozott idegtevékenységet kell normálisra csökkenteni. Ez gyógyszerekkel csak átmenetileg oldható meg. Ezért mondjuk, hogy az ideges betegen sokkal jobban segít, ha a megszokott napi életmódjától eltérő, a szó szoros értelmében vett aktív kikapcsolódással — mozgással, barkácsolással — pihenteti magát.

Azt,/' hogy az egészségtelen életmódnak mennyire döntő a szerepe az infarktus kialakulásában, jól érzékeltetik az elmúlt évtizedek megfigyelési tapasztalatai. Az orvosok korábban azt hitték, hogy a ijők a klímaktérium koráig többnyire védettek az infarktussal szemben. A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején még minden hat infarktusos férfibetegre csak egy nőbeteg jutott. Azóta ez a különbség állandóan csökken, minél inkább megközelíti a nők életmódja a férfiakét: az utóbbi években már csaknem minden harmadik infarktusos beteg a gyengébb nem képviselői közül kerül ki.

Lényegében nem az a fontos, hogy az emberek azt ismerjék meg: melyik betegség milyen tünetekkel jár, hanem azt, hogy miként kell ésszerűen, egészségesen élniük. Ezért nem hangsúlyozhatjuk eleget — mondotta Gábor György professzor —, hogy elsősorban jótanácsnak és ne okvetlenkedésnek vegyék az orvosok intelmeit. A betegség megelőzése ugyanis sokkal fontosabb, mint például az, hogy a szív- se’^észek minél több bravúros műtéttel dicsekedhessenek.

/