Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
A vőlegény faragta ki a tollat Népművészeti házasságkötő-termet avattak Buzsákon Családi és közösségi ünnep volt tegnap Buzsákon. Fölavatták a tanácsházán a nép- művészeti házasságkötő-termet, ahol az év első házasság- kötését is megtartották. Buzsákon eddig is sokat tettek a helyi hagyományok ápolásáért, mostani vállalkozásuk így is figyelemre méltó. Knézics István tanácselnök avatóbeszédében elmondta: — Állami feladat, hogy a családok legmélyebb érzésű Ünnepségeit minél emlékezetesebbé, maradandóbbá, a közösségi életforma megteremtőjévé tegyük. Kiss Kántor József vb-tit- kártól tudjuk: tavaly a huszonnyolc új házasságból hármat kötöttek a tanácson. — Figyelemmel a buzséki népművészetre, úgy határoztunk, hogy a helyi hagyományok alapján az eddiginél vonzóbb házasságkötő-termet építünk. A megyei tanács százezer forinttal támogatta az elhatározásunkat, a helyi tanács 120 ezer forintot tett hozzá. Maga az elhatározás is vonzó, de még milyen a megvalósult terv! Varga Ferencné, Vá~*di «**♦'■' ""'í né. Hegedűs Jánosáé helyi asszonyok készítették a csodálatosan szép buzsáki függönyöket. A szőttesek a de- csiek munkáját dicsérik, ezek ugyancsak buzsáki motívumok alapján készültek. Az új decs! bútorokhoz is buzsáki székeket vettek alapul. A menyasszony, vőlegény díszes padját Boros István népi iparművész faragta. Körben a falon a szennai templom festett, mennyezeti fakazettáinak a másolatai, A tegnap délutáni avatás után Baranyai Éva és Buzsáki István lépett az új. nép- művészeti házasságkötő-terembe, ahol Kiss Kántor József vb-titkár és természetesen a rokonságon kívül soksok érdeklődő fogadta a fiatalokat. Buzsáki István azzal a faragott tollal írta be a nevét az anyakönyvbe, melyet maga készített... — Remélem, a népművészet kedvelői közül egyre többen választják házasságkötésük színhelyéül a ml népművészeti házasságkötő-termünket. Itt rendezzük meg a névadó ünnepségeket is. Tanácsházunk ezzel úgyszólván teljesen a község házává válik. Szívesen jegyeztük föl a tanácselnök avatóbeszédéből ezt a részletet is. Azt hisz- 0?|Ur neunes ü&v** tolunk ve*«. u u Státusszimbólum-e a százházas A baranyai—tolnai falvakban élő házasodási szokásokat vizsgálva érdekes kérdésre bukkant a Magyar Tudományos Akadémia dunántúli intézetének munkatársa, dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató: státusszimbólumnak vagy hagyománynak tekinthető-e az úgynevezett százházas lakodalom? Sok helyütt tartanak ugyanis olyan lagsikat, melyekre a fél falu vagy éppen az egész falu hivatalos — innen a százházas elnevezés —, s ilyenkor 400—500 vendég ünnepli az ifjú párt az ételekkel-ita- lokkal megrakott asztalok mellett. Az anyagi jólét növekedésével még azok a szülők Is rendeznek gyermekeik számára hetedhétországra azóló esküvőket, akik annak idején igen szerény, sőt szegényes körülmények között tartották kézfogójukat. Dr. Andrásfalvy Bertalan kutatásai alapján arra a véleményre jutott, hogy a nagy lakodalmak kétségkívül kifejeznek bizonyos státusszimbólumot, az örömszülők — a fiatalok kevésbé — meg akarják mutatni a falunak: mire telik jövedelmükből; emlékezetessé kívánják tenni az eseményt messze környéken. Alapvetően azonban hagyományőrző funkciójuk van a lakodalom? százházas lakodalmaknak. A régi paraszti kultúra utolsó — még szereppel bíró — formája, a hagyományosan rendezett együtt szórakozás kései megnyilvánulása ez. A múlt század derekán megkezdődött és bizonyos vonatkozásaiban századunk közepéig is eltartó polgárosodás felbomlasztotta a faluközösségeket, s véget vetett az együttélés, együtt szórakozás ősi formáinak: a kalákának (össaesegités), a társasélet különféle eseményeinek (mint például a fonó, a tollfosztó és a kukoricafosztó), valamint az ünnepi népszokásoknak. Az idős emberek viszont nosztalgiát éreznek a hajdani közösségi szokások, a falu életét színesebbé és érdekesebbé tevő hagyományok iránt S a lakodalom jő alkalom arra, hogy a népi kultúra viszonylagos teljességében — viselet, dal, tánc, szokások — felvonulhasson. Különösen így van ez a nemzetiségi vidékeken. Az új nemzedék azonban egyre kevésbé igényli a fárasztó és költséges esküvőket, melyek a fiatalokért, de nem elsősorban a fiataloknak van. Éppen ezért a pécsi néprajzkutató úgy véli, hogy kései virágzása ellenére • százházas lakodalmaknak meg vannak számlálva napjai. Dr. I. Z. Idők, Levelek. Tanúságai életünknek. Tanúságai a történelemnek. Levelek, melyekben csak az a közös, hogy katonák ír- ták mind a hármat. I I | Ifjú Hatala Antal tizedes 1 ** 1 a 03-as ezredből, 1913. október 3-án keltezett zárt borítékban ezt a néhány sort küldte — emlékkönyvbe ragasztandó — egy lánynak, a húgának:-Emlékül Hatala Berta kisasszonynak. A kis fiú szereti a lovas katonát, a kis leány pediglen a babát. De a sora úgy hozza magával, hogy a fiú szereti a babát, a leány a lovas katonát. Szeretettel jegyzé Ujsice községben ifjú Hatala Antal tizedes.« A tizedes gyalogkatona volt. 1914. október 4-én vitéz báró Ungár Károly hadnagy parancsára az utászosztaggal megszállta az Ujsice községtől északra álló Wisloka-hidat. Az ellentámadásnál elesett többi bajtársával együtt. Vitéz báró Ungár Károly hadnagy úr a -sikeres haditettért« fölvétetett a Mária Terézia Rendbe. I * ] Kleinheincz Ferenc köz- I I vitéz 1944. augusztus 18- án megható levelet küldött a frontról feleségének:-Drága Egyetlen Máriám. Ma, pénteken kaptam meg a leveledet, melyet 14-én Írtál. Végre! Olyan nagy szorongással és aggódással lestem már a postát! HORROR MACBETH Megint egy alkalom, hogy a néző filmen is találkozzon egy híres Shakespeare-klrály- drámával, a Macbeth-tel, De vajon drámával, még pontosabban shakespeare-i filmdrámával találkozott-e a néző? Azért kérdezzük ezt, mert lehet, hogy a látszat sokak számára meggyőző, és csak aláhúzza az idétlen népszerűsítések banális közhelyeiben már eddig is túl gyakran közzétett -véres Shakespeare« képzetet. Hallottam már olyat is, hogy a klasszikus krimi te- remtőjeként jellemezték Shakcspaare-t, s éppen a Mac- bethet idézve bizonyságul. A történet — pusztán vázát, logikai építését, mesteri megszerkesztését tekintve — valóban félelmetesen remek bűnügyi helyzetek sora. De csak ezt látni benne nem más, mint az eredeti kieson- tozása, és csak nagyon öncélú közelitéa szintjén maradhat így meg. Hiszen Shakespeare-t éppen az avatja klasszikussá amennyivel ennél a váznál több. A Macbeth megfilmesítését többször is vállalta már Hollywood. A mostani Polanski- filmmel együtt négy Macbeth- feldolgozást tart számon a filmtörténet. Az első még a némafilm ízlésmeghatározó mesteremberének, Blackton James Stuartnak a rendezése 1908-ból. Ezt már egy adaptálás lehetőségéből, hiszen a zene is fölfedezte a maga Shakespeare-jét. Verdi például operát, Richard Strauss pedig szimfonikus költeményt irt a Macbethből. Ez az új film azonban nem elsősorban a shakespeare-1 követelményeknek, hanem a szenzáció követelményeinek felel meg. Képanyaga, szi- nészvezetése időnként homlokegyenesen ellentmondott az eredeti dialógusoknak. Tulajdonképpen azt a valóság- anyagot próbálta filmre ültetni, amelyből maga Shakespeare is kiindult, de amelyet sohasem ültetett át színpadra. Itt az eredeti mű arányai bomlottak fel; a művészi lé- '.ekábrázo’.ást sarkították látványos pszichoanalltikává, a sokágú, izgalmas történetet .'ásították vérfürdős sztorihalmazzá. a költői látomatilsoknt vetítették végletes, csúíondá- ros, gusztustalan víziókká. Persze, mindez rendkívül hatásos és megrázó, hiszen felvonultatta a horror teljes kelléktárát. Mivel ez volt a cél. S itt veti a legnagyobb bukfencet a film. Az ábrázolási eszköz föléje nő az elfogadható célnak, a Shakes- peare-megjelenítésnek. Hogy miért van ez így? Erre talán a rendező Polanski pályafutása is választ ad. Még tulajdonképpen a fiatal rendezőgenerációhoz tartozik. Lengyelországban végzett. Rövidfilmjeinek nagy sikerük volt. Műnk tanítványaként és asszisztenseként dolgozott. 1961-ben készült el egy nálunk is nagy sikert aratott alkotása, a Kés a vízben. Azután Franciaország. majd Hollywood következett. Ott már a horror, a brutális lélektani művek egyik legfőbb szakértőjeként -teljesedett ki«. Két évvel A vámpír gyilkosok című filmje után egy szörnyű — de valóságos — esemény tette nevét világhíressé: ínie- ségét, Sharon Tate színésznőt és barátait brutális módon meggyilkolta a Manson-banda. Rá két évre született meg a Macbeth. A közvélemény jól -felkészítve«, izgatottan várta, milyen is lesz a beharangozott, lefejezérekben, véres gyilkosságokban, kriminalisztikai. lélektani -mély- ábrázolásokban« bővelkedő Shakespeare-film. Polanski- film lett. Amelyben a vérfürdőt mégsem érezzük a gyilkosság elleni protestánsnak. csupán a felkorbácsolt, vad dolgokra áhító. we'iernen nevelt nézők kielégítésinek; ha úgy tetszik, egy szakmailag jól megcsinált, jól eladható filmnek. Shakespeare ürügyén. De méltatlanul Shakespeare-hez. Tröszt Tibor Jelmezbál az óvodában nagyszerű színész játéka követi; Erich von Stroheim neve nálunk A nagy ábránd című filmben lett közismert. Nemrég láthattuk a tv-ben is izgalmas sokoldalúságát, az említett film Rufenstein lovagjának a szerepében. Hogy milyen rendkívüli feladatot jelentett neki a Macbeth, az is bizonvília, hogy segédrendező volt és díszleteit tervezte. Ugvanísv tartotta fogva a lehetőség Orson Wellest is. filmjében Mc Dowall volt a sztár. A rendező maga Irta a forgatókönyvet, tervezte a díszleteket és a jelmezeket is. Nem kell megmaradnunk csak a Macbethnél. Az előbbiek mellett Lawrence Olivier vagv Szmoktunovszki) remek Hamletje, Zefirellt Rómeó és Júliáié, is naevszerfl bizonyság. hosv tisztelettel köze’ed- ve a nasv drámakö’tőhöz műveiből a mához szóló, a dráma örök törvénvűs^ge alanyán született alkotás teremthető. Abból induljunk ki: Shakespeare a színpadon igazi! Oda készült minden műve, a szerző színházi légkörben teremtett, s ott teljesíthető ki igazán. De merev és egyoldalú ítélkezés lenne, ha a filmet kizárnánk a ShakespeareHála a jóságos Istennek, megszületett a mi Drága kis Gyermekünk, és ahogy írod nagy fájdalommal, de nagyobb baj nélkül jött a világra. Drága Máriám, csak annyit írhatok Néked; köszönöm ezt a nagy ajándékot, amit és aminél szebbet és nagyobbat feleség a férjnek nem adhat. Milyen furcsán bizsergeti az embert ez a két szó: -apa vagyok.« Milyen új érzéseket ébreszt bennem. Olyan boldog vagyok, amilyen csak az esküvőnk napján voltam. Bizonyára kérdezed magadban, jobban örültem volna-e, ha fiam születik. Erre csak azt írhatom, lelkiismeret vizsgálatot tartottam érzéseim fölött, de arra jöttem rá. hogy egyformán örülök, akár fiú, akár lány. Drága Máriám, ahogy Te is tudod, most a szabadságolások le vannak tiltva, de én megjelentem a Főhadnagy Urnák az örömhírt, és valószínűleg, amikor lehet, elenged szabadságra. Itt küldök néked két keresztet, magam faragtam őket egy lezuhant gép üvegéből. Sajnos egyebet mást nem tudok Néfktek küldeni. Sokszor csókollak mindkettőtöket: Feri.« Kleinheincz Ferenc közkatona — civilben női fodrász — százada néhány nappal később fogságba került. Mármint, aki éietoen maradt. Kleinheincz Ferenc fogsága során Francia- országba vetődött. Elsőszülött lányát akkor látta először, amikor az már beszélni tudott. Kati nyugtalanul aludt. Kétszer is megtapogatta kis kosarát, melyben a másnapi jelmezbál legfőbb kellékei voltak. Anyuka az ő kívánságára tette este az ágya mellé megnyugtatásul, hogy a báli előkészületek megtörténtek. A kis széken kiterítve a Plros- ka-ruha és az ágy mellett a kosárka, amelyben szerényen húzódott meg a kis kalácska és a mesében előforduló bor helyett a limonádé. Reggel korán ébredt. Az öl- tözésnél anyukának már alig kellett segítenie. A máskor lassú, kicsit kényelmes kislányra rá sem lehetett ismerni. Mire anyu fölvette a kabátját. bezárta az ajtót, már ott állt a lépcsőházban, cipője orrával türelmetlenül rugdalva a lábtörlőket. Az óvodába elsőnek érkezett. Még csak az óvó néni volt ott, aki az utolsó simításokat végezte a tegnap közösen feldíszített teremben. Nem ment játszani rendes szokásához hiven, hanem segített az T 3 | Kleinheincz Gábor levelei le 1973 januárjából, Budapestről. A címzett az a lány, akivel jól érezte magát civilben.-Kedves Kriszta! Régen hallattál magadról. Jó lenne, ha csipkednéd magad egy kicsit. Vagy elfeledkeztél a jó öreg hadfiról? Leszámítva, hogy nem írsz, jól vagyok. Oké minden, a nehezén túl vagyok. A gyakorlatok után maradt némi izomláz a csülkeimben, de oda se neki! Már hangolom a gitárt, írtam a múltkor, hogy szerveztem egy zenekart. Bejutottunk a döntőbe. Jó lenne ott is -lemuzsikálni« a többi együttest. Lehet, hogy ez némi szabiban is kamatozik majd? Mindenesetre megérdeklődöm a század pk-tól. A többiek szorgalmasan csaj óznak kimenőidőben. ÉN NEM! Bízom benne, hogy mérget veszel a szavamra. Én vagyok a körletbúvár, aki ki se mozdul innen. Szabad időmben sokat olvasok, van pótolnivalóm ezen a téren bőven! Egész tisztességes könyvtár van itt. Tévé, meg a kultúra összes áldása. Csőstül. Te! Mi lenne, ha egyszer személyesen győződnél meg mindarról, amit Írok?! Pattanj vonatra! De előbb írj. Oké? Gábor.« Nagyapa, vő je és unokája. Leveleket Írtak szeretteiknek katonakorukban. Közreadta: Leskó László óvó néninek átrendezni úgy a termet, hogy elférjenek a farsangi felvonulásra meghívott kts- és középső csoportosok is. Ma egy kicsit mindenki korábban érkezett. Megcsodálták egymás jelmezét, és segítettek a sütemény elrendezésében is. Nyolc óra után beállított Peti, Kati legjobb barátja, akivel egy házban laktak. Indiánnak öltözött, és színes tollfejdíszével úgy vonult be, mint egy törzsíőnök. A gyerekek körbeállták, csodálták, dicsérték, többen megtapogatták oldalán a kis játéknyilat. Kati odament, remélve, hogy majd öt is észreveszi Peti, és mond az ő ruhájára is egy bókot, de a kisfiúnak ez eszébe sem jutott. Végignézett rajta, meglátva a kislány kezében a kosarat, s arra fordult minden érdeklődése. Meg is győzte hamarosan a kis -Piroskát«, hogy a felvonuláshoz nem kell a kosárban semminek sem lennie, kóstolják meg most a tartalmát. Katinak összeszorult a szíve a javaslatra, de azért engedett a délceg indián kérésének. Éppen elfogyott a kalács és a limonádé, amikor Krisztina érkezett meg, csodálatos virágjelmezében. A gyerekek körülállták, ő is szemügyre vett mindenkit, és határozott léptekkel Indult a kis indián ruhás Peti felé. -Veled fogok felvonulni, mert te vagy a legszebb« — közölte Petivel. A kisfiú boldogan fogta meg Krisztina kezét, és hátra sem nézett a kifosztott kosarú Piroskára. Az óvó néni a felvonulás kezdetét jelezte, kérte, hogy mindenki fogja meg valakinek a kezét. A magnóról felhangzott a vidám farsangi dal: Hiop-hopp farsang — énekelték a gyerekek, és körbejártak, táncoltak, szórakoztatták a meghívott vendégeket. Csak Kati állt csöndben, egy nagy könnyet kitörölve a szeméből. Az óvó néni nem tudta, csak sejtette a történetet. Kézen fogta a kislányt, és a vígan táncoló, kör játékot játszó gyerekekhez vezette. Peti mellé állította, és mintha csak véletlenül történne, otthagyta a kis duzzogót legjobb barátja mellett, békül- jenek ki, mert igazán nincs helye az óvodában semmiféle neheztelésnek. B. Gy.-né. Somogyi Nép/apl 5 levelek, katonák
