Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

Zárt ajtók mögött folytatódott a mexikóvárosi értekezlet Király Ferenc, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti:-A vártnál rózsaszínűbb hangnem... A kissingeri haj­lékonyság ismét megmutatko­zott . .. Bárcsak ilyen szép len­ne a valóság ... Problémáink nem ilyen egyszerűek, ezt a/ Egyesült Államok is tudja .. .« Ilyen és ehhez hasonló címek­kel tálalják a mexikói lapok éí rádióállomások Henry Kissin­ger csütörtöki beszédét, amely­ben kormánya álláspontját fe tette ki a latin-amerikai őrs.:, gok mexikóvárosi külügymí niszteri értekezletén. Az első sajtóreagálások több­sége megegyezik abban, hogy Kissinger békülékenyebb hang- ncniét ipkabt»,’diplomáciai hús­zasnak. az Egyesült Államok ellenes hangulat feloldására való törekvésnek lehet tekin­teni, mintsem a problémák | tényleges rendezésére tett kí- s értetnek. Kissinger — 24 latin-ameri­kai ország külügyminisztere és 000 újságíró előtt — a többi között kijelentette: »Nem avat. kozunk be más országok bel­ügyeibe, nem kényszerítjük po­litikánkat senkire...« Később Kissinger azt fejtegette, hogy »a világuéke, amelynek meg­teremtésén fáradozunk, számol a latin-amerikai egységgel, mint szilárd támasszal. Az Egyesült Államok kész együtt­működni a térség országaival egy olyan módszer kidolgozá­sában, amely segít elkerülni az újabb vitákat. Készek vagyunk megújítani a kontinenssel kap­jlatos politikánkat...« »A mindenben kész vagyunk .árgyaini« állásponttal — hang­súlyozzák Mexikóban — az Egyesült Államok azt akarja elérni, hogy' későbbi időpont­ra halassza az összeütközése­ket, amikor majd számonkérik »elveinek« valóraváltását. Másrészt -— hangsúlyozza az »El Dia- — az Egyesült Álla­mok nem tehetett mást, mint­hogy hangnemet változtasson, hiszen másként egy földrésszel találta volna magát szemben. Csütörtökön egész nap víz­ágyúkkal és a tömegoszlatásra alkalmas minden más eszköz­zel felszerelt rendőr rohamosz­tagok tartották körül zárva a külügyminisztérium épületét. A főváros rendőrfőnöke a saj­tón keresztül figyelmeztette a lakosságot, hogy megtilt min­den tüntetést, felvonulást. Tegnap zárt ajtók mögött folytatódott a tanácskozás. A két német állam állan­dó képviseleteinek megnyitá­sa volt a fő kérdés Kart Níer rlJDK külügyminiszter-helyet­tes és Guentes Haus nyugat­német kancellári államtitkár Bonnban folytatott csütörtöki megbeszélésén — közölte pénteki sajtóértekezletén Von Wechmar nyugatnémet kor­mányszóvivő. Wechmar óvatos detűlátás-' sal nyilatkozott a további megbeszélésekről. A két né­niszterelnök. Alig két órával azután, hogy Pakisztán hivatalosan elismer- i te a Banglades Népi Köztár­saságot, Mudzsibur Rahman sejk bejelentette, kormánya el­ismeri Pakisztánt. Banglades miniszterelnöke közölte azt is, hogy Dacca kép­viselteti magát az iszlám or­szágok lahorei csúcsértekezle­tén és a delegációt ó maga ve­zeti. A küldöttség ma reggel utazik Pakisztánba. met állam küldöttsége legkö­zelebb március 6-án találko­zik Berlinben, de még az is elképzelhető — mondotta a szóvivő —, hogy a megbeszé­lések 7-én is tartanak. Megerősítette, hogy Nier külügyminiszter-helyettes ja­vaslatokat terjesztett elő, ám ezeknek a tartalmáról a szó­vivő a tárgyalások bizalmas jellege miatt nem volt hajlan­dó felvilágosítást adni. NDK—NSZK tárgyalások r Óvatos derűlátás Tegnap délután, közép-eu­rópai idő szerint 14 óra 20 perckor megnyílt Lahoréban a mohamedán vallású orszá­gok csúcsértekezlete. A megnyitó ülésen, amelyen Bhutto pakisztáni miniszter- elnök elnökölt, 37 ország kép­viselői — közöttük 23 ál­lam-, illetve kormányfő — vettek részt. Egyiptomi kézen a Szuezi-csatorna LAHORE Megnyílt az iszlám csúcsértekezlet Pakisztán és Banglades elismerték egymást A Szuezi-csatorna keleti partj 'ól visszavonták az utolsó izraeli alakulatokat is. Ezzel befejeződött a csapat szétválás óások negyedik szakasza és a csatorna teljes hosszában, mindkét oldalon egyiptomi ell n őr zés aiá került. (Telefotó: AP—MTI—KS) Pakisztán elismerte a Bang­lades Népi Köztársaságot — jelentette be tegnap a televí­zióban Bhutto pakisztáni mi­lire nélküli diktatúra Görögországi helyzetkép Nemrég egy Athénban tar­tott ünnepségen a legújabb görög kormány tagjai alatt összeomlott a tribün és négy minisztert kórházba kellett szállítani. Ezt az eseményt egyelőre nem lehet politikai szimbólumként kezelni, mert bár a görög junta nem egész­séges, de uralma még tá­volról sem omlott össze. Egyelőre még az sem világos, hogy a november 25-én vég­rehajtott katonai puccs — amely Papadopulosz katonai rezsimjét megbuktatta — pontosan milyen változást hozott. Az új rezsim éppen a legutóbbi hetekben nyitotta meg Jarosz szigetén az egyik idő közben kiürült koncent­rációs tábort, s nyomban be is népesítette nemcsak a bal­oldali, hanem a liberális el­lenzék néhány vezetőjével is. Feltűnő különbség A nyilvánosság számára érzékelhető politikai esemény mindössze a kormány átala­kítása és az alkotmány bi­zonyos fokú módosítása. Eb­ből lehet némi következte­tést levonni arra nézve, hogy az új katonai diktatúra mi­lyen árnyalatokban különbö­zik a régitől. Ami a kormányátalakítást illeti, Andrucopulosz minisz­terelnök kabinetjének kü­lönböző tárcáit kereskedők és úgynevezett szakemberek foglalták el. Az első követ­keztetés ebből természetsze­rűen az, hogy a hatalmat ténylegesen kézben tartó ka­tonák igyekeznek a háttérből 2 irányítani az eseményeket. Ez persze nem lényegbeli, de mindenesetre feltűnő stílus- különbség a Papadopulosz— Pattakosz-rezsimhez képest. Néhány következtetés A második és már lénye­gesebb különbséget az új alkotmányreform árulja el. A kormány néhány nappal ezelőtt hivatalos lapjában módosításokat hozott nyilvá­nosságra Az 1968-ban a Pa­padopulosz egyszemélyi dik­tatúrájának megerősítését szolgáló alkotmányt úgy for­málták át, hogy a köztársa­sági elnök hatáskörét lénye­gesen csökkentették. (Hivata­li idejét hét esztendőről öt évre szállították le, és szá­mos fontos politikai területet kivontak az elnök hatásköre alól. Ezek . közül a leglénye­gesebb az, hogy a hírhedt görög katonai titkosszolgála­tot, a KYP-et, amely eddig a junta-kormány szerint az elnöknek, tehát Papadopu- losznak volt felelős, most a kormányfő alá rendelték.) Ebből mindenekelőtt azt a következtetést lehet levonni, hogy Gizikisz tábornok — aki a novemberi puccs után Görögország elnöke lett és névleg a katonai junta főnö­ke — távolról sem rendelke­zik olyan hatalommal, mint Papadopulosz. Különben aligha tűrte volna el hatás­körének ilyen megnyirbálá­sát! A második és ennél lénye­gesebb következtetés az, hogy a titkosszolgálat ezen­túl senkinek sincs alárendel­ve. Az Andrucopulosz veze­tése alatt álló kereskedő- és bürokratakormány ugyanis csak árnyékhatalom és a ka­tonák kreatúrája. A novem­beri második katonai állam­csíny ily módon a katonai titkosszolgálatot tette az or­szág urává,1 és jelenleg Gö­rögországban a KYP vezető­je — Joannidisz brigádtábor­nok — a legfőbb hatalom. Joannidiszt a hajdani Papa- dopulosz-féle junta »legke­ményebb« tisztjei támogat­ják. Félreérthetetlen céljuk: a terror fenntartása, a je­lenlegi törvénytelen állapot tartósítása. Ebből a szempontból fi­gyelemre méltó, hogy még az 1968-as junta-alkotmány­nak azokat a cikkelyeit is megváltoztatták, amelyek­ben annak idején Papado­pulosz valamiféle »választá­sokat« ígért. Az új — má­sodik — junta alkotmányre­formja már ezekről a lál- szatválasztásokról sem be­szél. Ehelyett leszögezi, hogy az 1973. november 17-én ki­hirdetett kivételes állapotot továbbra is fenntartják, és azt csak »elnöki rendelettel« lehet megszüntetni. Miután a kormány kezében nincs tény­leges hatalom, Gizikisz tá­bornok hatásköre pedig zsu­gorodik. nyilvánvaló: Gö­rögországban addig lesz ki­vételes állapot, ameddig Joanmdisz brigád tábornok, a KYP és az ugyancsak Joan­nidiszhez tartozó katonai rendőrség kívánja. Ha egyáltalán lehet foko­zatokról és különbségekről beszélni, akkor azt lehet mondani, hogy a második I junta még merevebb és a látszatokra még kevesebbet ad, mint a Papadopulosz-re- zsim. Stílusát tekintve pedig titokzatosabb, jobban kerüli a nyilvánosságot és a dikta­túra tényleges irányítói visz- szahúzódnak a titkosszolgálat hivatali szobáiba. Változatlan változás E változott módszerek nem utolsósorban gazdasági kér­désekkel kapcsolatosak. 1967 után — amikor a junta ha­talomra jutott — a nyugat­európai gazdasági konjunk­túra függvényeként Görögor­szágban is konjunktúra kez­dődött, s az akkori katonai rezsim a paraszti adósságok elengedésével a falun kor­látozott bázist tudott terem­teni. Azóta a parasztság helyzete ismét romlott, a konjunktúra megtört, az inf­láció veszélyes méreteket öl­tött. Ezért is kényszerül a második junta azoknak a »népszerűségi trükköknek« az elhagyására, amelyeket Papadopulosz alkalmazott, es ezzel párhuzamosan a legmerevebb titkosszolgálati rezsim megteremtésére. A katonai diktatúra és a terror szorítása tehát válto­zatlan. A változás egy má­sik dologban nyilvánul meg. A félreérthetetlenül egysze­mélyi diktatúrára törekvő Papadopulosz helyett — most az »arc nélküli titkosszolgá­lat« diktatúrája szorítja Gö­rögországot Somogyi Néplap Cromiko Párizsban és Rómában Előtérben Európa biztonsága »Gyümölcsöző kapcsola­tok«, »■hasznos együttműkö­dés«, »közös nyelv« a nem­zetközi politika több fontos kérdésében — ezek a fogal­mak fordultak elő leggyak­rabban a Gromiko szovjet külügyminiszter diplomáciai eseményszámba menő párizsi és római látogatásáról szóló tudósításokban. A szovjet diplomácia veze­tője február 15-én érkezett a francia fővárosba. A Jobert külügyminiszterrel és Georges Pompidou köztársa­sági elnökkel folytatott esz­mecserében a fontosabb nem­zetközi kérdések mellett szó­ba került a francia államfő moszkvai látogatása és Leo- nyid Brezsnyevvel való ta­lálkozójának előkészítése. A látogatásra március elején kerül sor. Gromiko párizsi tárgyalá­sai tehát korántsem voltak rutinjellegűek, nagyon is konkrét témákkal foglalkoz­tak. Túl a világpolitika ese­ményeit is befolyásoló szov­jet—francia kapcsolatokon, szóba került a közel-keleti válság rendezésének soron következő lépése, az olaj- embargó és az ez ügyben létrejött legutóbbi washing­toni találkozó is, A párizsi látogatást mél­tató francia polgári lapok többsége, így a Les Echos, a Nation és a Combat is rámu­tat: Gromiko nem titkolta, szívesen látná, ha az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési konferencia tempója felgyorsulna. A Szovjetunió és a konferencia sikeres be­fejezésén fáradozó többi szo­cialista ország ugyanis ar­ra törekszik, hogy lehetőleg rövid időn belül, konkrét eredménnyel, a legmagasabb szinten aláírható dokumen­tumok megfogalmazásával záruljon ez az európai eny­hülés szempontjából oly nagy jelentőségű tanácskozás. Francia részről, ha vannak is véleménykülönbségek, azok nem áthidalhatatlanok, és nem érintik az alapkér­dést: az európai általános enyhülés erősítésének szük­ségességét. E témakör a már­cius elejére tervezett Brezs- nyev—Pompidou találkozó egyik legfontosabb napirendi pontja lehet. Rómában nem kevésbé gazdag program várta And­rej Gromikót Moro olasz külügyminiszterrel folytatott tanácskozásai mellett talál­kozott Rumor miniszterel­nökkel, fogadta őt Leone köztársasági elnök, majd IV. Pál papa is. Még a hivatalos tárgyalá­sok megkezdése előtt került sor arra az ebédre, amelyet olasz kollégája adott Gromi­ko tiszteletére. Az olasz kül­ügyminiszter ott elhangzott pohárköszöntőjé felölelte azokat a kérdéseket, amelyek a konzultációk középpontjá­ban állottak. A külügymi­niszter azt mondta, hogy az utóbbi években az enyhülés — különösen Európában — óriási lépésekkel haladt, ■ ehhez erejéhez mérten Olasz­ország is hozzájárult. Most arra kell törekedni, hogy az Európábari folyó értekezle­tek minél előbb és minél jobb eredményekkel fejeződ­jenek be. Az európai enyhülést szol­gáló biztonsági és együttmű­ködési konferencia kérdései mellett szó volt a közel-ke­leti rendezésről is. Ebben a kérdésben a szovjet és az olasz álláspont nagyon kö­zeli. A nemrég Kairóban járt olasz külügyminiszter hangoztatta, hogy kormánya fontosnak tartja a szíriai— izraeli csapatszétválasztást és azt, hogy annak lebonyolítá­sa után nyomban folytassa munkáját a genfi békekon­ferencia, amelynek megol­dást kell találnia a palesztin nép nemzeti jogainak érvé­nyesítésére is. A látogatás második napján került sor a szovjet—olasz tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás, vala­mint a konzulátusok létesí­tését rögzítő jegyzőkönyv aláírására. Milánóban mzere- jet, Lenin grádban pedig olasz főkonzulátost nyitnék. Ez is érzékelteti a két tél közötti kapcsolatok kedvező alakulását. A szovjet küMgyminiszMr - nek a két nyugat európai fővárosban tett látogatásét méltató szovjet lapok eácő, menet közben megjelent kommentárjai nem titkoljakn szovjet részről nagy jelentő­séget tulajdonítanak a szó­ban forgó országokhoz ffefú dő jó viszonynak, Gromiko párizsi látogatását méltatva az Izvesztyija például aaeg- állapítja: a találkozók lehe­tővé tették, hogy a szovjet- francia kapcsolatok rövM időn belül új, minőségileg magasabb szintre emelkedje­nek. Lökést adtak a kölcsö­nös megértés és az együtt­működés fejlesztésének. A szovjet—francia együttmű­ködés jelenlegi szakasza pél­da arra, hogy két' különböző társadalmi rendszerhez tar­tozó hatalom hogyan egyesít­heti erőfeszítéseit, nemcsak a kétoldalú kapcsolatok ja­vulása, hanem az emberisé­get érdeklő nemzetközi prob­lémák megoldása érdekében is. Kanyó András Olcsóbbnál is olcsóbb! JöuO heti ajánlatunk:: Férfi átmeneti kabát 1260 Ft helyett 600 Ft Bakfis overall 13—16 360 Ft helyett 90 Ft Lányka alj, sötétkék 146 Ft helyett 97 Ft Férfi papucs Férfi trevirakardigán 438 Ft Juniform térti ing 175 Ft Fiú mintás trevira- pulóver 148 Ft Kamaszpulóver 260 Ft 130 Ft helyett 87,50 Ft Férfi bokacipő velúr 220 Ft helyett 140 Ft Bakfis garbó 233 Ft Import karton 18A0 Ft *dy Endre u. 13. sz. alatt Ady Endre u. 1. szám alatt Kaposváron, HZ OLCSÓ ARUK BOLTJAIBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents