Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

Egy szocialista brigád

Az apróságok boldogságáért

Házgyári sablonok,

Befejezés előtt egy 25 milliós beruházás Barcson

Ujjongó, kacagó kicsinyek, elérzékenyült felnőttek.

— Jaj, de szép! Ez a miénk lesz?...

Kedves, meghatott pillanatok a kaposvári, Vörös Hadsereg úti Szabadság napköziben. A húskombinát Zalka Máté szocialista brigádja látogatott az óvodába. Mint az már szokássá vált, most sem érkeztek üres kézzel, egy konyhagarnitúrát hoztak, melyet az apróságok nyomban birtokukba is vettek.

— Hulladékanyagból készítettük, hogy legyen a gyerekeknek miben elhelyezni a játékaikat — mondja Bogdán Antal brigádvezető.

Ilyen szekrényt már látni az óvoda minden termében. Ezeken kívül még nagyon sok minden bizonyítja a brigádnak a kicsik iránt érzett sze- retetét: vasból készült fali varia poic, gurítható játéktartók, kis asztalok, az udvaron sok játék. Ök betonozták le az épület előtti sáros részt, s hamarosan pótolják az épület hiányzó ablakait.

— Tavaly 60 000 forint értékű munkát vállaltunk az óvoda részére, de ennél jóval többet, 140 000 forint értékűt végeztünk el. Kik dolgoztak a legtöbbet? Bárány György, akinek kislánya valamikor ebbe az óvodába járt, azután Pinterics István. De nemcsak a családos emberek, hanem a nőtlenek: Bajai Árpád, Szőcs János és Kiss László is szívesen végeznek el szabad idejükben mindent. Nekem háróm gyermekem van, igaz már kinőttek az óvodából. De tudom, nagyon sok szeretetet kaptak, mikor a cseri óvodába jártak. Ezt akarjuk némiképp viszonozni. A húskombinát dolgozóinak ötvenhat gyermeke jár ide; nekik is segítünk azzal, hogy barátságosabb, otthonosabb környezetet teremtünk a kicsinyeknek.

így beszél nemes elhatározásukról Bogdán Antal brigádvezető. S nemcsak ezt az óvodát támogatják. Elmentek Ma gyaratádra is, ahol nyomban be is üvegezték a régen kitörött ablakokat. Az idén a két óvoda részére 50 000 forint értékű munka elvégzését, illetve játék készítését határozták el.

A vállalatnál mérlegjavítás, asztalosipari karbantartás a

tizenkét tagú brigád feladata. Tavaly több tízezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Munkájuk, társadalmi vállalásuk mellett tanulnak. Bajai Árpád és Horváth László gépipari technikumba jár, Szőke Gyula pedig éppen az óvodai látogatás idején tett mechanikaiműszerész-vizsgát.

Ének csendül fel. A hegyekben nyíló hóvirágról, a kapzsi ködről dalolnak az apróságok. Bodor Tündi egy kedves verset mond el. Azután Zsoldos Lászióné, az óvoda vezetője mond néhány szót:

— Köszönjük kedvességüket. Fogadják szeretettel ezt a néhány rajzot, kézimunkát, melyet a húskombinát dolgozóinak gyermekei készítettek. Vi gyék magukkal, tegyék ki a vállalati híradóra, s helyezzék el a brigádnaplóba.

— Viszontlátásra!'—csendül fel a kicsinyek köszöntése.

Azután a Zalka Máté brigád elbúcsúzik, siet vissza a munkahelyére azzal a jóleső érzéssel, hogy ismét örömet, boldogságot szerzett csaknem másfél száz apróságnak.

Szalai László

*

O

v.

O

txo

w

A szálak Sckönhausen tábornokhoz

vezetnek

7.

— Az áttekinthetőség kedvéért az ismert adatokat rávezettem erre a vázlatra. így könnyebben eligazodunk a németek iráni kémtevékenységében.

— Helyes, helyes — bólogatott Rumjancev a vázlat fölé hajolva.

— Ezek a barna vonalak, látja, mind von Ettél követhez vezetnek. Az ő »-jobb keze« von Schönhausen, aki a követségi tanácsos szerény beosztása mögé rejti tevékenységét Ezeken az iskolákon pedig — mutatott néhány besatírozott karikára — azokat a kémeket képezik ki, akiket hozzánk szándékoznak átdobni. Az iskolák Irán vidéki városaiban működnek.

— Mit tudunk az említett emberekről?

— Csak néhány tájékoztató adatot kaptunk Moszkvából — mondta Kulijev, és egy gépelt papírlapot húzott elő a dosz- sziéból.

»•Hans Erich von Schönhausen« — olvasta hangosan Kulijev — »-előkelő nemesi családból származik. Már az első világháború előtt a német felderítésben szolgált Nyikolájev ezredes vezetése alatt; ez utóbbival távoli rokonságban állt, élvezte a kegyét. Egyike volt a nagy jövő előtt álló felderítő tiszteknek; sok jelentős ügyben vett részt.«

»A harmincas evek elején a

felderítő szolgálat vezetőhelyettesi posztjára pályázott. Hitler hatalomra jutása után azonban Schönhausen reményei megcsappantak. Canaris tengernagy, a kémszolgálat 1935-ben kinevezett főnöke nem szenvedhette Schönhau- sent, és sürgősen elküldte őt a Perzsa-öböl partján fekvő egyik kis arab fejedelemségbe. Később rokoni kapcsolatai révén Schönhausennák sikerült átköltöznie Teheránba, de a Berlinbe vezető út zárva maradt előtte.«

»•Iráni tartózkodását terhesnek érezve gyakran emlegeti nyugdíjaztatási szándékát, de gyakorlati lépést — attól tartva, hogy áthelyezik a harcoló csapatokhoz — nem tesz ennek érdekében.«

»Szereti együgyűnek tettetni magát, de ravasz és kegyetlen. Baráti kapcsolat fűzi von Ette! iráni német követhez, akinek a vezetése alatt dolgozik. Barátságuk a hartnincas években, Párizsban kezdődött. Alapot teremtett ehhez közős vonzalmuk a Monmartre rosszhirű mulatói iránt.«

— Szóval ez a Schönhausen öreg róka — jegyezte meg Szergej Vlagyimirovics.

»Ottó Heckert — von Schön- hausen legközelebbi beosztottja — egy müncheni gyáros fia. Heckert apjának 1933-ig közepes nagyságú sörfőző üzeme volt. A fasiszták hatalomra kerülése után gyorsan gazdagodott, üzemét jelentős gyárrá fejlesztette. Sokat segített ebben feleségének a nővére, Lia Kugel, Himmler »élettársa«. Jövedelmező állami megrendeléseket eszközölt ki számára, ezek hasznából bővítette a vállalatát.«

»Ottó Heckert rohamosztagos növendékként különös kegyetlenséget tanúsított a pogromokban, magára terelve a főkolomposok figyelmét. Amikor Canaris apparátusát fiatal káderekkel erősítették meg, Ottó Heckertet is oda irányították. Bár képessége és energiája vitathatatlan, e munkára is eléggé felkészült.«

Egy határsértőt elfognak

Kopogtattak az ajón. Fiatal férfi lépett a szobába dossziéval a hóna alatt.

— Sürgős távirat — jelentette, az asztalra téve egy gépelt papírlapot.

— Rendben van, hagyja itt — mondta Rumjancev.

A munkatárs kiment. Szergej Vlagyimirovics figyelmesen elolvasta a távmondatot.

— Mehtyi Dzsafarovics, As- habadból jelentik, hogy letartóztattak egy határsértőt. Hordozható rádióadót találtak nála. Bevallotta, hogy a készüléket egy régi, riémet ügynöknek kellett volna átadnia Bakuban. Valamilyen Szerebrjakov- nak, es őt is neki rendelték ala.

— Lehetséges, hogy Leon Arkagyevics Szerebrjakovrol, a mi tiszteletre méltó színházi rendezőnkről van szó? Régi cári tiszt. Az első világháborúban német fogságba esett. A húszas evekben tért haza német felesegével.

(Folytatjuk.)

1972. január 1-től lett önálló az Építőgépgyártó Vállalat Barcsi Nagyberendezések Gyára. Jórészt egyedül dönthetnek immár a fejlesztésről és arról, hogy mit kívánnak gyártani. Az azóta eltelt két év alatt jelentős változások mentek végbe a Dráva-part e nagy termelőegységében, vagy ahogy Barcson mondják, a »vasgyárban«.

A változások mindenekelőtt egyfajta profilváltozást jelentettek. 1972-ig a gyárban cementtároló silók és darupályák készítésével foglalkoztak elsősorban. Tavaly viszont, amikor belekezdtek a Vietnámnál-; szállítandó három kisebb házgyár sablon jellegű termékeinek munkáiba, úgy találták, hogy ez a termék jól megfelel adottságaiknak és a gyár kollektívája felkészültségének. Az idén már központi helyet kapott terveikben a sablongyártás, szorosan kapcsolódva a belföldi házgyári programokhoz. Ez a tevékenység a jövőben nagymértékben meghatározza majd a gyár jövőjét.

— 25 millió forintos fejlesztés befejezése előtt állunk — tájékoztatott Vass Albert igazgató. — Jelentős összeg ez, komoly gépesítési és építési munkákat foglal magába. Vasöntöde épült, ahol szürke vasöntvényeket fogunk gyártani Ilyet szállítunk a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalatnak és a Nagykanizsai Kőolajipari Gépgyárnak. Az új szerelőcsarnokban készülnek még a különböző Schéd-típusú acélszerkezetek, amelyekből különféle rendeltetésű csarnokok, fedett tárolók stb. épülhetnek. Egyébként ilyen elemekből készült a mi szerelőcsarnokunk is. A gyárban ezzel a beruházással és a profil átalakításával egyértelműbbé válik a további műszaki fejlesztés, nagyobb teret, jelentőséget kap a szerkezeti munka, de a korábbi hegesztés jelentősége sem csökken. A beruházásokat hamarosan, még ebben a negyedévben befejezzük.

A beruházás és az önálló profilok megteremtése után úgy látszik, hogy a barcsi gyár ügye végleg »sínre kerül«. Most már igen sok függ attól, hogy milyen mértékben képesek kihasználni a megteremtett jó lehetőségeket, hogy tudnak élni mindezzel, és kamatoztatni a befektetett pénzt. A beruházások több ember foglalkoztatását is lehetővé tennék, különösen akkor, ha be tudnák indítani a harmadik műszakot. Az éjszakai munka bevezetésére azonban — legalábbis a közeljövőben — még csak remény sincs, hiszen a két műszakban sincs elég emberük.

— Gépeinket, berendezéseinket nem tudjuk úgy kihasználni, ahogy kellene — fakad ki

a főmérnök. — Állandóan hiányzik legkevesebb 40—50

szakképzett emberünk. A munka hatékonyságáról, normális ütemű termelékenységnövelésről ném lehet beszélni ott, ahol a meglévő eszközök kihasználására hiányoznak az emberek. Pedig megfelelő létszám esetén mintegy 5—8 százalékkal javulhatna eredményességünk és az eszközarányos nyereség.

A gyárban két éve komplex program készült, amelyben összegezik mindazokat a teendőket, melyekkel a megfelelő szakmunkás-utánpótlást biztosítani lehet. Ezek szerint a leg fiatalabbaknak évente pályaválasztási kiállítást rendeznek a szakmunkásképző iskolával közösen. Ezenkívül egy- egy pályaválasztási napon vendégül látják a végzős nyolcadikosokat a gyárban, megismertetve őket az itteni munkával. Ugyanezen osztályok szülői értekezletein is részt vesznek a gyár szakemberei; vetített képes előadásokon tájékoztatják őket az üzemi körülményekről. Ezenkívül tavaly 412 ezer forintot fordítottak a gyárban a dolgozók továbbtanulására, továbbképzésére.

— És az eredmény?

— 1972/73-ban tizenöt hegesztőt és húsz szerkezeti lakatost szerettünk volna beiskolázni. De csak huszonnégyen — köztük két villanyszerelő — jelentkeztek. A mostani tanévben negyvenöt fiatalra számítottunk, de csak húsz jelentkezőnk akadt. Szívesen fölvennénk betanított, illetve segédmunkásokat is, vállalnánk a képzésüket. De nincsenek, nem jönnek.

— Nyilván a környező feito- ségek termelőszövetkezeteiben is van igény lakatosmunkára. A fejlődő szolgáltatások is mind több gyerek érdeklődését kötik le. Vannak divatos szakmák... Mit tudnak ezzel szemben ajánlani itt a gyárban?

— Munkánk magas műszaki színvonalát és a környéken fejlettnek számító üzemi-termelési és szociális körülményeket. Bérszínvonalunk is jól alakult, ebben az évben meghaladja a 30 ezer forintot. Akik itt dolgoznak, úgy érezzük, hogy méltányolják mindezt, a kilépők száma egy év alatt a felére zsugorodott. A létszám feltöltése égetően fontos lenne számunkra, mert a gyár jövőjét lényegesen befolyásolja, hogy tudunk-e a jelenlegi tevékenységünkhöz szükséges létszámmal dolgozni?

— A vállalatoknál már most megkezdődik a következő tervidőszak középtávú terveinek kidolgozása. Valószínűleg itt Barcson is körvonalazódtak már az elképzelések. Ezekből szeretnénk valamit hallani.

— Űj, nagyobb termelőterület építését nem tervezzük, annál inkább gondolunk á gyártástechnológia fejlesztésére. Néhány intézkedést teszünk a nehéz fizikai munka csökkentésére. Hogy csak egyet említsek ezek közül: már az idén megkezdjük a konténeres belső anyagszállítást. Szeretnénk fejleszteni az iparitanuló-mű- helyt. A következő öt évben legfontosabb feladatunk az lesz, hogy meglévő berendezéseinket jobban, hatékonyabban kihasználjuk.

Csupor Tibor------------------------------ -.....................

N

yolc baleset — és a tanulságok

Munkavédelmi és balesetelhárítási tanácskozás a Kutasi Állami Gazdaságban

(Tudósítónktól.)

A munkavédelem javításáról, a balesetelhárításról tanácskoztak a közelmúltban a Kutasi Állami Gazdaságban a vezető állású és középszintű vezetők, a vállalati szakszervezeti bizottság és a munka- védelmi bizottság tagjai.

Recsek Dezső vszb-titkár megnyitója után Kopecsni Vince, a gazdaság igazgatója adott részletes, mindenre kiterjedő elemzést a gazdaság egész területén lévő munka- védelmi és balesetelhárítási tevékenységről. Számszerű eredmények is igazolják, hogy

1973-ban javulás állt be. 1972-ben 22 baleset miatt 881 munkanapkiesés volt, 1973- ban 8 baleset történt 390 munkanapkieséssel.

Ezt a csökkentést kitartó munkával sikerült elérni. Mindenekelőtt a baleseti ve- szél.yhelyek feltárásával és azok megszüntetésével. Vizsgálták, hogy mely időpontokMű szaki konferencia a cukorgyárban

Az elmúlt kampány eredményeit -ismertette a gyár műszaki szakembereivel, csoportvezetőivel, párt- és szak- szervezeti vezetőivel dr. Ti- szaváry Ottó. a Kaposvári Cukorgyár főmérnöke. A kibővített műszaki konferencián szó esett a munkásvédelem helyzetéről, a társadalmi tulajdon védelméről, valamint az idei karbantartási és fejlesztési programról is.

A főmérnök köszönetét fejezte ki azért a gyors és jó munkáért, melyet a nyersgyár, a finomító, a gépészet és az energiarészleg brigádjai fejtettek ki annak erdekeben,

hogy az új gépészeti műhelyt időben bekapcsolhassák a termelésbe, összesen 2500 óra társadalmi munkával járultak hozza az említett brigádok a határidő pontos betartásához.

A kibővített műszaki konferencia ünnepélyes befejezéseként Cseh László, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bizottságának munkatársa a gyár nyolc dolgozójának nyújtotta át eddig végzett munkájuk elismeréséül az újítási mozgalom negyedszázados évfordulójára kibocsátott emlékplakettet.

ban következnek be a balesetek, milyen tényezők játszanak közre, ezekből levonták a megfelelő következtetéseket, és határozott intézkedéseket tettek a továbbiakra nézve. Sokat javult a munkavédelmi szemlék színvonala. A balesetveszélyes területeken kiépítették az őrhálózatot, s most már csak az őrjáratok munkáját kell javítani. Az eredmények elérésében sokat segítettek a szocialista brigádok. Nagyon lényeges az új munkaeszközök és munkafolyamatok bevezetésénél a balesetelhárítás oktatása, a tanultak következetes, szigorú alkalmazása. A meglévő munkavédelmi szabályzatot módosítani, finomítani, korszerűsíteni kell a fejlődésnek megfelelően. Az elmúlt időben a gazdaság 946 ezer forintot fordított a korszerű munkafeltételek javítására, szociális létesítmények, fürdők, öltözők létesítésére, védőruhák és védőfelszerelések beszerzésére, propagandamunkára.

Az ankéton a hozzászólók megerősítették az előterjesztésben elmondottakat, és átadták tapasztalataikat a munkavédelmi őrségről, azok ellenőrzéséről, a szemléken tapasztaltakról, a védőfelszerelések alkalmazásáról. Tovább kell kutatni a balesetveszélyes helyeket és megszervezni az elhárítást. Nem engedhető meg, hogy az oktatás vagy annak dokumentálása formális legyen. A gazdaság igazgatója utasította a beszerzésekkel megbízott dolgozót, hogy mindazokat a védőfelszereléseket, melyekről a javaslatokban szó esett, haladéktalanul szerezze be, és bocsássa a dolgozók rendelkezésére.