Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-19 / 41. szám

Brit választási kampány Előtérben az olajkrízis Angliában tíz nappal az ál­talános választások előtt az ország olajkincse került a fi­gyelem homlokterébe. A Shet­land szigetek környékén el­helyezkedő lelőhelyeket brit és külföldi olajvállalatok koncessziók alapján aknázzák ki, amelyeket a konzervatív, kormánytól kaptak. A sajtó nemrég arról tájékoztatott, hogy hat óriásvállalat 1972- ben 240 millió font adómen­tes nyereséget élvezett ebből a vállalkozásból. Heath miniszterelnök .hét­főn azt állította, hogy "-ka­tasztrófa-« lenne annak a munkáspárti programnak megvalósulása, amely szerint az északi tengeri olajkutakat állami ellenőrzés alá kell venni. Wilson gondosan úgy fogalmazott, hogy »nemzeti ellenőrzés- a'á veszik ezeket a tenger alatti olajmezőket. ilyen is csak a választási hadjárat idején történhet Ang­liában: Heath miniszterelnök ebéd előtt a Chequersi kocs­mában issza meg sörét. (Telefotó: AP—MTI—KS) 11 Thleu-kormány nem teljesítette az ütemtervet A suigoni kormányzat nem teljesítette a február 8-tól március 1-ig tartó dél-viet- nami fogolycsere első szaka­szára vonatkozó ütemterv számos pontját — közölte vasárnap a Felszabadulás hír- ügynökség. A két dél-vietnami fél meg­állapodása értelmében a Thieu-rezsim hatóságainak a február 8-tól 15-ig terjedő el­ső szakaszban 1200 polgári és katonai foglyot kellett volna átadniok a DIFK hatóságai­nak, helyette azonban csak 843-at bocsátottak szabadon. Ezzel szemben a forradalmi kormány, jóindulatának je­léül, a megállapodásban elő­irányzott 190 fogoly helyett 204-et adott át, a jelenlegi akció első szakaszában a sai- goni hatóságoknak. Készül az V. ötéves népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról.) mind a terv részletes kidolgo­zásának. A nemzetközi terv- koordináció első szakaszában többek között a szocialista in­tegráció elmélyítésének külön­böző lehetőségeit termeléssza­kosítás, kooperációs együtt­működés, a kölcsönös áruszál­lítás, a nyersanyag- és ener­giaellátás kérdései kerülnek szóba. A szocialista országok­kal folyó tervegyeztetés egyébként folyamatos. Az öt­éves tervek nemzetközi koor­dinálását a korábbi kétoldalú egyeztetések mellett most a több oldalú tervegyeztetés is nagy hangsúlyt kap. Jó példa erre a KGST-országok terve­zett közös kőolaj- és gázve­zetéke, kohászati együttmű­ködése stb. E tervidőszakban az együttműködés egyik új vonása az is, hogy egy-egy nagyberuházást, egyes ágazati fejlesztéseket egy ország terü­letén közösen oldanak majd meg. Ezekben a hónapokban mindezen előkészítő munkák adatainak feldolgozása, rend­szerezése, egyeztetése folyik. Ezek felhasználásával kezdik meg a tervkoncepciók kiala­kítását, megfogalmazását, s az 1975 januárjában életbe lépő kiigazított szabályozó rendszerrel való összehangolá­sát. Az V. ötéves terv kon­cepciójával, tehát a tervezés első szakaszával, 1974 első felében elkészülnek, majd megvitatják a különböző párt- és kormányfórumokon. A tervelőkészítés és kidol­gozás nemcsak a népgazdasá­gi tervező szervek (OT, mi­nisztériumok stb.) közreműkö­dése után valósul meg, hanem most első ízben az ország gaz­dasági életének különösen fontos jelentőséggel bíró vál­lalatok az előkészítéstől be­kapcsolódtak a kidolgozásba. Egy-egy műszaki-gazdasági koncepció kidolgozásában az érintett vállalatok közvetlenül vagy szakértőik bevonásával közreműködnek. A legköz­vetlenebb formája a vállala­tok tervezési közreműködésé­nek az, hogy az ötven kiemelt ipari nagyvállalaton kívül to­vábbi harminc kijelölt válla­lat előzetesen kidolgozta saját fejlesztési elképzeléseit. Egyes konkrét kérdésekben pedig ta­nulmányok készítésével segí­tik a népgazdasági tervezést. Az Országos Tervhivatal és a népgazdasági tégy kidolgozá­sában részt vevő szervek, a 80 vállalat fejlesztési elképze­léseit gondosan tanulmányoz­zák, s ezen javaslatokat mér­legelik az ötéves terv kidolgo­zásánál. Ez év második felétől meg­kezdik az ötéves tervkészítés második szakaszát. Ennek a munkának kiindulópontja a népgazdasági tervkoncepció, továbbá figyelembe veszik a gazdasági fejlődés újabb eredményeit, tapasztalatait Patyolat-üzletünket a régi helyiség átalakításának idejére a volt IBUSZ-irodáhun, az Ady K u. 14. sz. alatt nyitottuk men. 9 PATYOLAT VÁLLALAT, (13833) ' KAPOSVÁR Waldheim sajtóértekezlete Sok afrikai országnak gyors segítségre van szüksége Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, aki jelenleg Szene­gál fővárosában — Dakarban — tartózkodik, sajtóértekez­letet tartott a helyi és kül- fö’di újságírók számára. Waldheim kiemelte az Egye­sült Nemzetek Szervezetének az egyetemes béke fenntartá­sában betöltött fontos szere­pét. Az ENSZ hatékonyságát — mint mondotta — alátá­masztja a rendkívüli ENSZ- erők közel-keleti tevékenysé­ge. Az energiaválság problémáit érintve az ENSZ főtitkára megjegyezte, hogy ezt »globá­lisan- kell megoldani és en­nek keresésében minden or­szágnak — az olajtermelő or­szágoknak csakúgy, mint az olajfogyasztóknak — részt kell vennie. E, probléma meg­vitatására lehetőséget nyúit az ENSZ-közgyűlés április 2-án megnyíló tanácskozása — mondotta Waldheim. Afrika gazdaságfejlesztési gondjait érintve Waldheim megjegyezte, hogy sok afrikai országnak gyors gazdasági és pénzügyi segítségre van szük­sége. Ezzel kapcsolatban kö­zölte. hogy felhívással fordul majd a nemzetközi közvéle­ményhez. nyújtsanak segítsé­get mindenekelőtt az aszály­tól súlyosan szenvedő orszá­goknak. * * * Az afrikai körúton levő Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár tegnap befejezte hivata­los látogatását Szenegálban és a Mali Köztársaságba utazott. Szenegáli látogatása során Waldheim találkozott Léo- pold-Sédar Senghor szenegáli államfővel, továbbá az ország miniszterelnökével és más ve­zető személyiségeivel. A talál­kozókon nemzetközi kérdése­ket, köztük a dél-afrikai, a guinea-bissaui és a közel-kele­ti helyzetet vitatták meg. Feszült a légkör Kínában Zavargások több nagyvárosban Külföldi lapok és hírügy­nökségek közlése szerint Kí­nában továbbra is feszült a légkör. Az AFP francia hír- ügynökség jelentette, hogy Peking kivételével az ország minden nagyvárosát elzárták a külföldiek elől. A kínai ha­tóságok már egy hete nem engedélyezik, hogy a Peking- ben akkreditált külföldi dip­lomaták és újságírók utazá­sokat tegyenek az országban. Az AFP szerint az intézke­dések a mind inkább széle­sedő, úgynevezett »Lin Piao és Konfuciusz elleni bíráló kampánnyal« függnek össze. Más értesülések szerint Kí­na számos nagyvárosában tö» meges felvonulások vannak. A Hufvudstadsbladet című finn lap közölte, hogy Sang­hajban a tüntetések következ­tében megbénult a közleke­dés, szünetel az oktatás. Az angol Daily Telegraph szerint Vuhanban lövöldözéssel kísért összecsapások voltak külön­böző csoportok között, s a vá­rosban »erős feszültség érez­hető«. A cikkíró véleménye szerint a Vuhanban és más városokban folyó zavargások »a kínai vezetőségen belül, az úgynevezett mérsékeltek és a sanghaji radikálisok« közötti harcot tükrözik. A francia Figaro írja, hogy a Konfuciusz elleni bíráló kampány tovább növekszik és »hatalmas hullámmá« vált. amely már tömeges megmoz­dulásokat okozott. Az indiai Hindustan című lap rámutat: feltételezhető, hogy, »Mao Ce-tung személyes kezdeményezése alapján meg­indított Konfuciusz-ellenes kampány mögött éles hatalmi harc folyik«. A legutóbbi két hónap eseményei azt mutat­ják, hogy ez a harc »már kri­tikus stádiumba jutott és bár­mikor átváltozhat egy máso­dik kulturális forradalommá«. Áprilisban Willy Brandt Algériába és Egyiptomba látogat Rüdiger von Wechmar nyu­gatnémet kormányszóvivő hétfőn délutáni sajtóértekez­letén hivatalosan megerősítet­te, hogy Willy Brandt szövet­ségi kancellár áprilisban Al­gériába és Egyiptomba láto­gat. A nyugatnémet kormány­fő Bumedien algériai és Szá­dat egyiptomi elnök meghívá­sának tesz eleget. Az algíri látogatás előre­látható időpontja április 19— 21, ezt követően Brandt 24-ig tartózkodik majd Kairóban. Nixon „ellentámadásban'’ Az Egyesült Államokban Nixon elnök — a Washington Post szavaival — »egy gép­fegyver-sorozat gyorsaságá­val adja le ellenlövéseit«. Az amerikai politika csúcsain megtett hivatalos és előre be­jelentett lépések egyben mind Nixon politikai élet—halál harcának eszközeivé válnak. Így például »az Unió helyze­tével« foglalkozó hagyomá­nyos elnöki beszámoló vége felé az elnök váratlanul »nyolcéves kormányzásának örökségéről« kezdett beszélni. Miután Nixon a második négyéves hivatali időszaknak a közepéig sem jutott el és elnökválasztás csak 1976-ban lesz — ez félreérthetetlen uta­lás arra nézve, hogy Nixon hivataloan kíván maradni. Voltaképpen belpolitikai célo­kat szolgált az elnöki üzenet egész stílusa is. Nixon bősé­gesen kiaknázta azt a tényt, hogy pekingi, majd moszkvai látogatása, valamint a vietna­mi háború legalább formális befejezése óta »Amerika vég­re békében él a külvilággal«. Számára az volt a lényeges, hogy az enyhülő nemzetközi légkörben a béke olajágával kezében álljon a sok tízmillió­nyi amerikai televíziónéző elé. Vitathatatlanul ez ma a Wa- tergate-botrány, a belső kor­rupció, az infláció és az ener­giakrízis áltál ostromolt Egye­sült Államokban Nixon leg­főbb politikai aduja! Az is kétségtelen, hogy az elnök az ebből fakadó lehetőségeket minden erővel ki fogja hasz­nálni. Ezt mutatta Gromiko szovjet külügyminiszter was­hingtoni látogatása is, mely­nek során a Gromiko—Kissin­ger, majd a Gromiko—Nixon megbeszélés után elhatároz­ták: Kissinger már március második felében Moszkvába látogat. Egyebek között azért, hogy előkészítse Nixon elnök újabb Szovjetunióbeli látoga­tását. Ennek időpontját még nem határozták meg, úgy tű­nik azonban, hogy Nixon eset­leg már júniusban ellátogat a Szovjetunióba. A nemzetközi közvéleményt természetesen nem elsősor­ban Nixon személyes sorsa, hanem a világ sorsa érdekli! Ennek megfelelően nem az a fontos a világ számára, hogy mennyit tudott, Nixon a Wa­tergate házban, a demokraták választási székházában végre­hajtott betörésről, vagy hogy milyen pénzből vette kalifor­niai birtokát — hanem az, hogy Nixon külpolitikájában képes volt tudomásul venni a nemzetközi helyzet valóságos erőtényezőit és ennek megfe­lelően józan külpolitikai lé­péseket tenni. Belülről persze mindez más­képpen fest. Hiszen novem­ber elején részleges kongresz- szusi választások lesznek az Egyesült Államokban. Ezeken újraválasztják az egész képvi­selőházat (435 tag) és a száz­tagú szenátus egyharmadát. A választási harc lényegében már áprilisban elkezdődik. Aligha lehet ilymódon vélet­lennek tekinteni, hogy Nixon júniusban szeretne a Szovjet­unióba látogatni. Az adott helyzetben mind a szovjet- amerikai gazdasági kapcsola­tokban, mind pedig a rakéta­leszerelésről és az európai hadseregcsökkentésről foly­tatott megbeszélések ügyében elképzelhető bizonyos korlá­tozott haladás. Ha pedig Ni­xon június végén eredménye­sen, megállapodásokkal a tar­solyában tér haza Moszkvá­ból, akkor az április óta vá­lasztási harcban verekedő re­publikánus honatyáknak nincs más választásuk, mint »összezárni a sorokat« és Ni- xont minden erővel megvé­deni. Ma Nixon politikai »élet- benmaradásának« legfőbb té­nyezője a nemzetközi enyhü­lés. A Nixon-i ellentámadás második legfontosabb ténye­zője az Egyesült Államok kül­gazdasági helyzete. Ameriká­ban változatlanul igen erős az infláció. Különösen az élelmi­szerárak emelkednek rendkí­vüli gyorsasággal: 1973-ban több mint 25 százalékkal Ugyanakkor az elnök minden erővel kihasználja azt a két­ségtelen tényt, hogy a nagy nemzetközi-, pénzügyi- és energiacsatában az Egyesült Államok meggyengítette kon­kurenseit: Japánt és Nyugat- Európát! Az Unió helyzetéről szóló jelentést követő elnöki gazdasági jelentés például tu­catszor is visszatért arra, hogy a pénzügyi és politikai nyo­más alkalmazásával sikerült nem kevesebb, mint 800 mil­lió dollárral aktívvá tenni az Egyesült Államok külkeres­kedelmi mérlegét. Igen érdekes módon itt is kibontakozik ugyanaz a sajá­tos párhuzam, mint a politi­kában. A gazdasági életben a szupermarketek pénztárainál morgó háziasszonyok, a ben­zinkutaknál sortállók dühét az Egyesült Államok tőkés ve- télytársai ellen aratott külke­reskedelmi diadallal akarják enyhíteni. Egy harmadik tényező: az, hogy »az utca embere« az Egyesült Államokban nem fel­tétlenül hajlandó levonni mindennapos anyagi bajaiból és a botrányok feletti felhá­borodásából a végső követ­keztetéseket. A közvélemény­kutató intézetek például kide­rítették, hogy tíz megkérde­zett amerikai közül hét fele­lősnek tartja Nixont a Water- gate-botrányért — de tíz kö­zül csak három támogatná az elnök lemondatását. Nem­csak a hatalom önfenntartási ösztöne, hanem a közvéle­ménynek a nyugalom utáni vágyakozása is Nixon pozí­cióit erősíti. Persze: a Nixonra nehezedő politikai nyomás továbbra is hallatlanul erős. A demokra­Helikopterrablás Az Egyesült Államokban a Fehér Ház faléit lelőtték a gépet Az amerikai titkosszolgálat i emberei vasárnap hajnalban lelőttek egy helikoptert a! washingtoni Fehér Ház fölött | Nixon elnök nem tartózko-' dott a Fehér Házban: a hét­végét a floridai Key Bis- cayne-ben töltötte. A marylandi rendőrség szó­vivőjének közlése szerint a Fehér Ház fölött lelőtt heli­koptert a pilóta a Washing­ton és Baltimore között fél­úton levő George G. Meade katonai támaszpontról lopta el. Washington felé haladtában a helikopter óránként 80—120 csomó sebességgel, átlagosan 14 méteres magasságban re­pült. Az Egyesült Államok fővá­rosába érkezve a pilóta per­ceken át keringett helikopte­rével a Washington-emlékmű körül, miközben magasságát két méterre csökkentette. Ez­után a Fehér Ház felé kor­mányozta gépét, mintha neki akart volna ütközni az épü­letnek. A gépet a 20 esztendős Ro­bert K. Preston vezette. Pres­ton közlegényként szolgál an­nál a támaszpontnál, ahonnét a helikoptert ellopta. Preston a helikopter Idő­résekor az egyik lövedéktől * könnyebb sérülést szenvedett, ezért kórházba szállították; emellett vádat emeltek elle­ne a Fehér Ház területére való illetéktelen behatolásért. ták éppen a kongresszusi vá­lasztások miatt mindent meg fognak tenni, hogy kiélezzék a helyzetet. És azt sem lehet tudni előre, hogy milyen bot­rány merül még fel a Water- gate-ügy kimeríthetetlennek tűnő üstjéből... Mint láttuk — nem kevés­bé erőteljesek azonban az el­nök javára ható tényezők. A kritikus időszak valószínűleg február és június között lesz. James Reston, az Egyesült Államok egyik legtapasztal­tabb politikai kommentátora minden esetre ezt a címet adta legutóbbi cikkének: »Ko­rai lenne még Nixont elpa- rentálni«. — Le.— A Lady Ruházati Szövetkezet FÖLVESZ vezető raktárost kaposvári munkahellyel. Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Szakmához értők előnyben! Jelent­kezés: Április 4. u. 1. sz. alatt. (13816) A Fehér Ház parkjában vizsgálják a helikoniért. (Telefotó: AP—MTI—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents