Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
Közoktatásunk eleven kérdéseiről Tájékoztatott és tájékozódott a miniszterhelyettes Tartalmas véleménycserék jellemezték Gosztonyi Jánosnak, az MSZMP központi Bizottsága tagjának, a művelődésügyi miniszterhelyettesnek somogyi tartózkodását. Kölcsönös tájékoztatás és tájékozódási igény határozta meg a találkozások tartalmát az 503. Szakmunkásképző Intézetben éppúgy, mint a pártbizottságon rendezett eszmecserén és a tegnapi megbeszélésein is, a megyei tanácson. Részt vett a tanácskozáson Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára és Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyettese is. Egy kis fekete palatábla vonta magára a vendégek figyelmét a szakmunkásképző intézet házi múzeumában, s megjegyezte a miniszterhelyettes: »-Egykor még magam is használtam ilyet...« Van valami szimbolikus abban, hogy az intézetben, ahol modem oktatási eszközök, speciális munkafüzetek segítségévei készülnék föl a jövő szakmunkásai, emlékként megőrizték a régi idők iskolájának — évszázadok változatlan oktatási eszközének — ezt a darabját. Ennyi1 emlékeztetett a kétnapos látogatás során a múltra, a változatlanságra: a szó a változó jelenről s a holnapról folyt, tervékről, gondokról — kritikusan és önkritikusan is. Azon túl, hogy Gosztonyi János megismerte a megyei szakmunkásképzés egyik fellegvárát, az iskolavezetők véleményére is kíváncsi volt. Elmondta, hogy a tervek szerint a jövő tanév kezdetével bevezetik a dolgozók középiskoláját, ezzel általánosan lehetővé teszik a kétkezi munkások számára is a magasabb műveltség megszerzését. Az iskola két vezető pedagógusa lelkesedett a gondolatért. Péntek délután a pártbizottsági eszmecserén ugyancsak tájékoztatott és tájékozódott a miniszterhelyettes. Beszélt a minisztérium — tágab- ban — egész közoktatásunk, terveiről, gondjairól, az 1972. évi központi bizottsági határozatokról és arról az irányadó feladatmeghatározásról, amely ezt követően az állami apparátus tevékenységét jellemezte. Elmondta a jelenlevőknek, hogy a távlati — mintegy másfél évtizedre előretekintő — terv megvalósításának már a kezdeti időszakában szükség van a kontrollra, az önkritikára, s ez módszeres felülvizsgálattal biztosítható. De szükség van gyakorló pedagógusok véleményére is — hangsúlyozta —, hiszen a továbblépésen, a fejlesztésen nemcsak a magas fórumokon, a minisztériumokban kell töprengeni, hanem a kis iskolákban is. A több területen és több ízben már eddig is tapasztalt rugalmas öntevékenységre, bátor kezdeményezésre hívta föl a figyelmet a miniszterhelyettes. Nem kis feladatok állnak a közoktatás előtt. Sok gondot vet a felszínre a lassan szűnő jegyközpontúság, az oktatáscentrikus pedagógia és a túlterhelés elleni küzdelem — ezt érezhettük a tájékoztatóból és a vitákból, és ezzel foglalkoztak nagyrészt a részvevők is konzultációs kérdéseikben. Vélemények hangzottak el arról, hogy a tanulók értik-e kellőképpen a rendtartás lényegét. Érdeklődött a miniszterhelyettes, hogy milyen a tanulok magatartása. Figyelemre méltó tapasztalatát mondta el az egyik középiskola igazgatója: jelezve azt, hogy az érettségivel kapcsolatos módosítások, a fakultatív jelleg nyomán észrevehető már, hogy a középiskolások egy része elhanyagolja az érettségire nem választott tárgyak tanulását. Meg kell találni a bukások ellenszerét, és különösen fontos az első osztályos és alsó tagozatos indítás, hiszen — Gosztonyi János és a hozzászólók is több szempontból vetették föl —, nagy még a törés az általános iskola alsó és felső tagozata között. Fölmerült a lehetőség, hogy néhány felsős tantárgyat kellő átdolgozásban már az alsó tagozatban is tanítani lehetne, s így nagyobb lehetőség lenne a felsősök zsúfolt tananyagának Gosztonyi János miniszterhelyettes ifjúmunkások között. csökkentésére. Sok szó esett a péntek délutáni tanácskozáson a pedagógusok bürokratikus túlterheléséről, a pedagógus- képzés és a pedagógustovábbképzés gondjairól is. Tegnap délelőtt Svenda István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője adott tájékoztatót ugyan csak eleven közoktatási kérdésekről, de most már kifejezetten a somogyi eredmények és gondok tükrében. Az áttekintő beszámoló hangsúlyozta, hogy csökkent az elsősök bukásának száma, nőtt a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya a középiskolákban ; javulást eredményezett a velük való fokozottabb törődés az előkészítőkben és szakkörökben. Gazdag bizonyságot hozott az akcióprogram is: nyolcmillió forint az az összeg, amelyet a megye vállalatai, szövetkezetei, községi tanácsai áldoztak a közoktatás fejlesztésére, kollégiumi férőhelyek megváltására. A gondokat is fölvetette a beszámoló: a tanteremhiányt, az óvodák és kollégiumok zsúfoltságát és a körzeti iskolák nehézségeit. A tájékoztatót javaslatokban, elemezésekben gazdag tanácskozás követte. Gosztonyi János miniszterhelyettes fölhívta a figyelmet a cigány taKA-HYB után KA-HÚS Megalakult az ország első társulása Somogybán Pénteken négy dél-somogyi termelőszövetkezet részvételével — a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola irányításával — megalakult az ország első KA-HŰS társulása. A szu- loki Petőfi, a kálmáncsai Aranykalász, a homokszentgyörgyi Zöld mező és a lad—patosfai Kossuth Tsz egyszerű gazdasági együttműködést alakított ki a komplex szarvastnarha- hústermelési rendszer megszervezése érdekében. Ismét egy kezdeményezés, amely a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolától indult ki, ás amely — várhatóan — rendkívül hathatósan segíti a szarvasmarha-programban meghatározott feladatok eredményes, gyors végrehajtását. Az »előd«, a KA-HYB neve immár fémjelzett, a KA-HÜS most indul el útjára. Az előzmények A főiskola körülbelül fél évvel ezelőtt vetette föl annak gondolatát, hogy a marhahústermelés fokozása érdekében célszerű lenne a nagy hagyományokkal és megfelelő adottságokkal rendelkező Tolna, Baranya és Somogy megyei üzemek között gazdasági együttműködést kialakítani. A főiskola magára vállalta, hogy az együttműködésben részt vevő üzemek részére kidolgozza az ágazatot teljes egészében átfogó, komplex hústermelési rendszert. A javaslat egyetértésre talált, az előkészületek nyomban megkezdődtek. Hogy milyen eredménnyel és milyen céltudatos törekvéssel folyt az a munka, azt a leghívebben az jelzi, hogy fél év múltán már meg is alakult az első társulás. Holnap és holnapután az érintett négy szövetkezetben elvégzik a helyszíni fölmérést, és kidolgozzák a pontos tervet, hol milyen beruházásra, rekonstrukcióra, fejlesztésre Lesz szükség. Ezzel párhuzamofontos takarmánytermesztési rendszer és technológia, annak érdekében, hogy már ebben az évben megszervezhessék takarmánytermelésüket a társult szövetkezetek. És még valami bizonyássá vált már az együttműködési szerződés aláírásakor: még ebben az évben felépül a szuloki termelőszövetkezetben egy háromszáz férőhelyes, ragasztott faszerkezetes marhahízlaló. Amikor Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese a közelmúltban megyénk vezetőivel tanácskozott, többek között Somogy szarvasmarha-programjáról, a feladatok végrehajtásának mielőbbi megkezgalmazták meg a társulás célját az együttműködési megállapodásban. Ez a komplex lesztéséhez bármilyen vonatko- program szükségessé teszi, hogy a szövetkezeteken kívül az együttműködésbe bekapcsolódjanak mindazok a nagyvállalatok, trösztök, amelyeknek a szarvasmarha-tenyésztés fejzásban is közük lehet. Ahogy a társulás megalakulásakor Tamás László, a főiskola kutatási igazgatója elmondta: a Húsipari Tröszttel, a Terim- pex-szel, az AGROBER-rel, a Phylaxiával, a cukoriparral, a MEZÖGÉP-tröszttel a főiskola a program segítése érdekében ötéves együttműködési megállapodást kötött, s ezek a nagy- vállalatok évente anyagilag is támogatják az intézményt. Az együttműködés formája a szövetkezeti gesztorgazdaság. Az első most megalakult társulásnál a gesztor szerepét a szuloki Petőfi Tsz vállalta magádésére hívta föl a figyelmet. | ra■ Lényegében a támogatást nyújtó nagyvállalatok és a társult szövetkezeteket összefogó gesztorgazdaságok között a főiskola testesíti meg a szellemi — és bizonyos mértékben az anyagi — kapcsolatot. (A tervek szerint ebben az évben az említett három megyében még négy-öt gesztorgazdaságot, illetve KA-HŰS társulást alakítanak ki. Távolabbi cél az ezekből szervezendő közös válÜgy véljük, ennek a társulásnak a szerveződése, tevékenységének megkezdése szavak nélkül bizonyít: nincs késlekedés, pillanatnyi tétovázás sem — a határozott, gyors, megalapozott cselekedetekre került a sor. A cél és a módszer »A húshasznú tenyésztési irányzat kialakítása, a tehén- állomány és szaporulatának növelése, korszerű tenyésztési eljárások és takarmányozási technológiák kialakítása, egyszerű és gazdaságos beruházások megvalósítása, az iparszerű hústermelés technológiájának bevezetése, nagy számú, egyöntetű és jó minőségű húsmarha gazdaságos előállítása, szervezett és kedvező bel- és san készül el a meghatározóan i külföldi értékesítés* — így £o Egy egészen új, a maga nemében egyedülálló rendszer indult el Somogyból az első társulás megalakulásával. Bízunk benne, hogy a KA-HÚS is olyan nevet szerez magának rövid idő alatt, mint a KA- HYB; jól szolgálja majd megyénk és a népgazdaság fontos érdekét: a szarvarmar- ha-program mielőbbi, sikeres végrehajtását Vörös Márta nulókkal való foglalkozásra, és elismerően nyilatkozott azokról az előképzési munkákról, amelyek néhány somogyi általános iskolában folynak. — Nagyobb távlatot kell biztosítani a középfokú óvónőképzésnek is a megyében — mondta —, s a körzeti iskolák esetében keresni kellene azt a lehetőséget, hogy iskolabuszokkal oldják meg a tanulók beszállítását. Ezen a tanácskozáson is a helyi kezdeményezések fontosságára, a rugalmas módszerekre, a hasznos tapasztalatok elterjesztésére hívta föl a figyelmet Gosztonyi János miniszterhelyettes. T. T. Dolgozik a poligonüzem Hamarosan megkezdődik a tavaszi felújítás a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat poligooüzemében. Elsőnek a húsz gyártópad gőzfűtésének átalakítását tervezik. Kicserélik a csőrendszert, s helyébe sűrűbb bordázatot építenek be. Ezzel megnövekszik a csőrendszer fűtőfelülete, s így a sablonokban gyorsabban érik a beton és nagyobb lesz a termés. Szükség lenne egy új, 10 tonnás híddaru beállítására is, mert a rendszeres termelés a jelenlegit rendkívüli mértékben igénybe veszi. A poligonüzem egyébként már ötödik éve működik. Termékei, az innen kikerülő házelemek elsősorban Kaposváron, a Kalinyin városrészben láthatók. Az üzem teljesen »■zárt rendszerű« és tökéletesen gépesített, az emberi erőnek szinte itt semmi szerepe sincs. Ha teljes kapacitással üzemel a telep, akkor két — betonkeverő — egy 40 és egy 15 köbméter teljesítményű — ontja óránként az anyagot, s általában nyolc óra alatt készül el egy panel. Egy-egy lakáshoz 25 elemet használnak föl, s az éves tervük szerint még ebben az évben 504 lakáshoz elegendő panelnek kell készen lekerülnie a gyártópa- dokróL Zavar zavartalanság“ Az egyik gyáTban a tervező- iroda munkatársai panaszkodtak, hogy az utcáról behallatszó zaj, a napfény zavarja őket munkájukban. A tervezőket olyan helyiségbe helyezték át, ahol nem volt ablak, s a vastag falak megakadályozták a külső zajok behatolását. Néhány nap múlva újra panaszkodni kezdtek, de mo6t amiatt, hogy idegesek és csökken a termelékenységük. A szakértők megállapították, hogy a városlakók pszichikumára nyomasztólag hat az elszigetelődés a külső környezettől. Javaslatukra az új helyiségben »hamis« ablakokat szereltek fel, amelyek mögött kis, napfényt imitáló lámpák égtek. Időről-időre a magnetofon csendes utcai zajt és eső- kopogást is hozott a terembe. A tervezők alkotótevékenysége azonnal aktívabb lett. Egyszerűbben, Jónéhány termelőszövetkezet alkalmazza megyénkben azt a módszert, hogy a zárszámadó közgyűlést megelőzően sokszorosított kiadványokban közli valamennyi szövetkezeti gazdával az előző év gazdálkodásának főbb értékmérőit. Ki-ki elolvashatja, megbeszélheti a családjával, ismerőseivel ezeket az adatokat, cs a közgyűlésen már ismerősként fogadják a beszámolót. A termelőszövetkezeti híradókról, azok hasznosságáról érdemes volna külön szólni. Hogy miért jó ez a módszer? Azért, hogy elkerüljük az olyan zárszámadási beszámolókat, amelyek már az érdektelenség határát súrolják. A közelmúltban végigültem egy zárszámadó közgyűlést, ahol a beszámoló adatokkal telezsúfolt, nyakatekert szövegének hallása olykor már- már hátborzongató volt. (Később ugyanaz a szövetkezeti elnök, aki a beszámolót mondta, közvetlen beszélgetés során kitűnő magyaros beszédről tett tanúbizonyságot: minden szava világos volt, s úgy szőtte egymásba mondatait, hogy annál jobban kívánni sem lehet). És — sajnos — ragályos, igen gyorsan terjedő az ilyesfajta, nehezen érthető stílus. Ez mindjárt beigazolódott az említett közgyűlésen, a felszólalók közfii ugyanis jónéhányan hasonló fogalmazásban adták elő mondandójukat. Ügy érezték ezek az emberek —köztük az elnök is —, hogy ilyen alkalomkor így illik beszélni? A hivatalos — cs főként ünnepi! — ősze jövetelen csak ilyen szöveg- mondás dukál? Hogy az egyes felszólalók hova akartak kilyukadni bonyolult mondataikkal, a tömeg sem értette, és egyre erősödött a pusmogás. a morgolódás. Néhányan értetlenül egymásra néztek, majd kimentek a teremből. A zárszámadás: egy év eredményeinek és hibájának az összegezése. A tagság — a gazdák — tulajdonosként ülik végig a közgyűlést, s utána szavaznak arról, hogy elfo- gadiák-e vagy sem az év végi mérleget. De hogyan lehet dönteni — és érdemben hozzászólni — olyan esetben, amikor az emberek nem látják világosan, hogy tulajdonképpen miről is van szó? Evcgböl íródtak ezek a sorok: próbáljunk zárszámadáskor is úgy beszélni, ahogyan egész éven át tettük. Másképpen nem tudunk szót érteni, s ebből kezdetben csak értetlenség, később nagyobb baj is származhat. H. F. Panelerdő »gólyaperspektívából.« Megérkeztek a panel csontvázát alkotó idomvasak.
