Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

Piros szárnyú pillangót láttunk

Szilárd árpolitikával

'iáit

— A koronát tisztítjuk — ezt mondja Bohár János.

Nem a királyi koronáról van szó, fényesen csillogóról. Bohár Jánosék a porrogszent- királyi kertek alján az almafák koronáit tisztítják: lecsippentik ollóikkal a kuszább ágakat.

— Hogy »levegős-« legyen a fa felső része. Napfény érjen minden majdani gyümölcsöt.

Lisztharmat támadta ághegyeket nyesnek, s kezükben ott a görbe lombfűrész is.

— Van-e fortélya ennek a munkának?

— Jól kell csinálni, nincs ennek más fortélya. A szent- királyi ember meg ért hozzá, hiszen gyermekkorától a kezében a metszőolló. Almát adó vidék volt ez mindig.

— Hány fa szabadul meg naponta kusza ágaitól?

— Az attól függ. Az alacsonyabb növésű sorban naponta tizennégyet is megmetsz egy ember. Aztán látja: sokan vagyunk...

Horváth Jánossal járjuk a kertek alját. A tsz elnöke ő; idevaló, itteni születésű.

— Huszonöt holdat a szövetkezeti tagok metszenek meg, a többit majd a balaton- boglári szakiskolások. Segítenek nekünk.

S hogy a kezem se maradjon üres, ad egy kis naptárfélét. A holdakat lehet hektárrá átszámítani vele. Hiszen végtére is »hivatalos« méretrendszer alapegysége a hektár lett!

Megyünk a földeken át. Azt mondja a vendégmarasztaló szavú elnök:

— Szépen pirul a föld, maholnap megbírja a gépet.

— »Pirul?«

— Így mondjuk mi azt, ha veszteni kezdi a mélybarna színét.

— Szépen mondják.

Ballagdálunk.

— Ott lesznek az asszonyok a Bükk-oldal, a Malomsűrű

és a vadalmási rész határolta erdőterületen.

Ott is vannak. Kapálják az apró vöröstölgy csemetéket. Mert a ma embere felelős az erdőért. Amennyit kipusztít, annyit telepít a helyébe. Két- százhuszonnégy hektár erdejük van a porrogszentkirá- lyiaknak.

— Ebben az évben három és fél hektár tarvágásra kerül. A múlt évben harmincötezer csemetét ültettünk erdei fenyőből.

Értem, helyén az egyensúly. Az asszonyok kapája nehezen vágja a burjánzó gazt.

— Szoligyának mondják felénk ezt a fajta aljrtövény- zetet.

— S ezt a munkát?

— Tányérozásnak. Mivelhogy tányér alakú kis területen kell megtisztítani a csemetéket a fojtogató növényzettől.

Ragyog a nap. mintha nem is havas február király birodalmában járnánk. Zsongás, bódító növényi illatok, élet mindenütt. Egy lepke röppen fel előttünk. Az első. melyet az idén látunjc. Horváth János mosolyog:

— Ügy mondják nálunk, ha sárga lepkét látsz először az új évben, akkor betegség jön rád. Ha piros: egészség, szerencse.

A »mi lepkénk« szárnyszíne pirosas.

L. L.

Színvonalasabb ellátást, körültekintőbb érdekvédelmet

íI ' *' *í , *.* V*

t'-.-'A’ÍÉftiv-ííSsyi ?>

. m;: iis: ' ;

> , A s < V

; . ;'s : ■' 1 '

*: 1 . ■ ' '<: $$ ' s,!« ár 4'

v> í ,1

fmt' Vf m « * -V Y

A napokban országos tanácskozást tartottak a vendéglátás tavalyi tapasztalatai alapján az idei feladatokról. Megállapították azt, hogy a múlt évben az állami vendéglátóipar, tanácsi vonalon Etedig elsősorban a vidéki vállalatok fejlődése volt kedvezőbb. Ezen a tanácskozáson részt vett Balogh Lajos, a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója is, akivel az ott szerzett’ tapasztalatok alapján 1974. évi terveikről beszélgettünk.

I Közétkeztetés

— E tanácskozáson a ven déglátás követendő üzletpolitikáját abban jelölték meg, hogy az eddiginél gyorsabban kell előrelépni a lakossági étkezés igényeinek kielégítésében, mégpedig úgy, hogy a vendéglátás árszínvonala lényegesen ne változzon. Korábban is ez volt a célunk, és ebben az évben még következetesebben meg akarunk felelni ennek a követelménynek — mondta Balogh Lajos.

Már tavaly megállapodtak a Mecsek vidéki Vendéglátó Vállalattal, és szerződést kötöttek velük nagyobb mennyiségű olcsó, gastrofoi étel átvételére. Ez a vállalat ugyanis modern üzemmel rendelkezik, s mintegy hatvanféle házias gastrofoi ételt készít A Vendéglátó Vállalat tavaly kísérletképpen néhány balatoni üzeméDen árusított is már ezekből, s a hazai és a külföldi vendégek kedvelték ezeket az olcsó ételeket.

A Balaton-£>artí vendéglőkön kívül ellátják a szükséges fölszerelésekkel hat kaposvári egységüket is. Arra törekszenek, hogy minden városrészben legyen olyan vendéglő, ahol a város lakói megtalálhatják ezeket az olcsó — 8—15

forintba kerülő — ételeket. Most egyelőre csak az Aranyfácánban, a Három huszárban, a Szomjasban, a Kék egérben, a Liget és a Volga kisvendéglőben tervezik. Ha lesz rá igény, természetesen más kaposvári vendéglőkben is megkezdik az árusítását.

A vállalatnál különben 3500 ember veszi igénybe — jelenleg — a közétkeztetést. A cél az, hogy elsősorban a választékot növeljék, és még jobb minőségű, olcsó ételeket készítsenek. Országosan is egyedülálló eset a somogyi: a megyei vendéglátó vállalat na ponta 300 személy számára készít háromféle menüből álló diétás ételt. Vasárnap és az ünnepeken már a múlt évben is árusítottak zacskós tejet, s ezt a szolgáltatást — ha a lakosság igényli — még több egységükre kiterjesztik.

Bisztró, borkóstoló

— A tanácskozáson azt is megállapították, hogy a javuló eredmények ellenére — üzlet- hálózatuk fejlesztését tekintve — a vidéki tanácsi vendéglátó vállalatok vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben. Ezen is szeretnénk anyagi lehetőségeinkhez mérten változtatni — mondta az igazgató.

A vendéglátó vállalatnak már működik Kaposváron a Dózsa György utcában az az ízléses borkóstolója, amit közösen a kéthelyi Aranykalász Tsz-szel hoztak létre. Befejeződött a Kapós-szálló felújítása, új berendezést kap a Kapos étterem és a presszó is. És hamarosan kitatarozva, korszerűsítve nyílik meg a Coreo cukrászda.

S még ebben az évben új bisztrót építenek a Vörös Hadsereg utcában, hogy javítsák annak a városrésznek az ellátását is. Az építkezésre, berendezésre hárommillió forintot költenek.

Első a vendég érdeke

Végül arról beszélgettünk Balogh Lajos igazgatóval, hogy a megnövekedett feladatoknak hogyan kívánnak eleget tenni. Nem nehezíti-e majd munkájukat a nyáron bevezetésre kerülő 44 órás munkahét?

— Jelenleg is munkaerőhiánnyal küzdünk, s ez a gond a nyári szezonban fokozódik — mondotta. — A szükséges intézkedéseket megtettük, mivel a szabad szombat bevezetése nem járhat a vendéglátás színvonalának csökkentésével.

— Nagyobb gondot fordítunk a gépesítésre is: a cukrászdákban, presszókban például por- fagylaltot készítünk, ami kevésbé munkaigényes, és így jelentős hűtőkapacitás szabadul majd föL Ezt az üdítő italok hűtésére kívánjuk fölhasználni. Az idén legalább 16 féle üdítő italt kínálunk vendégeinknek, s növeljük az olcsó borok választékát is, hogy kevesebb égetett szeszes ital fogyjon — hangzott a válasz.

Az igazgató elmondta, hogy nem változtatják az árakat, s még a korábbinál i^ következetesebben védik a fogyasztók érdekeit, együttműködve a társadalmi ellenőrökkel. Tavaly E*éldául 150 dolgozójuk ellen indítottak fegyelmit, szabálysértési eljárást, és tettek bírósági feljelentést. Hat — súlyosabb visszaélést elkövető — dolgozójukat fegyelmüeg elbocsátottak, hármat pedig a szakma gyakorlásától is eltiltották. S bár munkaeröhiány- nyal küzdenek, ezen a gyakorlaton az idén sem változtatnak, ha a fogyasztó becsapását, megkárosítását tapasztalják.

Szalai László

Üj lendület az inkei Vörös Csillag KlSZ-alapszeryezetben

MEGYÉNKBEN nemrég végigszaladt a »Radar« riportere. A stáb Inkére is eljutott.

Építőipari vállalat keres siófoki munkahelyére vállalati építőipari

gyakorlattal rendelkező magas• építőipari művezetőt

Felvétel: Budapest XIII., Lehel út 10/a. A személyzeti osztályon. Jelentkezés esetén az útiköltséget megtérítjük.

(13781)

*

o

c

Q

A szálak ||

11 '

O

‘ • >

Schönhausen tábori)

iákhoz

itnek

6.

Ligyija Alekszandrovna fölnevetett:

— Honnan ez a történelmi hasonlat?

— Tegnap olvastam a Spar- tacust.

— Akkor értem. Patrícius vagy nem, értelmes az arca, okos-szomorúak a szemei. Azt hiszem, nem is olyan zárkózott, mint gondolod... inkább egy kissé zavarban lehet ennyi új ember között. Apropó: megkérnélek, küld be őt hozzám, meg akarom tudni, sikerült-e berendezkednie a lakásban...

Ólja arrébb tolta az asztalán tornyosuló számlákat:

— Lida, elugrom Natasához. Meg kell beszélnünk a holnapi utazást a követség nyaralójába.

Lida beleegyezóen bólintott, s Ólja kiment a szobábóL

— Milyen a lakása, Jakov Vasziljevics? — kérdezte Ligyija Alekszandrovna a belepő SzergejtőL — Foglaljon helyet!

— Elviselhető, de van egy bökkenő — válaszolta Szer- gejev. — Esténként a szomszéd szobából órákon át olyan gyermeksírás, visítás hallatszik át, mintha a közeli utcák minden gyerekét összegyűjtöttek volna, s épE>en nyúznak valamennyit. Később azután elesöndesedik a ház...

— Megkérdezte a házigazdát, miért ez a zsivaj?

— Természetesen. Széttárta a karját: »A kölyköket le kell fektetni.« Én követtem el a hibát, mikor nem érdeklődtem előzetesen; hogy hány gyerek él a lakásban ...

— El kell költöznie onnan.

— Majd utánanézek. Amúgy is messze esik a képviselettől.

— Sikerült megismernie a várost ?

— Nem mondhatnám. Még nehezen tájékozódom.

— Ha akarja, megmutatom magának a múzeumokat — valahogy türelmetlenül ajánlotta ezt Ligyija Alekszandrovna, és zavarba jött. — Már voltam az etnográfiai meg a szépművészeti múzeumban. De szívesen elmennék! még egyszer.

— Hálás leszek — mondta Szergej szárazon.

Ligyija Alekszandrovna hirtelen témát váltott. A képviselet munkájáról kezdett beszélni, de lopva többször is a férfira pillantott.

Tulaj donképpen keveset tudott róla. A képviselet helyettes vezetőjének is csak annyit mondott, hogy a hadseregben szolgált, de a finn

fronton olyan súlyosan rrfegsebesült, hogy le kellett szerelnie. Volt-e családja? Milyen sebesülésen esett keresztül? Sok hasonló kérdést szeretett volna föltenni Ligyija Alekszandrovna. De miért érdekli őt ez az ember? Női

kíváncsiság ez, semmi több? Később rajtakapta magát: számolgatja, hány nap van

hátra vasárnapig, amikor a megbeszélés szerint együtt mennek el a múzeumba.

Bakui beszélgetés

Amikor az NKVD (Állam- biztonsági Népbiztosság) azer- bajdzsáni osztályának vezetője, Kulijev — egy napbarnított, göndör hajú, negyven- esztendős vasgyúró — belátott Rumjancev népbiztoshelyettes irodájába, az éppen az ablakból nézte a ritka jelenséget, hogy Bakuban — novemberben — havas eső esik.

—■ Mehtyi Dzsafarovics? Foglaljon helyet. Éppen meg akartam vitatni egy kérdést magával. — Rumjancev egy lépést tett az íróasztala felé. — Mit szól ehhez az időjáráshoz?

— Szinte valószínűtlen.

— S nem gondolja, hogy hamarosan egyéb rendkívüli eseményekkel is találkozunk, méghozzá nem is az időjárással kapcsolatban ?

— Így, van, Szergej Vlagyi- mirovics. Aggasztó időket élünk.

Mehtyi Dzsafarovics egy ceruzával rajzolt vázlatot vett elő a mappájából, és kitéri-; tette az asztalra.

— Látom, kitalálta, hogy mire vagyok kíváncsi — mosolygott Rumjancev.

(Folytatjuk.)

[ Sajnos, több faluval együtt mi sem fértünk bele az adásba. I így aztán csak azon csodálkoz- • hattunk, hogy némelyik helyen hogyan fogják fel az ifjúság beleszólási jogát és általában az ifjúsági törvény gyakorlati alkalmazását.

Természetesen sok helyen idő kell ahhoz, hogy a községi vezetők szemlélete megváltozzék. Ügy érezzük, hogy a Vörös Csillag KlSZ-alapszer- vezetünknél ez az ügy jó vágányon halad. Igaz, augusztus —szeptember hónapokban — az alapszervezetnél történő titkárcsere miatt — úgy látszott, hogy nagy törés áll be az eddig igazán kiemelkedő munkát végző alapszervezetnél. Azóta túl vagyunk ezen. Igaz, hogy a 39 fős tagság alaposan megfogyatkozott és az októberben tartott újjáalakuló gyűlés csak a »harmadik nekifutás«-ra sikerült. Egyszerűen határozat- képtelenek voltunk.

Az irányító szervek képviselőivel együtt kerestük a sikertelenség okait. Elsőként a legfontosabbat említeném: az egyszemélyi vezetés nem jelentheti azt, hogy a titkár egymaga akarjon csinálni mindent, bármilyen jó szervező is. A rengeteg rendezvény, a jó klubélet, a közös munkaakciók és szórakozások rendezője, felelőse ne mindig egy és ugyanaz a személy legyen! Az a KISZ-tag, akinek hosszabb távon semmiféle feladatot nem adnak, csak a bélyeget vetetik meg vele, soha nem fogja igazán magáénak érezni a KISZ-t. Még akkor sem, ha mégoly jól is érzi magát a kollektíva megmozdulásain. Ma is a legfőbb gondunk az, hogy senki se maradhasson — alkalmi és állandó — megbízatás nélkül Mert a munka teszi KISZtaggá, ifjúkommunistává a fiatalokat ... Aztán baj volt as ifjúsági törvény értelmezésével. Ma az együttműködés nemcsak papíron rögzített tervből áll, hanem állandó — mondhatni: mindennapos —, élő, személyi kapcsolaton alapul, Enélkül egy községben nem lehet előrelépni. A községi vezetők, a tsz-ek és tömegszervezetek irányítói pontosan tudják, hogy mit akarunk. Csak így nyújthatnak anyagi támogatást. <

Kevés KISZ-tag maradt meg a választások után, mindössze 17 az 1600 fős községben. Munkájuk azonban alapul szolgálhat a további erősödésnek. Öttagú KISZ-csoport is alakult a Rákóczi tsz-néL A téli politikai oktatásról indokolatlanul senki sem hiányzott eddig, a megjelenés mindig 80 százalék fölött volt. Sikerült vonzó, változatos tematikát és előadói gárdát összeállítani. Minden foglalkozás más jellegű. Van filmvetítés, tévévita, honvédségi, határőrségi, MHSZ-es foglalkozás. Megyei KISZ-el- látmányból 39 000 forintért csinosítást, alakítást végzünk otthonunkon; a klubhelyiség berendezését is felújítjuk. Szerepel a munkatervünkben KISZ-park építése, az 1919-es mártír emlékhely pihenőhellyé alakítása, részvétel a forradalmi tavasz járási rendezvény- sorozatában.

Tagságunk több mint a felének jár a Magyar ifjúság, illetve az Ifjú Kommunista.

TERMÉSZETESEN a szórakoztató rendezvények sem maradnak ki a programból: kirándulások, farsangi és szüreti bál, klubestek stb. De mindezt csak közös munkával, mindenkinek a foglalkoztatásával lehet jól megvalósítani.

Ujságh Tibor