Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-15 / 11. szám
Keltetőtojások Bábolnáról Algériába Hétfőn elindult a Ferihegyi repülőtérről az első Algériába küldött bábolnai tojásszállítmány. A MALÉV különgépe ItS 000 Tetra B húshibrid kel- tétőtojást vitt az ország fővárosába. Egész évben, minden hétfőn és csütörtökön menet- rendszerű géppel indulnak majd Algírba a szállítmányok. A nemrég megkötött szerződés értelmében 13 millió darab keltetőtojást szállít az idén az arab országba a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. Egy másik, még tavaly kötött megállapodás alapján hetenként egy gép indul hasonló küldeménnyel Beirútba. Üjabb arab országokat kapcsolnak be a »jércej áratokba« is. A tyúkokat 18—18 hetes, vagyis tojóérett komikban kül» dik ki, ugyancsak repülőgéppel, ilyen felnőtt állatokat a világon elsőként szállít így a MALÉV. Öntevékenyen, önéHóen A pártmunka tervezése A pártszervezeti munka színvonalának emelése nagyon fontos feladat. Az előrelátó, céltudatos, az erők helyes elosztásáról gondoskodó munkatervek elősegítik ezt. A tervezés eddigi tapasztalatait összegezték a közelmúltban a Nagyatádi Városi Pártbizottságon. A teljesség igénye nélkül kiemelünk néhányat az összegezés megállapításaiból. A munka tervezése sokat fejlődött a párt- alapszervezetek nagy részében. A terveket egyre inkább közösen készítik. Nagy segítséget adnak ehhez az év végi beszámoló taggyűlések, valamint az ezeket megelőző pártcsoport-értekezletek. Az alapszervezeti vezetőségek politikai felkészültsége szintén befolyásolja a tervező és végrehajtó munkát. A pártvezetőségek tagjainak csaknem hetven százaléka végzett különböző szintű pártiskolát, többen most tesznek szert ilyen végzettségre. Azonban még gond, hogy több alapszervezet nem fordít megfelelő figyelmet az év közben ösz- szegyűlt javaslatokra, s ezek ki-kimaradoznak a tervekből. Az alapszervezeti munkatervek készítését a városi pártbizottság fontos politikai tevékenységnek tekinti. A tervező munka alapját mindig a felsőbb szintű pártszervek határozatai, útmutatásai adják meg. A pártbizottság munkaterve a tervidőszakra kötelező és ajánlott napirendek előírásával befolyásolja az alapszervezeteket. Jó do- lóg, hogy az utóbbi években nem terhelik túl kötelező napirendekkel őket, nem korlátozzák öntevékenységüket, önállóságukat. Előrelépés, hogy a pártvezetőségek egyre több helyen kikérik a munkahely gazdasági, tömegszervezeti vezetőinek véleményét a tervek öszeállításához. Gyakran előfordul azonban még, hogy az alapszervezetek olyan témát is megtárgyalnak, amelyik elsősorban az egyes tömegszervezetekre tartozik. Az egyik legfontosabb elvigyakorlati kérdés a tervek realitásának a biztosítása. Alapelv az, hogy csak olyan és annyi feladat kerüljön a tervbe, amilyet és amennyit meg tudnak oldani. Kedvezően változott a munkatervek tartalma és megvalósítása. Egyre inkább az jellemzi a terveket, hogy a feladatokat A fajták között a havanna vezet A nagyatádi dohánybeváltóban Kellemes dohányillat vesz körül. A bálák között asszonyok sürgölődnek, az épület elé pedig egyre-másra érkeznek a barna leveleket szállító traktorok. Az országúton is, amerre jöttünk, ilyen szállítmányokat kerültünk el. A szövetkezet pajtáiból a simítóasztalra, onnan pedig ide, a nagyatádi dohánybeváltóba érkezik a szivar alapanyaga. Az üzem vezetője, Fodor József kalauzol bennünket. — A tavalyi termés kitűnő volt — mondja, és kiemel egy- egy levelet. A zsíros tapintá- - sú dohánylevél olyan, mint a vékony szarvasbőr. Ahogy végigsimítjuk, követi a kéz mozdulatát, feszül, rátapad az ujjúnkra, de nem szakad el. — A gazdaságok az utóbbi öt-tíz év legjobb termését takarították be. A dohányt sem betegség, sem kártevők nem rontották. Az eső mindig akkor jött, amikor kellett. Ahogy mondani szokás, »■minden rossz elkerült minket«. Egyedül a feldolgozáskor volt száraz, hideg idő, ami egy kicsit kedvezőtlen volt. A megyében mindenütt jól ápolt ültetvényekkel találkozhattunk. Ezek az ültetvények a tervezettnél általában több és jobb termést adtak. így a minősítéseknél sem volt vita. A tsz-ek elfogadták a döntést, azt, hogy az általuk hozott árut milyen osztályba sorolták az átvevőnél. Az átvevő és átadó véleménye a legtöbb esetben, megegyezett. A beszállított mennyiség 40 százaléka első, negyven pedig másodosztályú lett. Egy mázsa az egyes pártcsoportokra, párttagokra bontják le, így érvényesíthető a személyi felelősség. A munkatervek zöme a vezetőségi ülések és a taggyűlések rendjén kívül tartal- i mázzá a pártcsoportok feladatait és a különböző rendezvényeket. Kedvezően változott a napirendek összetétele. Amíg például az 1970—71-ben a vezetőségi ülések és taggyűlések napirendjére tervezett témáknak mintegy hatvan-nyolcvan százalékát gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések tették ki. addig jelenleg sokkal kedvezőbb az arány. A párt belső életével és a tömegszervezeti munkával a napirendek negyven százaléka, az ideológiai-kulturális területtel húsz százaléka (ez’ lehetne jobb is), a gazdaság- politikai kérdésekkel pedig harminc százaléka foglalkozik. Fejlődés jellemzi a napirendek előkészítését. Gyakorlat most már, hogy a reszortos — esetenként munkabizottság — készíti és terjeszti elő a területével összefüggő témát. A tervezéskor a feladatok megoldásának módszeréről is döntenek az alapszervezetek többségében. A tervkészítés nem öncélú, a legjobb terveket is módosíthatja az élet. Ha időközben a munka úgy kívánja, bizonyos módosításokat is tehetünk. Az igazi tervszerűség a változó viszonyokhoz való igazodásban és nem az előre elgondolt helyzethez való merev ragaszkodásban van. D. S. MAI KOMMENTÁRUNK Művészeti szentiék előtt Tavaly és még inkább tavalyelőtt nem titkolt aggodalommal figyeltük: hanyatlóban van-e a hagyományos somogyi műkedvelő művészeti szemle. Két aggasztó jelet jegyeztünk föl leginkább: mintha lanyhult volna a közönség érdeklődése, és kevesebb volt a jelentkező együttesek száma. Pedig a szemlék forrása, éltető eleme — a lelkes érdeklődés és a lelkes szereplés. Mi lesz-az idén? A jelek biztatóak, örömmel vesszük észre, hogy folynak a próbák, készülnek az együttesek. Föllendülőben van a színjátszómozgalom is. Előzetesen természetesen nem lehet értékelni, de »jósolni« érdemes, különösen akkor, ha olyan lelkes igyekezetei tapasztalunk, mint a barcsi járásban. Talán meglepő a szám: mintegy százórányi műsor vár — gyermek- és felnőtt szereplők részvételével — előadásra a járás körzeti szemléin. Jóval több, mint a korábbi években. Több oka is van ennek a hatalmas érdeklődésnek. Még január közepén járunk, s máris kész a műsorterv. A járási művelődési központ és a járási hivatal művelődésügyi osztálya nem várta meg a megyei kiírást, hanem kihasználva a felkészülésre legalkalmasabb időt, a telet, jó előre felhívta a figyelmet és kiküldte a jelentkezési lapokat a szemlére. Vértes György, a művelődési központ igazgatója elmondta, hogy nagy a várakozás Istvándi, Vízvár, Lad, Szülök és a délszláv községek — de lehetne még sorolni tovább is — műkedvelői körében. Csak érdekességképpen: Babócsáról a kórus mellett egy cigányegyüttes is jelentkezik, Szigligeti darabját mutatja be. Mi a lelkesedés oka? Vértes György elmondta: meg kell találni a módját annak, hogy az együttesek minél többször szerepeljenek, mert ezek a sikerek készítik elő igazán a szemlét. Példaként említette, hogy a vízvári menyecskekórus és a barcsi nő- klub milyen jó barátságot kötött a vízváriak vendégszereplése után. Vállalkozókedv támadt a nőklub tagjaiban, és ők is műsorral készülnek Vízvárra. Sós Dezső, a járási hivatal művelődésügyi osztályvezetője sok adattal bizonyította, hogy a lelkesedést igen jól megalapozza a tsz-ek segítségadása, hiszen köztudomású, hogy az anyagiaktól sok függ. Itt is jó példalcént említhetjük többek között az istvándi és a vízvári tsz-t, ahol a közművetődés pártolása hasonló az egyesült Dráva Termelőszövetkezet kimagasló támogatásához. Várjuk tehát a szemléket és a jó példákat, hiszen nemcsak a barcsi járásban vannak ilyenek. És jó leírni: okunk vám, a derűlátásra, a szemlék élménytéli órákat ígérnek a közönségnek. T. T. Az érdekazonosságból indultak ki Együttműködési terv a cukorrépa-termesztésre A mérlegelés után rövidesen a fermentálóba kerül a dohány. dohány átlagára jelenleg 3612 forint. Az üzemvezető szobájának a falán üveglap alatt a havanna és a szuloki dohány egy-egy szép példánya látható. Jó néhány éve ez a két fajta volt a legelterjedtebb. Vajon most milyen a fajtamegosztás? — A szuloki dohány már évekkel ezelőtt eltűnt — magyarázza az üzemvezető. — Elsősorban a havannát termesztik. Ennek a vidéknek páradúsabb klímája alkalmas a szivardohány termesztésére. Ezenkívül kevés Virginia is érkezik hozzánk. Ezt zölden vesszük át, itt szárítjuk. Hogy mi minden történik a dohánnyal, miután Nagyatádra kerül? Először is fermentálják. A bálákat összerakják, így a dohány fölmelegszik, veszít nedvességtartalmából. A fölmelegedést állandóan ellenőrzik, közben pedig forgatják a cdbmókat. Egy szezonban átlagosan ötezer mázsa dohányt fermentálnak itt. Ez-a munka körülbelül június végén fejeződik be, ekkor kezdődik a szállítás. A dohányt — melynek fermentálási vesztesége körülbelül 12—14 százalék — elsősorban az Egri Dohánygyárnak adják tovább, ahol szivarborító levélnek használják. Egy kisebb mennyiségből cigarettát gyártanak. Exportra is bőven jót. Átlagosan huszonöt1—harminc vagonnal indítanak az NDK- ba, valamint néhány nyugati államba. D. T. Égy gyár akkor nézhet reményteljesen a biztonságos és tartós termelés elé, ha — egyéb föltételek mellett — hosszú távon elegendő nyersanyaggal számolhat. A mező- gazdasági üzemnek lényeges szempont, hogy korszerű körülmények között termelve minél nagyobb hozamokra tegyen szert. Ez a két érdek találkozott abban az előterjesztésben, melyet a Kaposvári Cukorgyár vezetői adtak tegnap a megyei mezőgazdasági fejlesztési albizottságnak. A gyár terve dióhéjban: társulást létrehozni a körzetben levő cukorrépa-termesztő állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek részvételével annak érdekében, hogy — idézem a tervezett szövegét —• »legyen elegendő cukorrépa, korszerűsödjön a mezőgazdasági termelés, fokozódjon a termelés jövedelmezősége«. Az említett cél nem kíván különösebb magyarázatot, hiszen nyilvánvaló, hogy megvalósulása mindkét partner számára kedvező eredményt hoz. A kaposvári gyár körzetébe baranyai, tolnai és somogyi gazdaságok — öt állami gazdaság és nyolcvannégy termelő- szövetkezet — tartoznak, ezek összes répaterülete az 1970. évi 5100 hektárról tavaly már 7473 hektárra nőtt, s az idén megközelíti a 8800 hektárt. A növekedésnek ez a mértéke biztató, jóllehet a Tolna megyei gazdaságok 30,2 és a Baranya megyeiek 150,5 százalékos területemelkedése mellett mindössze 17,9 százalék a somogyiaké. Csupán a baranyaiak példája: 1970-ben 2039 hektáron termesztettek, az idén pedig 5108 hektáron termesztenek cukorrépát, Somogybán ez idő alatt 2449 hektárról 2889 hektárra nőtt a terület. A Kaposvári Cukorgyár ezen az albizottsági ülésen közölte mindazokat a vállalásokat, melyekkel elősegíti a társuFiatalok a tanácsházán Megérkezett a lábodi tsz dohánya. Nem halványodó emlékként él bennem, amikor középiskolás diákként — mint községi könyvtáros — először vehettem részt egy tanács-vb ülésén — számot adva a köz- művelődés e területéről. Estéken át bújtam a kartonokat, nyilvántartásokat, hogy minél többet tudjak mondani. Felnőtt fejjel visszatekintve erre: a felelősség felismerése volt a mozgatórugó. Ez a kép jutott eszembe, amikor megkérdeztem Keczeli Józsefet, a Szentbalázsi Közös Községi Tanács elnökét, hogyan vesznek részt a fiatalok a tanácsi munkában. — Igaz, hogy én túl vagyok az ötödik ikszen, a fiatalokat azonban szeretem. Ügy is mint munkatársakat — a titkárunk és a szakigazgatási csoport tagjai jórészt fiatalok — mondta a tanácselnök. — Van bennük tenni akarás, lendület, csak utat kell adni nekik. Példaként fölidézni a múLt év utolsó vb-ülését. amelyre meghívták a hely bel in kívül a három társközség KTSZ-titká- rát is. Az ifjúságpolitikai feladatok mellett a jövő évi közművelődési tervet beszélték meg. A tanács alaposságát jelezte, hogy »szabályos« kikérővel igazolták a fiatalok hivatalos távollétét az iskolának, munkahelynek, majd közös ebédre invitálták őket a kollégium konyhájára. A meghívás életrevalóságát felszólalásokkal, bátor véleménynyilvánítással bizonyították az ifjúsági vezetők. Nem röstellték elmondani, hogy Gálosfán például néhány »erős fiú« leverte a lakatot a művelődési otthon ajtajáról, hogy rendetlenek a klubhelyiségek, hogy a közterületre kiültetett fáknak nincs gazdája. — Komolyan vettük őket, egyenrangúnak érezhették magukat a fiatalok. Egyöntetűen azt mondták az ülés után. hogy máskor is szívesen jönnek a tanácsra, segítenek. számíthatunk rájuk — összegezte az elnök. A szcntbalázsiak receptjét másutt is föl lehet használ- 'i; biza^rn a fiatotok irá"‘ törődés gondjaikkal, velük - és nem helyettük vagy né1 külük — dolgozni. N. F. lásban részt vevő gazdaságok cukorrépa-termesztését. A program intenzív — és a gyár által koordinált — termelésfejlesztést céloz, elősegíti az érdekelt gazdaságok szakosodását, s mindennek keretében a technológiá korszerűsítését kívánja megvalósítani. Nálunk, Somogybán a múlt évi termelést figyelembe véve egy állami gazdaság és harminchat termelőszövetkezet érdekelt abban, hogy fontolóra vegye ezt a javaslatot, és döntsön a társulás létrehozásáról. Ebben az együttműködési javaslatban szembeötlő — méghozzá pozitív előjellel — a társulásban részt vevők vállalásai között: csaknem tucatnyi kötelezettség hárul a gyárra, a gazdaságokra mindössze négy. Számos szolgáltatást ingyen biztosít a gyár a részvevőknek, s átvállal olyan feladatokat, mint például a talajvizsgálat és az ezzel kapcsolatos szaktanácsadás; az AGROKER-rel együttműködve beszerzi a szükséges műtrágyát, a talajfertőtlenítő, gyomirtó és növényvédő szereket, a cukorrépa-termesztéshez szükséges gépeket; oktatásban részesíti a gépkezelőket; a kaposvári járásban a cukorrépatábla végéről elszállítja a termést stb. Ugyancsak a gyár végzett nagyon alapos munkát akkor, amikor kidolgozta a cukorrépa-termesztés technológiáját a terület kiválasztásától a talajiművelésen át egészen a betakarításig. Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője — az albizottság tegnapi ülésének elnöke — az előterjesztést követő vita lezárásakor mondta: »Támogatást érdemel a gyár elképzelése, mivel olyan technikai előrelépésre irányul, mely egy termelési társulás keretében a szakosodással együtt terület- és hozamnövekedéshez vezet a cukorrépánál.« Eggyel több jó példa arra, miként lehet egy feladatot úgy megoldani, hogy már a nekigyűrkőzésnél az érdekek találkozása adja a hajtóerőt. H. F. Somogyi Néplopl 3
