Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

Á csapatszétrálasztások kérdése a Közel-Keleten (Folytatás az 1. oldalról.) dott egészen a déli órákig. Ezért — mint az egyiptomi kormány szóvivője közölte — a találkozó programjából tö­rölték a tervezett munkaebé­det. Helyette a mintegy há­rom óra hosszat tartott m beszél és után Aissinigier és Falh- mi visszavonult az amerikai külügyminiszter szálláshelyé­re, »további munka céljából-“. Szadat elnök a Kissingerrel folytatott tárgyalásokon kifej­tette Egyiptom álláspontját. Elvet mindenféle politikai en­gedményt,, és ragaszkodik a kö­vetkező követelések teljesíté­séhez: 1. az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasztását szorosan össze kell kapcsolni a megszállt arab területek teljes kiürítésé­vel ; 2. a válság átfogó rendezésének magába kell foglalnia a palesz- tinai nép jogainak helyreállítá­sát; 3. nem lehet szó a Sinai-íélszi- gcf,en tartózkodó egyiptomi had­erők csökkentéséről és a Szűcsi- csatorna keleti partjáról való ki­vonásáról ; 4. a Suez!-csatorna újrameg­nyit‘"a és a csatornamenti vá­rárok ú’-'éoítése Egyiptom kizá­rólagos bcK*gve, és ebbe senki rr'sna’.: nem lehet beleszólása; 5. az c'T intomi és az izraeli haderők 'iválnszt'.Rát össze ke?’ kapor*V!ni a szíri"! és az izrac’- hadr' .lk szétválasztásával. Vasárnap minden szinten fontos egyeztető tárgyalások voltak Egyiptom és Szíria kö­zött Az egyiptomi kormányszóvi­vő hétfőn bejelentette, hogy a tanácskozáson Szadat és Kissinger megállapodtak: az egyiptomi és az amerikai fél közös bizottságot hoz létre a csapatszétválasztás részletei­nek kidolgozására. Az amerikai külügyminisz­ter csak este utazott vissza Jeruzsálembe. Asszuáni politikai megfigye­lők idézik Szadat elnöknek még közvetlenül a reggeli tár­gyalás előtt elhangzott igen derűlátó nyilatkozotát. »Számít-e arra, hogy hama­rosan véghez lehet vinni a csapatszétválasztást?-“ — kér­dezte az egyik újságíró az egyiptomi államfőtől. »Igen, egyébként most nem tanácskoznék dr. Kissingerrel. Talán még mielőtt a nap vé­get érne, el is mondhatunk a sajtónak egyet-mást erről« — válaszolta Szadat. Iszmail Fahmi külügymi­niszter vasárnani sajtAértekez- letán kijelentette: Egyiptom elved az egyoldalú különbéke gondolatát. A közel-keleti rendezést olyan egy és oszt­hatatlan arab ügynek tekinti, amelynek célia az összes meg­szállt területek kiürítése és a Palesztinái jogok helyreállítá­sa. Erősen támadnak a kambodzsai hazafiak Rakétákkal lőtték Punom Penh katonai célpontjait 15/ihanuk merev nyilatkozata A kambodzsai népi felsza­badít) erők vasárnap raké­tákkal lőtték Phnom Penh ka­tonai colpontjait, s a főváros­tól mi egy kilenc ki’ométer- re északnyugatra le'őttHc a Lón Nol-rezsim egyik DC— 3-as típusú katonai repülőgé­pét. A gép öt főnyi legénysé­ge szörnyethalt. Közben a hazafiak egyre sz '-r->satj'‘'m vonják zárógyű­rű "".mt a főváros körűi. Állá­saikat az Amerika-barát re­zsim repülőgépei napalmmal és romboló bombákkal tá­madták. Lon Nol, a rezsim elnöke, vasárnap egv kormányszóvivő útján viss-rmtasította az el­lenzéknek azt a követelését hogy mondjon le tisztségéről távoz- v- ors-ógh’l. s ezzel tenve V-y--Mdá a béke helv reáPítísá->"k űt’áí. Közölte hogy t'—1?érői nem monT' le. mert »általános köz­vetlen választások« útján ju­tott hatalomra. Norodom Szihnnuk, a Kam­bodzsa' Nemzeti Egységfront vezetője vasárnap ultimátu­mot intézett a Phnom Penh-i hatóságikhoz Követelte, hogy a lehető lc«rövide''b időn be­lül adják meg magukat a fel­szabadító erőknek. Az AFP pekingi tudósítójához intézett táviratában aláhúzta: azok, akik megadiák magukat, ke­gyelemben részesülnek, vagy — ha akarják — külföldre tá vozhatnak. Ismételten megerősítette Szihannk azt is, hogy szó sem lehet túzszjünetről. kapcsolat- felvételről, megbeszélésről, kompromisszumos tárgyalás­ról, vagy »bármilyen más üres locsogásról a Phnom Penh-i árulókkal*. így azokkal sem hajlandók tárgyalni, akik a -harmadik erő« tagjainak ad­uik ki magukat, mint például Szón Szann, a kambodzsai bank egykori kormányzója. Drágulási hullám Franciaországban Bizonytalanság a külpolitikában A hétvégén nemcsak a vál­lalatoknál, hanem a háztartá­sokban is nagy számolás kez­dődött Franciaországban, mert a benzinárak 30 százalékos emelése érzékenyen érinti a családi költségvetéseket. S minthogy a városi lakások nagy részét olajjal fűtik, még súlyosabb terhet jelent a fű­tőolaj árának 45 százalékos drágulása. Az iparvállalatok­nál pedig máris kalkulálják azokat az áremeléseket, ame­lyeket az ipari olaj árának 91 százalékos emelése nyomán foganatosítanak majd. A következő hónapokban - áremelkedések »láncreakció­jára« lehet számítani, mert az/ energia megdrágulása tör­vényszerűen kihat minden te- rületrev így az infláció előre­láthatóan meghaladja majd a tavalyit, pedig 1973 végén már a 11,5 százalékot is elérte. A szocialista párt vezetősége szombati ülésén elhatározta, hogy parlamenti képviselőcso­portja a nemzetgyűlés rendkí­vüli ülésszakának összehívá­sát fogja kérni a decemberben elfogadott költségvetés felül­vizsgálatára, hiszen az elő­irányzatok az infláció úja meggyorsulása sakká váltak. miatt irreáli­Somogyi Néplap Míg a belpolitikai légkör az új év kezdetén — az általános drágulás miatt — várható szo­ciális viharoktól feszült, kül­politikai téren teljes a bizony­talanság. A francia 1 kormány még nem válaszolt Nixon el­nöknek, aki a nyugati orszá­gok külügyminisztereinek kö­zös olaj tanácskozást javasolt. Nem tartják valószínűnek, hogy Franciaország elutasíta­ná a részvételt, ám a Quai d’Orsay diplomatái gyanakod­va tekintenek az amerikai kezdeményezésre. Űjabb kí­sérletet látnak benne ugyanis annak a francia törekvésnek a megtorpedózására, hogy az olajtermelő országokkal való kétoldalú tárgyalások útján biztosítsak hosszú távon az ország energiaellátását. A Közös Piac láthatárát /is felhők ülik meg. A hétfőn kezdődő úiabb brüsszeli érte­kezleten dől majd el. sike­rül-e áthidalni azt a súlyos el­lentétet a'regionális alap kér­désében, ami miatt a múlt év végén megállították a Közös Piac óramutatóját. Ennek a problémának a megoldatlan­sága mind gazdasági, mind politikai téren a Közös Piac továbbfejlesztésének megre- 1 kedésével fenyeget. A Palesztinái népnek részt kell vennie a probléma meg­oldásában. Szadat elnök az asszuáni találkozón — az A1 Ahram értesülése szerint — nyomaté­kosan figyelmeztette Kissin- gert, hogy az iraeli és egyip­tomi csapatok szétválasztását össze kell kötni az izraeli és a szíriai csapatok hasonló szétválasztásával. Szadat egyiptomi elnök e*”ébként vasárnap Asszuán­ban Al-Gamazi tábornokkal, a fegyveres erők vezérkari fő­nökével, Hafez Iszmail nem­zetbiztonsági tanácsadóval és Fahmi külügyminiszterrel folytatott megbeszélést a Kissingerrel folytatandó újabb tárgyalások előkészítésére. A Golan-magaslatok északi és középső szakaszán vasár­nap három ízben is súlyos incidensre került sor. Da­maszkuszi közlemény szerint a két szemben álló hadseree tüzérsége kemény párbajt ví­vott egymással. amelyben mintegy 15—20 izraeli katona életét vesztette. Közös Piac Értekezlet— ideges légkörben Ideges légkörben nyílt meg hétfőn délután Brüsszelben a Közös Piac miniszteri tanácsá­nak első idei értekezlete. Az idegesség oka: a tanácskozás küszöbén sem látszott semmi­féle reménytkeltő jel arra, hogy sikerül rendezni a jelen­legi legnagyobb konfliktust, áthidalni a közös területfej­lesztési alap létrehozásával kapcsolatos ellentéteket. A Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter elnökletével megkezdődött tanácskozásnak az angol vétó az egyik fő kér­dése. Nagy-Britannia, amely elégedetlen a tervezett alap nagyságával, a végleges dön­tésig felfüggesztette hozzájá­rulását a közös energetikai politika alkalmazásához, illet­ve a gazdasági és pénzügyi unió második szakaszára tör­ténő áttéréshez, noha ezekről a kérdésekről még a múlt év­ben létrejött a megállapodás. Az európai biztonsági konferencia Genfben Á második forduló Sorozatos tüntetések Tanaka körút án Sorozatos tüntetések kísérik a délkelet-ázsiai országokban Tanaka Kakuei japán mi­niszterelnök körútját. Hétfőn, miközben Tanaka Kuala Lumpurban malaysiai kollé­gájával tárgyalt, több száz diák tartott tüntetést Malaysia fővárosának egyetemi negye­dében. Elégették Tanaka arc­képét és a japán nemzeti zászlót. Japán-ellenes jelsza­vakat hangoztattak, s köve­telték, hogy a japán kormány­or­fő »mielőbb távozzék az szágból«. Tanaka még nem is érke­zett délkelet-ázsiai kőrútjának utolsó állomására. Djakartába, s már az indonéziai diákok tüntetnek a látogatás ellen. Hétfőn a nyugat-jávai Ban­dung hét egyetemének több mint 1200 hallgatója tiltako­zott nagygyűlésen az ellen, hogy Japán gazdaságilag ural­ma alá akarja hajtani Indo­néziát. Watergate-ügy Egyelőre aligha sikerű Jbogozni ?» William Saxbe amerikai igazságügyminiszter- vasár­nap esti tv-nyilatkozatában arra célzott, hogy a Waterga- te-ügy néven ismeretessé vált politikai botrány egész szöve­vényét aligha sikerül kibo­gozni 1976-ig, Nixon elnök második hivatali periódusának végéig. A miniszter azt is va­lószínűtlennek tartotta, hogy Nixon a rá nehezedő nyomás alatt ennél korábban távozna tisztségéből. Véleményét indokolva Sax­be kifejtette, hogy az elnököt ha vád alá helyeznék, nyilván igénybe venné a végrehajtó hatalmával járó kiváltságokat. S mivel erre még nem volt példa az amerikai történelem­ben, e kiváltságok határát nyilván a legfelsőbb bíróság­nak kellene eldöntenie. A képviselőház jogi bizott­ságát — amely az elnök vád alá helyezését kezdeményez­heti — a hét végén egy másik kellemetlen esemény is érte. León Jáworski, a Walergate- ügy kivizsgálásával megbízott különleges ügyész ugyanis egy másik tv-csatornán úgy nyi­latkozott: minden bizonyító anyagot, amit a Fehér Háztól az üggyel kapcsolatban kap, kizárólag a szövetségi nagy esküdtszéknek ad át, és nem a képviselőházi bizottságnak. Az igazságügyminiszter ez­zel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szövetségi nagy esküdt­szék joghatósága az elnök meg­vádolására szintén olyan kér­dés, amit valószínűleg a leg­felsőbb bíróságnak kell majd eldöntenie. Jáworski egyébként azt is kilátásba helyezte: ha a nyo­mozás érdeke úgy kívánja Nixon elnöktől is kér majd közvetlen tanúvallomást. Az előzetes megállapo­dások szerint Genfben egy­hónapos szünet után ma foly­tatódik az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia Ebben a szakaszban a részt vevő 35 állam képvise­lői szakértői bizottságokban, albizottságokban és munka- csoportokban a helsinki kül­ügyminiszteri tanácskozás ajánlásai alapján megfogal­mazzák azokat a dokumentu­mokat, amelyek együttesen — későbbi magasabb szintű jóváhagyás után — Európa chartáját, kontinensünk bé­kés jövendőjének nemzetközi érvényű törvényeit alkotják. A genfi tanácskozás — amelynek első fordulója szeptember 18-tól december közeoéig tartott — kétségte­lenül az egész európai biz­tonsági konferencia legnehe­zebb szakasza. A nehézségek abból adódnak, hogy olyan dokumentumtervezeteket kell előkészíteni és végleges szö­veggel rögzíteni, amelyek mind a harmincöt ország számára elfogadhatóak és azoknak egyetlen pontját egyetlen ország sem ellenzi. Az általánosan már eddig is elfogadott elvek és gya­korlati teendők mellett .azon­ban vannak még olyan véle­ménykülönbségek, amelyek egyrészt a különböző társa­dalmi rendszerű országok ideológiájából, másrészt a tőkésországok egymás közti ellentéteiből fakadnak. To­vábbi nehézségeket okoz. hogy amíg a szocialista or­szágok a béke és biztonság, az együttműköd ás politikai alapelveit tekintik elsődle­gesnek, addig bizonyos tő­kés államok ezeket szeretnék alárendelni egyetlen — a konferencia napirendjén al­pontként szereplő — téma­körnek, az általuk »emberek és eszmék szabad áramlása« elnevezésű kérdésnek. A nézetkülönbségek ellené­re az első genfi fordulón el­ért haladással elégedettek le­hetünk. A 35 ország képvise­lői jobban megismerték egy­más álláspontját, kölcsönösen előterjesztették kormányuk véleményét — a fő témák részleteiről —, és megindul­hatott a közös pontok kere­sése, az eltérő vélemények közelítése. A második fordu­ló tehát egy előrehaladottabb álláspontról startolhat. Mindenekelőtt az vált vi­lágossá az összes részvevő előtt — vagy legalább is vi­lágossá kellett váljék —, hogy a szocialista országok egységesek az alapelvek megítélésében. Először le kell fektetni a béke és együtt­működés politikai téziseit Közülük csak a legfontosab­bakat említjük: — kontinensünk államha­tárai véglegességének elisme­rését, az országok területi sérthetetlenségét, — a belügyekbé való be nem avatkozás elvét. Március!)tm áfadják a De Gaulle repülőteret Befejezéséhez közeledik Párizs legújabb repülőterének építése, amely alkalmas lesz a leg­modernebb gépek, a Concorde és a Boeing—747-es fogadására is. A repülőtér De Gaulle nevét fogja viselni. 1967-ben kezdték el az építést, s ez év márciusában adják át. (Telelőtó: AP—MTI—KS) — a vitás kérdések tár­gyalásos megoldását, — az erőszak és az erő* szakkal való fenyegetés ki­vetését a nemzetközi politika gyakorlatából. Ezek a béke legfőbb bizto­sítékai, és ezekre épülhetnek az együttműködés további tényezői: a gazdasági, keres­kedelmi, tudomány os-techni- kai kapcsolatok, a kultúra különböző területein folyta­tandó közös munka. Szüksé­ges ezen kívül, hogy az Eu- rópa-charta létrehozása után legyen egy állandóan mű­ködő nemzetközi szerv, mely a konferencia utáni teen­dőkkel foglalkozik. Lássuk egy kissé részlete­sebben a hova tovább hír­hedtté váló napirendi 'alpon­tot, amelyet egyfelől az emberiességi kérdések, más­felől az »emberek és eszmék szabad áramlása« néven em­lítenek! Nem férhet kétség ahhoz, hogy az e témakörbe vágó problémákat csakis az európai biztonság politikai elveinek rendezése és rögzí­tése után lehet érdemben el­dönteni. Más kérdés, hogy ki mit ért a két különböző el­nevezésen. A szocialista or­szágoknak nincs okuk kitér­ni, és nem is térnek ki a témákör megvitatása előL Sőt! Abban a helyzetben va­gyunk, hogy amikor a kérdés pusztán olcsó propagandisz- tikus vonatkozásait félrete­szik, és a tények nyelvén kezdik a párbeszédet, a túl­só fél egyszeriben érvek nélkül marad. Mit jelent az, hogy »em­berek és eszmék szabad áramlása«? Ha egy nyugati ország jó szándékú állampol­gára a szocialista országok­ba akar utazni, úgyszólván órák alatt vízumhoz jut. Ez­zel szemben például hazánk Nyugatra utazni kívánó ál­lampolgárai a megmondhatói annak, mennyi utánjárás, várakozás, bosszankodás árán juthat vízumhoz. S az eszmék, a kulturális értékek kölcsönös terjesztése? Ri­deg, de cáfolhatatlan statisz­tikai számok igazolják, mennyivel több nyugati szer­ző •• könyveit, színdarabjajt, filmjeit stb. teszik hozzáfér­hetővé a szocialista orszá­gokban, mint fordítva. Köz­tük olyan szerzők is tekin­télyes számban szerepelnék, akik közismerten nem a szocializmus eszmei talaján állnak. Az úgynevezett »emberek és eszmék szabad áramlásá­nak« képviselői azonban egyáltalán nem a valódi kul­turális értékek cseréjére és kölcsönös terjesztésére gon­dolnak. Ök azt szeretnék, ha — az európai béke és együtt­működés ürügyén — szabad kezet kaphatnának a szocia­lista országokban tervezett ideológiai diverzióhoz, el­lenséges propagandához, ma­gyarán szólva: büntetlenséget kívánnak olyan cselekmé­nyekhez, amelyeket a szocia­lista törvényesség büntetni rendel. Azt szeretnék elérni, hogy a szocialista országok kívülről jövő nyomásra vál­toztassák meg törvényeiket, szokásaikat, hagyományai­kat. Mi ez, ha nem a bel- ügyekbe való beavatkozásra lett kísérlet? Márpedig a bel- ügyekbe való beavatkozást az európai együttműködés alapelvei kizárják. Reméljük, hogy az ilyen és ehhez hasonló szándékok képviselői a genfi tanácsko­zások most következő idő­szakában belátják törekvé­seik hiábavalóságát. Az akadályok elhárulása nagy­mértékben meggyorsíthatja a konferencia munkáját. Európában a biztonsá­gi rendszer megteremtése után is kétfajta társadalmi rendszer, kétfajta «— egymás­sal szintézisre soha nem hozható ideológián alapuló — társadalom marad. A konfe- t nyilvánvalóan van a kölcsö- iható kompro­k. A legfőbb ér- azonban közös: a béke őrzése. Ezért bízunk ab- hogy mindkét fél kere- s megtalálja az együtt­működés megfelelő elveit és formáit, s ezért tekintünk optimistán a genfi második forduló elé. an te elfog jmokr C. Tóth Bél»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents