Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-13 / 10. szám
EGY HÉT a világpolitikában Folytatódik az Bájosig Lassan már megszokja a világ, hogy az óla .. '■ : 1 ; hire kerülnek unos-unto’an az újságok címoldalára, az elmúlt hét azon'; an még »olajozot- tabb« volt; sok minden forgott a -fekete arany- 'körül. Még az i ;3 isi ; .any árának az emelkedése is azzal a pénzügyi bizonytalansággal függött össze, amit az olaj-yardok okoztak. S ha a dollár értéke — öt év óta kivételnek számító módon — szintén felszökött, akkor ez töY'ek között megint csak az o!"" imák volt köszönhető (Akár áttételesen is; a nyu- gat-eurl 'ai ofszf " 1; gazdaságát inkább megrázkódtatta az olajválság, a nyugat-európai valutákhoz — és a jenhez — kénest ( ' dott megerősödni a do1’ Ah .. .1 Az elmúlt hét fontosabb »olaihíre«.. hogy Nixon amerikai elnök meghívót küldött nyolc őrs iá: külügymi-iszte- rének; február 11-én jöjjenek Washington': a, a nyugati világ közös Díjpolitikájának meghatározására. Franciaország még nem válaszolt, a tö'.'hiei’-. mór beleegyeztek e -fagyasztói konferencia- megrer dezésébe. Ennek ötletét egy hónapja vetette föl Kissinger Londonban, most további egy hónapot szántak az értekezlet előkészítésére Kétségtelen, hogy február líig az Egyesült Államik igyekszik meggyúrni a japánokat, az angolokat, a nyugatnémeteket, s a többieket, hogy az amerikai elkép- ze’é'S.knek megfelelően hangolják össze energ’ analitikájukat. olaj vásár1 ásaikat. Az Egye?ü't államok a hét elején kerhíny hangot használt az olajtermelő és olaj- exoortálo országokkal szemben. különösen az arab államok címére hangzottak el ismételt fenyegetések. Schlesinger hadügyminiszter katonai beavatkozás lehetőségét emlegette. Ford ale'.nök pedig az amerikai élelmiszerszállítmányok visszatartását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az arab olajtermelők továbbra is fenntartják a számítási tilalmat. Az OPEC. az olajtermelő és -exportálj országok szervezete a hét elején Genfben fontos ülést tartott. Ezen úgy határoztak, hogy április 1-ig rögzítik az olajárakat, addig nem drágítják tovább legfőbb kincsüket. Az OPEC késznek nyilatkozott tárgyalni az infláció megfékezése végett tehető intézkedésekről az olajimportáló országokkal. Az olajtársaságok (az amerikai ESSO-tól az angol BP-n át a holland—angol She!l-ig) szuper profitjának korlátozására AZ ESEMENYEK «RüfilnttJ* Hétfő: Schlesinger amerikai hadügyminiszter katonai intervencióval fenyegette meg az arab országokat. Tanaka ja*;in kormányfő tíznapos tí- ':e'~t-ázsiai körútra indult. KcdJ: Lord Carrington, az eddigi angol hadügyminiszter lőtt az energiaügyi miniszter. Jelentés a Szovjetunió olajtermeléséről. Szerda: Az olajtermelő és exportáló orczJ.go:: ülésén elálltak a további áremeléstől. Nixen nyolc ország külÜgym iniszterét Wá shingtonba '"cghívta olajkonfe- r énei óm. Csütörtök: Púja Frigyest Andrej Gro- mlkóval folytatott moszkvai tárgyalásai befejeztével fogadta Leonyid Brezs- nyev. Waldheim ENSZ-íő- tit’rár derűlátóan rr * időzött a közel-keleti helyzetről. Péntek: A Közel-Keletre indult Kissinger előbb Madridban tárgyalt. Ismét eredménytelenül végződött a délvietnami ideiglenes forradalmi kormány és a saigo- ni rezsim képviselőinek Párizs környéki találkozáSzombat: Kissingert fogadta Szadat egyiptomi elnök. Tanaka Singapore-ból tovább utazott Malaysiába. Rövid határidőre VÁLLALUNK: villanyszerelési, lestttmázoló, Jádogos, épület* isilcatos és íesmunkákat Cím: Vegyesipari Ktsz, f REGSZEMCSE, telefon: 36. (MSM) hívták fel a termelő országok k ípviselöi a nyugati tőkés országok kormányait. Az olajválságnak ez kétségtelenül érdekes és messze kiható vonása; fokozódik az ellenérzés a trösztök profitba i'.is zásával szemben, mind nyilvánvalóbbá válik, íogy a nemzetközi társaságok szemérmetlenül harácsolnak mind az olajtermelők, mind a hazai fogyasztók rovására. A közvélemény nyomására mind több nyugati kormány kezd közvetlen tárgyalásokat az olajtermelő országokkal — a nemzetközi trösztöket kikapcsolva — Franciaország például Szaúd-Arábiával készül nagyobb szabású olajszállítási megállapodást kötni. Az olajválság és a közel- keleti probléma összefüggése kézenfekvő: a genfi tárgyalásokra is sürgetően hat a nyugati országok olajgondja. Ennek ellenére a héten az egyiptomi—izraeli katonai alkudozás még semmi eredményt sem hozott, és nem került sor a sokat emlegetett Dajan-terv előterjesztésére sem. A tárgyalások folytatását január lŐ-re halasztották, nyilván azért, hogy időt adjanak Kissinger amerikai külügyminiszternek egy újabb közvetítő kísérletre. Nixon képviselője valóságos »ingajáratot« bonyolít le Asz- szuán (itt tartózkodik Szadat elnök) és Jeruzsálem között, közvetíteni próbálva az egrfp- tónrii és az izraeli kormány a kibontakozás lehetőségével kapcsolatos álláspontját. Az amerikai külügyminiszter látogatása után Fahmi egyiptomi külügyminiszter moszkvai útja esedékes. Az olajellátás biztosítása diktálta Tanaka japán kormányfőnek is, hogy tíznapos délkelet-ázsiai körútra induljon. A meglátogatott országok mindegyike rendelkezik több-kevesebb olajjal, a miniszterelnök útjától Tokió- | ban azt remélik, hogy csurran- ) cseppen valami... Világszerte figyelmet keltett) eközben a szovjet hírügynök- I ségnek az a jelentése, amely a szovjet kőolajtermelés tavalyi eredményeit és idei; tervszámait . ismertette. Az idén 450 millió tonna kőola- j jat termelnek ki, mintegy 30; millió tonnával többet, mint tavaly. így a Szovjetunió az egyetlen ipari nagyhatalom, amely saját olajával nemcsak a saját szükségleteit képes kieáégíteaí, hanem jelentős mennyiséget exportál is, mindenekelőtt .a szocialista országokba. A TASZSZ jelentése rámutatott arra, hogy a mostani ötéves tervidőszakban a Csehszlovákiába, Lengyelországba, Magyarországra és az NDK- ■a irányuló szovjet olajexport 40 százalékkal több, mint volt az előző tervidőszakban. A magyar—szovjet kapcso- [ latokban jelentős eseményre került sor a héten: Púja I Frigyes, a Magyar Népköztársaság új külügyminiszterének első külföldi útja Moszkvába vezetett Vendéglátójával, 1»dr ej Gromlkóval, majd — ’-ár ai eredeti pro ramban ez a talá’1 ózó nem szereoelt — Leonyid Brei? ' evvel. az íZKP Kőre önti Bizottságának "titkárával veteményese.- M a kél ocsT-'g ! rátsr' g és < továbbié ö?folytatott ’fi baók "dés ' ' •'•-öl, továbbá időszerű nemzetközi problémákról, köztük az európai bizton'''", k'b-d ' óiról. A szívé'yes lé-bőrű tárgyalások során m '•l'npítoU:'!: hogy a felek .á"-,s->óitja ‘ teljesen ionos minden megtárgyalt : érdésben. Január 15-én folytatja munkáját Genfben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet; ez a konferenciának már a második szakasza, ahol a' harmadik, befejező szakaszban aláírandó dokumentumokat vitatják meg és szövegezik. A szovjet—magyar külügyminiszteri találkozón kifejezték a két fél eltökéltségét, hogy konstruktív módon hozzájárulnak az értekezlet sikeréhez és mielőbbi befejezéséhez. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom két jelentős eseményére kell még felhívnunk a . figyelmet: Prágában a Béke és Szocializmus qímű folyóirat tevékenységét 66 testvérpárt értékelté, a tanácskozáson Övári Miklósnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett az MSZMP küldöttsége is. Óvári Miklós felszólalásában megállapította. hogy a Béke és Szocializmus hatékonyan járult hozzá a forradalmi mozgalom elméletének fejlődéséhez. Az NSZK-beli Essenbén ' 12 nyugat-éurópai kommunista párt küldöttei tanácskoztak a munkásmozgalom egy új, nagy tömegeket érintő kérdéKémkedtek Kissinger után Az amerikai Fehér Ház szóvivői közölték, a Fehér Ház sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem fogja azokat a pénteken napvilágot látott híreket, amelyek szerint a hadügyminisztérium »felhatalmazás nélkül információkat szerzett« Henry Kissin- gernek a vietnami béke meg teremtésére vonatkozó 197íes tárgyalásairól. Pénteken két amerikai forrásból is közölték, hogy az ;ai vezérkari főnökök j vési tett bizottságának ma asrangú személyiségei Kissinger ellen kémkedtek, mi vei att il tartottak, hogy Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadója nem tájékoztatta őket -árizsi titkos tárgyalásainak rundén részletéről. A Fehér ház sajtóirodája pénteken közölte, hogy a i elnök által 1971-ben ve lozott belső elhárítási rsr-ort, amelyet az Egyesült Ál::. jí biztonságát veszélyeztető titkos értesülések ki- i . vgásának megakadályo- ás Ira, illetve a már tapasztalt »indiszkréciók« körülményeinek tisztázására alakítottak, csupán »részadatokkal« rendelkezik, ezért a Chicago Tribunban és a Scripps— Howard hírügynökség által nyilvánosságra hozott értesülések nem felelnek meg a teljes valóságnak. A Fehér Ház közleménye szerint Thomas Moorer tengernagyról, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökéről elterjedt hírek is »inkorrektek«, az admirálisnak nem volt köze az ügyhöz. A Fehér Ház közleménye a továbbiakban megállapítja: a kormány későbbi időpontr ban nyilvánosságra hozza a kémkedési üggyel kapcsolatos tényeket, de csak akkor, ha ezzel nem veszélyezteti az ország biztonságát. Iszmail Fahmi « Moszkvába utazik " íszfngil Fahmi egyiptomi . .lügyminiszter szerdán utazik a Szovjetunióba, — közölték." szombaton Kairóban. Moszkvai tárgyalásai során __§§ ismerteti egyiptom állásponts éről: az úgynevezett vendég- j ját a ózel-keleti válság meg- munkások helyzetéről, érdé- oldásáról és beszámol a szov- keik védelméről. jet vezetőknek Kissinger amerikai külügyminiszter Asz- Pálfy József szuáni megbeszéléseiről. A jugoszláv ifjúsági szövetség elnöke -Budapesten \ KISZ központi bizottságánik meghívására Budapestre •rkezett Vladimir Makszinnvies a Jugoszláv If j 'sági Szövetség elnöke, akivel dr. Maróthy László, a KISZ kb első titkára folytat tárgyalást. Képünkön: dr. Maróthy László (balról) és V. Makszimovics (jobbról) a tárgyalóasztalnál. MAGÁNOSOK, KÖZÜLETEK FIGYELEM! E 400-as Univerzál esztergapadra munkát vállal rövid határidővel a Dombóvári UNIVEKZÄL Szövetkezet. Dombóvár, Fő u. 22. (a volt AKÖV-telep) Ügyintéző: Broczki Imre. (13&18) A válság rendezésének kilátásai (fi.) A négyoldalú háromszög A Kairó—Genf—Tel Aviv háromszögében cikázó diplomaták missziója természetesen kevésbé látványos, mint az amerikai külügyminiszteré. Kissinger politikai nimbuszának fényét azonban épp az ő láthatatlanságuk teszi csillogóvá. Az amerikai diplomácia vezéregyéniségének sikereit eddig ugyanis — tehetségének lebecsülése nélkül állíthatjuk — »szürke« megbízottak készítették elő, kevésbé szembeötlően, de nagyon szívós munkát igénylő részfeladatok megoldásával. Ha az araboknak az utolsó félév szinte megszámlálhatatlan — és különböző szinten tartott — kétoldalú megbeszéléseire gondolunk csak, vagy a vezető nagyhatalmak diplomatáival folytatott konzultációira, az előrelépést jelentő záró összegezés megvalósítása, vagy annak nyilvános-, ságra hozása már sokkal kevésbé lesz csodálatos. Kis- singerben persze — saját tevékenységét illetően — megvan a hajlandóság, hogy ténykedésének ilyen színezetet adjon. Az első nehézség A megbeszélések sikeréről beszélni a jelenlegi helyzetben még kockázatos volna. A Taha El-Magdub dandártábornok által vezetett egyiptomi és Mordechai Gur vezérőrnagy irányította izraeli küldöttség genfi találkozóin ugyanis" nemcsak az ellenséges csapatok szétválasztásának módja okozott nehézséget. Sokkal inkább az, hogy ezt a szétválasztást milyen megkötésekkel hajlandók végrehajtani. Izrael vezetői — még a »galambok is« — csapataik visszavonását az egyiptomi 2. és 3. hadsereg visszavonásához szeretnék kötni, míg visszavonulásukat a Szuezi-csatorna partjaitól a Sinai-félsziget hegységének hágóihoz már a közel-keleti válság rendezésében az első szakasznak nyilvánították. (Pontosan ez a sokat emlegetett Dajan- tervnek is a kiindulópontja!) Kairóban viszont — helyesen — a válság végleges megoldását tekintik a fő célnak, és első lépésének az ENSZ Biztonsági Tanácsának emlékezetes 1967-es határozatával összhangban és megegyezően a jelenlegi állásfoglalással is a csapatvisszavonásokat — az ENSZ erők közbeékelődésével együtt —, tisztán katonai jellege miatt, függetlennek tekintik a helyzet rendezésétől. Ennek elsősorban politikai jellege van. A katonai alakulatok szétválasztása ugyanis csak a jelenlegi »se béke, se háború« állapotot konzerválná, kiegészítve természetesen azzal, hogy megszűnne1 az egyiptomi—izraeli közvetlen összecsapások veszélye. Ez így mindenképpen Izrael területhódító szándékának kedvezne. (S mivel a cionista állam megtartaná az 1967-es háború folytán megszállt területeket. s napnyugati határain pedig kellene riadóké- szültségbeh tartani a hadosztályait, mellőzné a jelenlegi helyzetben is legkényesebb dolgot, a palesztínai arabok kérdését.) Ugyanakkor a Szuezi-csatorna megnyitását — ez technikailag sem oldható meg rövid idő alatt — kötné ki Egyiptom számára, természetesen az izraeli hajók szabad áthaladásával együtt. (Nagy vonalban ez a Dajan-terv lényege.) kacsintgatni, hogy az Izrael agresszív, területhódító politikájával szemben föllépő arab államok egységét megtorpedózzák. Izrael vezetői bizonyos engedményeket ígértek — a megkötendő megállapodások fejében Husz- szein jordániai uralkodónak. S az ammani királyi palotában nem is fogadták ellenségesen a »különbéke« gondolatát, noha az Jordániára nézve nem jelentett volna semmi különösebb előnyt. Persze, ha végiggondoljuk e tervet, Izrael szempontjából nagyon is logikus következtetésekre juthatunk. Mert jellemző az a megállapítás, hogy »míg a Hasamita királyság trónján Husszein ül, az Egyesült Államoknak nem kell Jordániában antiimpe- rialista ellenszenvtől tartani« ... És az ammani uralkodónak mindig is terhes volt »a palesztin ügy.« Emlékezzünk csak arra, hogy 1972 tavaszán jól fölszerelt hadseregével milyen véres és kegyetlen harcokban semmisítette meg az országában menedéket kereső palesztínai gerillacsoportokat! Az ammani uralkodó szinte »Izrael szövetségesének« látszott. Mint ahogy sokan annak is tekintették. (A Palesztinái mozgalommal rokonszenvező lapok akkor »Da- jan társának« és (az arab ügy elárulójaként bélyegezték meg.) Ha tehát a »különbéke« terve beválna, Jordániát semlegesítenék, a harmadik országgal — Szíriával — pedig valóban »az erő pozíciójából« lehetne tárgyalni... Csakhogy mindezt az arab államok vezetői is tudják, s egy különbéke tervéhez, mely a palesztínai népet is figyelmen kívül hagyná — Kairó nem adhatja hozzájárulását. Izrael biztonsága Szíria távolmaradása a genfi konferenciáról és Husszeinnek az az igénye, amit decemberben bejelentett — hogy állami szintén »Jordániát kell tekinteni a palesztinaiak érdekei képviselőjének« — éppen nem teszi egyszerűvé a problémát. Mert a három — Izraellel hadban álló — ország ügye összefügg — a negyedik tényező! — a palesztinaiak sorsával is. És ezért nevezhető egy kis túlzással — »négyoldalú háromszögnek« is a közel-keleti probléma. A fennálló nehézségek és nézetkülönbségek miatt tehát — túl a katonai szempontból nagyon is jelentős, de a válság lényegének megoldása szempontjából még csak előkészítő jellegű megbeszéléseknek jelenleg Kissinger közvetítésével folytatott sorozatán — lényegi döntést most még nem várhatunk. Az érdekelt felek globálisan még csak a különböző tervek összevetésénél tartanak, míg katonai kérdésekben talán mát februárra sikerül eredményt fölmutatni. Izrael »biztos« és »megtá- madhatatlan« határokat akar. Ez természetes is. De csak egy mód van rá. A Tel-Aviv-i vezetők csak a Biztonsági Tanács sokszor emlegetett határozatának alapján, tárgyalásokon, a közel-keleti helyzet rendezésével tudják kivívni ezt. Fegyverrel semmi esetre sem. Karú ez Ferenc A másik kettő Hogy a másik két arab ország — Jordánia és Szíria — megszállt területeivel s terrorizált lakosságával mi történne, arról Tel Avivban egyelőre mélyen hallgatnak. Golda Meir miniszterelnökasszony, Dajan hadügyminiszter, illetve több politikus két év óta figyelemmel kísért különböző megnyilatkozásai azonban többet is elárulnak erről. Tel Avivból például már tavaly kézettek Amman felé Incidens a szíriai fronton Izrael szombaton két incidenst provokált a szíriai frontszakaszon. Mint Da- maszkuszban égy katonai szóvivő közölte, a délelőtt folyamán izraeli egységek először megpróbálták megerősíteni előretolt állásaikat a Golan-magaslatokon, majd tüzérséggel lőtték a szíriai állásokat. A szíriai haderő mindkét kísérletet meghiúsította és veszteségeket okozott az ellenségnek. I
