Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-12 / 9. szám
Centenáriumi kirakatok A Carmen volt a Emlékplakett, oklevél, jutalom a dekoratőröknek illatszerbolté legszebb SVíátl és sokszor megálltak tavaly egy-egy kaposvári kirakat előtt, s egy kicsit csodálkozva mondták a társuknak: milyen szép. Ezzel elismerték, hogy Kaposvár bente- náriumának tiszteletére minden vállalat, minden dekoratőr igyekezett az átlagosnál jobbat, többet adni. A centenáriumi kirakatversenyt tegnap délelőtt értékelték a városi tanács vb-termé- ben. Fűzi István, a termelésellátásfelügyeleti osztály vezetője nyitotta meg a díjkiosztó ünnepséget, majd Rostás Károlyra városi tanács elnöke elmondta, hogy a KPVDSZ megyei bizottsága és a városi tanács kirakatversenyt hirdetett a város centenáriumának tiszteletére. A felhívás kedvező visszhangra talált. Az eddigi legsikeresebb verseny volt a tavalyi, amelyben nyolc vállalat üzletei és boltjai vettek részt, s összesen ötvennyolc versenykirakat készült. Rostás Károly úgy értékelte hogy a verseny elérte a célját, sok jó ötlet valósult meg, a kiírásnak megfelelően grafikonokon, képekben bemutatták a város fejlődését, a centenáriumi hangulatot. Az értékelés ezenkívül a politikai ünnepek kifejezését (ezekre készültek a kirakatok), valamint a szakmai szempontokat is figyelembe vette. Most az a fontos, hogy a centenárium befejeződésével ne legyen végéé szép és nemes mozgalomnak. Különösen fontos, hogy ne csak a belvárosi, hanem a peremkerületi boltok kirakatai is magas szinten feleljenek meg a követelményeknek. A tavalyi versen}7 során úgy vették észre, hogy már szebbek és fényesebbek voltak ezek is. A város felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére szintén kirakatversenyt hirdetnek, s azt szeretnék, ha minél nayobb számban vennének részt ebben is. A városi tanács elnöke ezután kiosztotta az emlékpla- '.-etteket, okleveleket és jutalmakat. Első díjat kapott a SoÚ<ia'<i beszélgetés: „Aliit tud#, szívesen megteszek a izissépri" — Gyuszi, levelem nem jött? — Lottót kaphatok, Gyula bácsi? — Segítene kiállítani ezt a pénzesutalványt, nagyon rosz- szul látok! Kis község Balatonújlak, alig. több mint hétszáz lakója van. A posta azonban forgalmas, sokan térnek be érdeklődni valamilyen küldemény iránt, vagy csak azért, hogy szót váltsanak a község gondjairól Börczi Gyula hivatalvezetővel. — Tudja, ismer itt mindenki, a legkisebb gyerektől kezdve a legöregebbig. Éppen huszonnegyedik esztendeje, hogy 1951. január 1-én megkezdtem postai szolgálatomat. Kézbesítő voltam, a szőlőhegyre meg a falu külső területére hordtam a leveleket, az újságokat, vittem a pénzt. Annak pedig 10 esztendeje, hogy a szükséges vizsgák letétele után hivatalvezetőnek neveztek ki. Börczi Gyula föleleveníti az eltelt csaknem negyedszázadot. Gyakran nyílik a hivatal ajtaja, aimíg beszélgetünk. Egy ajánlott levél fölvétele, s közben néhány közvetlen szó, érdeklődés az ügyfél egészsége, munkája iránt, majd folytatjuk beszélgetésünket: — Mindössze 13 napilap járt akkor a községbe: Ma csak a Somogyi Néplapra 82 család fizet elő, a Népszabadság pedig 46 családnak jár. A napi- és hetilapokra összesen 269-en fizetnek elő. Olyan család, ház nincs, ahová valamilyen újság ne járna. Rádió három volt akkor Balatonújlakon, ma a 168 rádión kívül 134 családnak van televíziója. Ez is jelzi a fejlődést, egyúttal a postahivatal megnövekedett munkáját. Börczi Gyulának mindennap Bala- tonmáriára kellett átmennie a hajnali vonathoz, s onnan elhozni a postai küldeményeket. Ez naponta 10 kilométert jelentett, körzete pedig — indulástól vissza a hivatalig — újabb napi 24 kilometer. S amikor a rossz idő miatt nem kerékpározhatott, bizony elég volt ezt a távolságot végigjárni. — Olyan ember a mi postásunk, akitől nagyon sok hasznosat, újat lehet tanulni — mondja Börczi Gyuláról egy idős parasztember. Ezt a véleményt több mint két évtizedes postai munkájával és a község életét is előrevivő, a közösségnek hasznos kezdeményezéseivel érdemelte ki. Huszonhárom esztendeje tevékeny szerepet vállal a szövetkezeti mozgalomban. Ettől kezdve igazgatósági tag a balatonmáriai áfész-nél. S ha valami szokatlant kell bevezetni, megvalósítani, elsőnek ő mutat példát. Selyemhernyót, majd nyúl at tenyésztett. most pedig a primőrzöldség fóliasátras termesztését kezdte el. Sokan, követték és követik példáját, 1 mert látják, érdemes. Mind-! ezekért kapta meg tavaly a '• kiváló szövetkezeti dolgozó j kitüntetést és jutalmul tízna-; pos szovjetunióbeli jutalom-; kirándulásra küldték. — Amit tudok, szívesen I megteszek a közösségért —j mondja Börczi Gyula, s er-; ről az oldaláról ismerik az 1 újlakiak. Ezért is jelölték őt,! húsz évvel ezelőtt tanácstag- ! nak, s választották meg azóta; is minden alkalommal újra.; Évekig tagja volt a tanács; végrehajtó bizottságának, s! hetedik éve a községi nép-! frontbizottság elnöke. Helyébe bizonyára többen; megsokallták volna ezt a sok-; irányú közéleti elfoglaltságot. I Tőle ezt nem hallani. Inkább! arról beszél, hogy mennyit j fejlődött, gazdagodott Bala-; tonújlak, hogy jövőre mit ki-; vánnák tenni: parkosítják az utcákat, fákat ültetnek, vendéglőt, presszót építenek, s a társadalmi munkából szinte mindenki részt vállal. Azért becsülik, tisztelik őt a község lakói, mert több mint két évtizedes közéleti tevékenységével bizonyította, hogy mindenkor kész, ha a közösségért valamit tenni kell. Sza4a<i László ! mogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat Carmen il- latszerboltiának kirakata (dekoratőre Bokor Pálné). Második díjas ■ lett ugyanennek a vállalatnak a Május 1. utca 21. szám alatti készruházati boltja (dekoratőre Dómján Tamás), illetve a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási, Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat Ady Endre utcai állami gazdaságok mintaboltjának kirakata (dekoratőre Gulyás Sarolta). Harmadik díjjal tüntették ki az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat Csibi áruházának kirakatát (dekoratőre Bu- lecza Mihály). m A ver&enyző vállalatok vezetői közül Rajii Mihály, a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Kovács Lajos, a. Somogy megyei Élelmiszeri-, Háztartási, Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, valamint Fűzi Ferenc, a kaposvári áfész igazgatóságának elnöke megjutalmazta a centenáriumi kirakatversenyben jó eredménnyel szerepelt dekoratőreit. Mindhárman megígérték, hogy ezután is szebb kirakatok rendezésére ösztönzik dolgozóikat. Czigány Károly, a városi pártbizottság munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a közeljövőben sok új üzlet nyílik a városban, éppen ezért azokra is gondoljanak a szebb és ízlésesebb kirakatokért indított mozgalom során. L. G. Andocsiak — Andocsról A boltos öröme Hogy milyen a falu, arról a tetszetős kis- áruházban is tudomást szerezhetünk. A szép boltnak már a kirakata is sejteti a választékot. A legújabb divatfazonban készült férfiing, modern elektromos játék és egy karácsonyfa hívogatja a vevőket. Éppen az ünnepi csúcsforgalom idején kerestük meg a boltvezetőt, Ráncsik Józsefet. Sok ilyenkor a dolga,. hiszen segítenie kell az eladói gárdát, tanácsokat adni a vevőknek.. Azt hiszem, ő a legújabb andocsiak egyike. — Három éve vagyok itt boltvezető. Ügy gondolom,' hogy nem dicsekvés: egy boltvezető a leghamarabb ismeri meg a falubelieket. Különösen, ha azt akarja, hogy azok a vásárlói legyenek. A vasműszaki nagykernél dolgoztam, mielőtt kijöttem ide. Az első idő, a gyakorló boltosság mindenkinek nehéz. És eleinte nagyon hiányzott Kaposvár. Jó ideig úgy jártam ide ki. Azután nagy örömmel fogadtam el a szolgálati lakást. Itt élünk most, és azt hiszem nagyon jól választottam. Megakad a szemem egy pár korcsolyán. Országszerte hiánycikk. boltvezető, zem. Elmosolyodik a amikor megjegy— Nézze, nem árt, ha van az embernek ismeretsége. És, ha j9 árut akar a boltos, akkor nem elég megrendelni, hanem járni kell utána. Én a játékokat a Trióinál válogattam ki. Sikerült megszerezni egyet s mást, -de -tulajdonképpen nem vagyok elégedett a választékkal. Így aztán nem olyan a kínálat, mint amilyent szeretnék. A modern elektromos játékokból sokkal több kellene, azt keresik. — És a ruhanemű? Nincs messze Kaposvár, nem ott vásárolják inkább az emberek? Száztízezer falusi fiatal a KISZ termelési versenyeiben Eredményesen kamatozik a védnökségi munka Az élelmiszer- és fagazdaságban, a vízgazdálkodásban és az áfész-eknél dolgozó falusi fiatalok a szocialista munkaverseny különböző ifjúsági formáiban tevékenykedve mind eredményesebben segítik a szűkebb munkahely s az egész népgazdaság terveinek végrehajtását — állapították meg a közelmúltban a KISZ központi bizottságának illetékesei, mérlegre téve a falusi fiatalok részvételét a gazdasági építőmunkában. Az elmúlt esztendőkben az ezen a területen dolgozó csaknem 300 000 fiatal közül 110 000-en vettek részt a KISZ által szervezett termelési versenyek különböző formáiban, a védnökségi munkában, a kiváló mozgalmakban, a különböző vetélkedőkön és pályázatokon, társadalmi muukaaik- ciókban. Az élelmiszer- és fagazdaságban, a vízgazdálkodásban, valamint az áfész-ek területén 2400 ifjúsági brigádban 23 000-en dolgoznak. A KISZ védnökséigi mozgalmaiban ötezer falusi KISZ- szervezet és 3500 úttörőcsapat tevékenykedik. Az országfásí- tó védnökségi és környezetvédelmi munkában például évente 6—9 ezer hektár területen ültetnek fákat, ligeteket, a II. tiszai vízlépcső építésébe és mezőgazdasági hasznosításába, a táj üdülőkörzetté fejlesztésébe — ugyancsak védnökségi munkában — ezernél több KISZ-szervezet és csaknem 800 úttörőcsapat kapcsolódott be. Munkájuk mérlege: 120 gazdaság 50 000 fiatalja csaknem 400 000 óra társadalmi munkát végzett. Az állattenyésztés, az állató eredetű termékek feldolgozása és forgalmazása során jelentkező feladatok teljesítésének hatékony segítésére fokozott figyelmet fordítanak az élelmiszer-gazdaság ifjú kommunistái. A kiváló ifjú mérnök címért a múlt évben 430-an (Versenyeztek, a szakma ifjú mestere címért pedig több mint 2200-an küzdöttek. A fiatalok szakmai, fejlődésének fontos eszközei a különböző vetélkedők: az elmúlt három év során 433 vetélkedőn csaknem tízezer mezőgazdasági és falusi fiatal adott számot szakmai, politikai felkészültségéről. — Ha itt nincs olyan, amilyet keresnek, akkor biztosan. — Mit keresnek? — Nem az olcsót, ezt előrebocsátom. Én olvastam arról, hogy valamikor a falusi ember szeretett minél olcsóbban öltözni, s a szatócsüzlete’* polcaira jó volt a bóvli is. Hol van ez már? A divatosat, a modernet keresik, szeretik az emberek, öreg bácsi- kák választanak trevira pulóvereket, mert nyilván az a jó, aminek megkérik az árát. Így mondják. És igazuk van ... A tsz havonta fizet, s ennek köszönhető, hogy nagyjából egyenletes a kereslet. A boltban olyat kell a pultra tennünk, ami egyébként a városi üzletek kirakatában is ott van. Sőt olyat is sikerül néha, ami ott hiánycikk ... — Sóik a konzerv a raktáron. Nem marad a boltos nyakán? — Itt sem abból kell kiindulni, hogy falun önellátás folyik. Nem mondom, van az is, mert a családok többsége levágja a disznót ezen a télen is. De — bármilyen különös — ettől függetlenül rendkívül nagy az érdeklődés a friss hentesáru iránt. Mit mondjak — egyszerűen elkapkodják. Sőt már kipróbáltam a mirelit készítményeket. Ezekhez sajnos nem jó a norvég pult, speciális hűtőpult kellene. Most csak a hűtőszekrények mélyhűtőiben tartottuk, de nem sokáig, egykettőre elfogyott. A konzerveket meg kell ismertetni a vásárlókkal. Nemrégiben rendeztünk egy kón.zerv- kiállítást kóstolóval egvbeköt- ve. Az ezt követő vásárlás bizonyította leginkább a sikerét A lecsó mellett nagyon népszerűek a pörköltek, és különösen kedvelt lett egy tordai módra készített húsétel. Az utóbbi mind elfogyott. Kellene még minél több flakonos tej, sőt kakaó is. Ha végignézne egy napot itt a boltban, pontosan megrajzolhatná, hogy mit esznek az andocsiak. — És mit isznak? — Kávét. De rendkívül sokat! Főleg az Omnia népszerű. Havonta több mint kétszáz kiló fogy. A szeszes italokat is viszik, a rövidből főleg a likőröket. Tudja én úgy vagyok ezzel, hogy legszívesebben lemondanék az árusításról. Lehet, hogy mások a haszon fő forrásának tartják, én nem. A karádi áfész különben is korlátozó rendelkezéseket vezetett be. Megszabták, hogy a forgalom hány százaléka származhat szeszes italokból. — Az ünnep azért kivétel? —• Természetesen — és mutat a pezsgőspalackokra a boltvezető. (Folytatjuk.) Tröszt Tibor Kilőtt páncélautó melleti haladtak el, amikor váratlanul »óriásbogarak« — bombázók — húztak el a fejük fölött. Partizánballada kamasz útja! Ártatlanokat árokba lövő hóhér lett belőle. Utol kell érni, megadásra kényszeríteni! Hogy ne ölhessen többet!« A csendre neszeit föl. A gyilkos ott lapul valamelyik fánál, és fülel. Várja az altivá: léptekkel tent el a cserjésben. A német főhadnagy nem követte, pedig Csík két-há- fegy- rom másodpercig Professzor 1noszogatni a foglyokat _ ______^___^ ______ v érének csövével. Dühödten talpraállításával bajlódott, fente rajtuk nyelvét: Lapátállú, széles járom- _ Atkozott bitangjai! Kü- csontu legény lett StemerboL lönösen t rókaképű gyiikos! Ajka korul gyakon fölényes Hát mit' akartatok!? Taposni más népeken?! Te, te hóhér! Te nem is vagy árja, ha mosolyától rögződtek a megvetést kifejező vonások. Szep- lőpöttyei szétfolytak hurkái bőrű arcán. Volt valami Rudolf Steinerben, ami az állatra emlékeztette a fiút. Katonásra fegyelmezett osonó járása, alattomos pillantásai váltották ki ezt az érzés! Csíkbői. a besúgóból egyenruhás gyilkos lett. Eddig a sötétség volt a menedékük. A felhők azonban őket, mert lőni kezdték lassan tovaszálltak, hideg-sár- környékbeli bozótot, gán fölragyogott a hold. Bácski Stevan tudta: a vi- — Nem mernek kimozdul- lágosság a nyakukra hozhat- ni — ismerte föl a helyzetet ja a bajt Nem szűnt meg Professzor. vagy te? Nyomorult gazember! Szedd a lábad, mert keresztüllőlek! A falu felől a távolságtól vékonnyá nyúlt kiáltások érték utol őket. A németek Egy pillanatra valameny- nyien fölkapták a fejüket. Ezt a megtorpanást használta ki , , Steiner. Hirtelen hátracsapva k^mas P^anatot, hogy u do- kezével a járműhöz lökte z?jere vesse, magát Hátulról, Bácski Stevant, majd öles ahogy gyerekkorukban a ma- ’ J nyi erdőben tette. »Mar akkor megölt volna, ha igazi a revolvere!« — csikordí tóttá meg a fogait a partizán. Dobogó lábak zaját hallotta balról. A rohanó fölé lőtt egy sorozatot. Bukdácsolva futott a holdfényben világosan kirajzolódó alak felé. Az lefélé igyekezett a lejtőn. Fütyült a vad kedvű északi szél, vissza-visszalökte Csíkét. Sapkáját rég elvesztette már az erejét is próbára tevő üldözésben. Steiner megbotolva végiggurult a lejtőn. Egy pillanatra eltűnt üldözője elől, de aztán lélekszakadva menekült tovább. — Hagyj! — förmpdt a fiúra Bácski. — Fuss a hóhér után! Nem menekülhet! Csík arrafelé rohant, amerre a gallyak ropogtak. A a fiú igazat mond! Tudod, mi pattogó hangok eligazították. Görcsösen markolta fegyverét. Nem szabad elszalasztania Balázs Pista, Petár Mi- lankovics és sok más partizán gyilkosát! Tombolt benne a düh. mégmost fedezték föl a megkötő- is mintha kívülről figyelte zött őrt. Ez megzavarhatta volna önmagát. Elevenen kell a a partizánbíróság elé juttatnia az elvetemült fasisztát. Cél nélküli futás volt ez. Csík tudta, hogy Steiner el- Agyában egymást kergették vesztette tájékozódási készsé- a gondolatok. »Hát ide veze- » tett az egykori, madarat ölő * (FolytatjukJ
