Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-12 / 9. szám
MAI KOMMENTÁRUNK A gazdasági munka pártellenőrzése Tulajdonosi érzéssel A gazdaság területén végzett pártmunka sokoldalú tevékenység, mely a eélok meghatározásában való részvételtől a végrehajtás segítéséig, ellenőrzéséig terjed. Igen fontos eleme a hatékony és rendszeres pártellenőrzés, ami az egyik legfontosabb serkentője a fegyelmezett végrehajtásnak. Az ellenőrzés konkrét tartalma és iránya helytől és időtől függően változhat, de mindig a párt és a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek végrehajtását kell szolgálja. Napjainkban a termelés meny- nyisógi mutatóiról a gazdaság teljesítmény minőségére és hatékonyságára helyeződik a hangsúly. Egy-egy vállalat megítélésében mindinkább előtérbe kerül termékeinek korszerűsége és működésének gazdaságossága. Így a pártszervek és alapszervezetek ellenőrző tevékenységében is alapvető feladattá vált e kérdések rendszeres elemzése, napirenden tartása. A gyártmányok korszerűbbé tétele és a termelés gazdaságosságának javítása a különböző munkahelyeken más-más igényeket támaszt. Az egyik vállalatnál a gyártmányfejlesztés szorgalmazását, a másiknál a technológiai fegyelem megszilárdítását, a harmadiknál a megmunkálás minőségének javítását teszi indokolttá. Ugyanígy igen összetett kérdés a gazdaságosság javítása Is. A munka termelékenységének javításától a kapacitás minél teljesebb kihasználásán keresztül az anyagtakarékosságig sok-sok tényező befolyásolja. A pártszerveknek az ellenőrzés során mindig konkrétan kell megközelí temük e kérdéseket Igényelve és segítve, hogy a gazdasági vezetés tárja föl azokat a problémákat, amelyek megoldása jelentősen előreviszi az adott üzem munkájának hatékonyságát, javítja teljesítményének minőségét. A pártellenőrzés nagyon fontos területe napjainkban a munkafeltételek, a munka szervezettségének elemzése. A jól szervezett, folyamatos munkaellátás és az ehhez szükséges feltételek biztosítása minden üzemben, minden munkahelyen alapvető kérdés. A termelőhelyi pártalapszer- vezetek, üzemi és vállalati csúcsvezertóségek, pártbizottságok, sajátos helyzetüknek, megfelelően rendszeresen foglalkoznak a munkaszervezés, az anyagellátás, az anyagmozgatás kérdéseivel. S zorosan összefügg az említettekkel a munkakörülmények alakulása, melyet a pártszervezetek nem tekinthetnek csupán “szakszervezeti feladatnak«. A pártellenőrzésnek erre éppúgy ki keU terjednie, mint ahogy szükséges a munkások szakképzettségének figyelemmel kísérése, az erre irányuló vállalati tevékenység ellenőrzése is. A pártellenőrzés természetesen a gazdaság területén is politikai jellegű. A pártszerveknek azokkal a döntően fontos kérdésekkel kell kiemelten foglalkozniuk, amelyeket képesek áttekinteni, és amelyeken keresztül befolyást tudnak gyakorolni üzemük egész tevékenységére vagy ennek legfontosabb részterületeire. A közvetlen tapasztalatokon, beszámcflitaitásotkan és a vállalati, üzemi statisztikákon tűi hasznosíthatják az ellenőrzés során az irányító gazdasági, állami szervek tapasztalatait is. A pártellenörzés azonban nem épülhet csak a statisztikákra és beszámolókra. Támaszkodnia kell a dolgozók és vezetők, mindenekelőtt a kommunisták mindennapos tapasztalataira, véleményére. A rendszeres információs kapcsolatokon túl egy-egy adott témakör vizsgálata, ellenőrzése során sokat nyújthatnak a jól szervezett csoportos beszélgetések, brigádvizsgálatok és a tömegszervezetek tapasztalatai is. A dolog jellegénél fogva a gazdasági tevékenység párt- ellenőrzése magában foglalja a gazdasági vezetők munkájának értékelését, megítélését is. Az érdemi ellenőrzés segíti a pártszervezeteket abban, hogy képesek legyenek aktív kezdeményező szerepet vállalni a I megfelelő gazdasági vezetők I kiválasztásában, valamint a gyengének bizonyulok kicserélésében. Rendszeresen ellenőrizniük kell a gazdasági vezetőik munkastílusát, a vezetőd határozottság és a demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését. Erősítve, bátorítva a jó törekvéseket és időben fellépve a negatív jelenségekkel szemben. A gazdasági vezetők nagy többsége, fölismerve jelentőségét, igényli a pártszervezetek ellenőrző munkáját, hasznosítja tapasztalataikat és szívesen fogadja javaslataikat. Ez azonban még nem vonatkozik minden gazdasági vezetőre. Vannak még, akik »jogkörük csorbítását« látják a pártellenőrzésben, különösen, ha ez kellemetlen tapasztalatokat is felszínre hoz. Az ilyen vezetők figyelmét föl kell hívni affa. hogy nincs és nem lehet egyetlen olyan terület a társadalomban, amelyre azt mondhatnánk, hogy ~az eleve nem tartozik a párt illetékességi körébe. N incs olyan kérdés, amibe a párt nem szólhat bele, amit nem ellenőrizhet, ha az indokolttá, szükségessé vált. Az más kérdés, hogy a pártszervezetek sehol sem sajátíthatják ki a gazdasági vezető feladatkörét, nem sérthetik tevékenységükkel az egyszemélyi felelős vezetés elvét, de joguk és kötelességük a pártpolitika megvalósulásának ellenőrzése. Pethes András, az MSZMP KB munkatársa Tegnap reggel a Falurádió adásában a TOT ülését értékelve arról beszélt egy küldöttasszony, hogy ezen a fórumon elsődleges téma volt a szövetkezetek belső ellenőrzésének a helyzete. Tegnapelőtt, éppen hazaérve a tanácskozásról, Sissler István, a dél-somogyi szövetkezetek szövetségének titkára igy nyilatkozott: »Elsősorban a fegyelem, a belső ellenőrzés megszilárdítására adott sok hasznos, megszívlelendő tanácsot ez a testületi ülés.« Miért került ennyire a figyelem középpontjába a termelőszövetkezetek belső ellenőrzésének helyzete? Két fő ok játszott közre ebben. Az első az, hogy hosszú idő óta nem sikerült érdemi változást elérni termelőszövetkezeteink ellenőrző bizottságának tevékenységében. Őszintén és önkritikusan meg kell állapítaná ezt, még akkor is, ha hozzátesszük, hogy tettek különböző intézkedéseket ennek javítására. Gondolok itt a tanfolyamokra, továbbképzésekre, a szövetségek közvetlen, de elsősorban a mellettük működő revizori irodák segítségére. A várt eredmény mégis elmaradt. A Falurádióban nyilatkozó asszony, a dél-somogyi szövetségi titkár egyformán azt hangsúlyozta, hagy a tulajdonosi érzést, a tulajdonosi szemléletet kell erősíteni, és ez törvényszerűen magával hozza a belső ellenőrzés javulását. A második ole: a szövetkezeti tagok tulajdonában mind nagyobb értékű termelési eszközök kerülnek, egyre hatalmasabb értéleeket mondhatnak magukénak; a közös vagyon növekedésével arányosan növekednie kell a felelősségnek is. A nagy értéknél a kis hanyagság, a kis mulasztás is hatványozottan súlyos következményalekel jár . A számos példa közül csak egyet: ha valamilyen mulasztás miatt a hagyományos majorban, kis létszámú állományban felüti fejét egy betegség, az veszteség ugyan, de az esetek többségében pótolható veszteség. Ha ugyanez a mulasztás egy iparsze- rűen üzemelő, zárt telepen fordul elő — beláthatatlan következményekkel járhat, pótolhatatlan károkat oímz- hat! A nagy értékek, az egyre növekvő vagyon megóvása ezért első számú érdeke minden szövetkezeti tagnak. A legfőbb érdekképviseleti szerv, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ezért fordított mostani ülésén megkülönböztetett figyelmet a belső, a tulajdonosi ellenőrzés javítására. A tsz-szövetségek dolga most, hogy megkeressék és megtalálják azt a módszert, amellyel leginkább segíteni tudnak a szövetkezeteknek. Természetesen a segítség csak akkor hozhat eredményt, ha találkozik a gazdaságok belső igényével: vigyázzuk, őrizzük jobban közös javainkat. Hiszen a miénk! V. M. 45 fiatal vállalása Egy megfontolt szavú fiatalember szívós munkával, hihetetlen türelemmel agitálta a fiatal műszakiakat és közgazdászokat a VBKM Kaposvári Gyárában, hogy támasszák föl csipkerózsika álmából az FMKT«t A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa — elvben — régóta működött már a vállalatnál. A gyakorlatiján azonban tevékenységével nem, vagy alig lehetett találkozni. Megtalálták a helyüket A fiatalembert Vitkai Sándornak hívják, s azt mondja, hogy ma mindenki közéjük jár, akire számítani lehet a gyárban: negyven-negyvenöt tagja van a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának. Rendezvényeiken pedig a vártaál is több a látogató. Az érdeklődést nem nehéz Indokolni: tartalmas munka, szakmai vita folyik az ösz- szejöveteleken. Az megy el, akit az adott téma érdekel, de aki részt vesz az előadáson, az véleményt is mond. — Az első gondunk — hallottam Vitkai Sándortól — tulajdonképpen annak meghatározása volt, hogy mivel is foglalkozzon az újjászervezett FMKT. Arról, hogy milyen hasznos a tevékenysége, folyóiratokban, újságokban és brosúrákban is sokat olvastam, de bármennyit kerestem, sehol nem találtam egy működési szabályzatot, útmutatást Az az érzésem, hogy mindenütt túl általánosan fogalmazták meg egy adott üzem fiatal műszakijait és közgazdászait magában foglaló szervezet tevékenységi körét, feladatát. Jártunk a szomszéd vállalatoknál, tőlük is kérdeztük, hogyan csinálják. A sok információból azután magunk próbáltuk megfogalmazni a működési elveket. Azt, hogy a meglevő szellemi kapacitást minél .lobban a feladatok megoldásának szolgálatába állítsuk, ugyanakkor a továbbképzésre is lehetőséget teremtsünk. Az önállóság és feltételei Csakhamar világossá vált: a fiatalos lendületet akkor tudják leginkább a gyár céljainak szolgálatába állítani, ha feladatot kapnak. Zollai Andor főmérnök meglepő ajánlatot tett a fiataloknak: ha meghatározott témakörökben segítenek a gyár problémáinak megold***''an, s a maguk választotta témákat a gyár fejlesztése érdekében dolgozzák ki, évente 45 ezer forintot biztosít a fiatal mű- sstfleiak és közgazdászok tanácsa részére. Ezt a pénzt a fiatalok pályadíjaknak használják fel, a eddig mindkét fél ügyelt arra, hogy tartsa a megállapodást: a főmérnök nem szól bele, hogy munkájáért kinek mennyit adnak a 45 ezer forintból, a fiatalok viszont egyre bonyolultabb feladatok megoldását vállalják. Ebből a pénzből nem olyan újításokat díjaznak, amelyek azt javasolják, hogy egyik anyag helyett használjunk másikat Arra ösztönzik a fiatalokat, hogy kutassanak, s próbáljanak valami többletet adni. A fiatalok irányításával most három téma »fut«, mindegyiken többen is dolgoznak. Egy új berendezéshez készítenek — a termelékenységet is növelő — szerszámokat. (»A rajzok már készen vannak, csak a kivitelezés van hátra.«) Vizsgálják, hogy miként lehetne növelni a műszaki ellenőrzés hatékonyságát. A harmadik témát a Magyar Közgazda- sági Társaság Somogy megyei Szervezetének pályázati felhívása adta. A fiatal közgazdászok azon dolgoznak, hogy az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének kapcsán. miként lehetne javítani a vál- , Lala ti belső mechanizmust és a szervezettséget. Eredmények, gondok Mivel foglalkoznak még? Szervezik a fiatal szakmunkások versenyét, meghatározták a kiváló cím elnyerésének feltételeit. Az FMKT-ta- gok ellenőrzik, hogy szakmailag és politikailag megfelelően képzi-e magát, aki a versenyekre jelentkezik. Legutóbb negyven nő részvételével rendezték meg a kiváló ifjú szakmunkás versenyt (»Valósággal nyüzsgött az egész műhely, amikor szervezni kezdtet.«) Hatan kapták meg a jelvényt, az első három helyezett a jutalom mellé — a fiatalok javaslatára — fizetésemelést is kapott. Szereez László gyárigazgató így vélekedik: »Érezni lehet, hogy dolgoznak, szerveznek Ha valami új van a gyárban, az FMKT-tagokat ott lehet találni.« — Nehéz volt eljutni idáig? — Meglehetősen. ' Ügy érzem, végre sikerült — mondta Vitkai Sándor. — A következő évek sem lesznek könnyűek: a lehetőségeket ki kell használni. Szerveztünk már egy fórumot, s most újat tervezünk. Az elsőn nagyon merész kérdések hangzottak el a szervezettséggel, a munkafegyelemmel kapcsolatban Jfiodig őszinte válaszokat kaptunk, s hisszük, hogy ezután is így lesz. Túl a gyárkapun A VBKM Kaposvári Villamossági Gyárának fiatal műszakijai és közgazdászai kiléptek már a gyárból. Az MTESZ tagegyesületeivel teremtettek kapcsolatot, s ennek többek között olyan eredményei vannak, hogy a felhasználó szakemberektől — az áramszolgáltató vállalat műszakijaitól — kaptak tájékoztatót gyártmányaikról. Mód nyílt arra is, hogy új termékeiket még a piaci megjelenés előtt megismertessék a felhasználókkal. — Gond? — A vállalaton kívül nem foglalkozik senki komolyan az FMKT-vel. Ennek olyan következményei vannak, hogy csak akkor keresnek meg bennünket, ha valahol á statisztikában kell szerepelnünk. De ha például egy jól sikerült szakdolgozata van valamelyikünknek, azt nem tudjuk — a vállalaton kívül — hova küldeni. Kercza Imre árvédelmi terv Baranyára és Somogyra Telefon- és rádiószolgálat — Rendezik a Kapóst AZT MONDJÁK a vízügyi szakemberek, hogy egy-egy árvíz, gátszakadás a legjobb figyelmeztető jel: az érdekeltek vegyék komolyan a káros vizek elleni védekezés fontosságát. Szerencsére megyénket ritkán éri ilyen csapás — utoljára két éve duzzadt meg a Kapós —, mégis mindig, de különösen a tél végi bővebb csapadék előtt föl kell készülni a fogadására. E célból hívta össze Pécsre a megye kétharmada fölött felügyeletet gyakorló Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság Somogyból és Baranyából a párt- és tanácsi, a karhatalmi szervek és szállítóvállalatok összekötőit, hogy a kölcsönös tájékozódás mellett közös védelmet tervet hagyjanak jóvá az ár-, bel- és helyi vizek kártételeinek elhárítái sára. A hármas védelmi tevékenység ugyanis felöleli a folyókon (Duna. Dráva), a nagyobb vízfolyásokon (Kapos, övcsatornák, Keleti Bozót, Koppány stb.) és a kisebb patakokon, csatornákon, valamint a mély fekvésű lefolyástalan területeken visszamaradó. pangó vizek elleni védelmet. , Az igazgatóság a tízezer négyzetkilométeren elhelyezkedő majd ezer kilométeres vízfolyás — köztük két határfolyó, a Duna és Dráva — gazdája, különös gondot fordít a városok, községek, mező- /és erdőgazdasági területek biztonságát jelentő gátrendszerek fenntartására, folyamatos fejlesztésére, új szakaszok építésére. Az emléke^ zetes 1956-os jeges árvíz óta a Duna jobb partján például 130 centivel nőtt a töltés, új1 Próbaüzemei hazánk legnagyobb gázturbinája Inotán védőfalat »húztak« Mohács városa elé, és korszerű védelmi központot létesítettek. A Dráva hazai oldalán rrjár 6 kilométer hosszon kész az új védőgát, ennek magassága 60 centivel haladja meg az 1972-es ár tetőzését. Énnek 12 kilométeres szakasza megyénkbe is átnyúlik, s bár Mária Terézia korában készült, mégis többször védte Potonyt, Szentborbást, Tótújfalut. A tervek szerint több szakaszán új nyomvonalon új zsilipekkel építik ki az öreg — szaknyelven — megyei töltést. Azt a hátrányát is megszüntetik, hogy a vízfolyások betorkollásánál a szűk méretek miatt nem tudják átvezetni a hirtelen érkező vizet. A töltések magasítása mellett az igazgatóság az ősszel felülvizsgálta a jelentősebb vízfolyásokat. víztározókat, többek között a Kapos városi szakaszát, és elrendelte a meder rendezését. Ennek nagy része már kész is. A Keleti Bozót csatornának alsó szakaszán szintén kifogásolták a méreteket, és a gátszakadások megakadályozására az V. ötéves tervben víztározót építenek. Általános tapasztalat, hogy a rendkívül nagy állami segítséggel létesített víztározók, halastavak kezelői keveset törődnek a partok, műtárgyak védelmével, pusztul a burkolat, törik a beton. A hanyagság következménye az elöntött út, esetleg település lehet. A hibák kijavítását most ismét ellenőrzik, és a mulasztókat szigorúan megbüntetik. MEGNYUGTATÓ, hogy az igazgatóság védőosztagai rendszeresen gyakorolnak, bővítik URH-láncukat, új telefonvonalakat szerelnek föl, szaporítják a gátőrházakat, a védelmi fölszereléseket, hidro- meteorológiai állomás és repülőgép szolgálja a megelőzést. Ä párt- és tanácsi szervek, a karhatalom, néphadsereg műszaki alakulatai, a Volán vállalatok védelmi tervei — összhangban a vízügyi tervekkel — biztonságunkat szavatolják. Reméljük, hogy mindezt 1974-ben nem kell felhasználni. Novák Ferenc Az inotai gázturbinás csúcserőmű első 100 megawattos egységének szerelése befejeződött. A szovjet gyártmányú turbina — mely a generátort hajtja — méretében páratlan Közép-Euró pában. A gépóriás a szovjet szerelők gyors és lelkiismeretes munkája, nyomán rövidesen áramot ad -hazank mHmww, háteritifc B2E2TUO
