Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
Hz ember nem tagadhatja meg önmagát Beszélgetés egy szakszervezeti titkárral Fiatalok városa Daru Jánosnéra, a Finom- mechanikai Vállalat 3. számú gyárának szakszervezeti titkárára az SZMT-székház- ban hívták föl a figyelmemet. — Bár több ilyen titkárunk lenne. Öröm vele a munka. Nyílt szavú, tenni akaró, érdeklődő ember. Régebben az SZMT közgazdasági bizottságának tagjaként és újabban, mint a sportbizottság vezetője, bátran támaszkodhatom segítőkészségére/ Nem véletlen, hogy az ő gyárukban sikerült a megyében először bevezetni a munkahelyi testnevelést — mondta Völgyi László. Két napig »ültem a telefonon« — valamennyi műhely, iroda mellékén azt a választ kaptam: egy perce sincs, hogy onnan kitette a lábát Végül a| szerelde vonalán hallatszott a hangja. Mentegetőzött. — Minden héten körbejárom az üzemet. Ilyenkor mindenhová bekukkantok, hogy megszokott környezetükben váltsak szót munkatársaimmal. — Szeretném megismerni, hogy írhassak magáról. — Nem lehetne erről lebeszélni? Nem kívánok reflektorfénybe kerülni. Különben is természetes mindaz, amit csinálok. Lebeszélni nem lehetett: személyesen kerestem az szb- irodában. — Tudtam, hogy így lesz — kezdte, energikus mozdulatokkal cigarettára gyújtva. - — Előző munkahelyemről azzal jöttem el, hogy gondosan eltitkolom tízéves társadalmi aktíva múltamat. De az ember nem tagadhatja meg önmagát. Közben a gyerekek is nagyobbacskák, jól tamu’.ra’'- sok otthoni gondot levesznek a vállamról. Erre nagy szükségem is van, mert ilyen választott funkcióban nem nyolc-, hanem tizenhat órás a munkaidő. A csöndet, elmélyülést követelő munka például estére, otthonra marad. — Ügy tudom, nem régóta van Kaposváron. — 1988-ban költöztünk ide. Akkoriban, műszerész létemre, nagy nehezen kaptam állást. A VBKM egyik műszerészbrigádjához osztottak be: nyolc férfi között egy szem nő! Nem fogadtak kitörő lelkesedéssel. Az új műveletek megmutatásában sem buzgól- kodtak. Mit tehettem? Bizonyítottam. Munkával. így jött meg aztán közöttük is a becsületem. Annyira, hogy amikor 1969-ben ehhez a gyárhoz kerültem, a brigád java része követett. Itt hamarosan brigád vezetővé választottak, majd az idei tavaszon szakszervezeti titkárrá. — A műhelyben az egyik munkatársa úgy jellemezte, hogy »mindent megmozgató fehérnép«, a párttitkáruk pedig, hogy »rámenős, amit akar, kihajt«. — Vállalom. Hiszen annyi Újdonságok a pápai Eiekleriax-iiól A VBKM pápai Elekthermax Gyára az idén több újdonságot hoz piac ' mely hozzájárul a hazai konyhakultúra fejlesztéséhez. E videsen kapható lesz az üzletekben a kis méretű, olcsó, ún. »minigrill« és a nagyobb változat, az RS—24 típusú grillsütő. izgalmas, hasznos, szép dolgot lehet csinálni — tüzesedett a beszédbe. — Például mekkora győzelem volt az általános iskola kihelyezett tagozatának beindítása. És el tudja képzelni, milyen jólesett a szülési szabadságon levő anyukáinknak, amikor gyermekeikkel együtt meghívtuk őket? Beszámoltunk nekik arról, mi minden történt, amióta a babát nevelik. Ismertettük a legjobban őket éyintő, új családjogi törvényt. így nem zökkennek ki a gyári életből, érzik: visszavárjuk őket. És hogy örültek a kicsik az ajándékoknak ... — Nálunk egyébként évenként rendszeresen van ilyen találkozó. Különben is »családi vállalat« vagyunk. Mindenki mindenkit ismer, nincsenek elszigetelődések. Ezt jórészt szocialista brigádmozgalmunk formálta így. Azután a sikeres munkavédelmi tevékenységről, az országos szavalóversenyen elért eredményekről beszélt, meg arról, hogy a bárdibükki és a szennai iskoláknak rádiót ajándékoztak. — Miért éppen nekik? —' Mert a legtöbb bejáró dolgozónk ezekben a falvakban lakik. Elmondta a legújabb kezdeményezésüket: az ünnepélyes szakmunkásavatást, melyet a vizsgák után rendeztek. — A szakmunkásképző intézet igazgatóhelyettese adta át a bizonyítványokat, a mi igazgatónk pedig a munkakönyveket. Azok, akik kiemelkedően tanultak, mindjárt belépésükkor jutalomban részesültek. Az új belépők a KISZ-esek közül fél évre patronálót kapnak. A közeli hetekben tervezünk egy »ke- rekasztal-beszélgetést« az 1973-ban végzettekkel. Kíváncsiak vagyunk benyomásaikra. Az effajta összejövetelek nálunk jól beváltak: sok okos, hasznos tanács bukkan elő ilyenkor. Homlokát összeráncolva, a füstöt lassan fújva folytatta: — Persze, gondjaink is akadnak. Előfordul, hogy egy- egy társadalmi aktívánk az első kudarc után visszahúzódik, elbizonytalanodik. Ezekbe lelket kéne önteni. De hogyan? Azután: dolgozóink zöme vidékről jár be. Falujukban, lakóterületükön többnyire ők sem passzívak. De itt is szükség lenne munkájukra. Száz dolgozónk tanul valamilyen szervezett oktatási formában. Rájuk - is kevésbé számíthatunk. Sóhajtva folytatja: — Az élet naponta produkál eredményeket és kudarcokat a szakszervezeti munkában is. De azért többnyire az előzők kerekednek felül. Gombos Jolán Negyven fiatalt segítettek új otthonhoz A nagyatádi párt-végrehajtóbizottság az ifjúsági törvény alapján készült intézkedési tervek végrehajtásának tapasztalatait összegezte és vitatta meg a közelmúltban. A pártszervek és -szervezetek erőfeszítései, az állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők nagy többségének sikeres tevékenysége nyomán a? ifjúságpolitikai kérdések, az ifjúsági törvény szabta feladatok a város lakossága, a párttagság érdeklődésének a középpontjába kerültek. Megkezdődött a hatékonyabb társadalmi munkamegosztás kialakulása, és jó úton halad a munkahelyi feladattervek végrehajtása. Fontos ez többek között azért is, mert a város lakosságának negyvenkét százaléka harminc év alatti. f Az üzemekben és az oktatási intézményekben különböző fórumokon ismertették meg a fiatalokkal a törvényt. A párt- szervezetek jelentős része arra törekedett, hogy még jobban a pártmunka szerves részévé tegye az ifjúsággal való foglalkozást, a. fiatalok nevelését. Gon doskodtak arról is, hogy az intézkedési tervekben a nevelési tennivalók és az anyagi-tárgyi föltételek összhangban legyenek. A városi tanács és szakigazgatási szervei konkrét segítséget adtak a munkahelyek vezetőinek ifjúságpolitikai feladataik megoldásához. Az oktatási intézmények vezetői eredményesen törekedtek a korszerű tanár—diák viszony kialakítására, az öntevékeny ifjúsági mozgalom kibontakoztatására. A pályaválasztásra való felkészítés az iskolai munka szerves része, így egyre jobban megteremtődik az egyéni és a társadalmi érdek összhangja. A dolgozó fiatalok munkahelyi közérzete jó. Keresetükkel többségükben elégedettek, ezt bizonyítja az is, hogy az üzemekben csökkent a vándorlás. A fiatalok nagy része szocialista brigádtag. A kimondottan ifjúsági brigádok száma azonban még kevés. Számottevő a fiataloknak a vezetésben való részvétele. A középvezetőknek mintegy fele az ifjúsági korosztályból tevődik ki, s nagy azoknak a fiataloknak a száma, akik felelős vezetői beosztásban dolgoznak. Ebben a munkahelyek közül élen jár a Danuvia 4. sz. gyára, a konzervgyár és a cérnagyár. A pártszervezetek rendkívül fontos feladatuknak tartották, hogy a fiatalokat felkészítsék a közéleti szereplésre, állampolgári jogaik gyakorlására. Arányuk a különböző vezető testületekben megfelelő. Az üzemek vezetői gondot fordítanak a fiatalok tájékoztatására. Számos intézkedéssel javították szociális helyzetüket. A legtöbb munkahely kamatmentes kölcsönt adott lakás- építkezésükhöz. Három év alatt több mint negyven fiatal kapott segítséget lakásépítéshez. Növekedett, mégsem mindig kielégítő a fiatalok művelődési lehetősége. Van tennivalójuk a munkahelyeknek a sportolási alkalmak megteremtésében is. A város minden üzemében, intézményében föllendülést eredményezett az ifjúsági törvény. Fogadtatása az ifjúság, de az idősebb korosztály körében is kedvező, végrehajtása pedig biztató. A tennivalókat a párt-vb elsősorban az egységesebb értelmezésben, az ifjúság problémáival való még tervszerűbb, tudatosabb és rendszeresebb foglalkozásban jelölte meg. D. S. Szoros kapcsolatban a gyakorlattal Ez a következtetés jut az ember eszébe, amikor végig-’ tanulmányozza a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a Ka-hyb vállalkozás kiadványának negyedik számát. Sőt nemcsak a szoros kapcsolatot lehet ez esetben méltatni, hanem az időszerűséget is, a feldolgozott, közreadott témák aktualitását. »Előzetes beszámoló a daj- katehenes borjúnevelésről« — ezt a címet viseli dr. Guba Sándornak és Mártha Sándornak ebben a számban megjelent munkája. A cím önmagában is elárulja, hogy a három éve folyó kísérletek még nem fejeződtek be, a tudományos munkának még vannak olyan elemei, ahol. változatlanul tovább folytatják a kutatást, ám ahogy írják: »... az eljárás jelenlegi viszonyaink közötti nagy jelentősége miatt szükségesnek tartjuk, hogy az eddigi tapasztalatainkat közreadjuk.« Olyan tapasztalatok ezek, amelyeket must. a szarvasmarhaprogram végrehajtásának első szakaszában nagyszerűen hasznosíthatnak azok az üzemek, amelyekben lehetőség van a dajkatehenes módszer alkalmazására. Nemcsak a főiskolán kidolgozott dajkatehéntartás téchnológiá- ját írják le, hanem foglalkoznak a módszer gazdaságossági eredményeivel is. Bár az erre vonatkozó adatgyűjtés még folyik, annyi bizonyom, hogy az így nevelt, választott borjak önköltsége igen kedvezően alakul. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének célkitűzései ismertek, most a célokhoz vezető út, a módszerek kiválasztásán van a hangsúly. Ezért van kiemelkedő jelentősége annak, hogy a témával foglalkozó kutatók kísérleteiknek már a részeredményeiről is tájékoztatják a gyakorlati szakembereket, akik így »menet közben« is hasznosíthatják az értékes tapasztalatokat. Épp olyan dicséretes ez a kezdeményezés, mint amilyet dr. Bedö Sándor A betakarítás néhány időszerű kérdése a pillangós- és fűszilázs illetőleg a szenázs készítésénél című munkájában közöl. A tanulmány alatt ez a lábjegyzet olvasható: »A cikk közlése azért aktuális, hogy az üzemek még idejében (gépvásárlással) fe - készülhessenek a következő betakarításra.« Most a tervkészítés, a döntés időszakában olyan útmutatót ad ez a tanulmány az üzemeknek, amely sok, vonatkozásban meghatározhatja egész éves takarmánygazdálkodásukat, betakarításuk sikerét, eredményességét. A kiadvány további két tanulmányát Anker Alfonz írta. Az egyikben a sertéshibridizáció előnyeit, nehézségeit elemzi, a másikban bemutatja a Ka-hyb sertés előállításában szereplő vonalakat. Végezetül ebben a számban jelent meg dr. Pap Gábornak a főiskolán folyó továbbképzésekről szóló tájékoztatója, amely útbaigazítást ad üzemeinknek arról, hogy milyen szakterületeken, milyen jellegű továbbképzésre nyújt lehetőséget az intézet. A,kiadvány címe: Tudomány a gyakorlatért — tartalma híven szolgálja ezt a gondolatot. V. M. Partizánballada í= (Részletek) 15 A fiú óvatosan csusszant tovább. Üjfa hallotta a golyó sivítását. Pár méterre előtte csapódott a hóba. Vaktában a cserjés felé lőtt géppisztolyából, s ujja rándító mozdulatával egy időben lába öt-hat lépéssel lendítette előre. Több irányból kezdtek ke- lepelni a fegyverek. A hirtelen keletkezett zűrzavart használta ki a futár. Már csak három-négyszáz méterre volt bajtársái állásaitól. ahonnan pergőtüzet zúdítottak a fasiszták tűzfészkeinek irányába. — Milyen hírt hoztál? — vették körül. Somogyi Néplap — Azonnali visszavonulás! — lehelte a fiú. Kis János homloka gondtól volt felhős. — Késő. Felderítőink most jelentették: gyűrűben vagyunk — s egy kisebb csoport felé mutatott. A felderítők álltak ott körül valakit. Csík előtt kettényílt csoportjuk. Balázs Pista feküdt a havon. Tiszta homlokának golyó ütötte sebéből gyöngyözött a vér. — Pista! — roskadt rá Csílk. — Földim, pajtásom! A halott barátot siratta, keserűen vádolva önmagát, amiért a Papp Magdi iránt hirtelen kisarjadt szerelem miatt az utóbbi napokban még rövid beszélgetésre sem futotta idejéből a gyerekkori szövetségesekkel. — Előttünk járt néhány lépéssel — mondta Kiss Juliusz, az egyik hírszerző. — Leshettek ránk, mert már az első lövés leterítette. Az az átkozott sebhelyes náci volt! A partizán vadász! Minket is csak az mentett meg, hogy te akkor érkeztél a’másik oldalról és elvontad a fasisztáit figyelmét. Míg rád vadásztak, mi csöndben visszavonultunk. Csík keze ökölbe szorult. Vágyta a bosszút. Hatodik fejezet Az ellenséges hadseregcsoport — mint a tengermélyi polip az áldozata után — kinyújtotta tucatnyi karját a zászlóalj felé, hogy halálos szorításban semmisítse meg. Ki kellett jutniuk a karok erdejéből ! Kis János tudta: csak úgy menekülhetnek, ha az ellenség maga mutatja meg a kivezető utat. »Nyelvet« kellett tehát fogniuk. (így nevezték maguk között a beszédre bírt foglyot.) Csík elsőként jelentkezett az akcióra. A keserűség benzinétől lobot vetett benne a tettvágy. Professzor csóválta a fejét: — A fájdalom meggondolatlan tettekre sarkallhat. Megyek veled én is. A zászlóaljparancsnok beleegyezően bólintott. Kézigránátokat akasztottak övükre, minden eshetőségre készen. A falu már a németek kezén volt. Arrafelé igyekeztek. Köpenyük a félhomály volt. Bács- ki Stevan vidrafürgeséggel mozgott. Csík csodálta őt nem is sejtett ruganyosságáért. A kerek fejű férfi szemüvege harciasán csillogott. — Csak utánam, édes gyerekem! Semmi kapkodás. Nem csupán a mi bőrünkről van szó. Messziről ételillatot hozott a szél. — Ez a legjobb idő. A fritzek a hasukat tömik. A jóllakott ember érzékszervei nem működnek tökéletesen ;— lelkendezett Bácski Stevan A felhők szinte a földet csiklandozták szárnyaikkal. A hó gyémántos fénnyel szikrázott, s kemény volt: csikorogva pörlekedett a bakancstalpakkal. Ez volt az az idő, amikor a rókák szelídültén vánszorogtak be a falvakba, nyomaikban betegségük kórokozóit hagyva hátra. A havas fák — megannyi fagyott csipkefátyol. Valószínűtlen kékséggel borította be a dermedt vidéket az este. Az ég szakadás nélküli kupoláját hiába kereste a szem. (Folytatjuk) Növényvédelmi tájékoztató Terjed a babzsizsik • A baibzsizsik 3—4 mm nagyságú, barna színű ormányos bogár, hátoldalán világosszürke foltok tarkítják. Lárvája csoportosan található egy-egy magiban. Évente több nemzedéke is fejlődhet, és nemcsak a babot, hanem a borsót, bükkönyt, lóbabot, szójababot is károsíthatja. Erős fertőzés esetén a lárvák a babot a fel- ismerhetetlenségig is összerághatják, és étkezésre vagy vetésre teljesen alkalmatlanná teszik. A múlt évben a megyében több helyen lehetett babzsi- zsikfertőzést észlelni, főleg kistermelőiknél a tárolt terményben,. A babzsizsik karantén-kártevő, észlelésé esetén rendelettel előírják, hogy: »A fertőzött község (város) egész területét növényegészségügyi zárlat alá kell helyezni, és a termelők a zárlat alá helyezett területen a saját célra szolgáló étkezési és vetőbabot az előírt fertőtlenítés végrehajtása után használhatják fel.« A fertőzés kialakulását elsősorban azzal kerülhetjük el, hogy nem tároljuk évekig a babot. Ha valahol a babzsizsik legkisebb, legelső jelét észleljük, vagy üzletben, piaI con olyan babot vásároltunk, ‘ amelyből zsizsikek bújtak elő, azt azonnal jelentsük be a megyei növényvédő állomáson. Kisebb fertőzött tételt daráljunk vagy főzzünk meg. A nagyon régi maradékot legjobb elégetni. Mivel a hideggel szemben nagyon érzékeny, ezért a padláson tárolt és szét teregetett babban a kártevő elpusztul , ha a hőmérséklet tartósan fagypont alá kerül. Kártétele jelentősen csökkenthető a raktár vagy padlástér rendszeres és gondos tisztán tartásával, a raktár fertőtlenítésével, továbbá azzal, hogy csak zsizsikimentes babot raktározunk. Szárazbab-termésünk évek óta nem kielégítő. A hagyományos kukorioaközteskiént való termelés a gyomirtó szerek miatt nem folytatható. Babellátásunk ezért elsősorban a háztáji gazdaságokra támaszkodik. Ezek termése jelentős ugyan, az igénynél azonban kevesebb. Ezért minden eddiginél nagyobb mértékben kell vigyáznunk arra, hogy babtermésünket ne károsítsa a rendkívül veszélye« babzsizsik.
