Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
A mezőgazdaságot választották MAI KOMMENTÁRUNK Gimnáziumból agráregyetemekre A Kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban mindig különös gonddal segítették a végzős diákok pályaválasztását Nagy százalékban kerültek innen hallgatók a főiskolákra, egyetemekre. Most • azokról a tanulókról lesz szó, - akik agráregyetemre, mezőnyára hasznát veszem ezen a területen is. — Mi az, ami ehhez a pályához vonzza? — Általában a mezőgazdaságot szeretem — mondja. Látva, hogy egy kicsit értetlenül nézek rá, így folytatja: — Minden érdekel, ami ezzel a szakmával kapcsolatos. Nálunk ez családi hagyomány. Ezt folytatjuk a nővéremmel. — Járt már mezőgazdasági üzemben ? — Természetesen. Több gazdaságban voltam. — Tudom, hogy ez még nagyon távoli, de ha most kéne dönteni, szívesen'menne vidékre, vagy inkább valahol a városban helyezkedne el? — Szeretnék vidéken dolgozni. Király Johanna ugyancsak szereti a biológiát. Ahogy mondja, a matekból sem áll rosszul. Ezekből a tárgyakból fog a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolán felvételezni. Üzemszervezési szakra jelentkezik. — A mezőgazdaságnak van jövője. Itt az igazi fejlődés most kezdődött el. Szükség van főiskolát, egyetemet végzett fiatalokra Vitathatatlan, hogy nagyon sokan vannak ma ezen a véleményen. A fejlődő, korszerű nagyüzem egyre több jól képzett szakembert igényel. De maradjunk a gimnazisták között, hiszen ők, akik egy életre elkötelezik magukat enmek a hiviaitásnak! Vass Zoltán például a gépek gazdája szeretne lenni. Gödöllőre, az Agrártudományi Egyetemre készük — Akkor a matematikát, Fizikát nagyon kell szeretni! — A matek kedvenc tárgyam, a fizikával sincs nagyobb bajom. A gépekkel pedig még akkor megbarátkoztam, amikor falun laktunk. Három éve költöztünk Kaposvárra. A gimnáziumban is foglalkozom gépszereléssel, igaz, nem traktort szerelünk a gyakorlati foglalkozásokon, hanem személygépkocsit, de hát ez is gép. Szekeres Zoltán állattenyésztőnek készül. — Mernyén lakom, ahol az emberek nagy részének a termelőszövetkezet ad kenyeret. Ha sikerül elvégeznem a főiskolát, Mernyén szeretnék dolgozni. Hogy mi vonzza őket ehhez a szakmához? Mindenkit más. Van, akit például az, hogy jól elehet keresni. Mégsem ez Mohär Z—HM— Keszthelyre pályázik. gazdasági főiskolákra jelentkeznek majd. Biztosan akadnak, akik azt gondolják, hogy egy gimnáziumban kevés azok száma, akik érettségi után mezőgazdasági pályát választanák, hiszen ha már korábban az lett volna a tervük, akkor mezőgazdasági szakközépiskolába jelentkeznek. Magam is ezt gondoltam. Arra számítottam, hogy öt-hat ilyen diákot találok majd. Ezzel szemben tizennégyen vártak. A tovább tanulni szándékozóknak több mint 10 százaléka, A másik, amin meglepődtem, hogy a fiatalok többsége városi, és lány. Vajon mi vonzza őket erre a pályára? Mohát Zsuzsanna a 4. e) osztályba jár. Nyelvszakos. Ez bizonyítja, hogy amikor a gimnáziumiba beiratkozott, még nem akart agrármérnök lenni. — Akkor nem volt semmilyen határozott elképzelésem. Most negyedikben döntöttem úgy, hogy a Keszthelyi Ag rártudományi Egyetemre lentkezem. Nagyon szeretem a biológiát és a kémiát is. — Es az angol? Ügy tudom, azt tanul? — Nyelvre mindenütt szükség van. Ha a terveim való- Király Johannát az ünem- ra válnak, az angolnak bizo- szervezés vonzza. Kényelmes január E zekben a napokban, hetekben íródik a termelékenység fekete krónikája, a rohammunka születési anyakönyve. Magunk mögött hagytuk az óévet, a hajtós decembert, minden idegfeszültségével, ünnepnapjai minden szertelenségével, és most kényelmes napok, tessék-lássék munka vár ránk,, az irodákban, a műhelyekben. Decemberben még minden sürgős volt, minden óra és perc drága, mert az akkor megkeresett forintok még nagyon is kellettek az évi árbevételbe és nyereségbe, attól tovább hízott a tavasszal esedékes 13. havi boríték Most viszont — a statisztikusok, munkaügyisek és az energetikusok a megmondhatói —: sok munkahelyen a lazítás perceit élik. Fáradtak és kényelmesek vagyunk. Semmi sem sürgős. Az embernek természetesen szüksége van ünnep- és pihenőnapokra, gazdasági szempontból azonban nagyon szerencsétlen elosztásban jönnek össze az év végi piros betűs napok Karácsony és újév között megtorpan a gazdaság. A két ünnep közötti napok a szilveszterre való készülődés jegyében telnek el, nem is szólva az István, János, Éva névnapozásokról és az előszil- veszterezésekről a munkahelyeken. Mindezeket betetőzve jön a vidám, szerte’en szilveszter és az új év első napja. Az embert elcsigázzák az ünnepnapok, mert hiszen sak a pihenést jelentik, de kötelezettségekkel is járnak Rohangálás a bevásárlókosarakkal, sütés-főzés, eszem-iszom és falatozások, vendégeskedések és éjszakázások. Mindez a kellemes oldala mellett nagyon megterheli az embert, akire talán inkább ráférne a pihenés, és mégis, sokan olyan várakozással tekintenek az év vége elé, olyan mámoros érzések töltik el, mintha az a néhány, igazán kellemes és szép ünnepnap jelentené egész évi boldogságukat. Ki is használják. Elvégre az ember nem köttetheti ki magát Odüsszeusz módjára mondjuk a karosszékbe. Mondanunk sem kell, év eleji kényelmességeinknek később kamatostul megfizetjük az árát. Az első hetek veszteségeit egész évben görgetjük magunk előtt, hogy azt többnyire az év végén valahogyan pótoljuk, kiegyenlítsük. Hiszen ezeknek az első műszakoknak a termelése is benne van az éves árbevételi tervben. Hány és hány ezer, tízezer túlóra az ára az év eleji kényességnek? Hány és hány helyen kell később kapkodni emiatt? Egyenletes munkatempót egész évben. Irodákban és műhelyekben ne hagyjuk elhatalmasodni magunkon a kényelmet és a megelégedettséget. hogy aztán később nyakunkba kelljen venni mostani mulasztásaink egyre nehezebb terheit. Az első hetek feszessége a munkapadoknál ki- nek-kinak igyekezete mellett. elsősorban a szervezéstől függ. A jó gazdasági vezető, bárhogy sikerüljön is az előző esztendő, az új év első napjaiban nem tétlenkedik, lankadatlan energiája és munkakedve szinte kisugárzik. Beosztottai számára megteremti a munka feltételeit és a kedvet a munkához. Sőt, a tempót illetően még valamiféle fokozatosságot is tart, a könnyebbjével kezdi, ha van ilyen, s fokozatosan adagolja a nehezebb feladatokat munkatársainak. M indezt múlt időben kellett volna írnunk, hiszen az évkezdés lazaságaira már jóval az ünnepek előtt szükséges gondolni, s akkor megteremteni elkerülésének feltételeit. Á kát ünnep között részvevője voltam egy brigádértekezletnek, ahol egy pohárka konyak mellett elhangzottak a kölcsönös jókívánságok, és abban az ünnepi hangulatban az üzemvezető nem félt az ünneprontástól — ha ezt egyáltalán annak lehet tekinteni —, amikor fennhangon így szólt: »Ugye, gyerekek, másodikén mindnyájan bejöttök? Nem lesz bumli ?« Valahogy így kell kezdeni, még jóval-jóval az új esztendő előtt. Az év első napja kényelmesen telt el. Megérdemelten pihentünk. A következő napok már a szorgos, lelkiismeretes munkáé. Vajon mindnyájan igy álltunk neki? M. & Vass Zoltán mezőgazdasági gépész szeretne lenni. a jellemző. A tizennégy diák egymás szavába vágva válaszol: — Változatos pálya. Sok lehetőséget kínál. Állandó kutatást igényel. Néhány lány véleménye. — Az ember nincs bezárva. A munka nem válik gépiessé. — Viszont a munkaidő több mint nyolc óra... — Igaz, de szabadabb az ember, és kint a határban más a levegő. Ezek az érvek igazak és meggyőzőek, ók tizennégyen már választottak. Es ahogy elnézem őket, beszélgetek velük, úgy érzem, elhatározásukat nem változtatják meg. Mákacsok. A szó jó értelmében makacs ok, és ez csak dicséren dá Szekeres Zoltán állattenyésztőnek készül. i — Ha az idén nem sikerül a felvételi, egy évet dolgozom, azután újra megpróbálom — mondja Vass holtán. Hogy elhatározásukban meg- ingathatatlanok, abban nagy szerepe van az iskolának is. A pályaválasztásra való felkészítés. az érdeklődés felkeltése már az első évben megkezdődik. A különböző tagozatokon már határozottan bizonyos pályákra készülnek. A szakkörök ugyancsak jó előkészítők. Főiskolák, egyetemek küldöttei keresik föl a diákokat, segítenek a pályaválasztásban. A gimnazisták üzemekbe, gazdaságokba látogatnak, termelési gyakorlatokon vesznek részt. Látják az ott folyó munkát, így ha nem is tudják pontosan, de sejtik, hogy az a pálya, amelyet választanak, .mit vár tőlük, és mit ígér. Csak így előzhetik meg az esetleges ►►pofonokat«, csak így érhető el, hogy a fiatalok kitartsanak a választott pálya mellett, és munkájukat valóban szeressék. Dán Tibor, Építő katonák Tíz esztendővel ezelőtt hozták létre néphadseregünkben azokat a műszaki alakulatokat, amelyek — a katonai kiképzési feladatok ellátása ,mellett — segítséget nyújtanak népgazdaságunk különböző területein is. Tíz év — tizennégymilliárd forint! S ha mást nem tennénk e két számhoz, akkor is sokan lemérhetnék, hogy katonáink milyen óriási segítséget nyújtottak a szocialista építés hatalmas feladatainak megvalósításához. Ott voltak katonai-műszaki alakulataink a Beremendi Cement- és Mészműnél, a Gagarin Hőerőműnél, az algyői olajmezőn, a budapesti metró építésénél, s ott láthattuk őket a különböző utaJc, vasútvonalak építkezésénél is. Az M 7-es autópályán éppen úgy helytálltak, mint a 4-es főútvonal korszerűsítésénél. A legnagyobb forróságban is kifogástalan munkát végeztek katonáink a balatoni vasútvonalak, új pályaudvarok építésénél. S ókkor is jelentkeztek, amikor Kaposváron a lakásépítkezések meggyorsítását kellett vállalni. Építő katonáink munkája nagyon jól jellemzi: több mint 400, katonafiatalból állá brigád érdemelte ki tavalyi munkájával a szocialista brigád címet. A nehéziparban. 31, az út-, vasútépítésnél és más feladatokon dolgozók közül pedig több mint kétszázan kaptak, illetve kapnak múlt évi munkájuk elismeréséül vállalati kiváló jelvényt. Az építés nehéz feladatai mellett kifogástalanul teljesítik kiképzési feladatúidat is. Az új kiképzési rendszerű műszóki katonai alakulatoknál éppen úgy megtalálni a magasabb eredményekért folyó szocialista versenymozgalmat, mint a többi egységnél. Ezt jelzi az is. hogy katonáink 25 százaléka teljesítette a kiváló, az élenjáró katona cím elnyeréséhez szükséges feltételeket. Azt tapasztalni, hogy katonafiataljaink a hadseregben tanultakat eredményesen hasznosíthatják a népgazdasági feladótok végrehajtásakor, s nemcsak a katonák, hanem köztük és a különböző vállalatok dolgozói között is szoros baráti együttműködés, nemes versengés alakult ki. .• Tíz év — tizennégymilliárd forint! Elismerésre méltó szép eredmény, amellyel katonáink hozzájárultak szocialista népgazdaságunk fejlődéséhez. Köszöntjük az építésben részt vevő katonákat, akik most a tizedik évfordulót újabb kiemelkedő munkasikerekkel ünneplik. Sz. L. Bankosok” a közéletben Évente több mint százezer ember. Ennyi az Országos Takarékpénztár ügyfélforgalma Somogybán. Ez a szám jelzi: a megye lakóinak egyharrpada — évente egyszer, van aki többször is — fölkeresi az OTP megyei igazgatóságát, valamelyik járási, városi vagy nagyközségi fiókját. Emberséggel — bürokrácia nélkül — B’eladatunk évről évre növekszik. Intézzük a tanácsok anyagi ügyeit, s mind többen váltanak takarékbetétkönyvet, gépkocsinyeremény-betétköny- vet, vásárolnak részletre háztartási gépet, televíziót, rádiót, s kérnek személyi vagy pedig házépítési kölcsönt. Munkánkat — sajátos feladatunkból adódóan — különböző pénzügyi előírások, rendeletek szabályozzák. Dolgozóinkat .mégis arra neveljük, hogy ne hivatalnokok legyenek, hanem mindenkor emberséggel, bürokrácia nélkül fogadják az ügyfeleket. Ezt tartjuk párt- szervezetünk, a KISZ, a szak- szervezet egyik legfontosabb feladatának. — Így foglalta össze Bencze József, az OTP megyei igazgatója és Horváth László párttitkár — aki egyben Kaposváron, a tavaly megnyitott Kalinyin városrészi OTP-fiók vezetője —, amikor munkájuknak arról a részéről beszélgettünk, amelyet ügyfeleik nem ismernek. Önálló, erős pártszervezetet A sikeresebb munka érdekében váltak külön 1966-ban a többi pénzintézettől, és alakították meg az önálló pártalap- szervezetet. Horváth László kezdettől a párttitkár, s ez idő alatt ' kapta meg a Kiváló pénzügyi dolgozó kitüntetést. — Az alakuláskor mindössze öten voltunk alapszervezetünkben. Ezért volt fontos, hogy politikailag képzett, szakmailag kifogástalan, a munkában, magatartásban egyaránt példamutató emberekkel erősítsük sorainkat. Ebben a tevékenységben elsősorban a KISZ, valamint a szocialista brigádok legjobbjaira alapoztunk, s ma már tizenkilencen vagyunk. így lett partUg Csordás Zsuzsa, aki most a KISZ-tit- kári feladatot látja el; Esküdt Mihályné, aki az alapszervezet nőfelelőse. Most a beszámoló taggyűlésen döntöttek Mészáros László fölvételéről, aki a szocialista brigádban végez kiemelkedő munkát. Tudatos, tervszerű nevelés Az OTP 280 dolgozójának 80 százaléka asszony, leány, s az átlagéletkor nem haladja meg a 30 évet. A már eddig t< valamint a jövőben megvalósuló intézkedésekből az tűnik ki, hogy tudatosan, tervszerűen hajtják végre az ifjúsági törvényből, valamint a nőpolitikái határozatokból rájuk váró feladatokat. A megüresedő különböző vezető beosztásokat a náluk nevelt fiatalokkal töltötték be eddig, s töltik be a jövőben is. Éppen ezért igen nagy gondot fordít arra a pártszervezet — együttműködve a gazdasági vezetőséggel és a többi társadalmi szervezettel —, hogy a fiatalok politikailag, szakmailag képezzék magukat. És arra is, hogy alkalmassá váljanak a számukra kijelölt vezetői tisztség betöltésére. A pártoktatásokon húszán vesznek részt. A propagandista Kordován Gyula az esti egyetemet, valamint a szakosítót is elvégezte. Csaknem húszán járnak az OTP dolgozói közül esti egyetemre, szakosítóra, közgazdasági, jogi egyetemre, számviteli főiskolára, illetve marxista középiskolába. A KISZ politikai oktatásban több mint harmincán vesznek részt. Tizenhét szocialista brigád A pénzintézetek közül elsőnek az Országos Takarékpénztár dolgozói találták meg annak a lehetőségét, hogy szocialista brigádokat alakítsanak. Ezek a brigádok a legfontosabb feladatuknak tekintik a szocialista • pénzügyi politika megvalósítását, a brigádtagok szemléletének formálását, az emberséges, a bürokrácia nélküli ügyintézést. A társadalmi feladatokból szintén na^on sokat vállalnak. A József Attila brigád például rendszeresen segítséget nyújt s «Jkshienia astezetnek, a Zója Állami Nevelő- otthonnak, kapcsolatot tartanak fenn a ruhagyár és más üzemek, vállalatok szocialista brigádjaival. Az OTP tizenhét szocialista brigádjának munkájában száz- kilencvenketten vesznek részt. Hét működik' Kaposváron, s nemcsak ezek, hanem a nagyatádi, a siófoki, a marcali és más fiókok szocialista brigádjai is eredményesen dolgoznak. Pártmegbízatás, közéleti szereplés A gazdasági vezetés segítése, feladataik minél eredményesebb megvalósítása érdekében rendszerré vált az OTP párt- szervezeténél, hogy az osztály- vezetőket évente egy alkalommal beszámoltatják. A gazdasági, a párt- és tömegszervezeti vezetők évenként többször is tanácskoznak feladataikról. A munkaszervezés a,múlt esztendőben taggyűlésük napirendjén szerepelt, ezzel az idén is foglalkoznak. Szinte minden kommunistájuknak van számon kérhető pártmegbízatása. Kanyar Ottó például, aki KISZ-titkárként munkájáért megkapta az aranykoszorús KISZ-jelvényt, az ifjúsági szervezetért felelős. Tüsér Pál, Jegenyés Mihályné, az igazgató és a párttitkár is a városi pártbizottság aktívájaként dolgozik. A fiókoknál levő kommunisták — akik az ottani területi pártszervezetekhez tartoznak — különböző fontos pártmegbízatásokat végeznek rendszeresen. — Nagyon fontosnak tartó azt is, hogy dolgozóink részt vegyenek a közéletben, megismerjék a megye fejlődésével kapcsolatos feladatokat, a lakosság igényeit. Csak így láthatjuk el jól feladatunkat — mondja Bencze József igazgató. Ez a véleménye Horváth László párttitkárnak is. Az OTP dolgozóit megtalálni a népfront, a helyi tanácsok bizottságaiban, a KPYDSZ- ben, a TIT-ben, szinte mindenütt, ahol lehetőség nyílik munkájukban hasznosítható tapasztalatokat, ismereteket szerezni. Szálai László Somogyi Nép/oJ 3
