Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-24 / 19. szám
Fehér Lajos somogyi látogatása A Bárdibükki Állami Gazdaság Központjában a gazdaság és a helyi szövetkezet gondjairól, fejlesztésének lehetőségeiről folyt az eszmecsere. Tervezés, szerződések, piaci igények Interjú Szere ez Lászlóval, a villamossági gyár igazgatójával 900 ezer forintról 1 millió 200 rendelésekkel jelentkeztek. így (Folytatás az 1. oldalról.) ködés, amely kialakult a mon- góliai Darhanban épülő kombinát és a kaposvári üzem között. Fehér Lajos kérésére Bántó László igazgatóhelyettes részletesen beszámolt az eddigi együttműködés tapasztalatairól, valamint arról az oktatómunkáról, amelyet három hónapon át Mongóliában folytattak. A tanácskozást üzemlátogatás követte. Fehér Lajos elvtára megtekintette a baromfifeldolgozó vonalat és a vágóhidat A találkozó végén a húskombinát termékbemutatóval kedveskedett a vendégeknek. Egy kicsit a délelőtti eszmecseréhez kapcsolódott a tegnapi nap harmadik programja: AZ ÉPÍTŐK kérdezték Kaposvár vezetőit a héten Harkányban arról, hogy miként lehetne meggyorsítani a városban a lakások építését A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetői építésvezetői kétnapos továbbképzésük második napján találkoztak Deák Ferenccel, a városi pártbizottság első titkárával, Rostás Károly tanácselnökkel és Záhonyi Jánossal, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársával Azt, hogy mit vár a város az építőktől, számokban is meg lehet fogalmazni: ebben az évben a Kalinyin városrészben készítsenek el 408 lakást és másik 304 összeszerelését végezzék el. Kezdjék meg a Buzsáki-dűlőben — nagyatádi téglaközépblokkból — az építkezést. A Béke— Füredi tömbbelsőben pedig fűtőművet kell építeni. Jó lenne, ha a városban hagyományos építési móddal is vállalnának évente 50—60 lakást a fogihíjakon. A tanácskozáson azonban elsősorban nem számokról volt szó, hanem arról, hogy miként lehetne javítani a minőséget. A kérdést többen is megfogalmazták: készek-e a lakások a funkcióképtelen házakban? Mondhatja-e az építő, hogy befejezte a munkát, amikor nem lehet beköltözni, mert — teszem azt — nincs út, nem folyik a víz, vagy éppen nem lehet fűteni? A válasz egyértelmű: a »generál- elv«, vagy »társgenerálelv« érvényesítésével el lehet — és kell is — kerülni ezt. Mint ahogy határidők előtt a kapkodás sem törvényszerű: megelőzéséért azonban mindenkinek tenni kell valamit. Egy beruházás jó ütemű megvalósításának az előfeltétele az, hogy megfelelően készítsék elő: az alapos terveket legyen ideje tanulmányozni a kivitelezőnek. s legyen ideje felkészülni is a munkára. a Zselicségben igen kedvezőtlen körülmények között elhelyezkedő Bárdibükki Állami Gazdaság meglátogatása. Fehér Lajost és a megyei vezetőket itt Dombóvári László, a kaposvári járási pártbizottság első titkára, Szabados Dezső, az Állami Gazdaságok megyei Főosztályának igazgatója, Pfeiffer Elemér, a közép-somogyi tsz-szövetség titkára fogadta. A gazdaság központjában folytatott beszélgetésen ott voltak a bárdudvamoki szövetkezet vezetőd is. Kiss János, az állami gazdaság igazgatója a gazdaság helyzetéről, fejlődéséről és gondjairól, Papp János tsz-elnök pedig röviden a szövetkezet gazdálkodásáról, nehézségeiről adott számot a vendégeknek. A kötetlen eszmecsere itt is elsősorban arra irányult, Az igények növekedésére készül a vállalat: a poligon- üzem kapacitását — mintegy 4 millió forintos beruházással — évi 4—500 lakás előállítására lehet alkalmassá tenni. — Mód van arra is — mondta Gyulavári Tamás igazgató —, hogy a nagyatádi tég- laközépblokk-üzem kapacitását jobban a kaposvári építkezések szolgálatába állítsák: a vállalat elsősorban félkész — szerkezetileg összeállított — lakások szerelésében tudna gyorsan előrelépni. Ebben az esetben azonban a szakipari munkák elvégzését kellene megszervezni. — Képes-e 1974-ben rá váró feladatoknak eleget tenni a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat? — tette föl a kérdést Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára. 5 így felelt rá: — Még nem, de képessé kell tenni. S ez sokirányú munkát jelent: a vállalaton belül is javítani kell a tevékenységet, és sokkal jobb összhangra van szükség a partnerek között. Maguk az építők mondták el. hogy például az üzemeltető miért nem veti föl építés közben a gondokat, miért csak akkor kifogásolja a munkát, amikor már elkészült. Ha a terveket is megnéznék — például az IKV-nál — sok vitát lehetne megelőzni. Ma is súlyos gond, hogy késve érkeznek a tervek, s amit a beruházó és a tervező késik, azt rendszerint az építőkkel szeretnék »behozatni«. S végül még egy kérdés a sok közül: mit vár a megye az építőktől? Zákonyi János, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa a december 28-i pártbizottsági ülés határozatát idézte válaszként: az építőipari kapacitást teljes egészében ki kell használni a megyében, s ha ez nem elég, akkor biztosítani keil a megyén kívüli kupac!hogv a kedvezőtlen körülmények között milyen módszerrel, milyen eszközökkel lehetne a gazdálkodást a leghatékonyabban továbbfejleszteni. A racionális földhasználat, a I földrendezés, a szarvasmarhaprogram ezen a fórumon már gyakorlatias részletességgel került szóba. A kormány elnökhelyettese a fegyelmezett munka, a következetesség mellett bátor kezdeményezésre is buzdította a gazdaságok irányítóit. A tegnapi nap záró eseményéként Fehér Lajos és a megyei vezetők megtekintették az állami gazdaság új tehenészeti telepét Ma vidéki látogatással folytatódik a kormány elnökhelyettesének somogyi programja. tás megalapozott, átgondolt behozatalát és tervszerű fel- használását A megye különböző építőipari szervezeteire vár tehát a feladat, hogy kielégítsék az építéssel kapcsolatos igényt Amíg azonban kapacitásuk miatt erre nem lesznek képesek, nem megyei székhelyű vállalatokkal is szerződést kell kötni, s éppen a fejlődés érdekében. SOK EGYÉB MELLETT a késő estébe nyúló párbeszéd azt is bebizonyította: hasznos és szükséges a rendszeres véleménycsere a város vezetői és építői között. A gondokat az építkezések Irányítói is összefüggéseiben látják, és szakmai tapasztalataikkal segíteni tudnak a megoldásban. K. L (Tudósítónktól.) A zöldségprogram meghirdetése után a karádi áfész igazgatósága is fokozottan segítette a hozzá tartozó községekben a zöldségtermelés fejlesztését. Munkájuk kétirányú volt. Egyrészt a fóliás primőrtermelést igyekeztek meghonosítani, másrészt a vegyes zöldség, az uborka termelését szorgalmazták. A fóliás termelésre Karádon heten, Andocson és Nágocson ketten-ketten jelentkeztek. A háztájiban vegyes zöldség és főleg uborka termelésére 52 kisgazdaság vállalkozott. A MÉK szakemberei tanácsokkal látták el a termelőket. Az eredmény nem maradt el. Tavaly 20 vagon primőr- és egyéb zöldségfélét vettek meg a kisgazdaságoktól az áfész felvásárlói. Különösen kitűntek a primőr- és a szántóföldi térAz év eleje a megszokott, folyamatos munka mellett a tervezések, szerződéskötések ideje is egyben. A vállalatok életében döntőek ezek a napok, hetek, mert ilyenkor válik el, hogy mit, milyen mértékben gyártsanak egész évben. Ez a tárgyalásokkal, árajánlatokkal, szerződéskötésekkel tarkított időszak tulajdonképpen a vállalat kapacitásának, profiljainak a piac igényeivel való »találkozását« jelenti. A piac igényei viszont az elmúlt években mind bonyolultabbak lettek, s egyre több hatás gyúrja-formálja a helyzetet. A szerződéskötések módjáról beszélgettünk a Kaposvári Villamossági Gyár igazgatójával, Szerecz Lászlóval. — Hogyan ítéli meg a gyár helyét Somogy iparában és a VBKM egészének szervezetében? — összehasonlítást tenni mindig kockázatos dolog, különösen akkor, ha az ember nem ismeri kellőképpen a többi vállalatot. Itt talán elég annyi, hogy a megyében, a gépipari vállalatok termelési értékét figyelembe véve, úgy gondolom, hogy az elsők között vagyunk, ha nem éppen az első helyen. A művek tíz gyára között viszont valahol középen állunk. A VBKM éves termelése 3,8 milliárd forint, a miénk viszont tavaly 410 millió forint volt, a művek termelésének valamivel több, mint tíz százaléka. Ennéil többet és kevesebbet gyártó gyárak is vannak, ezért állunk mi a középmezőnyben. — A Somogyi Néplapban tavaly beszámoltunk arról, hogy a villamossági gyárnak kapacitáslekötési, értékesítési gondjai voltak. Változott-e a helyzet az idén? — Lényegesen. Január közepén már sikerült lekötnünk az első félévi kapacitást. Több szerződésről, megrendelésről jelenleg is tárgyalunk, összességében az idén — s erre minden alapunk megvan — 20—25 millió forintos termelésnövekedéssel számolunk. Exporttevékenységünket is tovább szeretnénk fejleszteni, a múlt évi melésben Jakab József, Molnár József és Berki Imre karádi, Kiss László andocsi és Mirei- der Ferenc nágocsi termelők. A szövetkezet a múlt évben 550 000 forintot fizetett ki a zöldségtermelőknek. A karádi áfész igazgatósága múlt év decemberi ülésén tárgyalta a zöldségtermelés eredményeit, és úgy döntött, hogy a termelőknek minden 100 forint eladott zöldségérték után 4,70 forint ártámogatást fizet utólagosan. És kedvező visszhangra talált a zöldségtermelők körében. Természetesen a zöldségtermelő szövetkezeti tagok ezenkívül kapják majd az értékesítési visszatérítést is, a vásárlási visszatérítésekkel együtt akkor, ha a részközgyűléseken jóváhagyják a tagok a mérleget. Sókan figyelték a Karád környéki zöldségtermelők erőfeezer forintra. — Mi a kedvező változás oka? Fontos piaci változásokról, vagy jobb piackutató munkáról beszélhetünk az idén? — Inkább azt mondanám, hogy eltűnt az az óvatosság, amely tavaly jellemezte partnereinket. Akkor szerintünk túlságosan is óvatosak voltak, s talán arra vártak, hogy elfogyjanak a készleteik. Jól jellemzik az 1973-as állapotokat a biztosítóanyagok megrendelésével, gyártásával kapcsolatos tapasztalataink. Ezeket az anyagokat csak mi gyártjuk az országban, s a múlt év elején a korábbiakhoz hasonló termelést terveztünk. Igen ám, de megrendelőink, a VILLÉRT, a Szerszámgépipari Művek és a Csepeli Szerszámgépgyár — hogy csak néhányat említsek — kevesebbet rendeltek, mert gondolom voltak még bizonyos készleteik. Hogy kapacitásunkat ki tudjuk tölteni, hosszú utánjárással sikerült rendeléseket lekötnünk szocialista és tőkés exportra. A nyárra viszont a hazai partnerek készletei elfogytak, és akkor pótszítésedt 1973-ban. A biztató eredmények hatására az ezekben a hetekben megkötött szerződések alapján összesen mintegy 100 főre emelkedik a zöldségtermelők száma, akik 25 vagon megtermelésére vállalkoztak. Egy-egy zöldségtermelő kisgazdaságra 25 mázsa jut. Emelkedik a fóliás primőrtermelők száma is. Karádon már 15-en, Andocson 8- an, Nágocson 5-en húznak fóliasátrat a primőrök fölé. 1973- ban már a saját termelésű zöldségféléket árusították a karádi zöldségboltban, és az idén a helyi ellátás biztosítására Andocson is nyitnak zöldségpavilont. A szövetkezet felvásárlói közül Simon Péter karádi és Tolnai Jenöné andocsi felvásárló segített legjobban a zöld- ségprogram megvalósításában. vállalatunk kettős terhet vett a nyakába: mindenképp teljesíteni kellett exportkötelezettségeinket, másrészt a hazai piacot is ed kellett látnunk. Nem volt egyszerű... Az említett partnerek viszont az idén lényegesen többet rendeltek a tavalyinál. Így azt mondhatom, hogy a mi kereskedelmi munkánk egyáltalán nem függetleníthető az országos vállalatok tevékenységétől. — Hogyan születik meg s gyárban az éves terv? — Mi négylépcsős tervezési rendszerben dolgozunk, s több ízben összehangoljuk elképzeléseinket a központtal. A terlajdonképpen már augusztusban—szeptemberben megkezdődik, s csaknem a következő év feléig tart. Ügy gondolom, ez a rendszer alkalmas arra, hogy a legfontosabb, a tervezéshez szükséges információkat befogadja, átfogja, s mégis elég rugalmas legyen. — ,A villamossági gyár számtalan kisebb-nagyobb terméket készít. Profiljuk igen széles. Jó-e ez a gyár további fejlődésének szempontjából? Tervezik-e a széles cikklista további bővítését, vagy inkább a szűkítésre gondolnak? — Valóban, mintegy kétezerféle termék készül műhelyeinkben. Ez a helyzet azonban nem megnyugtató az ésszerűség, illetve a munka- és üzem- szervezés szempontjából. Van például 150 féle olyan termékünk — díszkivilágítás-foglalat, függőkonnektor — amelyet csak azért gyártunk, mert a kereskedelemnek más nem szállít. E 150 termék összes értéke alig négymillió forint Gyártásukat szeretnénk megszüntetni, mihelyt más vállalat kezd foglalkozni a termelésükkel, vagy egyáltalán nem lesz szüksége rájuk a kereskedelemnek. Ezzed szemben fellendülőben van a biztosítófajták gyártása, s az idén mintegy 15 százalékkal növeljük a szerelési cikkek termelését A biztosítókat részben már holland. eólgépsorokkial készítjük. Még egy gépsort várunik, s a biztosítógyártásban 40—50 százalékos munkamegtakarítást érhetünk el, ha e gépek beválnak. Befejeztük az öntödei rekonstrukciót, az öntvények rendelésállományát szeretnénk még feljebb tornászni. Érdekes, hogy milyen nagy mértékben változnak a piaci igények: a korábbi évekhez képest az öntvény már nem minősül hiánycikknek. — összefoglalva: tehát könnyebb lesz a gyár idei éve? — Inkább azt mondanám, hogy nyugodt, biztos, egyenletes fejlődést várunk. Cs. T, Somogyi Nép/apl 3 A szerelő II. műhelyben készül a gyár egyik új terméke, az oszlopkapcsoló. Ezekből havonta kétszázötvenet szállítanak Budapestre. Félmillió forint a zöldségtermelőknek Karúd után Andocson is zöldségbolt nyílik vezesd, előkészítési munka tuti j, nagy teljesítményű nyugatnémet biztosítóbetét-gyártó szalag állt munkába nemrég. Havonta mintegy négy.százezer darab betétet készítenek, valamennyit exportálják.
