Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-23 / 18. szám

Maanyag bútorok Háromféle színben — variálhatóan A Hungária Műanyagfelriol- gozó Vállalat debreceni gyá- ráiban megkezdték a három­féle színű műanyag polcok sorozatgyártáséi. A polcokból' lakásunkban telefonasztal, ze­neasztal, könyvespolc, térelvá­lasztó és még sok egyéb va­riálható polcrendszer alakít­ható. A polcrendszer különféleképp en variálható, A gyár kiállítótermében az 1974. év új termékei: a mű­anyag fotel és ülőke. Regi ügyi iöríénetek Kerkay László összeállítása 4. — Igen, van — mondta ha­tározottan Jean. — Emlékez­tek a tegnap esti vacsorára és az abbé rendkívül furcsa vi­selkedésére? Az az érzésem, hogy az abbé tud ' valamit, csak nem akarja nekünk el­mondani. Gondoljatok csak arra, hogy amikor apánk tá­volléte és késése szóba ke­rült, mindig rendkívül ideges lett, és szinte látszott rajta a ■osszullét! De egyáltalán: (ész tegnapi viselkedése .■ cgerősíti a gyanúmat. Az ebé tegnap, mint tudjátok, Toulouse-ban járt és tegnap már apánknak is a városba kellett érkeznie. Az az érzé­sem, hogy az abbé valamit megtudhatott vagy megsejt­hetett a gyilkosságról. A két fiú először kétkedve hallgatta öccse szavait, Jean azonban szenvedélyesen szí­0 Somogyi tóttá bennük a gyanút, és föl­elevenítette előttük a tegnapi nat> minden percét, a vára­kozás aggodalommal teli óráit, az abbé magatartásának vál­tozását, kétségbeesettségét, furcsa zavarát S a gyanú egyre jobban fészket vert a másik két fiú szívében is. Végül a Siadoux-fiúk — Jean ' javaslatára — úgy döntöttek, hogy ismét áthívatják az ab­bét, és — ez volt a vélemé­nyük —, ha kell, erőszakkal is kiszednek belőle mindent, amit tud. VALLATÁS ERŐSZAKKAL Thomas és Louis átsietett a paphoz. Jean pedig a ház má­sik felében levő olajfőző mű­helybe ment. Hazaküldte a munkásokat, ő maga pedig tüzet gyújtott a legnagyobb olaj főző üst alatt. Thomast és Louist a pap szívélyesen fogadta, ök apjuk húgára, özv Mirailhe-néra hi­vatkozva arra kérték Chau- bard abbét, hogy látogasson el hozzájuk, • a pap készse­As egészséges táplálkozásról Az elhízott ember balesete (!) A betegségek gyakorisá­gi táblázatán a baleset az amely gyakoriságával, az »előkelő« második helyet fog­lalja el, és a halál okai között is az elsők között van. Olyan betegségről van tehát sző, amely gyakoriságával, az életet gyakran veszélyeztető formáival magára vonja a fi­gyelmet. S van egy különösen feltűnő adat: a baleset miatt mégha1 talc között nagyon ma­gas a kövérek száma, és a sé­rültek között is elég gyakran találkozunk túltáplált, elhí­zott egyénekkel, főleg nőkkel. Ez indít arra, hogy összefüg­gést keressünk a táltápláltság és a balesetveszélyesség kö­zött, és figyelemmel kísérjük a kövér emberek gyógyulási haj­lamát is. A baleseti okokat keresve el­sősorban kell említenünk, hogy a kövér ember nehezebb moz­gású. Emiatt hiányzik belőle az az elhárító tevékenységhez szükséges fürgeség is, amivel elkerülheti a veszélyt. A sta­tisztikák is bizonyítják, hogy kétszer annyi kövér embert ér baleset, mint ahány normáli­san tápláltat. (Jelentős kü­lönbségek mutatkoznak a táp­pénzes időtartam tekintetében is.) Az elhízott ember 10—20 ki­sok megindítására, és így a veszély kikerülésére nem jut elég ideje. Ezért nagyobb kö­zöttük a sérülteik száma. Bizonyos foglalkozási ágak­ban (állványozó, építő, vil- lanyszerelő stb.) a súlytöbblet kifejezetten veszélyes. A kövér ember ugyanis nehezen tartja meg egyensúlyát, túlterheli a biztonsági berendezést, las­súbb, bizonytalanabb a moz­gása, s könnyebben is fárad. A közlekedési balesetek közül a kövér kerékpárosok, motoro­sok sérülései feltűnően súlyo­sak. Néhány baleseti formában — például a magasból történő leesésnél vagy az összeütkö­zésnél — a kövérség egyene­sen katasztrofális sérülések kialakulását okozhatja. Feltűnően sok a kövérek kö­zött a belsőszervi sérült (Ezek a sérülések pedig az életet z legközvetlenebbül veszélyez­tetik !) A többszörösen sérült kövér embernek különösen akkor rosszak a kilátásai, ha a sérülései közt súlyosabb mellkasi, mell üregi sérülés is van. A túl táplált ember ápolása és gyógykezelése ritkán egy­kövér embert erősnek és eile állóképességgel rendelkező­nek gondolja. Valójában vi­szont szervi tartalékai semmi­vel sem jobbak, mint a köny- nyebben beteg emberéi, és kü­lönleges erőfeszítésre nem ad­nak lehetőséget az állandó túlterheltség miatt. Súlyos sérülés esetén a hely­zet könnyen katasztrofálissá válhat. A szervezet ugyanis az életmentés érdekében a vérel­látását átrendezi, és az élet- fenntartás szempontjából nem jelentős területek vérellátását nagy mértékben csökkenti. A kövér ember nagy mennyiségű zsírszövete — nemcsak a testfelszínen, ha­nem a testüregekben is — a rossz vérellátási zónába kerül, s valódi »energiaválság« ala­kul ki. Megromlik az anyag­csere, a szokásosnál több mér­gező anyagcseretermék jut a keringésbe, és a veszély szint­jét még ezek lassú adagolása is növeli. A kövér ember megzavart anyagcseréje közel áll r cukorbetegek anyagcse­réjéhez, és nem ritkán ilyen­kor kerül felszínre az addig rejtett cukorbetegség is. Dr. Bodosi Mihály (A II. részt lapunk vasárnapi Kézimunkázó „ki mit tud?” A kézimunkázás — különö­sen a nők körében — ősidők óta kedvelt szórakozás, a sza­bad idő hasznos eltöltése, ha úgy tetszik: hobby. Déd­anyáink a hímzőrámák fö­löt görnyedtek, nagyanyáink horgolótűi megszámlálhatat­lan mennyiségben ontották a csipkecsillagokat, manapság a suba a divat. Vannak idősza­kok, amikor megcsappan a kézimunkázó kedv, de aztán kiderül: csak azért, hogy va­lamilyen okból (takarékossági szempontok, divat változása, évszakváltás, több szabad idő stb.) hirtelen még nagyobb erővel föllendüljön. A Temaforg Vállalat 1970— 71-ben meghirdetett pályá­zata jó példa volt arra, hogy egy kis buzdítás, a bizonyítás lehetőségének megcsillanása milyen nagy érdeklődést vál­tott ki a kézimunkázok kö­rében. Jóllehet a pályázat egy új fonaltípus népszerűsítésére indult (csak Temacryl fonal­ból készült munkákat lehetett beküldeni), az eredmény en­nél jóval többet nyújtott: sok fantáziával, ízléssel, rég elfe­ledett és a legújabb techni­kák alkalmazásával készült színpompás pályázati anyagot (Legszebb darabjait kiállítá­son is láthatta a közönség.) Az ügyes kezdeményezés eredményén felbuzdulva most újabb pályázatot hirdették, amellyel a Temaforg kilenc­féle, különböző típusú fonalá­nak leleményes feldolgozására ösztönzi a pályázókat Az lás testsúlytöbblettel nemcsak belső szerveink működését terheli meg, hanem mozgató rendszerét is, túlterheli az izomzatot és az Ízületeket. Balesetveszélyes helyzetben pedig a gyorsan, időben végre­hajtott menekülési, kitérési tevékenységtől nagyon sok függ. A kövér ember nem ké­pes szervezett, gyors rnozgá­szerű feladat. A baleset hatá­sára bekövetkező idegrendsze­ri sokk és vérzés tovább ter­heli a már egyébként is igény­be vett légzést és keringést. Emiatt a sérült állandóan a/ életveszély határán van. S ha ehhez még műtét is társul, akkor az élet megtartása va­lóban rendkívüli kockázatta] jár. Mindez azért meglepő, mert a felületes szemlélő a testes, számában közöljük.) Vegyes sülthűs OTTHON ES Ha vendégeket várunk, többféle húst süssünk meg egy nagyobo talban. Az ízek ösz- szesúlnek, a húsok különlege­sen jó ízt kapnak. Egy csirkét töltsünk meg, helyezzük a ki­zsírozott tálra. Egy darab ser­téshúsból készítsünk vagdait- húst (közepébe tegyünk né­hány keménytojást), a masz- szát hosszúkásra formázva te­gyük a tálba, végül tegyünk bele egy nagyobb darab ser­téshúst és tűzdeljük meg an­golszalonna szeletekkel. A húsokat locsoljuk meg olvasz­tott zsírral és egy kevés fe­hér borral. ' Közepes tűznél, gyakran locsolgatva, pirosra sütjük. Vajas, petrezselymes burgonyával és tejfölös ubor­kasalátával tálaljuk. Ha hidegen kínáljuk, akitor készítsünk a húsokból hideg­tálat. Szeleteljük föl, és ízlé­sesen helyezzük el a tálon Középre rakjuk a csirkadara- bokat, az egyik felére a pecse­nyét, a másik felére a vag­dalthúst. Díszítsük a tálat ke- mánytojás szeletekkel, para­dicsommal, paprikával, ubor­kával, petrezselyemzöldjével. Minél színesebb a hidegtál, annál étvágygerjesztőbb. Ad­junk hozzá majonézes burgo­nyát vagy majonézes zöldba­bot. CSALÁD újabb lehetőség újabb alkalom annak a bizonyítására is, hogy a kézimunkázás szép és hasz­nos hobby. Sok jó ötlet, okos módszer kap nyilvánosságot, és ily módon közkinccsé lesz. A pályázatra nemcsak egyé­nileg, hanem csoportosan is lehet jelentkezni. Egy vállalat életrevaló öt­lete — úgy látszik — találko­zott a közönség igényével, és ennek hatására a kézimunká­zó kedv fellendülése várható.. Ezt meggyőző erővel a kézi­munkázok nagy Ki mit tud?- ja bizonyítja majd. F. I. Dísznövények ápolása télen Hetente gondosan ellenőrizzük, őket gesen eleget is tett a meghí­vásnak. A két fiúval együtt a Siadoux-házba ment. Egy kicsit furcsállta, hogy nem a lakás, hanem az olaj­főző műhely felé vezették, de nem fogott gyanút. A műhelyben Jean várta őket, s rögtön a tárgyra tért. — Plébános úr, magát na­gyon szeretjük, s úgy tudjuk, ön is becsül bennünket. Kér­jük tehát, mondja el nekünk, mit tud apánk haláláról és gyilkosáról. A pap döbbenten nézett a fiúkra. Arcából minden vér kiszaladt és remegő szájjal mondta: — Valóban ismerem apá­tok halálának körülményeit, ismerem gyilkosát is, de nem mondhatok semmit. Pap va­gyok, nem beszélhetek arról, amiről nem szabad. E kijelentésre a három fiú összenézett. Ismét Jean szó­lalt meg: — Abbé úr! Ismételten kér­jük, mondjon el nekünk min­dent, mert különben kényte­lenek leszünk kényszeríteni, s erőszakkal szedjük ki magá­ból mindazt, amit tudni sze­retnénk. S hogy szavainak nyomaté- kot adjon, karon ragadta az abbét, és a hatalmas olajfőző­üsthöz tolta. Thomas lépett közbe, meg­ragadva öccsét és az abbét. Fölkiáltott: apánk emlékére kérem, be­széljen, hogy ne kelljen erő­szakhoz folyamodnunk. Mert bármennyire is szeretjük önt, tudnia kell: esküvel fogadtuk meg, hogy minden eszközzel kiderítjük apánk gyilkosát és kegyetlen bosszút állunk raj­ta ... — Ebben ön nem gátolhat meg bennünket — tette még hozzá, látva a pap tétovázá­sát. — S ha nem hajlandó megmondani a gyilkos nevét, magán állunk bosszút. Chaubard rémülten nézett hol egyik, hol a másik fiúra. Aztán erőt véve magán így szólt: — Értsétek meg, pap va­gyok! Amit tudok, arról gyó­nás révén szereztem tudomást. Köt az esküm, a gyónási ti­tok ... és inkább haljak meg, minthogy az eskümet meg­szegjem ... A három fiú pillanatnyi té­továzás után megragadta az abbét, és az üst fölé emelte. A fortyogó olaj szinte ki­bírhatatlan hőséget árasztott. A pap ott kepesztetett fölötte, érezve szagát, melegét. Halál- sápadtan, minden izében resz­ketve vergődött a fiúk erős kezei között. És szinte eszét vesztette a rémülettől, hogy bármely pillanatban elereszt­hetik. Érezte, hogy nem tud tovább uralkodni magán. S mielőtt az olajba mártották volna, fölkiáltott; NÖVÉNYEINK szakszerű téli ápolásával könnyen elér­hetjük, hogy azok nemcsak »valahogy átvészelik« a teleit, hanem károsodás nélkül szé­pen díszítik lakásunkat, és nem bosszúságot, hanem örö­met ókornak. Sajnos, a modem lakások jelentős részében — a gáz-, központi és távfűtés következ­tében — a növények számára rosszak az adottságok. (A túl száraz és meleg levegő káros a növényekre.) A száraz me­legben gyorsabban párologtat­nak, s ha neun pótoljuk elég gyakran a vizet, növényeink többnyire leveleik, sőt egész hajtásrészek lehullatásáva! védekeznek. A fűtőtestekre feltétlenül helyezzünk nagyobb felületű vizpárologtató edényeket, é& rendszeresen töltsük föl víz­zel. Öntözéshez csak szobahő­mérsékletű vizet használjunk, mert különben a növények megfáznak, és leveleik sárgul­ni kezdenek. Kevésbé meleg lakásban elég 2—3 naponként öntözni, de központi vagy gáz­fűtés esetén esetleg naponta! A laza szerkezetű föld gyor­sabban, a kötött lassabban szárad ki. A cserép alatt azon­ban — kivéve a vizipáknát, fokföldi ibolyát stb. — ne áll­jon a víz, mert hamarosan elpusztulnak, kirothadnak a gyökerek, és az egész növény elpusztul. Meleg helyiségben a vékony és puha levelű növények (dif- fenibachiáik, filodendronok stb.) gyorsan és többet páro­logtatnak. Ezeket tehát gyak­rabban öntözzük. A bőrszerű, kemény levelű növények páro­logtatása lassúbb, ezért az vdát, Sansavieriákat stb.) ke­vesebbet locsoljuk. Mivel a vastag, húsos növények és a kaktuszok télen alig párolog­tatnak, csak ritkán — heten­ként, kéthetenként — adjunk nekik vizet. A hűvösebb he­lyet kedvelő növényeket (mus­kátlikat, fulksziákat, leandere­ket stb.) is csak ritkán ön­tözzük. Előfordulhat, hogy elfeled­kezünk az öntözésről, vagy ke­vés vizet adunk és a növé­nyek .gyökérzete, földje telje­sen kiszárad. Ezen könnyen segíthetünk: állítsuk a nö­vényt cseréppel együtt egé­szen langyos vízbe, és hagy­juk néhány óráig benne állni. Ekkor a földlabda jól teleszí- vódiik vízzel. Helyes, ha növényeinket kéthetenként fürdőkádba tesz- szük, és lemossuk róluk a port, illetve két-három na­ponként vizet permetezünk rá­juk. Az erősebb hőingadozástól meg kell kímélni a növénye­ket, miért ha »meghűlnek«, könnyen levélsárgulás lép föl, vagy elhuliajtják leveleiket. Lehetőleg minél távolabbi — vagy felső — aiblakot nyissunk ki szellőztetéskor. HETENTE gondosan ellen­őrizzük növényeinket és ha pajzstetű, levéltetű vagy más kártevő megjelenését észlel­nénk, káliszappanos oldatba mártott puha ruhával — vagy kefével — mossuk le a fertő­zött részeket. Eredményes le­het a piretrummal való per­metezés is. Más szert azonban ne használjunk, mert erősen mórgezőek; lakásban veszé­lyes és tilos a használatuk. — Várj még! Abbé ár, (Folytatjuk.) ilyeneket (az Aspddistnát, Cli­Szcnt-Miklóssy Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents