Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-23 / 18. szám

Nyugtalanság Párizsban a frank lebegtetése miatt A Közös Piac tagjait is aggasztja Mindegyik a másik kárára igyekszik.. Kis Csaba, az MTI tudósi­tója jelenti: — A Közös Piac bizottsága a tagállamok miniszteri taná­csának sürgős összehívását kérte a Lrancia frank lebeg­tetése következményeinek megvl «gálájára. Hasonló ja­vaslatot terjesztett elő a bel­ga kormány is. A t.ínács összehívásáról a soros elnök ek, az NSZK-nak kell döntenie, s ugyancsak az elnök hclározza meg. hogy az ér’»* •sóleten a külügyminisz­terek vagy a pénzügyminisz­terek vegyenek-e részt. Brüsz- szeli értesülések szerint való­színű, hogy a pénzügyminisz­teri értekezlet elé kerül a kérdés, mégpedig lehetőleg a külügyminiszterek február 4- re tervezett tanácskozása előtt. A brüsszeli bizottság ugyan­akkor azt is javasolta, hogy haladéktalanul hívják össze a kilenc tagállam nemzeti bankjának vezetőit. Feladatuk annak meghatározása lenne, hogy milyen legyen az újon­nan lebegtetett francia frank és a közös piaci »valutakígyó« rendszere mellett megmaradó országok valutájának viszo­nya. (Ezt a megbeszélést egy héten belül megtartják.) A kilenc tagállam földmű­velésügyi miniszterei ugyan­csak megvitatták a frank tényleges devalválásának vár­ható következményeit. Sem­miféle döntést nem hoztak azonkívül, hogy a Közös Piac mezőgazdasági alapjából Franciaországnak fizetendő ártámogatást ezentúl a frank tényleges árfolyamának meg­felelő mértékben kell folyó­sítani. PÁRIZS A frank lebegtetése egyéb­ként — már az első napon a frankárfolyam csaknem 5 százalékos csökkenéséhez ve­zetett — még jobban fokozta a közvéleménynek a gazda­sági ki’átások miatti nyugta­lanságát. Ennek egyik jele­ként a párizsi tőzsdén hétfőn 27 százalékkal emelkedett az arany ára, és újabb rekord­magasságba szökött. Gazdasá­gi körökben most attól tarta­nak, hogy olyan pánikhangu­A francia frank lebegtetése gondot okoz a Közös Piac minden szervezetében. Képünkön: A Benelux-államok, vala­min* Dánia és az NSZK pénzügyminisztere rendkívüli ta­nácskozáson értékelte az új helyzetet. (Telefotó: AP—MTI—KS) Kitüntették a Szojuz—13 űrhajósait Nyikolaj Poágornij, a Szov­jetunió legfelsőbb tanácsa el­nökségének elnöke kedden a Kremlben kitüntetéseket nyúj­tott ár Pjotr Klimuknak, a Szojuz—13 parancsnokának é* Valentyin Lebegyevnek, az űr­hajó fedélzeti mérnökének. A két űrhajós az űrutazás sike­res teljesítéséért megkapta s Szovjetunió hőse címet, a Le­nin rendet és az Aranycsillag Érdemérmet, A decemberben végrehajtott nyolcnapos űrutazás során az űrhajósok különböző tudomá­nyos-műszaki kutatásokat és kísérleteket végeztek. Az »Orion—2« teleszkóprendszer segítségével ibolyántúli szín- képfelvételeket készítettek több csillagról. Népgazdasági érdekekből tanulmányozták e föld felszínét a Szovjetunió te­rületén. Orvosi-biológiai kuta­tásokat is végeztek. lat alakulhat ki a megtakarí­tott pénzüket féltő kisemberek között, ami a frank helyze­tének súlyos megrendülését idézheti elő (különösen, ha a belső nyugtalanság külföldi spekulációval is párosul). A kormány mindenesetre el akarja kerülni, hogy a frank árfolyama az eddiginél jóval nagyobb mértékben zuhanjon, és szükség esetén be fogja vetni a francia bank deviza- tar-a'.ékait is, hogy »megfele­lő keretek« között tartsa a frank leértékelődését. A Le Monde hírmagyarázó­ja szerint a frank lebegtetése kétségtelenül bizonyos elő­nyökkel is jár (könnyebbé válik az export), ámde hosz- szú távra el fogja szegényí- teni Franciaországot. A szi­lárdabb valutával rendelkező országok ugyanis ezentúl ol­csóbban vásárolhatják föl a francia munka termékeit. Attól kell tartani — írja a továbbiakban —, hogy »egész­ségtelen versengés« kezdődik a közös piaci partnerek kö­zött, és mindegyik a másik kárára igyekszik magának előnyöket biztosítani. Jó kezdet az együttműködésre A genfi szakszervezeti találkozó tapasztalatai „U| korszak kezdeté! jelzi kapcsolatainkban“ Orlando Dominguez nyilatkozata Brezsnyev látogatása előtt A Trud című szovjet keddi számában összegezi az európai országok szakszerve­zeti vezetőinek a közelmúltban Genfbem lezajlott találkozój " A cikk megállapítja, hogy európai szakszervezeti mozg lomban negyed évszázaddá ezelőtt végbement szakadás óta most első ízben nyílik reális lehetőség a szakszerve­zetek igazi együttműködésére egész Európában«. A lap hangsúlyozza: ennek a találkozónak az eredmé­nyeit egyhangúlag támogatják az európai szakszervezetek széles körei. Niilo Hämäläinen, a finn szakszervezetek központi szö­vetségének elnöke a Trud tu­dósítójának adott nyilatkoza­tában rámutatott: »Ennek a találkozónak a jel­lege és eredményei felülmú várakozásunkat. Nagyon fon­tos az, hogy sikerült m- remtenünk a rendszeres >- csolatok alapját. Ez lehetővé teszi, hogy hozzákezdjünk a társadalmi-gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó európai szak­lap szervezeti konferencia konkrét előkészítéséhez. A találkozó az európai szakszervezeti együtt- ködésre irányuló általáno; vést tükrözte.« .jsztadin Gyaurov, a bol­gár szakszervezetek központi tanácsának elnöke a genfi ta­lálkozó eredményeit történel­mi jelentőség űeknek nevezte. »A találkozó megerősítette a munkásosztálynak és minden egyes dolgozónak a béke, az együttműködés és a nemzet­közi munkásszolidaritás továb­bi megszilárdítására irányuló követelését.« A német szakszervezeti szö­vetség (NSZK) elnöke abban látja a genfi találkozó legna­gyobb eredményét, hogy a részvevők között megállapodás jött létre; javasolják országos szövetségeiknek az európai szakszervezeti konferencia megtartását lehetőleg 1974 vé­géig. Gunnar Nilsson, a svéd szakszervezeti szövetség elnö­ke a genfi találkozót »az euró­pai szakszervezetek együttmű­ködése jó kezdetének« nevezte. Látszat és valóság között Nixon nehéz helyzete REJTÉLY AZ 6GEÄN PARTJÄN Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a vi­lág Kommunista és munkás- mozgalma kiemelkedő szemé­lyiségének küszöbön álló- ku­bai látogatása valóban törté­nelmi jelentőségű esemény. Meggyőződésünk, hogy ez a lá­togatás új korszak kezdetét je­lenti a Szovjetunió és Ku testvéri kapcsolatainak fejlő­désében, napról napra erősödő megbonthatatlan barátságunk­nak, a proletár internaciona­lizmus diadalának fényes kife­jezője lesz — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában Luis Orlando Dominguez, a Kubai Ifjúkom­munisták Szövetsége országos tanácsának főtitkára. A főtitkár a továbbiakban beszélt lenini Komszomol és a Kubai Ifjúkommunisták Szö­vetsége közötti kapcsolatokról. — Leonyid Brezsnyev kubai látogatásának jelentősége — mutatott rá végezetül a főtit­kár — túlnő a szovjet—kubai kapcsolatok keretein. Ez az esemény hatalmas befolyást gyakorol Latin-Amerika né­peinek a nemzeti felszabadí­tásért, a békéért és a társadal­mi haladásért vívott harcára. Ezek a népek a Szovjetunió dicsőséges kommunista pártjá­ban, a szovjet népben biztos szövetségesükre találnak. Eltűnt egy hajó? Rejtélyes eset tartja izga­lomban a francia és az angol parti őrséget: a do veri szoros­ban szőrén-szálán eltűnt egy hajó. Ha ugyan egyáltalán va­laha is létezett! Hétfőn délután mindkét őr­ség rádiósai »-egy panamai olajszállító tankhajó« segély­kérő üzenetét fogták. E sze­rint a hajó lángba borult, és a 35 tagú legénység elhagyta a fedélzetet. Alig két órával az első jelzések után mentőhajók és helikopterek serege lepte el az állítólagos szerencsétlenség színhelyét, de hajónak nyomál sem találták. A hatóságok nem tartják valószínűnek, hogy ilyen viha­ros gyorsasággal játszódott volna le a tengeri dráma. Gondolkodóba ejtette őket az a tény, hogy »a bajba jutott ha­jó« rádiósa minden jelentkezé­sekor más helyzetmeghatáro­zást adott. A francia tengeri mentőszol­gálat egyik tisztje óvatosan így fogalmazott: »Ügy fest. mintha durva tréfa áldozatai lennénk.«. Az 1974-es év első he­teiben az amerikai belpoliti­ka legjellemzőbb vonása a valóság és a látszat közötti szakadék növekedése volt. Még világosabban fogalmaz­va: az amerikai belpolitika és Nixon elnök személyes válsága ezekben a hetekben elbújt a nagy nemzetközi események háta mögé. Nixonnak a nemzetközi helyzet alakulása erre jóté­kony és kedvező lehetősége­ket teremtett. A Szovjetunió­val folytatott eszmecsere a stratégiai atomfegyverek csökkentéséről, a nagyszabá­sú genfi és bécsi párbeszé­dek az európai biztonságról, illetve az európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről — a nemzet­közi helyzet hosszú lejáratra legbátorítóbb és legpozití­vabb jelenséged közé tartoz­nak. Az, hogy a két- és sok­oldalú párbeszédek létrejö­hettek, elsősorban a Szovjet­unió következetes politikájá­nak következménye. Szerepel játszott azonban, hogy a té­nyek súlya alatt az amerikai politika csúcsain megkezdő­dött a realitások tudomásul vétele. Miközben tehát a bel­politikában a korrupció és romlottság valóságos összees­küvése tárult fel, Nixon el­nök a hangsúly némi áthe­lyezésével a nemzetközi aré­nában elért javulásra hivat­kozhatott, kiemelve persze ebben a maga szerepét. Ehhez járult az energia- válság és a vele összefüggő gazdasági problémák. Ezek arra nyújtottak lehetőséget az elnök környezetének, hogy fellépjenek az akadé- koskodók ellen, akik — úgy­mond — másodrendű kérdé­sekben indítanak támadást a Fehér Ház ellen, mialatt az elnök »az ország alapvető kérdéseivel« van elfoglalva Hy módon az utóbbi hetek­ben sikerült háttérbe szorí­tani azt a kérdéscsoportot, amelyet a nagyvilág »Water- gate-ügy« néven ismert meg, s amely tavaly Nixon szemé­lyes helyzetét is megrendí­tette. Az amerikai belpolitikai helyzetet tehát 1974 elején a felszínen Nixon elnök hely­zetének bizonyos megerősö­dése jellemzi. így például Saxbe igazságügyminiszter (akitől pedig nagymértékben függ a Watergate-ügy külön­böző elágazásainak . további felderítése) a minap azt mondotta: Nixon elnök hi­vatali idejének végéig, 1976- ig »nem lehet majd kibogoz­ni« az ügy szálait. E nyilat­kozatból is kiderül a Fehér Ház taktikája: a vizsgálatot addig húzni, amíg az elnök hivatali ideje lejár, és ezzel» politikailag az ügy érdekte­lenné válik! Arra is vannak jelek, hogy a republikánus párt számá­ra ez a taktika nagyon is el­fogadható. 1974-ben ugyanis az Egyesült Államokban új­A fasizmus kísértete Alfredo Covelli, az olasz neofasiszta párt, az MSI elnö­ke vasárnap Milánóban kije­lentette: »A jobboldal 1974-et a fordulat évévé változtatja«. A jelekből ítélve: az olaszor­szági úgynevezett »nemzeti jobboldal« csakugyan szeretné szétzúzni a demokratikus ren­det és megkaparintani a ha­talmat. Esélye ugyan csekély erre, de a zavarosban halá­szók, a Mussolini-adminisztrá­cióból visszamaradt elemek, sok félrevezetett és a demagóg követelésektől megittasult kis­ember — főleg a gazdaságilag rendkívül elmaradott déli or­szágrészben — jelentős bázi­sául szolgálnak a jobboldali veszélynek. Covelli milánói gyűlésén tö­megverekedés és lövöldözés tá­madt. Egy 22 éves diák — a Somogyi Néplap Fabio Forni — életveszélyes sérülést szenvedett: revolver­golyó fúródott a mellébe. So­kan mások — köztük hét rend­őr is — megsebesültek a rend­bontás során. Cagliariban Gi- orgio Almirante, az MSI főtit­kára tartott nagygyűlést. Ké­sőbb újfasiszta suhancok meg­támadták a szocialista párt he­lyiségét. Cataniában, Palermó- ban és Nápolyban hasonló ösz- szetűzések történtek vasárnap. Aligha lehet elkülöníteni ezeket az eseményeket az ok­tóberben leleplezett széls jobboldali összeesküvés szé = ' ügyé­kiderült: a katonai hírszerzés és elhárítás — a SÍD — e,. re. És érdekes módon ez a szervezet az utóbbi időben több anarchista terrorcselek­mény nyomozásába is bekap­csolódott. A szélsőbaloldali gyanúsítot­takról — hogy, hogy nem — többnyire kiderült: ártatlanok. És a pártatlan ügyészségi vizs­gálat rendszerint szélsőjobb­oldali, az MSI-vel együttmű­ködő neofasiszta csoportok tag­jait találta bűnösnek. Legutóbb az keltett nagy feltűnést Itáliában, hogy Paul töl. öt magas rangú olasz ka- i Getty, az elrabolt milliomos- tonatiszt ellen Fadovában el- ! unoka ügyében is a szálak a j járás indult. (Van köztük tar- | szélsőjobboldalhoz vezettek. Fölforgatás. provokációk, fegyveres támadások és em­berrablás — mindez a fasiz­mus módszereire vall. S egy­úttal újabb bizonyság arra. hogy Itáliában Mussolini halá­lával a fasizmus nem ért vé­get. A duce szelleme máig is A Paracel-ügy a Biztonsági Tanácsban talékos tábornok és aktív alez redes is.) A vád: felforgató te­vékenység, államellenes szer­vezkedés. Ez az első eset, hogy a/ olasz hadsereg tisztjét politika' váddál illetik. Spiazzi alezredesről, a pado vai bűnügy egyik vádlottjáról kísért jáválasztják az egész képH­selőházat és a szenátus egy- harmadát. A republikánus párt vezetői kénytelenek vol­tak belátni: ha Nixon hely­zete látványosan rosszabbo­dik, vagy netán sor kerül az elnök »vád alá helyezésé­re«, ez katasztrofális hatás­sal lehet a republikánus párt választási kilátásaira. Korábban, 1973 késő őszén még volt olyan irányzat a pártban, hogy a Fehér Ház és személyesen Nixon válsá­gának megoldását siettetni kell. Egy gyors operáció ese­tén — vélték — még lenne lehetőség arra, hogy a re­publikánus párt újra erőt gyűjtsön a részleges kong­resszusi választások előtt Különösen akkor, ha nem engedik át a demokratáknak a hadjárat irányítását, ha­nem maguk a republikánu­sak tisztítják meg az admi­nisztrációt. Azóta — nem utolsósorban a bevezetőben említett nem­zetközi fejlemények miatt — sorsdöntő hetek múltak el és ennek a republikánus takti­kának a képviselői »kifutot­tak az időből«. A legjellem- izőbb példája ennek Goldwa- ter szenátor néhány nappal ezelőtti nyilatkozata. Goldwater a republikánus párt jobbszárnyáeak hang­adója, hajdani elnökjelölt A Watergate-kérdésben tavaly ősszel még »tisztogatóként« lépett fel. Most pedig az ak­kor még Nixon »reményte­len mélypontjáról« beszélő Goldwater így nyilatkozott: »Az utóbbi időben erősödött az elnök tekintélye és az a képessége, hogy kormányoz­zon.« Közben persze a demokra­ta párt, ugyancsak a válasz­tások felé tekintve, egyre hevesebb támadásokat ké­szít elő Nixon ellen. Az erő­södés látszata mögött így a valóságban a válság tovább folytatódik! A Csata egyelőre még a képviselőház jogügyi bi­zottságának zárt ajtói mögött folyik és új tények nem ke­rültek forgalomba. A demok­rata párt vezetői azonban nem csinálnak titkot abból, hogy minden erejükkel a »vád« előkészítésén dolgoz­nak. 1974 első felében dől majd el, hogy az adminiszt­ráció és a republikánus párt halogató taktikája le tudja-e lassítani ezeket a törekvése­ket. A Fehér Ház és a re­publikánusok dolgát minden­esetre megnehezíti, hogy a képviselőház jogügyi bizott­ságának élén Rodino képvi­selő személyében olyan elnök áll, aki minden erővel a »vád alá helyezés« kierősza­kolásán dolgozik. 1974 tehát döntő év lesz az amerikai belpolitikai élet számára abból a szempont­ból: sikerül-e fenntartani az elnöki hatalom megszilárdu­lásának látszatát — vagy a valóságos válság még a vá­lasztási időszak előtt kirob­ban. Huang Hua kínai és Jakov Malik szovjet ENSZ-fődelegátus találkozott a Biztonsági Tanács soros elnökével, Gonzalo Facióval. A téma a Paracel-szigetek miatt kirobbant kí­nai—saigoni konfliktus volt. (Telefotó: AP—MTI—KS) kirendeltség­vezetőt keresünk bázakerettyei telephelyre. Feltételek: villamosipari technikumi képesítés ós villamos- műkezelői vizsga. Lakás van. Fizetés: meg­egyezés szerint. Cím: a nagy- kanizsai hirdetőben. (225963)

Next

/
Thumbnails
Contents