Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

A fogyasztói árak alakulása Egyetlen tömegfogyasztási cikk sem lesz drágább A z MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülé­sén az ideinél nagyobb ütemű életszínvonal-emelke­dést határozott el 1974-re. A reáljövedelmek jövőre az idei várható 4—4,5 százalék helyett 5—5,5 százalékkal, a reálbérek pedig 2,3 helyett 3,7 százalék­kal növekednek. Különösen szembetűnő a reálbérek jelen­tősen gyorsuló növekedési üte­me. A jövő évi népgazdasági terv és költségvetés irányelvei a gyorsabb életszínvonal­emelés módjára s összetevőire is utalnak. Így az 1973. évihez hasonló mértékű központi bér­emelésre kerül sor — a dolgo­zók újabb rétegei számára —, és a fogyasztói árszínvonal nem emelkedhet 2 százaléknál nagyobb mértékben. A fo­gyasztói árszínvonal az ideinél mérsékeltebb emelkedése . az életszínvonal-növekedés fontos tényezőjévé válik. Az 1973. évi népgazdasági terv eleve magas — 3,6 száza­lékos — fogyasztói árszínvo­nal-emelkedéssel számolt. S ebben meghatározó szerepet kaptak a központi árintézkedé­sek. A tej, a tejtermékek, a do­hányáru, az égetett szeszes italok, illetve az aranyékszerek áremelése — és egyes ruház­kodási és tartós fogyasztási cikkek árcsökkentése — vég­eredményben 2 százalékkal nö­velte a fogyasztói árszínvona­lat. A tejáremelés ellensúlyo­zásaként 50—50 forinttal emel­ték gyermekenként a családi pótlékot, valamint a nyugdíjat, a gyermekgondozási segélyt és az ösztöndíjakat. Részben a központi bérintézkedések ha­tására az állami iparban dol­gozó munkások átlagbére 12, az állami építőiparban foglal­koztatottaké 10 százalékkal volt magasabb, 1973. márciusá­ban—augusztusában, mint egy évvel ezelőtt. Azoknak a csa­ládoknak az életszínvonala csökkent, akik béremelésben, Illetve a tejáremelés ellensú­lyozásában nem részesültek. A központi árintézkedéseken túl bizonyos, idénycikkeknél a piaci tényezők szintén kedve­zőtlenül befolyásolták a fo­gyasztói árak alakulását. A mezőgazdasági termelés együt­tesen mintegy 5—6 százalékkal nőtt 1973-ban —, az előző évekhez képest —, ám a zöld­ség, a gyümölcs, valamint a burgonyatermés főként az aszály miatt nem volt kielégí­tő, s ez a piaci kínálatban és az áralakulásban egyaránt kedve­zőtlenül tükröződött. Ez az át­lagos fogyasztói árszínvonalat 0,3—0,4 százalékkal növelte. Megközelítően 1,2 százalékos fogyasztói árnövekedést okoz­tak a vállalati áremelések, il­letve az egyes, importált ter­mékek drágulása. Végeredményben tehát az át­lagos fogyasztói árszínvonal várhatóan a terveknek megfe­lelően, 3,6 százalékkal növek­szik 1973-ban. A tervezett szint betartása azonban nagy erőfe­szítéseket, központi intézkedé­seket és szemlélet változást igényelt. Megszigorították az árellenőrzést és a vállalatok áremelései feltételeit. Év köz­ben terven felül csökkentették a műanyagáruk, az import ke­rékpárok, a kozmetikai cikkek, a szintetikus köt-szövött alsó­ruházat árát, és a szokásosnál nagyobb mértékű volt az ár- engedményes szezonvégi ru­házati vásár. Ami a jövő évet illeti: az MSZMP KB javaslatai alap­ján a kormány már döntött. 1974-ben az átlagos fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladhatja meg a 2 százalé­kot. Ezt részben a vállalati ár­politika szabályozásával és fo­kozott ellenőrzésével érik el. Döntő, hogy központilag egyet­len tömegfogyasztási cikk árát sem emelik jövőre. A tavaly novemberben ho­zott párthatározat 1975- re ugyancsak 1—2 szá­zalékos átlagos fogyasztói ár­színvonal-emelést irányoz elő. Jelentős központi árintézke­désre, a húsárak emelésére majd csak 1976-ban kerül sor. Ennek hatását azonban bér- és szociálpolitikai intézkedések­kel ellensúlyozzák. A húsár­emeléssel párhuzamosan, a tex­tilipari rekonstrukció eredmé­nyeként a ruházati cikkek árait is csökkentik. K. .1. Taggyűlés a fűtőházban Amíg beszélgettünk, sokszor nyílt a pártbizottság ajtaja. Érdeklődők keresték Betlehen László titkárt, hiszen ilyenkor, a beszámoló taggyűlések ide­jén van miről beszélgetni. — Nem könnyű összehívni a taggyűlést, hiszen a vonatot nem léhet leállítani. — S akkor hogyan vesznek a fűtőháziajs? rT— Cseréltünk embereket, s a párttagokat hazahívtuk erre a «Ä^apra. ÜT"-Elindulunk a csípős hideg­ben a .vágányok mentén, a fű­tőház irányába. Rézsűt szem­ben van a párthelyiség, az if­júsági klub. Már sokan ülnek bent, a többség olajos munka­ruhában. Ügy jöttek el a mű­helyekből, hogy letették a szer­számot néhány órára. • Ülnek egymás mellett, s csöndesen beszélgetnek a gépekről. Nem elég a munkásszív... A párttitkár hosszú hóna­pokig beteg volt, most ő elnö­köl. A helyettese számol be a vezetőség nevében a januári beszámoló taggyűlés óta eltelt tíz hónap munkájáról. Dara­bos Ferenc nagyon nyugodtan, pontosan elemezte a pártszer­vezet tevékenységét. Figyeltem a körülöttem ülőket, s többször észrevettem, hogy helyeslőén bólogatnak. Például akkor, amikor a taggyűlések váltako­zó aktivitásáról beszélt. Szóvá tette, hogy amikor ideológiai témával foglalkoznak, nem olyan a vita, mint amilyen el­várható, még a régebbi elvtár­sak is hadilábon állnak ezzel; éppen ezért ^szélesíteniük kell az elméleti, ideológiai tájéko­zottságot, mert a munkásszív, az osztályöntudat önmagában nem elég. Nagyon fontos, hogy fölvértezzék magukat az ilyen kérdések megválaszolására is. És e témára kicsit később visz- szjjtért a pártoktatás elemzése­kor. Kiemelte, hogy e fórumo­kon érdemes vitatkozni, hozzá­szólni, tanulmányozni az el­méleti kérdéseket. Részvéte­lükkel alakul a párt politikája, s eppen ezért fontos, hogy ér­telmet lássák a politizálásnak. Ez teszi őket alkotó, politikai szempontból önállóan cselekvő és gondolkodó emberré. S ez aztán majd érződik az ideoló­giai kérdésekkel foglalkozó taggyűlések vitáiban is. A vontatási főnökség párt- szervezetének 85 kommunistá­ja közül 66-nak van állandó pártmegbizatása. Helyesen ál­lapította meg azonban a be­számoló, hogy minden párttag képes L j 2i végzésére, csak meg kell bízni vele. A pártépítés során első­sorban a fizikai munkások, a nők es a iiatalok fölvételére fordítottak nagy gondot. A tö- megszer vezetéknek — noha például a KISZ három fiatalt ajánlott párttagnak — sokkal tervszerűbben kell kommunis­tává nevelniük a társadalmi munkában kitűnő dolgozókat Egyszerű szavakkal, őszintén Még a beszámoló közben is érkeztek párttagok, sőt olyan is megesett, . hogy szolgálatba szólítottak valakit. Hiába, ez a vasút! Az épület előtt dübörgő szerelvények miatt egy pilla­natra sem lehetett elfeledkezni a munkáról. Amikor az elnök megnyitot­ta a vitát, nem kellett noszo­gatni a fűtőháziakat. Sorbán szót kért a motorszerelő, a mo­torvezető, a mozdonyvezető, az oktatótiszt, a műszaki vezető, a számviteli vezető, a vontatá­si főnökség vezetője, s kiegé­szítette az elhangzottakat, el­mondta azokat a problémákat, amelyeket ő észlelt a munka­helyén, a környezetében. Min­den kommunista tömören mondta el a véleményét. Egy­szerű szavakkal, őszintén. Például Széchenyi Zoltán motorvezető azzal támasztotta alá a vezetőség megállapításait, hogy most, amikor a technika rohamosan korszerűsödik, képzett párttagokra van szük­ség. S ehhez mindenképpen se­gítséget várnak a pártszerve­zettől. Szabadi István moz­donyvezető keményen kikelt azok ellen, akiknek a vezény­lés révén lehetővé teszik a taggyűlésen való részvételt, s mégsem jönnek el, pedig itt mondhatnák el a véleményü­ket, mert ez az alapszervezet legmagasabb fóruma. Járfás Jenő műszaki vezető még azt tette ehhez hozzá, hogy egyé­nenként foglalkozzanak a kö­vetkező taggyűlésen a távoliét okaival, s akkor ha nyíltan szólnak erről egy-két szót, tá­lán megszűnik a hiányzás. Somlyai Endre oktatótiszt a munkafegyelem erősítésében kérte a kommunisták segítsé­gét. Szerinte legjobb, ha meg­köszönik azoknak a munkáját, akik, a figyelmeztetések elle­nére sűrűn néznek a pohár fe­nekébe, s elbúcsúznak tőlük, hiszen a vasút veszélyes üzem. Nem tűrhető az sem, hogy két- szer-háromszor kelljen szólni, míg néhányon nekilátnak a fontos munkáknak. Dergecz József mozdonyvezető gondo-’ lata szintén ehhez kapcsoló­dott. Ű a lelkiismeretesen el­végzett karbantartásra, javí­tásra hívta föl a figyelmet. Ki­fogásolta, hogy még szociális- .a brigádtagoknál is megesik, hogy elemi kötelességekről megfeledkeznek. Nem elég, hogy ezt vagy azt szépen be tudják írni a brigádnaplóba, fontos, hogy valóban kifogás­talanul, becsületesen elvégez­zék a munkát. S ezt a gazda­sági, a párt- és szakszervezeti vezetők ellenőrizzék is, s a pré­miumot is e szerint osszák el. Őszinte hang, bíráló szemlélet Sok mindenről lehetett vol­na még beszélni, én azonban csak néhány dolgot ragadtam ki, olyat, amely a legjobban tükrözi e taggyűlés hangulatát, E taggyűlés őszinte hangja, bí­ráló szemlélete is bizonyítja, hogy nem hiába nyerte el öt­ször a kiváló címet a vontatási főnökség. S ahogy Nagy Zol­tán vezető mondta: most újra ott állnak a cím elnyerésének küszöbén. Hifner Ferenc, a városi pártbizottság csoport- vezetője — aki régen szintén itt dolgozott — joggal hangsú­lyozta, hogy keményen meg­dolgoztak ezért a mozdonyve­zetők, a fűtők, lakatosok, sala­kosok. Biztos, hogy ez a beszámoló taggyűlés újabb lendületet adott a pártszervezetnek. Lajos Géza Összefogás a község javara A berzencei tanács és a helyi tsz kapcsolatáról A tsz 300 ezer forinttal járult hozzá az új iskola felépítéséhez. Örültem annak a beszél­getésnek — no meg a látot­taknak is —, amelyben a mi­nap Berzencén részem volt. Szűk körű eszmecsere, aztán a helyszínek megtekintése volt a program a részvevők­kel: Kakrik Jánossal, a ber­zencei közös községi tanács vb-titkárával, Kovács István- néval, a Jobb Élet Tsz párt- titkárával és Simon László tsz-elnökhelyettessel. Amiről beszélgettünk, az a helybeli termelőszövetkezet és a ta­nács együttműködése, a közö­sen létrehozott és közcélú lé­tesítmények köre volt, és a közös akciók a lakosság igé­nyeinek a jobb kielégítésére. A vb-titkár így summázta véleményét: — A tanácsot és a szövet­kezetei is, hogy úgy mond­jam: a község által kinevelt emberek vezetik a lakosság, illetve á tagság bizalmából. Ez is hozzásegített a jó mun­kakapcsolatok kialakításához, a jogos igények megértéséhez és megvalósításához. Meg kö­zel hozott bennünket egymás­hoz az együttes erővel létre­hozott közös irodaház is, mely a tanács és gz Üj Élet Tsz központja. Persze, más kapcsok is összefűzik a két szervezetet, hiszen — mint a beszélge­tésből kitűnt — az ötvenöt tanácstagnak több mint a fe­le termelőszövetkezeti tag Berzencén, illetőleg a társ­községben, Somogyudvarhe- lyen, az ottani tsz-ben. A tanácsüléseken így a tsz-ta- gok alaposan megismerik és megvitathatják a község gondjait, kifejthetik tervei­ket, vágyaikat. A közös gon­dok kerülnek terítékre eze­ken az összejöveteleken. — Két év kihagyással ti­zenkilenc éve vagyok itt — mondta a vb-titkár —, de az utóbbi évekről csak úgy be­szélhetek, hogy a jó kapcsola­tok jegyében teltek el. A ter­melőszövetkezet igazán törő­dik a község létesítményeivel. Példaként említhetem az új általános iskolát. Ez az iskola a falué, tehát a tsz-tagok gyermekeié is, ebből kiindul­va a helyi tsz a közgyűlés egyértelmű jóváhagyásával 300 ezer forintot adott a meg­valósításhoz. Az iskolában kabinetrend­szerű oktatás folyik majd (összesen mintegy tízmillió forintos költséggel hozták lét­re), és szakos pedagógusok oktatják a gyerekeket. A szövetkezetiek meg a vb-titkár arról is tájékoz­tattak, hogy a megvalósítha­tóság stádiumába- érkeznek maholnap a szolgáltatóház terveivel Berzencén. A meg­valósításra az igényt a ta­nácstagi beszámolókon jelez­ték az emberek. Olyan léte­sítmények szerepelnek itt, mint például a fodrászat, a patyolat, a háztartási gépja­vító, illetve az öregek napkö­zije. Ez utóbbinak az elké­szítését — jóllehet a falu minden idős embere ide jár­hat, független az előző mun­kahelytől — a termelőszövet­kezet vállalta magára. Ugyan­csak érinti a tsz-t az Adria kőolajvezeték építése: az ő földjükön lépi át a vezeték a község- és országhatárt, még­hozzá a legjobb termőképes­ségű területek egyikén, ahol főként zártkertek vannak. Szeretnének megfelelő körül­ményeket teremteni a majda­ni fogadóállomáson. — Amikor a tanács össze­gezte, milyen értékű község­fejlesztési munkát végeztek az idén — háromnegyed év alatt — a község szervei, a terme­Több mint 50 kérdés a falugyűlésen A címben föltett kérdés foglalkoztatta a Marcali Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságát, ami­kor azt mérlegelte: milyen találkozási forma célravezető ahhoz, hogy a tanácstörvény kívánalma szerint (tájékoztas­sa a lakosságot, kérje a vé­leményét a tanács fontosabb terveiről, a település fejlesz­tésének irányáról és más fon­tos kérdésekről. A vezető tes­tület tagjai, annak elismeré­se mellett, hogy a társközsé­gekben a falugyűlések tartá­sa jól bevált módszer a la­kosság és a tanács közötti kapcsolatok ápolására és szé­lesítésére — a nagyközségben a közéleti fórum szervezése mellett döntött. Hétfőn este a művelődési központ nagytermében a nagyközség csaknem 240 lako­sa jelent meg a falugyűlésen, e közéleti fórumon. Dr. Csáki László megyei egészségügyi osztályvezető főorvos képvi­selte a megyei tanács vb-t. Több mint ötven kérdést tet­tek föl a részvevők a tele­pülések társadalompolitikai, gazdasági, kommunális, egész­ségügyi, kulturális és keres­kedelmi helyzetével kapcsolat­ban. Király Ferenc, a járási pártbizottság első titkár^, dr. Ress Zoltán, a járási hivatal elnöke, Szabó István, a nagy­községi pártbizottság titkára, valamint Bántó Károly ta­nácselnök és Árvái Zoltán vb-titkár válaszolt a kérdé­sekre. Jogos türelmetlenséggel sürgetik az emberek a nagy­község színvonalasabb ellátá­sát. így többek- között az autóbuszjáratok zsúfoltságá­nak megszüntetését, a helyi járat indítását, az egészség- ügyi szakrendelő és körzeti orvosi rendelők korszerűsíté­sét, bővítését, új posta kiala­kítását, az óvodai és bölcső­dei helyek számának növelé­sét. Ezenkívül a köztisztasági fürdő létesítését, az energia- ellátás javítását, a villanyhá­lózat rekonstrukcióját kérték. Számos kisebb utcában sür­gették a szilárd burkolatú utak és járdák építését is. A gyermekintézményekben a helyek számának növelésén kívül több felszólaló fölhívta a vezető testületek képviselői­nek figyelmét a nők foglal­koztatási gondjának további enyhítésére. A hozzászólók azt is megál­lapították, hogy az eddig ki- aknázottaknál sokkal nagyobb lehetőségei vannak a tanács­nak — a társadalmi munká­ban, a lakossági felajánlások gyűjtésében, egyáltalán: az olyan célok elérésében, mint példul a köztisztasági fürdő. Ezt azonban nagyon körül tekintő szervező munkával kell fölmérni és élni kell a lehetőségekkel. A tanács-vb következő ülé­sén foglalkoznak majd a nagygyűlésen elhangzott jo­gos, közérdekű bejelentések­kel. Ezek megvalósítása rész­ben a jövő évi költségvetési és fejlesztési alaptervekben, részben — a vezető testület döntése alapján — az V. öt­éves tervben előirányzottak között szerepel. Egy kisebb hányada viszont csak a nagy­község távlati terveinek össze­állításánál vehető figyelembe. Az első ilyen szintű talál­kozás szervezői és részvevői egybehangzóan megállapítot­ták: össztársadalmi feladat az egész lakosság, valamint a politikai és állami vezető szervek még összehangoltabb együttműködése. A település fejlesztésének irányításában, az éves és középtávú tervek összehangolásában a széle­sebb körű demokratizmus ér­vényesítésének ez a legin­kább célravezető eszköze. H. M. lőszövetkezet részéről több mint 300 ezer forint gyűlt össze, s így javították meg az utakat. A tsz példaként állhat é tekintetben a község többi gazdálkodó szervezetei előtt. Megjegyzem; noha nem tartozik az éppen most terí­téken levő témához: társköz­ségünkben, Somogyudvarhe- lyen is dicséretes a lakosság összefogása: a - tsz-tagságnak több mint a fele három napi társadalmi munkát ajánlott föl a művelődési ház felújí­tásához, az ottani tsz ugyan­akkor és ezen felül még 100 ezer forinttal járult hozzá — mondta a vb-titkár. A beszélgetés során arról is szó esett, hogy Berzencén a szülői munkaközösség moz­gósított társadalmi munkára. A felhívásra elsősorban ter­melőszövetkezeti tagok sora­koztak föl, s különösen a fiatalabbak tettek ki magu­kért. Megtudtam, hogy a ta­nács szabálysértési társadal­mi bizottsági tagjai közül a tsz-tagok nagyon aktívan — és nagyon igazságszeretően— tevékenykednek. A tsz úgy is segíti a tanácstagok tevékeny­ségét, hogy nem csupán biz­tosítja a rendezvényeken való részvételüket, hanem anyagi­lag sem rövidülnek meg, ha emiatt nem vehetnek részt a közös munkákban. — A község közművelődési létesítményének a fenntartá­sából is részt vállalhatna a szövetkezet, úgy, ahogyan azt a sporttal teszi — hallottuk. — A sportkör munkáját ugyanis 10 ezer forinttal tá­mogatja a tsz, emellett ma­gára vállalta a tiszteletdíjak fizetését és a sportolók szál­lítását is. Tény, hogy a szö­vetkezetiekben megvan a jó szándék. Ezt mutatja egyéb­ként az is, hogy a tervezett új művelődési ház felépítésé­hez már jóelőre megígérték az anyagi hozzájárulást. — Minden, ami a falu fej­lődése érdekében történik, a tsz-tagok érdekeit is szolgálja — mondta a szövetkezet el­nökhelyettese. — Igyekszünk minél több ember számára kedvező munka- és életfelté­teleket teremteni. Autóbuszt vettünk az emberek szállítá­sára, a telepeken fürdőket építettünk, s egyre több a szociális létesítményünk. — Január végén vagy feb­ruárban már igénybe vehetik tagjaink az .új üzemi konyhát és étkezdét — vette át a szót a párttitkárasszony. — Száz adag ebédet főzhetünk itt na­ponta. Az építkezési költsége­sei két a tsz fedezi, a kivitelezést a tanács építőbrigádja végzi, tehát itt is megvalósul az együttműködés... Megnéztük az iskolát, amelyet a tanév második fe­lében már gyerekek népesíte­nek be; láttuk a termelőszö­vetkezet étkezdéjét, ahol ép­pen az utolsó munkáknál tar­tottak a szakemberek. Mind­két épület ott van annak az épületnek a közelében, amely egyben a tanács és a tsz jó munkakapcsolatát, együttmű­ködését is példázhatná: a ta­nács és az Üj Élet Tsz közös 3zákháza. Hernesz Ferenc Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents