Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-13 / 291. szám
Téli nagyüzem a Nostránál Talán egy kissé furcsán hangzik, de a Nostránál most is szezon van. Csakúgy, mint aratás idején: egymás után érkeznek a kukoricával, gabonával rakott teherautók. A vagonok ott állnak a rakodórámpa mellett, aztán ha megtelnek tisztított terménnyel, indulnak az országhatár felé. — Sok az áru, kevés a raktárhelyiség — mondja Borsföldi Ferenc, a körzeti üzem műszaki vezetője. — A termény kétharmadát a szabadban kell tárolni. Innen szállítjuk be, folyamatosan, a raktárba. Nem marad ott sokáig, hamarosan a vagonokba kerül. Amikor az iránt érdeklődtünk, hogy mennyi terményt szállítanak el innen, a válasz így hangzott: »-Amennyit csak bírunk.« — Ilyen kukoricatermés, mint az idén, már régóta nem volt. És gabona is rengeteg érkezett A korábbi években átlagosan 6000 vagonnyi terményt vásároltunk föl, az idén kilencezret. A gabona egy részét exportra szállítják vagy a malmok Gyorsan telnek a vagonok, hiszen »egy mázsa kukoricát »küldenek« a mérlegről. borítással« négy őrlik lisztté. A többiből tápok készülnek. A jó kukoricatermés nagyban hozzájárul, hogy a különböző keveréktakarmányokból — melyeknek a kukoA dobrostás tisztító óránként egy vagon meg. Éjjel-nappal üzemel. kukoricát tisztít rica az egyik fő alapanyaga — ne legyen hiány. Így a háztáji állattartók igénye is kielégíthető. Hogy mennyi terményt mozgatnak meg a Nostránál? Például októberben, egyetlen hónapban 3852 vagonnal szállítottak be; tisztították és vagonokba rakták. A mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése, a termésátlagok növekedése csak itt érzékelhető igazán. Az átadott áru minősége is más. Három évvel ezelőtt a töröcskei átvevőnél még 4—500 vagon csöves kukoricát kellett lemorzsolni. Az idén mindössze 40 vagonnal. A többi már szemes állapotban érkezett. Egy másik adat is bizonyítja a nagy forgalmat. A kaposvári járás területén naponta 100 vagon terményt mozgatnak meg. Nemcsak tisztítják a kukoricát, búzát, hanem — ha szükséges — szárítják is. Eddig 500 vagonnal szárítottak. Az éves terv 530 vagon, s ezt valószínűleg jóval túlteljesítik. D. T. Közlekedési beruházások 1973-ban 2900 vasúti kocsi, nyolc gépkocsiszerviz összesítették a közlekedéspolitikai koncepcióban előirányzott fejlesztési tervek ez évi eredményeit. A Közlekedés- es Postaügyi Minisztériumba befutó gyors jelentések jelzik: a vállalatok a feladatokat általában sikeresen teljesítettek. Különösen jelentősek a vasúti közlekedés továbui korszerűsítését célzó munkaiatok. befejeződött a buoapest—íváKos—üj- szász—Szolnoii közötti 92 kilométeres vasatnározat villa- mosnasa, ujaoo szakaszaként annak a programnak, ameiy a 3000 knomeieres íoköziez.eaéi si vasútvonal villamosítását tűzte ki feladatául. Jelenleg eoboi már mintegy 1000 kilométerén Villamos energia Hajtotta mozuonyokkai nonyontják le a lorgaxinat. most a program uiegvaiositasanak ujaoo állomásaként a bzajol — riszatenyo közötti vasútvonalon építik a villamos fel-, so vezetékei. Átadták az idén a nagykő-* zönsegnek az ujjáepíteit Keli* pályaudvart; a terjes átadást? I9fi-re tervezik. Aütngra be-? rendezik itt a Mav számító-? gépkózpontját is. A szomoki* paiyauovar rekonstrukciója isy ' jo utemoen nalad, az epitke-j zés azonoan meg a következő evoen is folytatódik. A vasúti áruszállítás zök-, kenőmentese oo iebonyírítá-7 sara jelentősen lej.esz.etmk? az idén a nagy forgalmú zá-? hőnyi teaerpa.j' auuvar tecn-f nikai oerenuezcseit. naponta? már 2* ezer tonna árut rak-? hatnak ál irt korszerű aaruk kai, csuszuas híd segítségével és más berendezésekkel. A főkent a Szovjetunióból érkező ia, vas es mas fontos anyag átrakását hazai vagonokba az idén beszerzett ncpy atrakodogcp is meggyorsítja. A következő evekoe.i lovaoo fejlesztik a zanonyi tenerpa- lyauavart, s akkor a joiemegi cltrcLiXÜUO tüS s^crczkjuiA, része elavult, ezért a tervek között szerepel ennek felújítása is. Az idén a kedvező importlehetőságek következtében a tervezett 2500 teherkocsinál 400-zal többet szerzett be a MÁV, főként Romániából. Fontos feladat a közúthálózat korszerűsítése is. Az idén — a terveknek megfelelően — megkezdődött az M 3-as autópálya Felszabadulás út—Gödöllő közötti szakaszának kiépítése, és az előirányzottnál gyorsabb ütemben folytatódott az M 1-es és M 7-es autópályák építése. A korszerű gépek üzembe állítása és a jó szervezés eredményeként az idén az előírt határidőnél négy hónappal korábban adhatták át a forgalomnak az M 7-es autópálya Martonvásár—Székesfehérvár közötti szakaszán az újabb kettős forgalmi sávot. Ez nagy segítséget nyújtott a balatoni csúcsforgalom lebonyolításában is. A MALÉV repülőparkja három TU—154-es repülőgéppel bővült. így lehetőség nyílik arra, hogy 1974-ben újabb útvonalakon indíthasson a MALÉV járatokat. A gépkocsipark növekedésével külön gondot jelent a megfelelő1 szervizállomás hálózatának kiépítése. Ez évben nyolc új szervizállomást befejeztek, illetve üzembe helyeztek, különösen a vidéki városok gondjain enyhítenek ezzel. 1973-ban többek között Makón, Gyulán, Hatvanban, Kecskeméten nyílt új szervizállomás. SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 124 Megkönnyebbülten lazítottak a tartásukon, de a belső feszültség továbbra is oly erős volt, hogy alig láthatóan, de remegett minden porciká- juk. Reuege elkínzott arcát egy marék hóval igyekezett lemosni, és kétségbeesetten hajtogatta: — Gyerekek, ne haragudjatok rám, nem bihtam vissza- tahtani — és hangja úgy re- cegett, mint még soha. Alig lehetett érteni, mint mond. egyik egy jó ötvenes, dús, őszes szakállal a szemközti oldalról, az út túlsó feléről jött, és géppisztolyát előre szegezve az árkon túl megállt. A másik kettőt nem látták, de érezték hátul a jelenlevő- ket. Nem szívesen engedik el őket... A fiatal agrárszakemberek kaposvári klubjáról A szakmabelieken kívül bizonyára kevesen hallottak Kaposváron a Fiatal Agrárszakemberek Klubjáról, amely a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének égisze alatt jött létre. S talán' az ismeretlenség az egyik oka. hogy a klub nem úgy működik, ahogy a vezetőség és a tagság egy része szeretné. A klubról és a nap nap után ismétlődő gondokról a vezetővel, Herner Endrével beszélgettünk. — Mióta működik a klub?< — 1971. március 2-án alk- kultunk. A kezdeményező a járási KISZ-bizottság volt. ök vetették föl a klubalakítás gondolatát, ők támogattak bennünket az induláskor, sőt most is támogatnak. A KlSZ-bizott- sággal való kapcsolatunk más jellegű lett ugyan, de továbbra is tart. — Kik a klubtagok? — A kaposvári járás fiatal agrárszakemberei. A felső korhatár 32 év, de engedményeket tettünk, csakúgy, mint a szakmai képzettséget illetően. Tagjaink sorába nemcsak felső fokú, hanem középfokú végzettséggel rendelkezőket is fölvettünk. Így hivatalosan hatvanöt tagunk van. — Mi a klub célja? — A különböző gazdaságokban, üzemekben dolgozó fiatal szakemberek továbbképzése, az ismeretbővítés és az, hogy az egyes szakterületen dolgozók megismerkedjenek egymás munkájával, véleményével. — Betölti-e a klub azt a szerepet, amire hivatott? — Azok számára, akik rendszeresen eljönnek rendezvényeinkre és jelen vannak a . klubnapokon, minden bizonnyal. Sajnos, a kezdeti biztató indulás után hanyatlás következett. Az első időszakban 40—50 ember is eljött, most pedig jó, ha tizen vagyunk. Így aztán baj van, mert aí előadók sem szeretnek az üres széksorok előtt beszélni. Pedig a témák időszerűek; az idén például a zárt rendszerek kerültek a középpontba. Filmvetítéseket is rendeztünk, s kirándulást szerveztünk a szekszárdi mezőgazdasági kiállításra, a vadászati világkiállításra. A klubfoglalkozást két ízben nem Kaposváron tartottuk. — Miért csökkent a klubot rendszeresen látogatók száma? — A fiatalokat nem szívesen engedik el a termelőszövetkezetek egy-egy klubnapra. Külön kikérőt kell küldenünk a tsz-elnököknek, részletesen felsorolva a napirendi pontokat. És nagyon sok esetben még így sem jöhetnek. Az üzemekben a termelési követelmények Rendelet a kfimfíves- és az ácsmesteri képesítésről Az építésügyi és városfejlesztési miniszter — a köny- nyűipari miniszterrel egyetértésben — új rendeletet adott ki a kőművesmesteri és az ácsmesteri képesítésről. Az új intézkedés szerint a mestervizsga-bizottság elnökét és elnökhelyettesét az építésügyi és városfejlesztési miniszter bízza meg e teendők ellátásával. A területi mestervizsgabizottságok székhelyei a budapesti, a debreceni, a győri, a pécsi és a szegedi építőipari szakközépiskola. A jelentkezőknek a lakóhelyük szerint illetékes KlOSZ-titkárság útján kell eljuttatniuk kérelmüket a mestervizsga-bizottság elnökéhez, aki 15 napon belül dönt a vizsgára bocsátásról. A kérelem elfogadása esetén a jelentkezőnek 1000 forint vizsgadíjat kell befizetni a KlOSZ-titkárság pénztárába. A vizsga egyik tárgyának ismétlésekor 500, a vizsga teljes megismétlésékor pedig ugyancsak 1000 forintot kell befizetni. A régi gyakorlatnak megfelelően az újabb jogszabályok szerint is írásbelin, szóbelin és gyakorlati, szakmai ismeretekből kell tanúbizonyságot tenni. A mestervizsga 8 napnál hosszabb ideig nem tarthat. A vizsga nyilvános, bár a bizottság szükség esetén korlátozhatja a nyilvánosságot. A vizsga befejezése után ki kell hirdetni az eredményt és a sikeresen vizsgázókat a bizottság mesterré nyilvánítja. A kőműves- és az ácsmesteri képesítés nemcsak a messokkal magasabbak, mint néhány évvel ezelőtt, kevesebb a fiatalok szabad ideje. — Van-e kapcsolatuk más hasonló klubokkal? — Az üzemekben is mind több ilyen klub van, hiszen egyre nő a szakemberek száma. Nemrég alakult meg például egy a Kaposvári Állami Gazdaságban. Velük okvetlenül fölvesszük a kapcsolatot, mint ahogy az agráregyetemek, főiskolák somogyi diákklubjaival is kapcsolatban állunk. Hogy egy ilyen klub mit jelenthetne a falun élő fiataloknak, azt nem kell különösebben bizonygatni. Hogy a városban élőknek mit jelent, azt Zsiborás Magdolna fogalmazta meg: — Tavaly lettem klubtag. Eddig öt foglalkozáson voltam, s kitűnően éreztem magam. Ez persze nem arra az esetre vonatkozik, amikor mindössze hárman voltunk aa egyik klubnapon. Azért léptem be, hogy megismerjem a tsz-ekben dolgozó fiatalokat, hiszen a munkám követ kéz té-/ ben gyakran járok ki vidék#'' gazdaságokba. A programok, az a módszer, ahogy a klubfoglalkozások lezajlottak, nekem megfelel. Ezen nem kellene változtatni. Csak az volna jó, ha többen jönnének. Már azon is gondolkodhatunk, hogy ilyen kevés embernek egyáltalán érdemes-e fenntartani a klubot. Legutóbb úgy beszéltük meg, hogy még egyszer megpróbáljuk összehívni az egész társaságot, és együtt döntünk errőL Igaz, egyre több gazdaságnál alakulnak üzemi klubok, de egy egész járás fiatal agrár- szakembereit összefogó klubra is szükség van, hiszen csaknem egyedül itt nyílik rá alkalom, hogy az egymástól távol eső gazdaságokban dolgoteri cím viselésére és ipar-i zók is kicserélhessék vélemé- igazolvány esetén önálló kis- ' ipari tevékenységre nyújt lehetőséget, hanem a szakmunkások e körében magasabb szakmai minősítést is jelent. Az új rendelet 1974. január 1-én lép hatályba. nyűket. A gazdaságok vezetőinek is több belátást és jóindulatot kellene tanúsítaniuk, és akkor minden bizonnyal eredményesebben működhetne a fiatal agrárszakemberek kaposvári klubja. Dán Tibor Növényvédelmi tájékoztató A kósza pocok kártételének megelőzéséről a fiatal gyümölcsfaültetvényekben okoz; a fa törzsét — közel a talajhoz — teljesen körülrágja, a kéregrészt le- hántja, és az ilyen fa legtöbbször kipusztul. A sorközök rendszeres mechanikai talajművelése, a járatok fel- dúlása következtében pedig áttelepül közvetlenül a sorokra, és ott rövidebb-hosszabb szakaszon egyik fát a másik után rágja meg. A téli időszakban táplálék számára a gyümölcsfa kérge, de metszőfogainak koptatása magyaros dialektusával és szi- mek a sűrűsödő sötétben egy ké * t,gyetette^rógSa gorúságában is ízes volt. sötét emberalakot láttak, kiMég jóformán föl — “ ''coV ° ocsúdtak, mikor a hátuk gül egy középtermetű férfi lé- — Most pedig kérdezek, maguk meg válaszolnak. Ha netán némi aggodalmuk lenne vallomásukat illetően, kötelességemnek tartom figyelmeztetni magukat, hogy foglyok. Mint foglyoknak, saját érdekük is, hogy válaszoljaHázikerti és nagyüzemi gyümölcsösökben egyaránt mind gyakrabban észlelhető a kósza pocok kártétele. Valószínű, hogy. szaporodását elősegítette a viszonylag csapadékszegény nyár és ősz. Ez a kevéssé ismert növényevő rágcsáló a mezei pocoknál hosszabb testű (15—17 cm), viszonylag vastag, fülei szür- késbama bundájából alig látszanak ki. Legnagyobb kárt általában f sem veh été ti en ~ arccal j ^Isak"«}^™^ “fájtakat az r mélyorgona hangot hallották: pett elő. Hirtelen egy zseblámpa ffnye vágódott a szemükbe. A lámpa végigsétált az arcuk előtt, mindegyiküknél egy gondolatnyit időzve, majd hátrább húzódva végigpásztázott feptről lefelé és a Starkrimsont és a Jonatánt. (Ritkábban támadja meg a meggyet és az őszibarackot.) A kósza pocok elleni egyik védekezési mód a szénkéne- ges kezelés. A fertőzött szakaszon négyzetméterenként a vissza, mintegy mustrálva ál- nak arra, amit kérdezek. Csak ^talajba 8—10 cm mélyerfegy- lapotukat. Recegé zavart mozdulattal, restellkedve törölte meg köpenye ujjával az orrát. — Csak nyugodtan törölje meg, ne szégyelljél Én huszonhat évvel ezelőtt be is kakáltam ... mikor elfogtak röviden! Nem többet és nemi kevesebbet. Tehát... Milyen I alakulathoz tartoznak, hon-1 nan jöttek? És egymás után hangzottak < a kérdések. A válaszok akadozóak vol- < tak, erre beszüntette a kér-1 — hangzott a lámpa mögül a déseket. Szabályos, egyforma1 A hazj oark nagj Somogyi Néplap Nem válaszoltak. Félelmük, a bizonytalanság érzése, amit ágy érezték, végleges, csak fokozódott, mikór a fák sötétjéből újabb három gépfegy- ? veres ember lépett ki. Az — Lépjenek előre! A parancs mélyen zengő hangon, katonás egyszerűséggel, ellentmondást nem túróén, magyarul hangzott el. A parancshoz szokott emberek reagálásával ösztönösen engedelmeskedtek, tétován igazodva egymáshoz. Az elhangzott szavaknak egy kissé ide- genes akcentusa furcsán keveredett a- zárt magánhangzók basszus, és már tovább is haladt. — Mi történt? — kérdezte Kozák előtt megállva. — Feltörte a bakancs? — Nem ... lövés! — A golyó? — Kivették ... — Hol? — Már nem tudom ... Két hete. — Na, ha eddig elhúzta, akkor — nem folytatta tovább. A lámpa elaludt. Mielőtt még gondolkodni lett volna idejük, újból megszólalt A fénytől elvakult nagyságú újságpapírdarabká kát osztott szét, majd zsebéből egy marék mahorkát vett elő. — Gyújtsunk rá! — mondta, és jókora adagokat szórt a meghajlított papírokba. — Talán jobban boldogulunk. A mahorka csípős, különös, egy lyukat fúrunk és 5—6 gr szénkéneget fecskendezünk bele, majd a lyukat betapossuk. Könnyebben kezelhető gázosító szer, a Delicia Gas» toxin is megfelel a célra: a talajfelszínhez viszonylag közel elhelyezkedő kószapocok- járatokat megnyitjuk, 1—1 Gas toxin tablettát helyezünk a lyukba, majd a nyílásokat betapossuk. Ez a vegyszer csak nagyüzemben alkalmazható! A Polytanol tabletta házikertben is használható: ebből lyukanként 3 tabletta a javaszokatlan íze jólesett. »Nem ?&olt mennyiség, s a lyukakat dohány, de füst« — gondol- ? itt is be kell taposni a vegy- ták és nagyokat szippantottak ? szerezés után. a tölcsér alakú szivarkákból. ? __^ , , , A z újságpapír nagyokat lob-L^®t gl0.vizsg^atok a’a?7 bánt minden szívásnál, úgy ?^.^k a gaz°sod° «erek Jo hogy néha el kellett fújni. C^t’vábhi ^Folytatjuk) # sauntet*.
