Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-12 / 290. szám
Az egészséges táplálkozásról A szívbetegek helyes étrendje A.Í Utolsó évtizedekben a szívbetegek száma jelentőse megnőtt. A betegség gyógyításában, valamint a koszorúér- eredetű szívbetegség megelőzésében is jelentős szerep jut a táplálkozásnak. Az étkezés — még inkább az emésztés folyamata — a gyomor, a belek és az emésztőmirigyek fokozott működésével jár. Ehhez az emésztőrendszernek fokozott . vérátáramlásra van szüksége, ami a szív számára többletmunkát jelent. Nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása az említettek, valamint a rekeszizom felnyomása által nehéz légzést, szívtáji fájdalmat vagy veszélyes s Párizsi divat Női kosztüm Fiatalos szabású elegáns kosztüm — piros színű »Burg« bársonyból. A kabátkát kihajtott gallérral, vállpánttal és füles zsebbel tervezték. Alatta fekete ingblúzt visel a ma- neken. Tessék megfigyelni a divatos kiegészítő kellékeket is! működési zavart is okozhat. Ez:'l't helyes, ha a szívbeteg nyugodt körülmények között — mindennap azonos időben — naponta többször, s egy-egy alkalommal keveset eszik, és utána pihen legalább negyed órát. A napi táplálékszükségletet helyes napi öt alkalomra elosztva kielégíteni, köny- nyen emészthető, só- és fűszer- szegény ételekkel. Fontos, hogy a diéta tartalmazza a naponta szükséges fehérjét és vitaminokat. A szívbeteg az étrendjéhez rostszegény főzelékeket és nem inas, fiatal húsokat használjon, puhára főzve, párolva. Hüvelyeseket csak passzírozva fogyasszon; a rántott, zsírban sült húsokat, pörköltféléket tanácsos mellőzni. Általában tilosnak mondható ételek a sózott, füstölt húsok, a szalonna, a zsíros húsok, a kelt tészták, a sok rostot tartalmazó főzelékek (káposzta, bab, borsó, lencse) és a sóban konzervált ételek. A csökkent teljesítőképességű szivet nem szabad fölösleges testsúllyal terhelni. Az elhízott szívbeteg a diétáselvek figyelembevételével olyan étrendet állítson össze, ami fogyást is eredményez. Ez elérhető, ha naponta csak 6—7 deka zsiradékot, és kevés kenyeret fogyaszt, a süteményeket mellőzi, és a cukor helyett mesterséges édesítő szereket használ. A szívbetegnek a nagyobb mennyiségű folyadék felvételét (sok leves, naponta többször tea stb.) is kerülniük kell, mert ez a szívet is megterheli. Szívelégtelenség idején pedig a felvett sok folyadékot nem is tudja maradéktalanul kiüríteni, hanem az a kötőszövetben gyűlik össze, vizenyő alakjában. Az ajánlott só- és fűszerszegény étrend mellett — amit könnyű megszokni — megengedhetjük, hogy a beteg annyi folyadékot igyék, amennyire szomjúsága csillapításához szükség van. 'Ez naponta 6—8 dl, nyáron 1 liter. — A rendszeres vízhajtó kezelésben részesülő beteg szervezetéből a víz mellett sok só is távozik. Ezért ilyenkor a sószegény diéta már fölösleges és káliumpótlás is szükséges több gyümölcs, illetve gyógyszer formájában. Az élvezeti szerek (fekete kávé, szeszes ital, duhányz.'.’ mérsékelt fogyás Lúsa . oan megengedhető, de : lyozni kell az egyéni e.b.’. • szükségességét. Egy-egy eh. c zeti szer engedélyezését vágj eltiltását a beteg szervezeten«... egyéni tulajdonságai, betege e gének természete és — részuei — a betegség súlyossága szája meg. A szívkoszorúér-elmeszese dés és a szívizominíarkt js gyakoriságának állandó növekedése korunk egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. A veszélyeztetettség már fiatal korosztályra is kitérje a gyógyítás lehetőségei pc erősen korlátozottak. így kü. nős jelentősége van a mege. zésnek. Az eddig történt sz mos. tömegvizsgálat azt igazo. ja, hogy a koszorúér-betegso. gyakorisága étrendi úton csők kenthető. A javasolt úgynevezet ésszerű étrend kevés kalóriát tartalmaz, amelyben a zsiradék az összkalória 1/3-át adja, és ennek fele állati, fele növényi eredetű. Dr. Szabó Gyula Következik: A vérnyomásos betegek diétás étkezéséről) TŰZDELT KAPPAN A konyhakész kappant, tyúkot vékony csíkokra vágott, húsos füstölt szalonnával megtűzdeljük, megsózzuk, meghintjük majoránnával. Tűzálló tálba tesszük, egy kevés vizet öntünk alá ja, forró zsírral meglocsoljuk, és sütőbe tesszük. Ha a teteje pirosodni kezd, két evőkanál tejjel locsoljuk meg, és tovább sütjük. Ha szép pirosra sült, levét egy kevés liszttel besűrítjük. A kappant földaraboljuk, tálra helyezzük, frissen őrölt borssal meghintjük és a levé- vel leöntjük. Céklával és uborkával díszítjük a tálat. Burgonyapürével tálaljuk. (Kitűnő a készen kapható burgonyapürépor.) EGYTÁLÉTEL Hat tojás sárgájából, lisztből, három deci tejből vagy tejszínből, öt deka felolvasztott vajból palacsintaszeiiű tésztát készítünk. Megsózzuk, majd hozzákeverjük a tojások fölvert habját. Ujjnyi vastag palacsintákat sütünk (de mindig csalt egyik oldalán süssük meg!). A palacsintákat tűzálló tálba csúsztatjuk, mindéit darabot meghintünk apróra vagdalt sonkával, reszelt sajttal, egy kanál tejföllel. A tetejét SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 123. Szénási oldalba bökte: — Megkergültél?! A másik oldalról Recege idomította: — Majd a hasadba lő, és szagolhatod az ibolyát... — Alulról — vágott közbe Salamon. — De ti is, úgyis kinyírnak. — Hangja az élcelődés ellenére idegesen remegett. Kozák nem szólt. Mélységesen komolynak látta a helyzetet, a lába is sajgott. Jól megnézte a partizánt. Értelme alapján tudta, hogy gyanolyan emberek, mint sok, csak többet vállalnak lukra nélkülözésből, ve- yből egyaránt, mint a sor- '.onák, és mint ilyenek, biSomogyi Néplap zonyos szempontból katonailag törvényen kívül állnak. Üldözött életük hasonló az erdei vadakéhoz. Bárki minden előzmény nélkül lelőheti őket Önkéntes számkivetettségük nem kér és nem ad kegyelmet Rettegett tőlük mindenki. Nagy általánosságban minden esetben, minden időben számításba vették őket, de konkretizálni működésüket nem lehetett Az arcvonal tevékenysége bizonyos logikával kiszámítható és ellenintézkedéseket lehet foganatosítani, akár a klasszikus, akár a' modem hadvezetést alkalmazzák. De a partizánharc bizonytalan. Nem tudni, kik azok, akik azok; pontos helyüket, akciójuk idejét, természetét, intenzitásukat kiszámítani szinte lehetetlen. A valószínűség szem előtt tartása rengeteg energiát és emberanyagot kötött le, és mivel az e célra lekötött anyag a parfaaánKi' rszrJga lai. előtt sohasem volt ismeretlen, legtöbbször ott csaptak le, ahol a legkevésbé számítottak rájuk. Félelmetes hírük, a katonatömegek előtt mint »nem is emberek« fogalommá vált. És íme, itt egy partizán.,' Ugyanolyan ember, mint más. Mint az a magyar, aki szintén partizánnak vallotta magát, aki kezelte ott, abban a parasztházban. Érdekes, akkor nem voltak ilyen gondolatai. Azaz, valahogy ... más volt. A partizán kifejezéstelen átccal állt. Az alkonyi ég halvány derengésében félelmetesnek és misztikusnak hatott rájuk szegezett fegyverével. Szinte megnőtt, betöltötte a levegőt, nyomasztóan eleven kérdésként. »Mit kerestek itt? El akartok pusztítani minket? Országunkat, népünket, hazánkat? A beszélgetés megszűnt. A merev figura némasága beléjük szorította a szót. Nyomasztó, rettegő érzést váltva ki jelenlétével és azzal a nem tudni, mekkora erővel a háta mögött, amely erre a hányatott életre vitte őket. A négy ember piciny pontok, nélkülözhető alkatrészek egy gépezetben, akik maguk sem tudták, miért vannak itt, s milyen erő lódította őket egy idegen országba, tehetetlenül sorsukkal szemben. Egy erő, amely már kivetette őket, és elveszett. A végzet rostájának tág iyttkaia -ók. w áMűbőr párnácskák — falyedo helyett Színes műbőrből (egy vagy több színből) a lakószobák falét hangulatosan díszítő párnácskákat lehet készíteni, a képen látható módon. A párCSALÁD nácskák hátlapját kör alakú keménypapír- vagy falap képezheti, visszahajtással erre lehet rászegezni vagy ráragasztani az előre kiszabott műbőr darabok széleit. A párnácskákat habanyag hulladékkal ajánlatos kitölteni, s ezután kerülhet rájuk a hátlaphoz erősítendő középső gomb, amely a jól mutató be- ''úzódást idézi elő. Ha megfelelően vékonyra készítjük a párnácskákat, fekhely mellé, falvédő helyett is használhatjuk a belőlük kirakott sorokat. Magasabb falrészekre elszórt csoportokban is felerősíthetek a dekoratív párnácskák, amelyek lemosással könnyen tisztán tarthatók. Gyermekkultuszunk árnyoldalai AMIKOR ELŐSZÖR vittem erdei kirándulásra a kislányaimat, megdöbbentem této- vaságuktól, apró kis félelmeiktől, a zizzenő falevéltől is megtorpanó, bizonytalan lépteiktől. Aztán valahogy mégis belefeledkeztünk az erdőbe. Egy játékos kedvű mókus megfuttatott bennünket, adósságaink gyermekeinkkel szemben. Ünnepnapokon otthon ül a sok apróság, mert kulturális intézményeinknek, a moziknak, a színházaknak, a művelődési házaknak csak elenyésző része tárja ki kapuit a gyermeknép előtt. A délelőtti matinék, a gyermekelőadások, a sportversenyek kicsiknek és nagyoknak ritleöntjük tejföllel, és 10 percig sütőbe tesszük. Ha kész, torta- szerűen feldarabolva tálaljuk, savanyúságot adunk hozzá. SONKÁS ROLÁD Négy tojás fehérjét keményre fölverünk, belekeverjük 3 tojás sárgáját, 3 evőkanál reszelt sajtot, 2 kanál sűrű tejfölt és 2 kanál lisztet. Kikent tepsiben megsütjük, és ha kész, helyezzük reszelt sajttal meghintett deszkára Kenjük meg 10 dkg apróra vágott sonkából, egy tojás sárgájából és egy dl sűrű tejfölből kevert töltelékkel, felsodorjuk, ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, és azönnal tálaljuk. követtük árkon-bokron át, alig tudtunk betelni a villámtornával, amit tiszteletünkre a fák ágai közt rendezett. Emlékszem, úgy értünk haza az előre megfőzött vasárnapi ebédhez, mint akiket kicserélitek. Annyi addig ismeretlen szépséget találtunk és annyi új örömet éltünk át egyetlen délelőttön... Miért elevenítem fel ezt?! Mert úgy tűnik, sokat hangoztatott gyermekkultuszunkból egyre inkább kiszorul a dolog érzelmi része, vagyis az, I hogy gyermekünket úgy kell hullottak, és most várták sor-l sukat. Recege hirtelen előrehajolt, és hányni kezdett, öklendez-j ve guggolt, üres gyomra hor-| padozva kínozta, savval, epé-( vei kevert nedvet öntve ki magából. A partizán egy szempillan-* 1 tás alatt rámordult, de mikori látta, miről van szó, megnyu-i godott, és ismét mozdulatla-l nul állt. Salamon ,és Szénási sápadj tan, különös módon feltartott^ karú vigyázzállásba merevedtek, és csak szemük ideges, futkosása árulta el, hogy, nem viaszfigurák. Két különböző ember, teljesen azonos, módon reagált az ismeretlen] veszélyre. Érezték, tudták,; hogy sorsuk most dől el. Bár, a közvetlen halálra nem gon-| doltak, valami bizonytalan; megsemmisülés előtti érzés, merevítette meg őket. Mintha; testetlen lények lennének, akikben csak a gondolattalan gondolatok élnek már. Kiáltás hangzott az erdőből.] és jeges félelem futott végig a kis csoporton. ^ — Da... da! — válaszolt a? fegyveres, és először mozdult J meg. A másik amint megér-’ kezett, hátulról, szó nélkül’ megmotozta őket. t — Dobre! — szólt előrelép-) ve, és intett, hogy leengedhe-f tik a kezüket. J (F oly táljuk} 0 , adjunk számukra, mi is veiül örüljünk. Mivel magyarázha tó, hogy nem mindig tudjul okosan és jól szeretni gyér mekünket? Talán azzal, hog; mi, mai szülők, összehasonlít hatatlanul rosszabb anyag viszonyok között nőttünk fel mint gyermekeink, s ezért el sősorhan arra törekszünk hogy jobb körülményeket te remtsünkszámukra. Ez alatti végletes öltöztetést, a dús ét kezést és a szinte pazarli ajándékozást értjük. Nem saj nálunk tőlük semmit, hog; ily módon a »tökéletes« szü lő képében tetszeleghessünk Fáradozásunkért és áldoza tünkért azonban a számlát i: benyújtjuk: engedelmes, moe canatlan, a tv előtt órái; csendben elüldögélő gyerme két »kívánunk cserébe«. Hol ott a gyermek életeleme < mozgás, a játék. Ö is társa: lény. Vagy boldog egy gyér mek és estére piszkos, vágj boldogtalan, és másnap is felveheti az előző napi ruhácskáját ... Erről feledkezünl meg újfajta gyermekkultuszunkban, holott saját gyerekkorunkból emlékeznünl kellene folyton felsebzett térdünkre, anyánk esti csutakolásaira. De nemcsak családi, társadalmi értelemben is vannak kaságszámba mennek. Pedig szeretnénk, ha felnőttként nem húzódnának otthonükba a gyermekeink, ha nem válnának társtalanná, ha gyakori igényük lenne a színházba járás, s a kellemes baráti ösz- szejöveteleken való részvétel. Csakhogy amit gyermekkorban nem szoknak meg, az felnőttként sem válik igényükké... De soroljuk csak tovább »gyermekkultuszunk« valós adósságait. Apróság, hogy az úttervezők kihagyják a gyermekkocsit a számításaikból, s az útpadkák magasak. Apróság, hogy az éttermekben nincs gyermekmenü és gyermekkanál, pedig talán többen járnánk gyermekes családok is étterembe ebédelni, vacsorázni. A fodrászüzletek nem vállalnak szombaton gyer- mekhajvágást, hogy a gyermekzsivaj ne zavarja a vendégeket, pedig az édesanyák szabad szombatjukon együtt ülnének a búra alatt a gyermekükkel. És az új üzletek és áruházak gondolnak-e a gyermekkocsival érkező szülőkre? Nem gondolnak! Esőben, hóban, a kipányvázott kutyák mellett, az üzlet előtt van a gyermekkocsik helye is. AZT MONDJUK, s úgy is érezzük, hogy a gyermek a szülők és egyben társadalmunk szemeíénye. Utódainkkal szemben egyre Nagyobbak a követelményeink is, de mintha elfelejtenénk, hogy nekik is akadhatnak — ha úgy tetszik — jogos követeléseik. A szüleiktől nemcsak anyagi biztonságot, hanem sok szép kirándulást; több játszóteret, több gyermekfilmet, »Hahó, öcsit« és »Tenkes kapitányát« — és például a szombati gyermekhajvágást is joggal elvárják. K. £.
