Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
A* MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA J)lándiex Cfjutue Kaposvár, Vöröstelek út 47. Tisztelt Szerkesztőség! Édesapám 1972. október 27-én meghalt. Az idén február 15-én volt a hagyatéki tárgyalás, hárman vagyunk örökösök. A tárgyaláson a közjegyző közölte velünk, hogy 6850 forint hagyatéki illetéket kell fizetnünk. Mivel siófoki munkahelyem van, én fizettem be az összeget mindhármunk nevében. Kaptam egy igazolólapot, melyet a közjegyző írt, az állt rajta, hogy/íz összeg illetékbélyegben leróva. Legnagyobb meglepetésemre július elején felszólított az illetékhivatal, hogy fejenként fizessük be a 2284 forint hagyatéki leltári illetéket. Szóltam a közjegyzőnek, hogy hiszen már kifizettem. Azt válaszolta, tévedés történhetett, ez ügyben minden rendben. Igen ám, de szeptemberben újra felszólított az illetékhivatal mindhármunkat azzal, hogy egyszázalékos kamattal együtt fizessük be a 2284 forintot. Gondoltam, hogy még biztosan az a régi tévedés áll fenn, ami miatt júliusban is felszólítottak. Tévedtem. Október 19-én már fenyegető felszólítás érkezett azzal, hogy bírói végrehajtással behajtják rajtunk azt az összeget, amit én már rég kifizettem. Testvéreimmel egyetértésben írtam egy levelet az illetékhivatalnak, hogy mikor és kinek fizettem be az összeget. Választ nem kaptam. Helyette a tanács küldött egy felszólítást november 23-án, hogy vigyem be magammal a 2284 forintot. őszintén szólva most már nagyon unom a zaklatást. Miért kellene nekünk kétszeresen fizetni? Milyen jogon hoz az illetékhivatal ilyen kellemetlen helyzetbe még a testvéreimmel szemben is, akik rám bízták a pénzüket? Kérem, közöljék levelemet az újságban, hátha akkor rádöbbennek majd az illetékesek, hogy nincs joguk fölöslegesen, értelmetlenül zaklatni az embereket. Tisztelettel: (Hard. (Jázufní. 8624 Balatonszárszó, Petőfi u. 6. űzte ff Sajnálatos körülmények között szeptember 19-én felborultam Trabant gépkocsimmal. A tetőelem, a jobb oldali sárvédő és az egyik ajtó üvege cserére szorult. A casco kárfelvétel után bizalommal fordultam a XIV. számú AFIT-hoz, régi ügyfele vagyok. Megígérték, hogy gyorsan megjavítják a kocsit. Két hetet vártam, mire beszerezték az anyagot. A lakatosmunka egy hónap alatt készült el. A festés »mindösz- sze« két hetet vett igénybe, mert munkaerőgonddal küzd az AF1T. Türelmesen mérlegeltem a helyzetet, és az egyik látogatásom alkalmával örömmel győződtem meg arról, hogy »már« átfestették a kocsit. Ezután gyakran érdeklődtem Trabantom hogyléte felöl. A beadás után két hónappal a művezető jelenlétében megállapítottuk: a fényezett kocsi összekarcolva, koszosán állt a lakatosműhely előtt. Közölték velem, hogy a hátsó fényvisszaverő prizma, az ablakmosó szívatógomb, a külső tükör — hogy csak néhány hibátlan alkatrészt említsek — időközben eltűnt a kocsiról. Megtudtam, hogy ajtóüveg »nincs raktáron« — holott egyszer már beszerezték —, és még jó pár kellék hiányzik. Tanácstalan vagyok, mert a gépkocsi nekem munkaeszköz. Kérdésem: hány hónap múlva készül el a kocsi, ki fizeti meg az eltűnt alkatrészeket és a másodszori fényezést, amihez természetesen ragaszkodom! Tisztelettel: XXIX. évfolyam, 281. szám. Szombat, 1973. december 1. Ujjongva újságoljuk; újság van az újságnál! TV JEGYZET Az iszlám az egyetemes emberi kultúra része Nyolcadszor, s utoljára hangzott fel szerda este Pic- cioninak a lassú, méltóságteljes tevekaraván hangulatát idéző zenéje. Két év kemény munkájának eredményeit sűniszter, illetve a tanács határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben a következőképpen szabályozta a bérfizetési napokat: A december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án; a december 24-én és 25-én járó béreket 21-én; a december 26-án és 27-én esedékes béreket 22-én; a 30-án és 31-én járó fizetéseket december 28-án; a január 1-én és 2-án esedékes béreket december 29-én fizetik ki. Az állami és szövetkezeti építőipar december 22-i bérfizetési napja változatlan. rítette nyolc rövid, s helyenként mégis hosszúnak tetsző részbe Folco Quilici, a nálunk már ismert olasz rendező — 1971-ben sugározta a magyar televízió Indiáról készült filmsorozatát — és forgató- csoportja. A filmet csakúgy, mint az indiai szubkontinensről szólót a televíziónak kitűnően sikerült időzítenie. Két éve, szinte a film befejezése után robbant ki a véres indiai— pakisztáni konfliktus, s most, mialatt az arab kézművesek páratlan ügyességén ámultunk, s a Korán verses prózájának árnyalt finomságaiban gyönyörködtünk, a Közel- Keleten dörögtek a fegyverek ... Mégis, a közvetlen politikai aktualitáson kívül, milyen általánosabb időszerűsége van Quilici iszlám-filmjének? Miért kellett energiát, fáradtságot és celluloidszalagot nem kímélve ilyen mélyen; behatolnia az iszlám és a muszlim gondolkodás általunk csak többnyire egzotikus külsőségeiben ismert világába? Tagadhatatlan, hogy az iszlám nemcsak egyszerűen a vallások egyike, hanem az egyén életét milyen befolyásoló életmód és sajátos kultúra is egyben. S a földön 500 millió muszlim él, akiknek bár nyelve, etnikuma, sőt társadalma is gyökeresen különbözik, mégis egyfajta közös gondolkodás irányítja napjaikat. S ezenkívül — a filmben jól látszott a törekvés — a mai, modern ember mind jobban kezdi megérteni, hogy nincs külön európai, ázsiai vagy afrikai kultúra, illetve, ha van is, szoros kölcsönhatásban állnak egymással. A kultúrák primátusának terméketlen vitája helyett egységes és mégis hallatlanul sokszínű, közös emberi kultúráról kell beszélnünk abban • a korban, amikor a televízió segítségével szobánkban megjelenhet az -egész világ. S a kultúra efféle új, egyetemes értelmezése csak úgy terebélyesedhet ki, csak úgy kaphat modern értelmet, ha közben részleteiben és mélységeiben is megismerjük a világunkat alkotó egyes civilizációkat. Ebben segített a filmsorozat, helyenkénti elvontsága, gon- dolatismétlései, s néhány, a televíziós film műfajába kevésbé illő megoldás ellenére is. Cs. T. Ez már tél A niüiilaii-loosztás és a bérfizetés rendje az év végi munkaszüneti napok előtt Mivel december 25-e és január 1-e az idén keddre esik, s a megelőző vasárnaptól csak egy munkanap Ipálasztja el, a heti pihenőnapot az általános érvényű rendelkezés értelmében a közbeeső munkanapon, vagyis hétfőn kell kiadni. A munkaidő-beosztás tehát az alábbiak szerint alakul: December 22-én és 29-én (szombaton) hétfői, 23-án és 30-án (vasárnap) szombati munkaidő-beosztás szerint kell dolgozni. 24-e és 31-e (hétfő) heti pihenőnap, december 25— 26. és január 1. munkaszüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol december 22-én vagy 29én szabad szombat ,lenne, azt 23-án, illetve 30-án kell kiadni. A munkaidő-beosztás ezeknél a vállalatoknál tehát a következő: december 22-e és 29-e (szombat) rendes munkanap, 23-a és 30-a (vasárnap) szabadnap, 24-e és elseje (hétfő) heti pihenőnap, december 25., 26. és január 1. (kedd, szerda, illetve kedd) munkaszüneti nap. A rendelkezések nem alkalmazhatók a megszakítás nélkül üzemelő vállalatoknál. A kereskedelmi, a közlekedési és a lakosság ellátását szolgáló más vállalatok működési rendjét a felügyeletet gyakorló mii4 $zhté$zm viccei meséi, de állítólag megemlegetjük Még messze jár a Mikulás, de nekem már irdatlan sok virgácsot ígértek a néhány nap alatt, amióta az utolsó oldal három szélső hasábjára száműzve gyötröm az olvasót. December 8-i ünnepi műsorunk rendezője szerint szédítem a közönséget, egy stadionra való nézőt csábítok az előadásra, pedig csak párszá- zan férnek be. A műsor meg z utána következő dínom- .Xnom gazdasági főnökei szidnak, mint a bokrot, mert véleményük szerint ezek a fertelmes jegyzetek mindenre jók, csak arra nem, hogy a műsorra nézőket, a sajtóbálra vedig vigalomra vágyó olvasókat toborozzanak. Az olvasót ezennel tisztelettel meghívom a könyvtár nagytermé- e és a Kapos szálló helyisé- A részleteket ma a ha- : oldal elf ín eVxelj 'zett lésből tudj üt mag. Kern , c sietni azokkal a jegyekkel, mert a jobb helyek hamar elkelnek. Megkerestem a színházban műterünk egyik legkedvesebb szereplőjét, Réti Erikát. Próbált, a színpadról vonszoltam le, az öltözőben is dúdolt. Ez még rendben is lenne, de aztán egymás után ötször elmesélte ugyanazt a viccet. Először jót nevettem, másodszor heherésztem, harmadszor hátrább húztam a széket, ahogy múlt az idő, minél távolabbra. Réti Erika szigorúan végigmért, s közölte, ő csak idézi a Somogyi Néplapot, mert sehol másutt, csak a Tarka sorokban esik meg, hogy egy héten ötször leadják ugyanazt a viccet. Próbáltam kiengesztelni, ami nem volt nehéz, mert a színikritikák ellenére lapunk hűséges olvasója. Kérdeztem, milyen szerepet vállalt a sajtónapi ünnepi műsorunkban? Azt mondta, ö lesz a poén. Végre azt is megérte, hogy egyszer az életben a közös jeleneteikben nem Csorba zsebeli be a nevetést. Csorba szíves-örömest átengedi a silzer néhány morzsáját, szinte rátukmálja, így aztán meg lehetett kérni az egyik vasát, környéki galeri markos ifjait, hogy estére engedjenek szabad elvonulást Csorbának, mert már megtért. Réti Erika — immáron a hagyományokhoz hűen — semmit sem árult el a sajtónapi műsorból. Valami azonban nem tetszik nekem, mert megkérdezte, hogy a színházi premierről nem írhatnánk-e még a sajtónapi műsor előtt. Lehet,. hogy abban a műsorban nagyon kiosztják az újságírókat? Ezt tényleg nem tudjuk, mert az igaz, sokat dolgoztunk, míg összehoztuk a műsort, de a színészek is összedugták a fejüket azzal, hogy ezt az előadást az újságírók is megemlegetik. Ez ellen nincs is kifogásunk. De ha a nézők az előadás után mégsem nyújtanak békejobbot: nem baj fiúk, föl a fejjel, fátylat erre a két órára, mindent megbocsltunk. Remélem, csapnivaló jós vágyóig A sikert még csak találgatom. egyet azonban biztosan állíthatok: holnap újra jelentkezem. ; ■ P. Dl Áruházi tűzvész Japánban 99 halott, száznál több sebesült Kumamoto japán városban nyolc órán át aratott a halál. Mint már jelentettük, csütörtökön, valamivel egy óra után kigyulladt a nyolcemeletes Taijo nagyáruház, és a harmadik emeleti ruházati részlegben keletkezett tűz nyolc órán át tombolt. A lángok elpusztították az áruház öt teljes emeletét és legutóbbi jelentés szerint a tűzvész következtében 99-en vesztették életüket. A könnyebben és súlyosabban megsebesültek száma pedig meghaladja a százat. Ezzel Japán újabb szomorú rekordot ért el. A mostanihoz hasonló áruházi tűz 1932-ben volt Tokióban, amikor leégett a Siro- kija nagyáruház. Akkor a tűznek tizennégy halálos és nyolcvankét sebesült áldozata volt \ japán rendőrségi statisztika ram számítja az áruházi ka tasztrófák közé a tavaly sze' temberi osakai tűzvészt, ame egy áruház bárjában tört ki, és száztizennyolc ember halálát okozta. A rendőrség első vizsgálata megállapította, hogy a nyolcemeletes nagyáruházát nem szerelték föl sem automatikus tűzjelzőkkel, sem a két év óta kötelező haboltó berendezésekkel. Az áruház személyzetét nem képezték ki arra, hogy tűz esetén mi a teendő. A vészkijáratokhoz vezető folyosókon és lépcsőkön csomagolt árul halmoztak fel. A tűz következtében — saját áramfejleszt" híján — megszűnt az áramíej- lesztés, a liftek és a mozgólépcsők leálltak és a zömében ablaktalan épületben az embereken úrrá lett pánikot csak fokozta a teljes sötétség. Szemtanúk vallomása szerint az áruházi személyzet, ahelyett, hogy segítette volna a menekülést, maga járt elől a pánikkeltésben. Legkevesebb tíz ember úgy halt meg, hogy kéts*« mesésében kiugrott az emo’ ■ 'lakok va’ame’yi'-én. A tő keletkezésekor körülbelül ezer ember tartózkodott az áruházban és közülük minden ötödik meghall*, vagy megsebesült. T# Mi A' CÖ! K| Aforizmák Ahol az ellenfelet ellenségnek tekintik, sportról nem beszélhetünk. * * * A látszatember látszatéletet él. ... Indulataid zabolázását mindig önmagadra bízd. * * * Értékes mivoltodat munkáddal bizonyíthatod. * * * Ne várj sokat az új ismeretségtől, nem érhet nagy csalódás. * * * Emlékezéseinkkel önmagunknak akarunk emlékművet állítani. * * * Az elbizakodottság a bukás egyik szálláscsináló- ja. * * */ Ha elfelejtjük, mit nem szabad elfelejtenünk, itt az öregség. Megszokta Charles Osborne 79 éves amerikai férfi több mint ötven éve egyfolytában csuklik. — 1922-ben kezdtem csuklani — mesélte. — Csuklásomra azóta 96 orvos próbált gyógyírt találni, de egy sem talált megfelelő gyógyszert. Nemrég ajánlották, hogy vessem alá magam műtétnek, de én elutasítottam. Túlságosan öreg vagyok *.aár, és mi tagadás, meg is szoktam már ezt az átkozott csuklást. Figyelmeztetés nélkül harapott A genovai bíróság ítélete alapján Pietro Audano- nak térítést kell fizetni Pierre Campanininek, amiért a kutyája megharapta. A legérdekesebb a bíróság , indoklása: »A kutya nem ugatott, nem morgott, így nem figyelmeztette Campaninit, hogy harapós. Mert ha ugatott volna, a kártérítésből nem lenne semmi...« Tartós remény Isabella Chaperd, akiről azt írták a lapok, hogy Nagy-Britannia legidősebb lakosa, 115 éves korában meghalt. Az újságírók korábban gyakran kérdezték tője, minek köszönheti • hosszú életét, mire ő rendszerint így válaszolt: — Mivel sohase mentem férjhez, valószínűleg annak, hogy nem érdekeltek a férfiak. Halála után azonban holmija között egész »köteg« házassági ajánlatot találtak, melyek az újságok »Ismerkedjünk« rovatában megjelentett hirdetésére érkeztek. Szomszédai így kommentálták az esetet: — Ügy látszik, a remény, hogy férjet fog magának találni, tartotta Chaperd kisasszonyt oly sokáig életben. Ssmgssi néplap Az IMSZIVT0 ?orr*ogv megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím :7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a tPosta.- ~ "■■■’’ '—f-hiva’'>,rn^1 é- - ..............''-'tőknél. ’i zctéfi - - '~pra 2o Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy mepvei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinca Sándor u. 4. Felelős vezető: gp^-fkps