Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

t MUNKAPROGRAM CSURGÓN rw A FEJLŐDÉS TANÚI A hét közepén útra kelt a megyei pártbizottság. Nem új­donság ez, hanem jól bevált módszer, amely a vezető testü­let munkájának része, nélkü­lözhetetlen feltétele. Ezúttal Csurgóra látogattak a megyei pártbizottság tagjai. Találkoz­tak a nagyközség politikai, ál­lami és társadalmi vezetőivel, együtt töltötték a napot az üze­mek dolgozóival, a falu lakói­val. Az effajta kapcsolatte­remtés mindig hasznos és em­lékezetes. Különösen izgalmas . volt a csurgói látogatás, hi­szen arról esett a legtöbb szó, hogy az egykori járási szék­hely életében, fejlődésében nem következett be megtorpa­nás. A vezetők jól sáfárkod­nak a rájuk bízott vagyonnal, jól élnek a lehetőségeikkel is. Már a beszámoló elején el­mondhatjuk: dicséretes ered­ményekről adtak számot a csurgóiak, hozzáértésükről és ügy buzgalmukról; arról, hogy szenvedélyesen fáradoznak a nagyközség fejlődéséért, la­kói életkörülményeinek válto­zásáért. A program a járási művelő­dési központban és egy na­gyon fontos tájékoztatóval kez­dődött. Németh Ferenc, a me­gyei pártbizottság első titkára ismertette meg a testület tag­jait a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésének megállapítá­saival. Figyelemmel és elége­detten hallgatták ezt a tájé­koztatót, hiszen — összefog­lalva — azt tükrözte, hogy a Központi Bizottság 1972 no- vémberi állásfoglalása óta az élet minden területén felgyor­sult a X. kongresszus határo­zatainak végrehajtása. Egy másik tömör és lényeg­re törő beszámolót hallgattak meg ezután a megyei pártbi­zottság tagjai. Vancsura Jó- b. ftief> a nagyközségi pártbizott- Anag titkára mindenekelőtt * megköszönte a megyei vezetés 16 fS^ffdését, gondoskodását, amely azóta sem csökkent, amióta a két járást egyesítet­ték. Ezután sokoldalú elemzést adott a község politikai, gaz­dasági és társadalmi életéről. A megyei pártbizottság tagjai kü'önösen nagy érdeklődéssel hallgatták a csurgói pártélet fejlődésének, változásának mozzanatait. A szervezeti ke­retek változtatása, a csúcsve­zetőségek létrejötte és sok más intézkedés elősegítette, hogy a kommunisták a korábbinál ha­tékonyabban tevékenykedje­nek, s minden tettükből a X. kongresszus szelleme, a hatá­rozatok megvalósítása szándé­ka tükröződjék. Megteremtet­ték a feltételeket a nagyközsé­gi pártbizottság munkájának javításához is. Hatáskörük bő­vült és egyre önállóbban, föl- készültebben irányítják a falu politikai életét. Kedvezőén ala­kult a párttagság összetétele, tökéletesítették a módszereket, javult a testületi munka, s a kommunisták felkészültek a növekvő feladatok ellátására is. A pártbizottság titkára kitért a pártélet minden apró mozza­natál a; az alapszervezetek, a pártcsoportok munkájának ér­tékelésére, a pártépítésre, fia­talok tevékenységére és a KISZ pártirányítására is. Min­den részletet szinte megemlí­teni is lehetetlen e rövid be­számoló keretében. Annyit azonban mindenképpen el­mondhatunk: a politikai mun­ka fejlődése, tökéletesedése tette lehetővé, hogy — a gon­dok és nehézségek ellenére — egyenletesebben fejlődjön to­vább a volt járási székhely. A pártbizottság titkára el­mondta, hogy a községi párt- és tanácsi vezetés különös fi­gyelmet fordított az iparfej­lesztésre, a lakosság foglalkoz­tatására. Csurgón már 3500 a foglalkoztatottak száma, s kö­zülük 2211-en az iparban, 934- en a mezőgazdaságban dolgoz­nak. Figyelemre méltó, hogy a dolgozók ötven százaléka nő, és különös figyelmet fordít a pártbizottság a nőpolitikái kér­désekre. S hogy milyen a nagy­község vonzása? A dolgozók közül 853-an vidékről, a kör­nyező falvakból járnak Csur­góra. Általában fiatal a mun­kásgárda, 60 százalékuk az el­múlt öt évben került az üze­mekbe. Nem véletlen tehát, hogy nagy gondot fordítanak a szakmunkás- és technikuskép­zésre. Nőtt a személyi jövede­lem, javultak a munkakörül­mények is. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üze­mének folyamatos rekonstruk­ciója, a Napsugár Ipari Szö- vétkezet és a sajtüzem fejlő­det újabb lehetőségeket biz­tosít. A szolgáltató ipar azon­ban még nem tudja kielégíteni az igényeket. A gazdasági előrehaladás fontos feltétele volt a mező- gazdaság fejlesztése. A Zrínyi Tsz 12 000 holdon gazdálkodik. Legfrissebb eredményük, hogy befejezték a 480 férőhelyes, évenként 9600 hízósertés kibo­csátású sertéstelep építését. Teljes üzemelése azonban csak jövőre várható. Szóba kerültek természete­sen a nagyközség gondjai is. A szállodahiány, a kollégium és napköziotthon építésének sür­gető követelménye; a tante­remhiány, az óvodai elhelye­zés gondjai, az orvósi körze­tek átszervezésének szükséges­sége, a lakásépítés és a csator­názás, és a járhatatlan föld­utak korszerűsítése. A pártve­zetés jól látja Csurgó helyze­tét; tervei, elképzelései van­nak, és természetesen igényei is, hogy saját erőforrásuk fel- használásán kívül a nagyobb és nélkülözhetetlen beruházá­sok megvalósításához kapjanak központi segítséget is. A pártbizottság tagjai tehát részletes elemzést kaptak Csur­gó fejlődéséről, gondjairól. Kérdéseiken, érdeklődésükön látszott, hogy rendkívül élén­ken foglalkoztatja őket a la­kosság ellátása. Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára összege­zésül a testület elismerését fe­jezte ki a csurgói párt- és ta­nácsi vezetés erőfeszítése lát­tán mindazért, amit a nagy­község fejlesztéséért tettek. El­mondta azt is, hogy a megyei pártbizottság megérti a gondo­kat, és ezután is megad min­den segítséget azok folyamatos megoldásához. Ezzel befejeződött a munka- program első része. S ha tar­talmilag egybevág is a kettő: más meghallgatni egy jelen­tést, és megint más a helyszí­nen meggyőződni annak való­diságáról. Az üzemlátogatás a tények megismerésén kívül személyes élményt is ad, a »rákérdezés« lehetőségét, az el­mélyülést, s az így szerzett ta­pasztalatokat is fölhasználhat­ják a testület tagjai későbbi dönéseikben, állásfoglalásaik­ban. Ezért követték ismét a jól bevált módszert: három csoportra osztva meglátogatták a Zrínyi Tsz sertéstelepét, az Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság üzemét és a Napsugár Ipa­ri Szövetkezetei. Ez a munká­sokkal, tsz-parasztokkal, szö­vetkezeti dolgozókkal és veze­tőkkel való találkozás és kö­zelség adta meg a látogatás savát-borsát. Ezernyi kérdés hangzott el, s azonkívül, hogy a vendéglátók őszintén feltár­ták gondjaikat is, éreztették a testület tagjaival, hogy hangu­latuk kiegyensúlyozott, hogy eredményeikkel elégedettek. Tartalmas, sokat mondó program volt ez. A párt me­lyei vezető testületének tag jai, a fejlődés tanúiként gyűj­töttek élményt, tapasztalatot felelősségteljes, munkájukhoz. „Ennél kevesebb soha ne legyen” w#f>: Molnár Imre. két Cseh János traktoros nyolc éve dolgozik a segesdi Üj Élet Termelőszö­vetkezetben. A szarvasmar­ha-telepen ta­láltunk rá, traktorával ép­pen indulni készült. — Szalmá­ért megyek. Amíg ilyen enyhe az idő, addig távo­labbról hord­juk, de ha megjön az iga­zi tél, akkor a telepen levő kazlakat \ bont­juk meg. ötvennégy éves. Az utób­bi nyolc évben, amióta a szö­vetkezetnél van, mindig gépen dolgo­zott. Traktoron és teherautón. Most a szarvas­marha-telepet kiszolgáló traktor egyikét vezeti. — Nagyon fájt a derekam, azért helyeztek ide, könnyebb munkára — meséli. — Itt ke­vesebbet kell dolgozni, leg­alább is ilyenkor. Nyáron vi­szont nem sokat pihenhetek, egész nap a zöldtakarmányt hordjuk az állatoknak. A múlt évről beszélgetünk, arról, hogy neki mit hozott. — Nem panaszkodhatom. Voltak dolgok, amelyek jobban sikerültek, mások kevésbé jól. Ezek szépen kiegyenlítették egymást. Én nem ismerem számszerűen a termelőszövet­kezet eredményeit, de azt hi­szem, nem rosszak. — Anyagi szempontból ez mit jelent? — Havi bért kapok, 2700 forintot. Ezt, függetlenül az eredményektől, mindig megka­pom. Év végi nyereségrészese­dést is. Tavaly én négyezer fo­rint körül kaptam, az idén többre számítok, mivel úgy érzem, hogy ez az év jobb volt a tavalyináL — Gondolom, a pénznek már van helye... — Hű! Nagyon sok— mond­ja nevetve. — Van egy lányom, és unokám is. őket is támoga­tom. Nálam laknak. Csak nem engedhetem, hogy az egyetlen lányom máshova költözzön... — Ha most valamit kéme vagy kérdezne a tsz-vezetősé- gétől, mi lenne az? — Hirtelen nem is tudom. Ők egész éven á.t mindenben segítenek, bármilyen gondom— bajom van, soha nem küldenek el. így ha valami adódik, mindig azonnal megbeszélem velük. Ha jelenleg valamilyen problémán lenne, biztos va­gyok benne, hogy most is kész­séggel segítenének. A beszélgetésbe egy fiatal­ember, Molnár Imre is bekap­csolódik. A silókazalról jött be a melegedőbe. Huszonhárom éves, két gyermekről kell gon­doskodnia. 1971-ben került a szövetkezethez, előtte a bony­hádi Zománcipari Műveknél dolgozott. — Ez az év számomra is jó volt. A háztáji jól fizetett, azt hiszem nyereségrészesedéskor sem kapok keveset. Ennél ke­vesebb soha ne legyen! Ezután a fiatalokról beszél­gettünk. Arról, hogyan segíti őket a gazdaság, milyen szóra­kozási lehetőséget biztosít a falu. — Nem tudom másutt mi a helyzet — mondja —, de ha mindenütt olyan, mint nálunk, akkor a fiatalok sehol nem pa­naszkodnak. Én például a szö­vetkezettől kaptam a lakáso­mat, ami már önmagában is nagy szó. A tsz-ben dolgozó fiataloknak külön KlSZ-szer- vezetük van. Rendszeresen rendezünk bálokat, összejöve­teleket. A tsz a sportkört is tá­mogatja. A focicsapat sajnos, »■csődbe jutott«, de a kézilab­da-szakosztály kitűnően mű­ködik. A múlt évvel az emberek ál­talában elégedettek. Amikor azt mondják, »jó év volt«, sa­ját munkájukról is nyilatkoz­nak. Hiszen az, hogy az ered­mények szebbek, mint tavaly, elsősorban az ő munkájuknak köszönhető. S már a jövő is szóba kerül. Szeretnék, ha 1974-es esztendő még gazda­gabb lenne, mint 1973.' Ez pe- dik azt hiszem — íészben tő­lük is függ. D. X, Cseh János. Minisztériumi és szakszervezeti vezetők értékelték a könnyűipar tervteljesítését j A Könnyűipari Minisztérium vezetői és az ágazathoz tartozó iparágak szakszervezeteinek főtitkárai a közelmútiban együttesen tekintették át, ho­Mottó: Mindenfajta tevé­kenység legbecsesebb, leg­értékesebb szakasza, mikor az elméletben megfogalma­zott tételeket az élet visz- szatükrözi, a gondolatok gyakorlattá válnak. A tétel. A zárt termelési rendszer a maga fegyelme­zett technológiájával nemcsak a magas szintű termelés biz­tosítéka, közvetve óhatatlanul kihat az egész üzemi szerve­zetre, megváltoztatja a terme­lést végző emberek szemléle­tét, fokozza személyes felelős­ségüket. A kölcsönhatások, az összefüggések eredménye, hogy ugrásszerűen meggyor­sul a mezőgazdasági termelés fejlődése. Táblázatok, adatok szám­tenger. A kezdetet és a befe­jezést jelző dátumok. A Ka­posvári Állami Gazdaságban október 6-án indultak el a bú­zát vető gépek, s november 3- án 1773 hektáron földben volt a mag. A kukorica betakarí­tása szeptember 15 én kezdő­dött, és november 6-án 2146 hektáron elvégeztek a munkát. (Tavaly szeptember 13-tól de­cember 7-ig tartott ugyanez a. tevékenység.) A 327 hektár cukorrépát szeptember 6-án kezdtek ---‘H-'í. s okt*uer li­án t~..................‘ n * 1' múlt m másfél hónapps’ tovább tartott a mun' Dátumok és következtetések hektár várja még az ekéket. (A napokban megjelent közlés szerint az országban félmillió hektáron hátra van még a mélyszántás.) Hozzátegyem még azt is, hogy a gazdaság történetében nem sok olyan példa található, mint a mos­tani, amikor 1241 hektárt is­tállótrágyáztak ? Kimagasló teljesítmény! A megállapítás szinte szürkének hat, eltörpül utána: az elmúlt években ilyen rövid idő alatt, ilyen minőségben és mennyi­ségben, soha nem sikerült el­végezni a gazdaságban az őszi munkával. Az ember minden változás­nál akaratlanul is keresni kezdi a miértekre a választ. Kutatni kezdi az okokat, ma­gyarázatot keres magának a jóra éppúgy, mint a rosszra. Ezeket a dátumokat, a vége­láthatatlan termőterületeket végighallgatva, újra »ízlelget­ve«, óhatatlanul kibukik a kérdés: hogy volt képes erre a gazdaság, milyen mozgató ru­gók húzódnak meg a háttér­ben? Ú;já,ZÜleíé'. A kima­tz’issítmenyek első szá- , . , _ I mú feltétele a megfelelő fel­3034 hektárra kiszórtak a mu | készültség. 1973 a gazdaság lágyat, és elvégezték az őszi! műszaki helyzetében egy új »elyszántást; mindössze 98 szakasz kezdetét jelenti. Ti­zenötmillió forint értékben vásároltak az idén nagy tel­jesítményű gépeket, géprend­szereket; ebből hárommillió forint értéket képviselnek a cukorrépa- és a szálas takar­mányt betakarító gépek, a többi a szekszárdi kukorica­termelési zárt rendszer nagy teljesítményű munkaeszköze. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a szántóföldön soha nem tapasztalt teljesítménnyel üze­melő géprendszerekhez ebben az évben csatlakozott a mo­dern szárítóberendezés, ahol a gazdaság 1633 vagon saját, idei termésű kukoricát szárított, és ezen túl még futotta erejéből arra is, hogy a társgazdasá­goknak 338 vagon kukoricát betakarítsanak, a termelőszö­vetkezeteknek és ugyancsak a társgazdaságoknak 449 va­gon kukoricát szárítsanak meg. Ez a műszaki helyzet döntő feltétele annak, hogy kinn a földeken valóban a szigorú technológiai előírások­nak megfelelően üzemelhes­senek a gépek. Igen, a gazdaság gépi felké­szültségiben új helyzet te­remtődött. Am a gép önma­gában holt tárgy, teremtővé, erővé csak az alkotó ember kezével válhat. És ezek a gé­pek többet, mást kívántak 'az embertől. A közelmúltban le­zajlott beszámoló taggyűlése­ken nem egy kétkezi dolgozó elmondta: a gépi felszereltség szinte törvényszerűen kihatott színvonalának növekedése a munkafegyelem javulására, az emberek egymáshoz való viszonyára. Egyaránt nőtt a személyes és az egymás mun­kájáért érzett felelősség. Ezek­hez a spontán elhangzott vé­leményekhez hozzá kívánko­zik egy morédat a gazdaság párt-végrehajtóbizottságának beszámolójából: »Nyugodtáb- ban irányítanak a termelést végrehajtó vezetők, nyugod- tabban, jó kedvvel dolgoznak az emberek.« A termelés korszerű gép­rendszerei így^ hatottak a fel­adatokat végző emberekre. Gondoskodás. A kor­szerű munkaeszköz többet kí­ván az embertől — és ők szí­vesen, szinte lehetetlent nem ismerve többet adtak. De nemcsak a gép ösztönözte őket erre, hanem más is, amit úgy szoktunk fogalmazni: fo­kozott törődés. A munka- és életkörülmények javítására ebben az évben megkülönböz­tetett gondot fordított a gaz­daság. Talán itt kell legin­kább keresni az őszi nagy fel­adatok sikeres elvégzésének emberi oldalát. A teljesség igénye nélkül érdemes felsorolni néhány pél­dát arról, hogy mit is jelen­tett itt a szociális helyzet ja­vulása. Két kis autóbuszt vá­sároltak a kukorica-ágazatban dolgozók munkába- és haza- szállítására. (Még továbbiakra is szükségük van a géprend­szerek megfelelő üzemelteté­séhez. (Huszonegy szolgálati lakás teljes felújítását végez­ték el, és ezzel egyetlen föl­des szolgálati lakás sincs már a gazdaságban. Fölmérték a nagy családos és az egyedül­álló nők helyzetét, s támo­gatják őket; segítettek a gye­rekek beiskolázásánál, a pá­lyaválasztásnál. A megyében épülő kollégiumban két férő­helyet igényeltek. Tizenegy dolgozó kapott 40—40 ezer fo­rintot kislakásépítéshez támo­gatásként; a tátomi fiatalok­nak KISZ-klubot létesítettek — és hosszú-hosszú még a sor... Az ember, a róla való gon­doskodás, és egy új termelési rendszer. Ez a három tényező és a köztük levő szoros köl­csönhatás húzódik meg a ki­magasló teljesítmények mö­gött. Az élet igazolta az elmélet­ben megfogalmazott tétel igazságát. Vörös Márta gyan teljesíti az ágazat a ne­gyedik ötéves terv célkitűzé­seit, s milyen fejlődés várható a tervidőszak végéig. 1974-ben az ágazat termelé­sének 9—10 százalékos növelé­sét tervezik. Ez összességében biztosítja a jelzett belkereske­delmi igények kielégítését, fi­gyelembe véve a ruházati kis­kereskedelmi forgalom terve­zett 6—7 százalékos, a bútor­kereskedelem várható 11—14 százalékos forgalomnövekedé­sét. Kiemelt feladatnak tekin­tik a csecsemő- és gyermek- ruha-ellátás javítását. Az ágazat exportja a jövő évben is dinamikusan nő; a szocialista kivitel 5—6, a tőkés export 19—20 százalékos nö­vekedésével számolnak. A rekonstrukciók a koráb­ban megjelölt ütemben folyta­tódnak, több lesz az egyedi nagyberuházás. Megkezdődik Kiskunhalason egy új kötött­árugyár építése, folytatódik a dunaújvárosi hullámpapír- gyártó vertikum beruházása és, a bőrgyártás fejlesztése. A megbeszélés részvevői egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a legfőbb gaz­daságpolitikai cél a termelés hatékonyságának növelése, és ezt kell segíteni a munkaver- seny-mozgalmaknak. Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter kérte a szakszer­vezetek segítségét a legered­ményesebb üzem- és munka- szervezési módszerek elterjesz­téséhez, s tájékoztatta a szak­szervezeték főtitkár"az ötö­dik ötéves terv ágazat: hón­apéi óinak kidolgozásáról la. Somogyi Néplap] 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents