Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-23 / 300. szám
Ünnepel a Tóth Lajos brigád Az óriáskompresszorok tudói A régieket emlegetik. Hogy ki hová került. Sokan a termelés, de inkább az irányítás más területeire. Akadtak olyanok is — négyen —, akik más vállalathoz mentek. »Amikor itthagyták bennünket, valóban hiányozták. De már nem vennénk őket vissza.« Azok közül, akik tizenöt éve együtt nézegették, egy kicsit sután, egy kicsit megilletődötten, s egy kicsit félénken a nagy forgókerekes kompresszorokat, már csak ketten maradtak. De nyolcán vannak, akik jó egy évtizede dolgoznak együtt. Ünnepel a brigád. Megalakulásának 15. évfordulóját. S beszélgetésük sűrű szálú szövetéből újra és újra csak a munka bomlik ki. A tanulóidők, a mindennapok és a teljes embert kívánó rekonstrukció időszaka. — Elhasználódtak a berendezések, berozsdásodtak a csövek, megöregedett, cserére várt a villanyhálózat — mondja az egyik brigádalapító, Járfás József főgépész. — S akkor bizony sokszor még a huszonnégy óra is kevésnek bizonyult. Szétvágni, leszedni a csöveket, de úgy, hogy a szomszéd tárolókban azért folyamatosan tudják hűteni az árut. Ammóniaszagtól terhes levegőben, nagyobb gázömlés veszélyének szüntelenül kitéve. Amikor ketten is bementünk, kiküld- tem a társam, hogy legalább rá ne kelljen figyelni. Aztán a külső szerelők munkája. Nem volt közömbös, mit hagynak ott nekünk, hiszen a mi munkánkat szaporítják. Állandóan figyeltük a munkájukat, mondhatnánk: ott lógtunk a nyakukon. Húsz kilométer hosszú csőhálózatot szereltünk le, s került a helyére új. — Az ember évek hosszú ‘során át szinte eggyé válik a géppel — vallja a brigádve- zető, Keczeli József. — Amikor csendesen, egyenletesen duruzsolnak a kompresszorok, egymás szavát csak hangosabban értjük, de nyugodtak vagyunk, mert jól mennek a dolgok. Ha azonban csörömpöl a gép, akkor baj van: szaladni, igyekezni kell. Annyira vérünkké vált már, hogy beszélgetés közben is meghalljuk a terem másik végében íölhangzó kopogást is. A múltkor is beszélgetek a savazóval. Észrevehette, hogy az eszem másra váltott, mert megszólalt: — Mire figyel? — Pszt! — intettem. — Mindjárt jön a víz... S valóban, egy perc múlva megindult a vízfolyás. — Honnan tudta? — kérdezi a savazó. — Nézze — mondom, nekem mindegy, hogy mit csinálok, ülök, állok vagy dülleszkedek, a fülem, mint a nyúlé, mindig a gépre figyel. Egy zörrenés, és ugrik a hűtőgépszerelő. Munkája az állandó készenlét. Nincs éjszaka, hétvége, ünnep, karácsony: a kompresszoroknak mindig mennie kell, a hűtőtárolókban gyűlik a töméntelen húskészítmény, s egyéb vágott áru. Ott, a csövekben az ammóniák mindig cir- kulál. S a kockázat óriási. A szállítók pontosan, előre rögzített időpontban jelentkeznek, s addig az árunak megfelelően előkészítve (lehűtve) kell a tárolókban sorakoznia. Ezért aztán nagyon megnézik, hogy kiből válhat jó hűtőgépszerelő. A frissen munkába állónak két évet kell eltöltenie a gépek között, amíg leteheti a hűtő- gépész-vizsgát. — Két év alatt jól megismerjük egymást; addig elválik, hogy közibénk való-e — mondják. Dísztáviratot kézbesít a posta. A hajdani brigádtárs, Richter Sándor, aki most Budapesten tanul, köszönti a régi közösség tagjait. S ekkor egy kérdés feszül bennem hirtelen: — Mi hát az a kötőanyag, ami ezt a brigádot oly sok éven keresztül, az egykori Hűtőipari Vállalat többszörös »házassága«, a rengeteg munkát, erőfeszítést követelő, izzasztó napok után ilyen szilárdan összetartotta? Mert bizony a teljes embert kívánó tevékenység mellett ez a munka nem kapta meg azt a rangot, amit másfélék — sokszor könyebbek is — oly természetesen és egyszerűen megszereztek maguknak. A Tóth Lajos brigádban dolgozó hűtőgépszerelők csak betanított munkások, mert ilyen szakma mint az övék, egyszerűen nincs. Noha munkájuk minden csín- ját-bínját ismerik, s a gyönyörű, világos gépteremnek szinte nincs egy négyzetcen- timéternyi helye sem, amely ne a megkívánt ammóniacirkuláció szolgálatában állna, mégis, a hűtőgépszerelők szakmája nem szakma a szó klasszikus értelmében. Mi tartja hát össze ilyen szorosan ezt a brigádot? A Válasz egyszerű: ezek az emberek komolyan veszik — és mindig is komolyan vették azt, amit csinálnak. Szorosan vett munkájukon kívül bizonyíték erre az a temérdek társadalmi munka is, amit végeznek. Szinte minden brigádtagnak van még társadalmi és politikai megbízatása: népi ellenőrök, döntőbizottsági tagok stb. Szoros kapcsolatot építettek ki a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel, ahol segítenek, amit tudnak. Hisznek abban, amit tesznek. S ha az ember tényleg hisz munkája értelmében, akkor nyugodtan ülhet az ünnepi asztal mellé 15 év után. Cs. T. MAI KOMMENTÁRUNK Biztonságos gazdálkodás A fejlesztési alap és a költségvetés egyensúlya 1974-ben is biztosított — állapította meg a megyei tanács legutóbbi ülése, mely a jövő év ösz- szesített költségvetéséről tárgyalt. Sokirányú, elmélyült elemző m/unka után jutott el e megfogalmazásig a testület, illetve az előkészítést végző pénzügyi, valamint tervosztály. A munka során sokfelé kellett figyelniük. Mindenekelőtt arra, hogyan alakul a tanácsok bevétele, mennyivel lesz nagyobb a befizetett adók és illetékek összege, mire lehet számítani a vállalatok és szövetkezetek befizetéseinek növekedéséből, mennyivel nö az eszközlekötési járulék ősz- szege. De — összhangban társadalompolitikai célkitűzéseinkkel — a tanácsok kiadásai is emelkednek, összesen 11,6 százalékkal. Ez elsősorban a gazdasági és kulturális ágazatot érinti, ami a városiasodással és az idegenforgalom növekedésével függ ösz- sze. Magasabb összeget igényel a szociális és egészségügyi feladatok megoldása is: jövőre elsősorban a járóbeteg-ellátást kell javítani, és — népesedéspolitikai céljainknak megfelelően — újabb bölcsődei és óvodai helyeket kialakítani. A tervek szerint 140 csecsemő elhelyezését oldják meg tanácsaink. De az öregekről is fokozottabban gondoskodni kell: 80 idős, egyedülálló ember elhelyezésére nyílik lehetőség jövőre a szociális otthonokban, továbbá négy napközit hoznak létre a magányos öregeknek. Az oktatás helyzetének javítására hozott központi intézkedések végrehajtásához is több pénzre van szükség. Hiszen 625 napközis óvodai hely létesül, négy iskola épül, ösz- szesen 44 tanteremmel lesz több, mint az idén. De szaporodnak az általános iskolai napközi otthonos csoportok és nö a tanulószobák, a menzák befogadóképessége is. Mindezek m,ellett nagyobb figyelmet kell fordítani a meglévő intézmények ellátásának javítására. Feladat, igény bőven van megyeszerte. A megyei tanács az egyes ellátási szintek mérsékelt, de fokozatos emelkedésével számol. Ehhez elsősorban jó tervkészítésre van szükség a községi tanácsoknál és arra, hogy mindenütt nagyobb gondot fordítsanak a saját bevételekben rejlő további lehetőségek feltárásár •. Azt is figyelembe kell venniük, hogy a biztonságos gazdálkodás elképzelhetetlen tartalékképzés nélkül. A tanácsok fontos feladata a, beruházások ütemének gyorsítása, a befejezetlen építkezések számának csökkentése. Gazdasági tennivalóik középpontjában továbbra is a lakások, a járulékos és kapcsolódó építkezések meggyorsítása és az iskola-, napköziotthon- és kollégiumépítési program megvalósítása áll. Végül fontos feladat a nem tanácsi szervekkel való kapcsolat javítása, az együttműködés kiszélesítése, ami egyik legfőbb biztosítéka a tervezett fejlesztések megfelelő ütemű végrehajtásának, a jövő évi biztonságos gazdálkodásnak, végső soron a területi fejlesztési politika megvalósításának. P. L. Tanácskozott a KISZÖV küldöttközgyűlése Meg kell szervezni ellenőrzést A tizenkettedik találkozó Becsülik, tisztelik a munkásőröket — Most találkozunk a tizenkettedik alkalommal. Vállalatunknál elismerik, becsülik és tisztelik a munkásőröket. Azért, mert nemcsak önként vállalt pártfeladatuk teljesítésében, hanem a termelési feladatok végrehajtásában is példát mutatnak — mondotta Bene Nándor, a VBKM Kaposvári Villamos- sági Gyára pártbizottságának a titkára. Ez a megbecsülés jutott kifejezésre abban is, hogy a találkozón megjelent Szerecz László igazgató, Zollai András főmérnök, Saláta Andor szb-titkár, a munkásőrség képviseletében pedig Vass Gyula megyei parancsnokhelyettes és Pete Károly városi parancsnok. Szerecz László igazgató is elismerően szólt a munkásőrök helytállásáról, s jutalmat nyújtott át nekik, köztük Magyar Józsefnek, Bokor Pálnak, Molnár Gyulának, Szondi Istvánnak, Faj- csi Térésnek, Bene Nándornak. — örülünk annak, hogy a gazdasági vezetés is úgy értékeli, hogy a munkásőrök pártmegbízatásukat és gazdasági feladataikat is példásan látják el. Hasznosak ezek a közvetlen, baráti találkozók, ahol a munkásőrök, a párt és a gazdasági vezetők még közelebb kerülnek egymáshoz — így köszöntötte a találkozó résztvevőit Vass Gyula, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese. Valóban jók, hasznosak és követésre méltóak ezek a találkozók. Ezt mondotta el a baráti beszélgetés közben Bék Lajos, Miszner Gyula, Varga István, és az volt a véleménye a többieknek is. A villamossági gyár párt- alapszervezeteiben — éppúgy, mint a többi üzem, intézmény, tsz, állami ság pártalapszervezeteiben nem mulasztják el, hogy értékeljék: teljesítették-e önként vállalt pártmegbízatásukat a munkásőrök A VBKM példát mutat: már tizenkettedik éve szakítanak arra időt is a párt- gazdasági, és társadalmi vezetők, hogy közvetlen, baráti beszélgetésen találkozzanak a termelésben is példát mutató munkásőrökkel. Sz. L. Tegnap délelőtt kilenc órakor Somogy megye ipari szövetkezeteinek képviselői gyűltek össze az év utolsó küldöttközgyűlésére. Napirenden volt többek között az év gazdasági eredményeinek ismertetése, tájékoztató a belső ellenőrzés működéséről készített felmérésről, illetve a jövő évi költségvetési előirányzatok megtárgyalása. Biczó Péter, a KISZÖV elnöke bevezetőjében elmondta: az új gazdaságirányítási rendszer eltelt öt évében már bebizonyosodott, hogy a szövetkezetek élni tudnak a nagyobb önállósággal, és ez az eredményekben is megmutatkozik. Az gazda- ipari „ szövetkezetek országos tanácsának november 7-én tartott ülése foglalkozott a tízéves fejlesztési és rekonstrukciós programmal. Ennek fontos célkitűzése, hogy az ipari szövetkezetek az évtized végéig korszerű kis- vagy középüzemekké fejlődjenek, az állami nagyipar hatékony kiegészítői legyenek. Az utóbbi két és fél év alatt máris sokat tettek ennek érdekében a szövetkezetek: a termelést összeÜzembe helyezték az 58. fénysorompót (Tudósítónktól.) A napokban adták át a bá- taszéki vonalon lévő sorompó nélküli vasúti átjáróban a MÁV Pécsi Igazgatósága által üzembe helyezett legújabb fénysorompót. Ezzel az igazgatóság területén az ilyen korszerű berendezések száma ötvennyolcra emelkedett. Az új önműködő fénysorompó 600 ezer forintba került. Ebben az évben tíz fénysorompót helyeztek üzembe a pécsi igazgatóság területén, többek között a BCM térségében, Siófokon, Balatonföldvá ron és Balatonlellén is. További négy berendezés készül el még az év végéig a balatoni vonalon. Ebben az évben 50 millió forintot fordított a MÁV Pécsi Igazgatósága a közlekedés biztonságát növelő, korszerű távközlő és biztosító berendezések létesítésére. Az év eleién helyezték üzembe a BCM vasúti csatlakozásának végleges biztosító berendezését. Ezt követően adták át Balaton- fenyvas és Zalakomár állomáson az Integra-Dominó biztosító berendezést, illetve Fonyód—Balatonfenyves között ■’z önműködő térközbiztosítót, ""zz?! egy időben befejezték s vonalkábelezést is. Befejezés előtt áll a somogyszobi állomáson a pécsi igazgatóság legnagyobb Integra—Dinamo biztositó berendezésének a szerelése, és a Somogyszob—Böhönye közötti vonalon két újabb fénysorompó építése. Folytatódik a nagy forgalmú balatoni vonal fölszerelése korszerű eszközökkel. Bala- tonfenyves és Balatonszent- györgy között térbiztosító berendezéseket szerelnek, fénysorompókat építenek az igazgatóság szakemberei. Ezek a munkák a következő években Zalakomár állomásnál fejeződnek be. így az egész balatoni vonalon modern eszközök segítik a biztonságos vasúti közlekedést. i sen 30 százalékkal növelték, és 3,4 milliárd forint értékű volt a népgazdasági beruházásuk. A gyors fejlődés a jelenlegi kereteket is feszíti: ezért vált szükségessé, hogy a nagyobb ipari szövetkezetek minél hamarabb építsék ki végleges telephelyűket. 1971—73 között a rekonstrukciós beruházások értéke 19 milliárd forint volt, s ez 150 ezer négyzetméternyi hasznos terület megteremtését jelenti. A Somogy megyei KISZÖV- höz tartozó szövetkezetek jó gazdálkodását elismeri az OKISZ is; ennek tudható be, hogy az ott kezelt szövetkezeti alapokból a legmagasabb összegű támogatást megyénk kapta. Az 1973. évi gazdasági eredményeket Erdei Istvánná, a KISZÖV közgazdasági és pénzügyi osztályának vezetője ismertette a küldöttekkel. A termelés megyei szinten mintegy 14 százalékkal nőtt, az átlaglétszám három százalékkal. Nagyon szép a nyereségük ebben az évben: 19 százalékkal lesz több, mint 1972-ben volt. Amíg országos szinten azt jelzik a számok, hogy az élőmunka termelékenysége tovább emelkedett (a várható 11 százalékos termeléstöbblet gyakorlatilag teljes egészében innen ered), addig Somogy megyében a létszámemelkedés miatt n többlettermelésnek csak mintegy 76,4 százalékát valósították meg a szövetkezetek a termelékenység növelésével. Tovább szélesedett a lakosság részére végzett szolgáltatások mennyisége. Az elektromos háztartási gépek javítása körülbelül 50 százalékkal, a gépkocsik és motorkerékpárok javításával végzett munka 15 százalékkal lesz több, mint a múlt évben. A Somogy megyei ipari szövetkezetek ez évi 700 millió forintos termelésében a \ lakossági szolgáltatások értéke 54 millió forint. A IV. ötéves terv még hátralevő éveiben az eddigieknél gyorsabb ütemben fejlesztik a lakossági szolgáltatást. Az 1974-re előirányzott növekedés \-—6 százalékos. Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek a szolgáltatások fejlesztésére új, korszerű kapacitásokat hozLak létre, terveik elkészítésénél számolniuk kell ezzel. Sokat foglalkoztak a küldöttközgyűlés részvevői a belső ellenőrzéssel. A helyz pillanatnyilag az, hogy éppen o tulajdonosi ellenőrzés hiányzik szinte teljesen a szövetkezeteknél. Pedig e tevékenység megszervezését jogszabály teszi kötelezővé, és végrehajtása érdekében részletes útmutatók is készültek. A szövetség keretében rendszeres továbbképzés folyik, s ennek elsősorban az a célja, hogy a szövetkezetek vezető dolgozóit az ellenőrzési munkával, annak feladataival és módszereivel megismertessék. A KISZÖV keretében működő revizori iroda munkáját is gyakorlatilag csali a nagyobb szövetkezetek igénylik. Több vezető nem tekinti az ellenőrzést az irányító tevékenység szerves részének, s nem biztosítja, hogy az ellenőrzés minden szerve és formája hatékony rendszerré szerveződjön. Radnóti László, a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az ipari szövetkezetek érdekképviseleti szervei magyarázat nélkül hagyták azokat az okokat, amelyeknek' alapján a március 8-i bérrendezések az ipari szövetkezeteket nem érintették. A magyarázat elmaradása pedig éreztette a hatását a munkahelyi légkörben is. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban kiemelte, hogy szükség volna a következő években olyan szövetkezetek létrehozására, amelyek csak ezzel foglalkoznának. Így a többi szövetkezet profilja is tisztábbá válna. M. A. Somogyi Néplop