Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

Tíz évszázad halászata A múltban búvárMva Egyre inkább az a meg­győződés alakult ki bennem Reöthy Ferenc balatonszeme- si lakásán, hogy egy képzelet­beli vérkeringés áramába ke­rültem. A házigazda ebben él már évek óta. Az ország kü­lönböző pontjaira szállítják vérfrissességű gondolatait a le­velek. S gyakori vendég á postás ebben a házban is. Halkra hangolt, tiszta kék szemű ember Reöthy Ferenc. Nevével a Dunántúli Napló hasábjain ismerkedtem meg: ... A legmagasabb díjat Reöthy Ferenc kapta Balaton- szemes és Balatonőszöd föld­rajzi nevei című pályamunká­jával. A Pécsi Akadémiai Bi­zottság székházában nyújtotta át a tudományos pályázat dí­jait dr. Bihari Ottó akadémi­kus, a PAB elnöke, s kifejez­te: örvendetes, hogy tudomá­nyos intézettől függetlenül, önálló munkálkodás alapján készítette müvét, jelentős ered­ményt kiérdemelve-". Reöthy Ferenc magyar—tör­ténelem szakos általános is­kolai tanárnak nem ez volt az első pályadíja. Megyén belül jól ismerik nevét s munkáit egy-egy tudományág összefo­gói. Itt ülünk a dolgozószobájá­ban. Zephir hősugárzó kályha ontja a meleget. Az ablakon át katonás rendben felsorako­zott szőlőtőkékre látni. Nyu­galom, harmónia. Könyvek. Régóta hiszek a módosított mondásban: »Mutasd meg a könyvtárad, megmondom ki vagy!« A Magyar Nyelvőr példá­nyai, az Értelmező Kéziszótár, enciklopédiák, Magyarország helységnévtára, Szép versek. Lenin-művek, Balatonról szóló szakmunkák — ezek alkotják a házigazda könyvtárának ge­rincét. Bensőnket bizseregtető pá- lii(iát tplt. — Hogyan kezdődött? orr-n Kezdjük legkorábbról. Huszton születtem. Az első igazi élmények Debrecenhez kötnek. Ott egyszer egy térké­pet olyan sikeresen rajzoltam meg, hogy Pestre vittek. Meg­ismerkedtem Veres Péterrel, Ortutay Gyulával, Erdei Fe­renccel. Váci Mihály jópajtá­som volt, még mint gyerek, ő is. Nagy falukutató utakat tet­tünk, egész Szabolcsot bejár­va. Akkor plántálódhatott be­lém a vágy az effajta munka iránt. Pedagógusként elkerül­ve Nyíregyházáról, falvakban éltem. S egyszer csak Kőrös­hegyre vetődtem... — Ez volt a fordulópont életében? — Igen. Az egyik gyerek be­hozott egy 1650-től vezetett, korabeli krónikát. Ez indított el engeih. Zoltán Jenő kollé­gámmal kétszáz oldalas ta­nulmányt írtunk, s beadtuk a megyei falukrónika-pályázatra, ahol sikeresen szerepeltünk. 1958-ban kerültem Szemesre. — Mikor dolgozik? Iskolai munkája eléggé lefoglalhat­ja... — Van egy szabadnapom. Ezenkívül mindig, ha tehetem. Három gyermeket neveltünk fel Idával, a feleségemmel. Kellett a pénz ruházkodásra, meg erre a házra. Nyaranta még most is munkát vállalok üdülőkben. A szenvedélyem­nek ősztől tavaszig hódolok. A forrásmunkák beszerzése sok­szor elég nehéz. Kapcsolatban áll seregnyi könyvtárral, antikváriumokkal, a megyei levéltárral. — Izgalmas dolog a kutatás. Oda kell figyelni a nevekre, ^tkokat árulnak el. A Baráto­ki dűlőről kiderült, hogy ko­lostor volt ott valaha. Szinte sajnálom, hogy kér­déseket kell föltennem. Nem merülhetünk le egy-egy téma mély vizébe. — Kiktől kap segítséget munkájához? — Említhetem dr. Kanyar Józsefet, Kellner Bernátot, a megyei könyvtár igazgatóját, Záhonyi Ferenc szakírót, vagy Benedek Ferenc helybeli nyu­galmazott főhalászmestert. Hosszú a sor ... — Tervei? — A közeli befejezéssel ke­csegtető A halászati, részvény- társaság története című mun­kám. Ez az elmúlt tíz évszá­zad halászati módjaira, histó­riájára is visszapillant. Elek László, a siófoki halgazdasági főagronómus nagy segítséget ad. — S a távolabbiak? — Kétezer szavat már gyűj­töttem a halászszótárhoz. A Pécsi Akadémiai Bizottság pá­lyázatára beadott munkámhoz annak idején csatoltam 724 ba­latoni halászóhely térképét, feldolgozását. Izgat a téma: fo- nyódi, hévízi, gyenesdiási ha­lászok az adatközlőim. Publikációi szaporodnak. A Somogyi séták című kötet kőröshegyi fejezetét ő írta. A Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár Somogyi Bibliográ­fiák sorozatában kiadta egy munkáját. S tennivaló, búvár- kodnivaló van még bőven ... Iskolai zsivaj, gyümölcsfa­ültetés, szőlőművelés, köny­vek. Ez az ő világa. Értelmes, szép emberi életet él. Leskó László ff # KAPOSVÁR MŰVÉSZETI DÍJASAI A szocialista brigádok művelődése Csorba István Jászai-díjas. Lajos Géza Amennyire népszerű, sze­li rétik az embe- É rek, annyira |s. szereti ő is a m megyét, a ka­ils posvári embe­reket. Elmond­ta, hogy nem­csak a színhá­zi sikerek lelkes közönségének tartozik ezzel a barátsággal, hanem tulajdonképpen min­denkinek, mert ő Kaposváron nem Csorba István, hanem Csorba Pista. 1922-ben Budapesten szüle­tett. Az Országos Színész­egyesületi Iskolában végzett. Ami utána következett, azt a látszatot keltheti, hogy kapos­vári. 1958-ban került először Kaposvárra, négy évig dolgo­zott itt egyfolytában, majd a Fővárosi Operettszínházban játszott. 1969-ben visszajött Kaposvárra. A kaposvári közönség — első jelentős szerepében — prózai darabban láthatta. Gor­kij Revizorában alakított si­keresen egy figurát. Azután 3ródy Tanítónőjében a Főúr következett, Háryban Marci bácsit énekelte, s ennek em­lékét egy Kodály-dedikáció és emléksor is őrzi. — A Ketten Párizsban Csa­vargója is a szívemhez nőtt, és nagyon szerettem a tavalyi sikerdarabot, a Cigányprímást. — A rádió? — Már színiiskolás korom­ban elhatároztam, hogy saját számokkal lépek föl. 1969-ben szerepeltem először a rádióka­baréban, sajnos nincs rá elég időm. Dánffy Sándor Móricz Űri muri Csörgheö Csurijaként, jelentős bemu­tatkozó sze­repben hívta föl magára a figyelmet hat évvel, ezelőtt á kaposvári színházban. Azóta számos szín­házi élmény, sikerült alakítás fűződik a nevéhez. 1932-ben Debrecenben született. Itt lá­tott először színházat, s az él­mények hatására beiratkozott a színház stúdiójába. 1957-ben már a békéscsabai színházpla­kátok hirdetik a nevét. Eger. Kecskemét és újra Békéscsa­ba színészi működésének állo­másai, s a békéscsabai hat év után a kaposvári hat év áll. — A iaínész sose tudja iga­zán, hogy hol fog játszani jö­vőre, de úgy érzem, marasz­talni fog az elismerés. Hadd tegyem hozzá, úgy vélem, ez­zel a művészeti díjjal szemé­lyemen keresztül a színházi munkát is értékelik Kaposvá­ron. A Csörgheö Csűri óta pró­zai és zenés darabokban egy­aránt kapott megbízatást, kis is nagy szerepeket egyforma lelkiismeretességgel igyeke­zett megformálni. — Debrecen egészséges lo­kálpatriotizmusát hagytam magam mögött. Kaposváron is szeretik az emberek a vá­rosukat, a színházat is, ez a hasonlóság teremtett számom­ra új otthont itt. — A színész feladata? Este héttől tizenegyig igyekezzen te­hetsége legjavát adni. Fehéivári József Hány éve is annak, hogy a kaposvári hon­védzenekar­ban szárnykür­tösként fújta az indulókat? a fss&gapr Harminchat esztendeje — ' forgatja a fe­jében Fehérvári József, a ka­posvári zeneiskola tanára. 1921-ben Nagyberkiben szü­letett, s gyermekkorában a megyeszékhelyre került. A honvédzenekar után a rend­őrzenekarban játszott. Nem alakult nélküle kaposvári ze­nekar, így került az 1955-ben megnyíló Csiky Gergely Szín­ház zenekarába is elsőtrombi­tásként és zenekari felügyelő­ként. — Életem legboldogabb, legszebb szakasza ez az idő — mondja. Ga'‘cz János Jó hírt kaptunk a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központtól: tanácsadó és tájé­koztató szolgálat segíti a ka­posvári, illetve a megyei szo­cialista brigádokat. Gyakori téma a sajtó hasáb­jain is a szocialista brigádok kulturális vállalása, illetve a vállaltak teljesítése. Tudjuk, könnyebb vállalni, mint telje­síteni... Talán sok esetben nem s a brigádokon, annak tagja­in múlott és múlik, hogy az év végi »mérleg« kevesebbet mu­tat a kitűzőéinél, az elképzelt eredménynél. Nem segítették őket eléggé és elegen abban, hogy terveik valóra is válja- 'ík. A feladat tehát ma mór 'm az, hogy meggyőzzük a 'gídókat a művelődés, a kö- >s tanulás és szórakozás fon- 'ságáról, az együvé tartozás •en úton történő elmélyítésé- il, hanem azon kell iparkod­ni, hogy a közművelődési in- ! ázményekkel az eddiginél még szorosabb kapcsolatot teremt­senek. S jó, ha az intézmények közelednek a gyárakhoz. szervezte a tanácsadó és tá­jékoztató szolgálatot, mely rendszeresen tájékoztatja a szocialista brigádokat azokról a legfontosabb kulturális ese­ményekről, amelyekről, jó, ha tudnak. Mit játszanak a mo­zikban, a könyvtárban milyen irodalmi estre készülnek, mi­lyen új könyvek jelentek meg? — stb. A tanácsadás ab­ban nyilvánul meg, hogy bármilyen témájú kérdésre, legyen az akár munkajogi, szakemberek bevonásával fe­leletet kapnak az érdeklődők. Levélben, telefonon fogadják és várják a szocialista brigá­dok, a brigádtagok kérdéseit, s a szolgálat azon igyekszik, hogy mielőbb — ha lehet nyomban feleletet adjon. A művelődési központ elha­tározását üdvözöljük, s hozzá­tesszük: a szolgálat akkor éri el célját, ha a brigádok él­nek az adott lehetőséggel, föl­használják fontos értesülései­ket a kulturális tervek végre­hajtásához, * növelik a tudá­Wm Tataházán született 1940- ben. Az él­ményteli gyer­mekkor So­mogybán, Ka­posváron kitö­rölhetetlen, nyomokat ha­gyott benne. 1966-ban a gépipari techni­kumban fejezte be tanulmá­nyait. 1954 óta táncol. A KISZÖV iparitanuló-tánc- együttesében ismerkedett meg azzal a különös világgal, ame­lyet csak eltáncolni lehet. A baráti kör befolyására kezdett el táncolni, s végül magával a tánccal kötött örökre szóló (barátságot. 1956-ban a Somogy megyei Népi Együttessel részt vesz a dunántúli körúton. 1957-ben 1933-ban Debrecenben született. Bu­dapesten az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Le­V nin-intézeté- M jÉÍÉí ben végzett ■6 w*1 '■ Orosz tanáro­kat, fordítókat, filozófusokat képeztek itt, sokan lettek új­ságírók. Lajos Géza 1957 őszén ke­rült Kaposvárra. Ipari rovat­ban, kulturális területen dol­gozott, majd a belpolitikai ro­vathoz került, jelenleg ennek vezetője. Az egyetemen volt egy Karinthy-körük, tagjai a hu­mort művelték. Mindenki ál­néven írt. Lajos Géza a »Reál Istvánt« választotta, megfo­galmazva egyben, hogy reá lista szemléletű. 1957 óta párttag. A városi pártbizottságnak nyolc c>/e Merényi A zeneiskola is hívta, 1956- tól óraadó tanár volt, tíz évbe telt, míg tanárnak kinevezték. Fehérvári József munkája nem szűkül le csak a tante­remre. Nem tudom, hányán hallgatták úttörőzenekarát. Nyaranta Siófokon is szerepel­nek nemzetközi műsorral. A mai úttörőzenekar elődje 1967-ben alakult meg, a mai­aknál idősebb tagokból. Az ‘tu hat—nyolc éves gyerekeket is találunk az együttesben. Sikerek? Tavaly Jugoszlá­viában szerepeltek, részt vet- í tek az úttörő fúvószenekarok országos versenyén, Kőszegen második díjat kaptak, serleg­gel tértek haza Szombathely­ről. A kaposvári társadalmi ün­nepeken rendszerint ott látni úttörőzenekarunkat. — Egy nagy kanyar meg­tétele után ju­tottam abba a közösségbe, amelyikbe a Zeneakadémia elvégzése után visszahívtak Kaposvárra — mondja. 1965. január 4-én mondta el igazgatói beszédét a kaposvári zeneiskolában. 1932-ben Kaposváron szü­letett, s 1956-ban a beígért zeneiskolai tanári állás re­ményében jött haza. De csak részben teljesült a vágya, s hogy munkáját mégis egésznek érezze, 1957-től a pedagóguskó­rus élére állt, majd a munkás­kórust vezette. A tanítóképző­ben 1959-től 1964-ig tanította a jövő pedagógusait. Somogy megye zeneiskolai hálózatának kiépítése, meg­tervezése az ő nevéhez fű . ."> dik. 1968-ban elsőnek a me­félig a Somogy Táncegyüttes ben, félig a BM Táncegyüttes­ben volt. A BM országos kul­turális versenyén szólótáncos­ként első díjat kapott. Ez a siker biztosította számára, hogy egy évet a Duna Művész- együttesben töltsön. 1959 óta táncoktató is. A képernyőn, az 1963-as Ki mit tud?-on a BM Táncegyüttes tagjaként láttuk. 1964-ben Ka- darkúton a művelődési ház igazgatójaként megszervezte a néptánccsoportot. Az utóbbi időben elsősorban táncoktatóként veszi ki a ré­szét a néptáncmozgalom fej­lesztéséből. 1971-ben újjászer­vezte a BM táncegyüttest. Ma is ezt vallja: — Az amatőr néptáncmozgalom örök életre szóló élményt nyújt minden részvevőnek. Gyertyás László A »felnőtt« somogyi fotó- és filmművé­szet egyik leg­tehetségesebb fiatal alkotója Gyertyás László. A ka- povári művé­szeti díjasok legfiatalabbja. Huszonhat éves. Kaposváron született, ta­nulmányait az érettségi után az elektroműszerész szakmá­ban folytatta, de már ekkor komolyan foglalkozott a fotó­zással. Tizennyolc—tizenkilenc évesen tagja lett a Somogyi Fotó- és Filmklubnak. Nem minden előzmény nélkül ke­rült tehát a Somogyi Nép­resen járja a megye falvait, bő élményforrásból meríthet. Be­lőle a legszebbet választotta: az emberi világot. Ebben a té­mában születnek legszebb ké­pei. A Barátság Hídja nemzetkö­zi fotókiállításon rendszere­sen részt vesz, egy ízben kü- löndíjat, a Budapesten meg­rendezett Országos Ifjúsági Fotókiállításon harmadik dí­jat kapott. A munkásábrázo­lást különösen a szívén viseli. Több önálló kiállítása volt; Kaposváron, Barcson, Marcali­ban láthatták képeit. Külföl­dön is sokat szerepel, legutóbb Japánban állították ki alkotá­sait, megfordultak képei a Szovjetunióban, Angliában, az- - -.-TT» r".-..', i-; :. tagja. Kaposváron lett köz­életi ember. — Minden értelmiségi em­ber számára fontos, hogy tu­dása legjavát adja a köztiéi­ben. Főképpen ott, ahol él, azért a városért többet tegyen a saját eszközeivel. Azért akarok dolgozni, hogy a So­mogyi Néplap Kaoosvár-ol- dala még színvonalasabb le­gyen. A demográfiai határozat há­rom gyerekes családmodellről beszél. Neki három gyereke van. Mi a véleménye a köz­életi szereplés és a család egy­ségéről ? — Már egyetemista korom­ban megnősültem, nehezen indultunk az életben. Elha­tároztuk, hogy több gyere­künk lesz. Most, húsz év után érezzük, hogy igazunk volt. A gyerekei? is segítenek abban, hogy az édesanyjuknak is le­hetősége legyen az esti egye­temi tanulásra és a közéleti szereplésre G>örgy gyében r. szervezték a nagy­atádi és a barcsi zeneiskolát, majd Fonyódon, Siófokon, Csurgón és Marcaliban indult be a zenei nevelés. »Vezényel: Merényi György« — olvashatjuk a Kaposvári Szimfonikus Zenekar műso­rainak plakátjain. 1966 óta áll az együttes élén. Ma már a Filharmónia programjában hangversenyeznek. 1973-ban tizennyolcszor szerepeltek. — Kiemelkedő sikerek? — Talán a következő elő­adás. . Az Új világ szimfó­nia . . De szívesen emléke­zem Mozart Klarinéthang­versenyére — Palácz Tamás működött közre —, vagy Beethoven Zongoraversenyé­re, melyet Szabó Csillával ad­tunk elő. — Tervei? — Megteremteni a föltéte­leket, hogy Kaposváron még többen tanulhassanak zenét. Szekeres Emil Művei több mint tíz éve rendszeresen szerepelnek — és hatnak — a somogyi és az országos kiál­lításokon. Jel­lemzésüket egy mondatban ta­lán így foglalhatnám össze: lírai hangvételűek, de az ér­zelmi kitörésektől se mentes művészet Szekeres Emilé. 1934-ben Kaposváron szüle­tett, 1961-ben a Képzőművé­szeti Főiskola elvégzése után ide tért vissza. A Somogy cí­mű szemlében ekképp magáról: — Gyermekkorom Somogy szép tájaihoz és Ka; svárhoz kötődik. Talán e g mékkori nehéz életkörülmények és a emlékek, a gondoktól terhes derűsebb pillanatok azok, amelyek szoros szálakkal köt­nek a szülőföldemhez. Szekeres Emil mindezt egyé­ni látásmód alapján, festői eszközökkel közvetíti a néző­nek. A Magyar Képzőművé­szeti Alap, a Stúdió tagja, 1969-től a Magyar Képzőmű­vészek Szövetségének is a tag­ja. Budapesten, a Mednyánsz- ky-teremben volt önálló ki­állítása. Ezenkívül program­szerűen részt vesz a hazai tár­latokon. Külföldön a Szovjet­unióban, Prágában, Jugoszlá- vall i viában állított ki, illetve sze­repelt. Munkásságát Somogy­bán Derkovits- és Rippl-Ró- nai-díjjal jutalmazták. 1972- ben olaszországi tanulmány­úton volt. Dr. Torma Ákos Egy járásbíró »mire« kap művészeti dí­jat, erre a kér­désre válaszolt dr. Torma Ákos. — 1939-ben Kaposváron születtem, itt is tanultam. Nagyon szeretek utazni, sokat látni. Somogy­bán a táj marasztal, mely oly változatos képet rajzol, hogy hasonlót nem ismerek. Magam előtt látom azt a fia­talembert, aki gyerekfejjel is komoly elhatározásra jutott: filmoperatőr lesz. Nos, ez nem valósult meg. De valami mé­gis megmaradt a gyermekkori álmokból. — A műkedvelő művészet, így a fotózás és a filmezés is napjainkban mindenki által elérhető önkifejezési lehetőség. Munkásságának fontos része az a szervező munka, melyet a Somogy megyei Fotó- és Film­klubban fejtett ki. Nyolc éven át a titkári teendőket látta el, jelenleg a vezetőség tagja. Filmesztétikai előadásokat gyakran tart. Fotói a Szovjet­unióban, Nyugat-Németor- szágban szerepeltek, jelenleg Hong-Kongban látható a Csend című képe. Tizenhat kisfilmet készített, többek kö­zött a kaposvári Bors István szobrászművészről, a somogyi őszről, melyben a szép tájú Kaposvár környékét mutatja be. A budapesti Műszaki Egye­tem Építész­történeti és El­méiéi Intéze­tének az osz­tályvezetője, egyetemi do­cens, a műsza­ki tudományok kandidátusa. 1929-ben Kaposváron szü­letett. Szülővárosához, me­gyéjéhez szorosan kapcsoló­dik elméleti 'és gyakorlati munkássága. Műemléki hely­reállítást irányított Kőröshe­gyen, Kaposváron, Balatonbe- rényben, Balatonkeresztúron, Iharosberényben, Zamárdi­Dr. Zádor Mihály lékhelyreállítási terve, mely­nek alapján elkészült a zse- licszentjakabi monostor, a kő­tár Országos működésének leg­jelentősebb műemléki helyre- állítása a budapesti Mátyás­templom volt. Nemcsak Kaposvár című könyve ismert, szívesen fog­lalkozott a Tanácsköztársaság építészoktatásával, a magyar műszaki értelmiség és a Mű­szaki Egyetem 1919-es tevé­kenységével. Gyakori vendége szülővá­rosának. A megye műemlék- védelmét a szívén viselve tö­rődik a helyreállításokkal. Részt vesz a Kaposvár-mono­rUr»-n T■í‘,«K«sn ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents