Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) rolt hatását Egyrészt a beruházások mozgalmasabbá válását mutatja, hogy csak a költségvetésből — a mezőgazdasági szövetkezetek beruházási támogatásával együtt — az előző évinél 11 százalékkal több, 53 milliárd forint áll felhalmozási célokra rendelkezésre. Másrészt a termelés és az áruforgalom zökkenőmentességét biztosítják azok a pénzügyi műveletek, amelyek a támogatások 18 százalékos növekedését és 78,8 milliárd forintos nagyságrendjét magyarázzák. A harmadik folyamat a reál- jövedelem gyorsulása, ami összefügg a közületi kiadások, a társadalmi közös fogyasztás 10 százalékos emelkedésével, s 1974-ben kereken 106 milliárd forintos összegével. Áruforgalom, árak, nyersanyagbeszerzés Áruforgalmunk 2/3-át a szocialista országokkal bonyolítjuk, ezért a népgazdaság kevésbé van kitéve a tőkés piaci helyzet szélsőségeinek. A valutaválság káros hatásai megfelelő külkereskedelmi és devizapolitikával részben ellensúlyozhatok. A tőkésvilágban végbemenő pénzértékváltozási folyamat mellett a forint nemzetközi reálértékének viszonylagos növekedéséről számolhatunk be. A tőkésországok belső inflációjának gyorsulása, kiterjedése a nemzetközi kereskedelemre általános árszintemelkedést okoz a világpiacon. Olyan jelenségekről van itt szó, amilyeneket még néhány évvel ezelőtt nem tapasztalhattunk. Egyik évről a másikra egyes vegyipari termékek ára 40—50 száza'ékka’, a könnyűipari alapanyagoké 25—30 százalékkal, a kohászati termékeké 30 száz?.'ókkal emelkedik. Ezektől a hatásoktól népgazdaságunkat nem lehet elszigetelni. Anrál kevésbé, mert könnyű belátni, hogy nemcsak magas áron vásárolunk, de magimk is drágábban adhatjuk el külföldön termékeinket. A követe,mé"v magától értetődő: az el Más és a vásárlás árversenyéből eladásunk kerüljön ki győztesként, az export-ár jobban emelkedjék az import árek-ál. Ha az import-árváltozásoktól népgazdaságunk nem is képes elzárkózni, hatásaitól, a lakosságot , a felhasználókat jórészt me"''•'•tiéli a költségvetés. Erre a r" "i az állam 1973-ban 5.3 mill tár 1 forintot fordított, jövőre pedig ennek kétszeresét irányozza elő. Ezek nélkül az állami támogatások nélkül a f ogyaszt fi árak emelkedése 6—7 százalékos lenne. E támogatásoknak azonban a nagy társadalompolitikai előnyei, szükségszerűségei mellett — varinak hátrányai is. Noha a világpiaci áremelkedés a magyar gazdaságban is költség- növelő tényező, ezt elsősorban a költségvetés érzi. A nem átmeneti, nem spekulációs okokra visszavezethető, hanem tartós világpiaci áremelkedésből azokat, amelyek a hazai termelői árak számára iránymutatóak, azokat, ha néha az állami szabályozás közbejöttével is, de nyom o ke’l követni. A pontos értelmezés miatt hozzáteszem, hogy elvileg a tartós emelkedések egy részét nemcsak a termelői, hanem a fogyasztói árakban is érvényesíteni kell. Rögtön kijelenthetem azonban, hogy amikor a gyakorlatban ilyen intézkedésre sor kerül, azt nagyon gondosan mérlegeljük és különféle más intézkedésekkel ellensúlyozzuk, mert a fogyasztói árszínvonal stabilitása, a tervezett életszínvonal-emelkedés biztosítása a továbbiakban is fontos, mi több: alapvető követelmény. — Külgazdasági kapcsolatainkban elsőrendű feladatunk, hogy a szocialista országokkal a KGST-partnereinkkel szemben vállalt kötelezettségeinket maradéktalanul, tervszerűen teljesítsük. Ez 1974-ben a kivitel 3—5 százalékos bővülésével jár. Fontos célunk jövőre az, hogy a szocialista országokból származó' import az ideinél jobban bővüljön és még inkább igazodjék népgazdasági szükségleteinkhez. A külgazdasági kérdésekről szólva szeretném kiemelni — mondotta a továbbiakban —, hogy jövő évi egész munkánk szempontjából lényeges, sikeres árucsere-forgalmi megállapodás született tegnap legnagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval. 1974-ben a két ország árucsere-forgalma 10— 11 százalékkal növekszik. A nyersanyagok növekvő behozatala. valamint a gépek és berendezések kölcsönös szállításának bővítése, a gépgyártási kooperáció és szakosodás bővülését mutatja. Számításaink szerint 1974- ben a vállalatok és szövetkezetek eredménye 13 százalékkal. a költségvetés e szervezetektől származó bevételei 10,2 százalékkal magasabbak az ideinél. Ha a költségvetés vállalatoktól származó jövedelméből levonjuk a nekik adott támogatásokat, akkor a központi pénzalap bevételei csak 6 százalékkal, az előző éveknél valamivel kisebb mértékben növekednek. Minden gaz- dá'kodó szervnek tudnia kell, hogv az eddig megszokott vállalati jövede1 mezőség-javulás messze nem elegendő, következésképp ennek gyorsítására, különösen pedig a ráfordítások, a termelési és forgalmazási költségek csökkentésére van szükség. Ha ehhez azt is hozzáteszem, hogy jövőre a foglalkoztatottak létszámának növekedésével alig számolhatunk, akkor még inkább érthetőek a munkatermelékenységgel és hatékonysággal szemben támasztott űjabb követelmények. — Az ipar termelési szerkezetének átalakításában kiemelkedő fontosságú központi fejlesztési programok kiválasztásakor is ezeket az elveket mérlegeltük. Jövőre a költség- vetésből 7 milliárd forinttal járulunk hozzá teljesítésükhöz, miközben a hitelek és a vállalati fejlesztési alapok is közreműködnek finanszírozásukban. 1974-ben az előző évinél több, mintegy 15—16 milliárd forint összegű hitelből azok a vállalatok élveznek elsőbbséget, amelyeknek a beruházásai igen jövedelmezőek, kapcsolódnak a fejlesztési programhoz és minden külkereskedelmi relációban jól értékesithető árualapjaikat, elavult gépeiket termelékenyebb gépekre akarják kicserélni. A termelés gazdaságosságára kell törekednünk A termelési szerkezet gazdaságosságának javításával nemcsak a kormány foglalkozik, hanem a minisztériumok és legalább annyira a vállalatok is. — A vállalatoknál meglevő munkaerő-tartalék feltárásának már évek óta nagy lehetőségeit kínálja a munka- és üzemszervezés. Az optimális kapacitáskihasználás is a munkaerő-gazdálkodással azonos jelentőségű. A termelés bővítésének sok esetben leggazdaságosabb módja a meglévő berendezések jobb kihasználása. Az ipar helyzetét, fejlődését és a tennivalókat jól összefoglalja az az elemzés, amelyet a kijelölt 50 ipari nagyvállalat 1968—1972 közötti gazdálkodásáról végeztünk. A gazdaságos termékszerkezet, az olcsó és korszerű beruházás, az ésszerű munkaerő-gazdálkodás és kapacitáskihasználás nemcsak az iparban követelmény — hangsúlyozta a továbbiakban. — A mezőgazdasági támogatásoknak, beleértve a fejlesztéseket is, fontos szerepük van a fogyasztói és feldolgozóipari szükségletekhez igazodó mező- gazdasági termelési szerkezet kialakításában. A növénytermesztés korszerűsítésében például szép eredmények születtek, de a munka dandárja még hátra van. A gazdaságoknak, a gabona- és a kukoricatermesztéshez hasonlóan más terményeknél is ki kell választaniuk azokat a fajtákat, termelési módszereket, amelyek révén e termények átlaghozamával is felzárkózhatunk a közepes, esetleg az élenjáró európai szinthez. Az iparszerű, zárt termelési rendszerek, amelyek a legjobb termelési körülményeket együtt teremtik meg, gyors ütemben terjednek, s jövőre megkétszereződnek. Magyar vezeti távirata a DNFF évfordulója alkalmából DR. NGUYEN HUU THO úrnak, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága elnökének. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakt*- lásának 13. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a dolgozó magyar nép nevében szívből jövő őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának és Dél-Vietnam hős népének. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front a megalakulása óta eltelt időszakban meggyőzően bizonyította életerejét, tevékenyen szervezte és irányította Dél-Vietnam testvéri népének hősi harcát, nemzeti függetlenségéért, szabadságáért és társadalmi haladásáért, őszintén örülünk nagy sikereiknek, amelyek elősegítették, hogy létrejöjjenek a béke feltételei Vietnam földjén. A magyar nép továbbra is szolidáris a vietnami nép harcával és a jövőben is megadja a szükséges támogatást annak érdekében, hogy a párizsi megállapodások érvényesítésével elősegítse a békés, független demokratikus Dél-Vietnamért a nemzeti egyetértésért folytatott küzdelmét. Az évforduló alkalmából szívből kívánjuk a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának és a frontban tömörült hazafiaknak, hogy eredményes munkájukkal sikeresen valósítsák meg nemes célkitűzéseiket Vietnam és Indokína békéje, a vietnami nép társadalmi haladása javára. Budapest, 1973. december 20. Kádár János, I.-osonczi Pál, az MSZMP a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának Elnöki Tanácsának első titkára elnöke Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke A SZOT elnöksége, a KISZ központi bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Magyar Partizán Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa szintén táviratban üdvözölte a DNFF Központi Bizottságát. Biztosítva vannak a jobb életkörülmények feltételei A beruházások költségvetése A beruházások 1974. évi terve folyóáron 117—118,5 milliárd forint, 10 százalékkal magasabb az idei várható teljesítésnél. Az 1973-ban folyamatban lévő 61 egyedi nagy beruházásból 28-nak kellene e hó végéig befejeződnie. Közülük 24 elkészült; olyanok is, amelyeket már az előző években használatba vettek, de még befejező és pótmunkákat végeztek rajtuk. Egész sor kimagasló jelentőségű beruházással is gyarapodtunk; 2,3 milliárd forintos költséggel elkészült a 240 ezer tonna kapacitású, korszerű ajkai timföldgyár, megvalósult a 800 megawattos Gagarin Hőerőmű, felépült a Beremendi Cementmű, átadták a kiskörei vízilépcső első ütemének fő létesítményeit. Már eredménynyel járnak koncentrálási törekvéseink: az egyedi nagyberuházásokra előirányzott 18,4 milliárd forint kétharmadát 8 beruházásra fordítjuk, mindegyikre 1 milliárd forintnál többet. Közéjük tartozik például a Borsodi Vegyi Kombinát PVC-gyára és a Hejőcsa- bai Cementgyár. Technikai adottságaink mai színvonalán a termelés egységnyi növeléséhez egyre több állóalapra van szükség, bár a különböző ágazatokban erősen eltérő mértékben. A termeié- meghirdetettek kenység tehát mind nagyobb és nagyobb befektetések árán emelkedik. Üi nagyberuházásaink — például a paksi atomerőmű, a Magyar Visco- sagyár új üzeme, az adriai kőolajvezeték — is igen költségesek és magas műszakigazdasági felkészültséget kívánnak. — Sok tehát a tennivaló beruházási tevékenységünk terv- szerűségében. szervezettségében, gépesítettségében — hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Az állami vállalatok és szövetkezetek 1974. évi kilátásai egészében véve jók, hiszen élénkül a hazai vásárlóerő, a már ismert szabályozórendszer alapján tervezhetnek. A mind többet akard.», a gyorsabb fejlődés igénye hozza magával, hogy a vál’alati és szövetkezeti gazdálkodásba hibák is csúsznak, és ezeket e helyütt is bírálattal illetjük. Azt is mindig el kell. azonban ismerni, hogy a múltban látott és a jövőben is várható eredmények elsősorban a gazdasági élet első vonalát jelentő termelési munka sikerei. Ezért bízunk abban, hogy a pénzügyileg megerősödött gazdálkodó szervezetek szélesebb látókörű termeléspolitikával, üzletpolitikájukkal, a műszaki fejlődéssel, az újítással kapcsolatos fokozott kockázatvállalással és ennek eredményeivel képesek lesznek még több, korszerű, jó minőségű, árban is verseny- képes terméket piacra vinni. Ehhez természetesen az is hozzá tartozik, hogy az észszerű kockázatvállalást, mint olyat, ami a fejlődésnek velejárója, a társadalmi megítélés és az ellenőrzés is elfogadja. — A gazdálkodási kilátások, amelyeket csupán körvonalaztam, minden állampolgárunkat azzal a bizonyossággal tölthetnek el, hogy biztosítottak a jobb életkörülmények anyagi feltételei — hangsúlyozta. — 1974-ben is folytatjuk azt a bevált gyakorlatot, hogy megszüntetünk néhány, a népgazdaságban kialakult béraránytalanságot. A II. negyedévtől a kormány 8, illetve 6 százalékkal emeli az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ága-^V'*- ban ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások bérét; 5 százalékkal az állami ipar és az építőipar nem fizikai munkát végző kisegítő dolgozóiét. — Természetesen a vállalatoknak jövőre is lehetőségük lesz saját forrásaikból a bérek növelésére. — Társadalompolitikai céljaink megvalósításával összhangban. — emelte ki a továbbiakban — fokozódik a társadalmi közös fogyasztás jelentősége. 12 százalékkal bővül a-társadalombiztosítási ellátás, 9 százalékkal az oktatási, közművelődési és tudományos intézmények, 7 százalékkal az egészségügyi és szociális ellátás kiadási előirányzata. Beruházásokra 15,9 milliárd forint áll rendelkezésre: a kulturális beruházások 17 százalékkal, az egészség- ügyiek 22 százalékkal haladják meg az előző évit. — Társadalmunk szocialista vonásainak erősödése nemcsak megismétli a társadalmi közös fogyasztás iránti igényeket, de egyszersmind magasabb szintre is emeli azokat. A magasabb színvonal, a társadalompolitikai feladatok megoldásának mind bonyolultabb követelményrendszere hosszabb távra kidolgozott, a pénzügyi szükségleteket is mérlegelő programok alapján érhető el. Ez kellő támpontul szolgál az ésszerű rangsoroláshoz. A IV. ötéves terv két legnagyobb szociálpolitikai programja a népesedéspolitika és az idősekről történő gondoskodás. Ez utóbbiak tekintetében 1974-ben is növeljük a társadalombiztosítási kiadásokat, támogatjuk a szociális otthonok, klubok működését, a szociális segélyek kifizetését. de a régi nyugdíjrendszerből eredő problémák átfogó rendezését csak 1975-re ígérhetjük. Szociális intézkedések A jövőben a kormány által végrehajtásaként 550 millió forintot folyósítunk a költségvetésből a családi pótlék. 460 millió forintot a gyermekgondozási segély, 250 millió forintot az anyasági segély növelésére, és mintegy 100 millió forintot azért, mert a gyermekápolási táppénzt szélesebb körben lehet igénybe venni. A gyermek i r t ézm én vi h 41 <5 z a to t is olyan mértékben kell bővíteni. hogy a népesedéspolitikai intézkedések ne növeljék az amúgy is meglévő feszültségeket. Jövőre a gyermekgondozási segély és a bölcsődei ellátás a 3 évesnél kisebb gyermekek több mint felénél oldja meg az elhelyezésükkel, nevelésükkel járó gondokat. A 3—6 éves gyermekek majdnem 70 százaléka járhat óvodába. Ezek a lehetőségek még mindig nem elégségesek, hiszen előnyeiket nem élvezheti valamennyi érdekelt gyerek és család. Az óvodaépítésben tapasz- társadal- eredményeként - az 1974-ben várható bővítésekkel együtt már több mint 23 000 helyiyel meghaladja a IV. ötéves terv teljes előirányzatát. Jövőre megoldódik a tanácsoknak az a gondja is, hogy miből finanszírozzák a terven felül létesített óvodai helyek fenntartását. Ehhez ugyanis több mint 100 millió forint külön állami hozzájárulást kapnak. A továbbiakban a közoktatás fejlesztési programjának költségvetési oldalait elemezte. Az 1971-ben alkotott egészségügyi törvény végrehajtásaként az ellátási színvonal viszonylag kiegyensúlyozottan fejlődik. Az egészségügyi fejlesztés kényes pontja a kórházi beruházás és a körzeti orvosi ellátás. A IV. ötéves terv eddigi éveiben a beruházások elhúzódása, szervezési és más okok miatt elmaradás tapasztalható a kórházak befogadó- képességének növelésében. 1974-ben valamennyit behozunk az elmaradásból. A most záruló esztendőben a tervezettnél 3—4 ezerrel több lakás épül, 1974-ben pedig 85— 86 ezer lakás készül el. Ez erősíti várakozásunkat, hogy minden bizonnyal felépítjük a IV. ötéves tervre előirányzott 400 ezer lakást. A többszintes lakásépítkezésekhez nyújtott kedvezményes hitelek, az új pénzügyi feltételek, az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása egyaránt hozzájárult ehhe;z az eredményhez. Ez utóbbi tá - mogatási forma már a? els * évben 1750 munkáscsaládot juttatott lakáshoz. Lakásépítési célokra a tanácsoknak az ötéves tervben előirányzottnál 1,6 milliárd forinttal nagyobb összeg, 13,4 milliárd forint áll rendelkezésükre 1974-ben. Feladataink 1974-ben falható széles körű mi összefogás a teljesítés Ahhoz, hogy fejlődésünk még gyorsabb és hatékonyabb legyen, az szükséges, hogy a jövő évi terv és költségvetés végrehajtásának legfőbb tennivalóit a gazdasági vezetés és végrehajtás minden posztján jól ismerjék és érvényesítsék. A törvényjavaslat bemutatásakor ezeket szeretném a tisztelt országgyűlés plénumán a közvélemény figyelmébe ajánlani: 1. Jelentősek és tovább növekednek a népgazdaságnak azok a terhei, amelyeket a fejlesztési terveknél számításba vett, de a megvalósításnál nem realizált vállalati jövedelmek pótlása jelent, vagy amelyek az elhatározott célok terven felüli megvalósítási költségeiből adódnak. Ezek olyan veszteségek, amelyek csökkentik az új célokra fordítható forrásokat és végső soron fékezik a gazdaság növekedési ütemét. Alapvető érdekünk, hogy e helyzeten változtassunk, aminek egyetlen útja a befektetések hatékonyságának az eddiginél gyorsabb növelése. 2. Mai fejlettségünk szigorú határt szab az igények kielégítési szintjének is. Erősíteni kell tehát azt a követelményt, hogy a célokat társadalmi, gazdasági fontosságuk szerint rangsoroljuk, anyagi erőforrásainkat e szerint osszuk el, a megvalósításban pedig szerényen gazdálkodjunk, a takarékos megoldásokat válasszuk. 3. A gazdálkodásban nagyobb figyelmet kell szentelni a jövedelmezőséget befolyásoló tevékenységnek, a költségcsökkentésnek, az ésszerű kapacitáskihasználásnak, a vásárlási I és értékesítési árak előnyös alakításának. 4. A gazdaságosabb — minden piacon versenyképes — termelési szerkezet kialakításában az eddiginél nagyobb szerepet kell szánni a nemzetközi termelési kooperációnak, mindenekelőtt a szocialista integráció keretében, de más viszonylatokban is. 5. A jövő évi terv és költségvetés néhány tekintetben az eddiginél is összetettebb feladat elé állítja a gazdasági vezetőket. Ezért nagyon fontos, hogy a vállalatok, szövetkezetek és költségvetési intézmények gondosan mérjék fel a gazdálkodásukra ható tényezőket, előrelátó és jól megalapozott végrehajtási programot dolgozzanak ki terveik megvalósításához. Az 1974. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés ennek a programját tartalmazza és új sikereket ígér, ezért kérem a tisztelt országgyűléstől a törvényjavaslat elfogadását. A pénzügyminiszter expozéja után szünet következett, majd Varga Gáborné elnökletével folytatódott az ülés. Kurucz Márton, a terv- és költségvetési bizottság előadója szólalt fel. — A terv- és költségvetési bizottságnak — figyelembe véve a többi bizottság véleményét is — az a következtetése, hogy a beterjesztett költség- vetési törvényjavaslat előirányzatai összhangban vannak társadalmi, gazdasági cél(Folytatás a 3. oldalon) Közkívánatra műsorra kerül Strauss nagyoperettje, a CIGÁNYBÁRÓ JEGYEK VÁLTHATOK A CS1KY GERGELY SZÍNHÁZ JEGYIRODÁJÁBAN. 1974. január 1-én 19 órakor, január 5-én 19 órakor, január 6-án 15 és 19 órakor
