Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

VltÁG PROLETÁRJA*; E^-YESŰEJETEt! Árat; I fofiftt &T*haiározm i MSZMP SOMOGY MEGYEI BlZOTTS Waldheim utazik Genf be XXIX. évfolyam 294. szám 1973. december 16., vasárnap A békeszeretű érit moszkvai világkongresszusának NYILATKOZATA A békeszeretö erők moszkvai világkongresszusát előké­szítő magyar bizottság és az Országos Béketanács decem­ber 14-i együttes ülésének részvevői kifejezték teljes egyet­értésüket a világkongresszus dokumentumaiban, mindenek­előtt nyilatkozatában foglalt megállapításokkal, feladatok­kal. A nyilatkozat a többi' kö­zött a következőket mondja: A békeerők világkongresz- szusát Moszkvában. 1973. ok­tóber 25—31 között tartották meg. Ez a társadalmi moz­galmaid történetében a legszé­lesebb fórum volt, amely, 143 ország 120 nemzetközi és több mint 1100 nemzeti szer­vezet és mozgalom képvise­lőit egyesítette. A hét napon át a konstruk­tív párbeszéd szellemében folytatott őszinte vita — fi­gyelembe véve a különböző álláspontokat — lehetővé tet­te, hogy átfogóan megvizs­gáljuk a jelenkor aktuális és bonyolult problémáit. A világkongresszus forduló­pontot jelentett a népeknek a béke védelméért és megszi­lárdításáért folytatott harcá­ban. Felbecsülhetetlen hozzá­járulást jelentett az eltérő politikai és egyéb németeket valló "szervezetek közötti jobb megértéshez és együttműkö­déshez. Ez újabb ösztönzést ad a közös akcióra. vabban járuljanak hozzá az enyhülési folyamat elmélyíté­séhez és ahhoz, hogy az el- lensegeskedést, a konfrontá­ciót és az elidegenedést a .je­lentős és az egyenlőségen ala­puló együttműködés váltsa fel. Ugyanakkor sok minden, ami napjainkban történik, ag­godalomra és nyugtalanságra ad okot. Míg egyes területe­ken tért hódít az enyhülés, más területeken feszültség — feszültségrobbanás és agresz- szió — következik be, ami rendkívül káros befolyással van a nemzetközi kapcsola­tokra. Együtt átgondoltuk, hogy — a világ közvéleményének ere­jével — mit lehetne és kel­lene ebben a helyzetben a békeerőknek tenniük. Arra a következtetésre jutottunk, hogy szükség van erőteljes és egyeztetett akciókra, félreté­ve mindazt, ami bennünket megoszt, hogy elősegítsük az előrehaladást a békéhez és a biztonsághoz vezető úton. A kongresszus 14 bizottsága Az elmúlt időkben a nem- ____w-i ___ z etközi porondon végbement: ott' folvtatott sok esemény reménnyel bizakodással tölt ei bennün­ket. Fokozódik az egyetértés abban, hogy a világ békéjé­nek ;• és biztonságának megte­rem lése nem lehet csupán a a nagyhatalmak szűk köré­nek egyedüli ügye. Ez az egyetértés arra ösztönzi az államokat — a különböző tömbökhöz való csoportosulá­sokhoz tartozó vagy eí nem kötelezett nagy, közepes vagy kis országokat —, hogy aktí­összefoglalta az ott folytatott viták pozitív eredményeit és kidolgozta a következtetéseket és azoknak a problémáknak a közös megközelítését, ame­lyeknek sikeres megoldása —■ és erről meg vagyunk győ­ződve — garanciát jelent ar­ra nézve, hogy az 1970-es években elért sikerek földün­kön tartós békéhez vezetnek. Elsőrendű fontosságot tulaj­donítunk az alábbi kérdések­nek. Békés egymás mellett élés és nemzetközi biztonság A békés egymás mellett élés nem csupán a háború lehető­ségének teljes kizárását je­lenti, de minden népnek le­hetővé teszi, hogy sérthetet­len határain belül fenntartsa függetlenségét és szuverenitá­sát, ezen az alapon fejlesszen sokoldalú együttműködést, I amely biztosítja a népek köl- j csönös kapcsolatát és akcióit' a béke és a társadalmi hala­dás érdekében. A békés egymás mellett élés nem jelenti az igazság­talansággal való megbékélést: ellenkezőleg, azt tételezi fel, hogy az agressziót hatékonyan elhárítják, és hogy a népek­nek jogukban áll minden szükséges eszközzel harcolni politikai, gazdasági felszaba­dulásükért, a társadalmi ha­ladásért, hogy bárminemű külső beavatkozás nélkül sza­badon határozzák meg saját sorsukat. A békés egymás mellett élés ezért felel meg a népek érdekeinek és azon er­kölcsi eszméinek, amelyekre az .igazságos békének épülnie kell. A békés egymás mellett élés kiiktatja az államközi kapcsolatokból az erőszak al­kalmazását, és előre meghatá­rozza a viták és nézeteltéré­sek rendezése különböző esz­közeinek igazán békés jelle­gét. Létre kell hoznunk a biz­tonság politikai, gazdásági, társadalmi, kulturális és pszichológiai biztosítékait. Ez az egyedüli út ahhoz, hogy véget vessünk a világ egy­mással szemben álló katonai- politikai tömbökre való fel­osztásának. Ezen az úton az Egyesült Nemzetek képes lesz arra, hogy — a nemzetközi biztonság hatékony eszköze­ként — teljes mértékben be­töltse szerepét. Indokína A vietnami nép győzelme, amelyet a párizsi egyezmény rögzít, nagy sikert jelent a hazafias , erők számára, ame­lyek arra kényszerítették az amerikai imperializmust, hogy jelentős engedményeket tegyen: hozzájárultak ahhoz, hogy a világnak ebben a ré­szében megnyissák az utat az igazságos politikai rendezés számára. Mindazonáltal e népek kő-1 's&íí ílkflscQc nem ha©«ott fék terveivel; a háború Kambod­zsában tovább folytatódik; az USA segítségével a saigoni kormány és Laosz reakciós erői mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy az alá­írt egyezmények végrehajtá­sát késleltessék. El kell érni, hogy valamennyi részt vevő fél szigorúan és maradéktala­nul végrehajtsa a párizsi és a vientiane-i egyezményeket. A tegaagwoibte wásfckibep támogatni kell Laosz, Kam­bodzsa és Vietnam népéit a függetlenségért és békéért folyó — különböző feltételek között végbemenő — küzdel­mükben. \ Közel-Kelet A Közel-Keleten nemrég I 1973. október 22-én, 23-án és bekövetkezett katonai robba-1 25-én hozott határozatainak nás tragikus érővel mutatta j azonnali végrehajtása, az iz- meg, milyen veszélyt jelent e raeli haderők . valamennyi térség békéjének és biztonsága-I megszállt arab területről való nak hosszú ideje tartó megöl- ! teljes .visszavonása az ENSZ datlansága, amelynek oka íz-1 Biztonsági Tanácsa 242. sz. rael békét fenyegető, szűnni határozatában foglalt követel­nem akaró agressziója, to- j menyeknek és az ENSZ alap- vábbá az, hogy Izrael maka- okmányában kimondott alap­Az ENSZ Biztonsági Tárná-1 csa szombaton zárt ülésen ha- | tározatot fogadott el a közel- keléti békekonferencia össze­hívásával és a világszervezet főtitkárának azon betöltendő szerepével kapcsolatosan. A határozat kifejezi azt az óhajt, hogy Waldheim főtit­kár »teljes és hatékony sze­repet« játsszon a genfi érte­kezleten, ő töltse be az el­nöki tisztséget, amennyiben »az érintett felek így kíván­ják«, és folyamatosan tájé­koztassa a konferenciáról a Biztonsági Tanácsot. Az el nem kötelezett országok által előterjesztett határozatterve­zetet ellenszavazat nélkül, a BT négy állandó tagjának tartózkodása mellett fogadták el. Kína — a tanács ötödik állandó tagja — nem vett részt a szavazásban. Röviddel ezt megelőzően mi ENSZ székhelyén bejelentet­ték, hogy Waldheim főtitkár az eredeti tervekkel ellentét­ben szombaton este még nem utazik Genfbe. Indulásának új időpontját a további fejle­ményektől tették függővé. Nem sokkal később a francia hírügynökség megbízható for­rásókra hivatkozva azt jelen­tette, hogy a genfi békekon­ferencia megnyitását három nappal elhalasztották, decem­ber 21-re. E hírt még nem érősítették meg, az ENÍSZ székhelyén viszont tudni vé­lik, hogy a halasztás oka a világszervezetnek és különö­sen Waldheim főtitkárnak az értekezleten betöltendő sze­repe körül továbbra is fenn­álló arab—izraeli nézeteltérés. Kissinger „légi diplomáciája“ csul visszautasítja az ENSZ határozatainak végrehajtását** továbbra is megszállva tart arab területeket. Megmutatta azt is, hogy Izrael hajthatat- lansága nem vezethet sikerre korunkban. A békés rendezés elvek értelmében, a térség va­lamennyi állama és népe tör­vényes jogainak és azok biz­tosításának garantálására, be­leértve a palesztin arab nép jogát a hazájába való vissza­térésre és az önrendelkezésre, összhangban a vonatkozó alapja a Biztonsági Tanács i ENSZ-határozalokkal. Európai biztonság és együttműködés biztonsági konferen- és olyan hozzanak Az európai enyhülés sike- . aláírták az európai rei összhangban vannak a vi- | és együttműködési lágszerte javuló nemzetközi I cia záróokmányait kapcsolatok általános tenden- állandó testületet ciájáva). Ugyanakkor az eu- létre, amely elősegíti a meg- rópai enyhüléssel való szem- j kezdett munka továbbfejlesz- benállás szorosan összefügg a ! lését és garantálja folytatását, föld másik térségeiben fellé- 1 Fel kell lépni annak érde- pő konfliktusokkal és feszült- j kében, hogy rövid időn belül séggel. | létrejöjjön a megállapodás az Éppen' ezért rendkívül fon-! európai fegyverkezési verseny tos, hogy mindent elköves- i beszüntetéséről, továbbá a sünk az európai biztonság fejlődésének meggyorsítása, bővítése és elmélyítése ér­dekében, , és visszautasítsunk minden Olyan kísérletet, mely ezt a folyamatot lassítani, il­letve meghiúsítani igyekszik. Ez a bélié szempontjából oly fontos ügy egyre több aktív erőfeszítést kíván meg nem csupán a kormányoktól, ha­nem minden néptől, az euró­közép-európai nemzeti és kül­földi haderők számszerű csök­kentéséről. A politikai és ka­tonai biztonságra épülő, egyenlőségen alapuló gazda­sági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés — mind sokoldalú, mind kétol­dalú szinten — jelentősen fej­lődhetne. így lehetővé válna, hogy Európában a különböző gazdasági egyesülések között, pai kontinens különböző tár- nevezetesen a KGST és az sadalmi szervezeteitől is. Nevezetesen el kell érni, hogy ésszerű határidőn belül és a lehető legmagasabb szinten Európai Gazdasági Közösség között hasznos kapcsolatokat és együttműködést teremtse­nek meg. 3éke és biztonság Ázsiában Az ázsiai békét és bizton-1 ke és a szabadság javára, ságot mindenekelőtt az ag- j Ma az a legfontosabb fel- resszió, a felforgató tévé- [ adat, hogy együttes erőfeszí- kenység és az ázsiai emberekj téssel bukásra ítéljük a neo- egymás ellen uszításának im- ; kolonialista céljaik érdeké­perialista politikája veszélyez­teti. Az ázsiai népek nagy sike­reket értek el az e politika ellen folytatott harcban. A hős vietnami nép győzelme, | az amerikai imperializmus fe­lett, Banglades Köztársaság megszületése, a japán nép fellépése a militarizmus el­len, az indiai szubkontinens tartós békéjének biztosítását szolgáló lépések — mind-mind hozzájárulás az imperialisták mesterkedései elleni küzde­lemhez, amelynek eredménye­ként döntő változás ment vég­be az erőviszonyokban a bé­ben más államok független­ségét veszélyeztető imperialis­ta manővereket. A valamennyi ázsiai állam előtt — az egyes államok társadalmi rendjétől függet­lenül — nyitva álló kollektív ázsiai biztonsági rendszer létrehozása politikájának a békés egymás mellett élés elveire kell épülnie, a ban- dungi megállapodás szellemé­ben. Ez a politika kétségtelenül elősegíti az olyan fontos prob­lémák megoldását, mint a még meglevő háborús tűzfész- (Folytatás a 3. oldalon.) Kissinger amerikai külügy­miniszter szombaton délben érkezett közel-keleti kőrútjá­nak következő állomáshelyére, Damaszkuszba. Személyében pontosan 20 év óta először jár amerikai külügyminiszter Szíriában. A két ország kö­zött 1067 óta megszakadt a diplomáciai kapcsolat. Kissinger még szombaton este tovább repült Ammanba, ott találkozott HuáSzein jor- dániai királlyal, majd vasár­nap Izraelben tárgyal. Marvin Kalb, a CBS diplo­máciai főmunkatársa Kissin­ger külügyminiszter »környe­zetéből« származó értesülésre hivatkozva szombaton azt je­lentette Damaszkuszból, hogy a tervek szerint december 18-án Genf ben összeülő közel- keleti békeértekezlet meg­nyitása egy-két napos kése­delmet szenvedhet, mert a tárgyalásokon az ENSZ által betöltendő szerep kérdésében nézeteltérések vannak az arab államok és Izrael között. Az amerikai külügyminisztert kísérő CBS-tudósító értesülé­sét nem tulajdonította ugyan közvetlenül Kissingemek, de egy másik hírmagyarázatában elmondotta; a külügyminiszter különgépéről szárnyra bocsá­tott és meg nem nevezett »magas rangú kormánytiszt­viselőre« hivatkozó minden értesülés közvetlenül K issen - gertől származik. A CBS ENSZ-tudósítója, Richard Hottolet, jelentése szerint Izrael azért ellenzi az ENSZ »aktív szerepét«, mert reméli, hogy a genfi tárgya­lásokat »elkülönítheti« a meg­szállt arab területek kiüríté­sét előíró biztonsági tanácsi határozattól. Sajtóértekezlet Koppenhágában Változó álláspontok Kis Csaba, az MTJ különtudósitója jelenti: Szombaton délután sajtókonferenciát tartottak Koppen­hágában az arab államok külügyminiszterei, akik az algíri arab csúcsértekezlet megbízásából nyújtottak át üzenetet a közös piaci országok állam- és kormányfőinek. Az arab államok határozott választ kértek a nyugat-euró­pai államoktól arra, hogyan kívánják elősegíteni a közel- keleti kérdés rendezését. A megbeszélések eredmé­nyéről az arab külügyminisz­terek azt mondották, hogy el­érték a párbeszéd megkezdé­sét, de nem tudják, mikor és milyen formában folytatódik majd. Mindenesetre Nyugat- /Európa álláspontjában bizo­nyos változást/látnak kialaku­lóban, ennek azonban még ki kell bontakoznia, mielőtt ha­tározott véleményt lehetne al­kotni róla. A miniszterek nem voltak hajlandóak határozott formá­ban nyilatkozni arról, hogy milyen feltételek mellett szün­tetik meg az arab államok je­lenlegi olajszáUítási korláto­zásaikat Nyugat-Európának és a többi országnak. Bute fiika algériai külügyminiszter na­gyon határozott formában utalt arra. hogy nem tartják ele­gendőnek a megszállt arab te­rületek kiürítését, hanem alapvető feltételnek tekintik a palesztin nép nemzeti jogai­nak rendezését is, mert enél- kül nem lehetséges a tartós és az igazságos béke a Közel- Keleten. Az arab miniszterek sajná­latuknak adtak kifejezést amiatt, hogy Nyugat-Európa képviselői nem vesznek részt a genfi értekezlet munkájá- 1 ban, de azt mondották, hogy ettől függetlenül is lehet sze­repük a közel-keleti kérdés rendezésében, s csak a nyugat- európai kormányokon múBk, mennyire tudják betölteni ezt a szerepet. (MTI) ÁTADÁS ELŐTT A MEDVEI BÍD Magyar piackutatók utaznak Algériába A magyar—algériai gazdasá- r folytatott Veress Péter kíüke- gi együttműködési vegyesbi- J reskedelmi miniszterhelyettes­zottság ülésén létrejött megál­lapodás értelmében a két or­szág közötti áruforgalom bőví­tése, a vállalatok közötti kap­csolatok fejlesztése érdekében december 11—15 között algé­riai bevásárló delegáció folyta­tott tárgyalásokat Magyaron- 1 sei a két ország közötti keres­kedelmi kapcsolatok bővitésé- ről. Az algériai delegáció ve­zetőjét fogadta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. A delegáció tagjai számos külkereskedelmi vállalattal as; évbe * Nnost ú rá ban felrobbantott és a z-el ismét szaporodott hazánk határátkelőhelyek saama. jjáépített medi ci hidat. Ez­és Csehszlovákia, közölt a szágon Abdelaziz Manamani Yették fel a kapcsolatot, s több üzemlátogatásra is sor került. A tárgyalások alapján megál­lapodtak abban, hogy 1974. februárjában magyar piacku­tató delegáció utazik algériá- ba, újabb fogyasztási cikkek felkutatása, illetve vásárlása céljából. algériai kereskedelmi minisz­tériumi államtitkár vezetésié­vel. A küldöttségben részt vet­tek a kereskedelmi miniszté­rium vezető tisztviselői és a különféle algériai állami im- portvállalatok képviselői. Abdelaziz Manamani állam- 1 titkár a külkereskedelmi mi- «fe'ztemtmban megbeszeleseket" Az algériai kfttdöttsés test- nap etecteraott BtóapeeésaL

Next

/
Thumbnails
Contents