Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

A barátság szavai két nyelven Harminckét évvel ezelőtt szabadult fel Kalinyin Ünnepi megemlékezés a ruhagyárban Szakmunkások a mezőgazdaságnak Kalinyin felszabadulásának 32. évfordulójára emlékeztek tegnap délután a Kaposvári Ruhagyár nagytermében. A városi pártbizottság, a ruha­gyár, a tanítóképző MSZBT- tagcsoportja rendezte az ün­nepi# megemlékezést. Orosz és magyar nyelvű felirat, az MSZBT jelvénye, a ruhagyár emblémája, Ka­posvár címere díszítette! a termet. A megemlékezésen részt vett Deák Ferenc, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Rostás Károly, a városi ta­nács elnöke, Galamb László a városi KTSZ-bizottság tit­kára, a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet csapa­tok képvise’ői, s a nagybajo- mí Lenin Tsz küldöttei, élü­kön' Horváth László ország- gyűlési képviselővel. Nagy Józsefné, az MSZBT- tagcsoport elnökségének tag­ja nyitotta meg az ünnepsé­get. A termet zsúfolásig meg­töltő munkások, tsz-tagok. dolgozók, diákok először meg­hallgatták hanglemezről a Be­vezető zene a hősökről című számot, aztán Hornyik Ilona tanítóképzős hallgató tolmá­csolásában Rákos Sándor Himnusz a békéről című köl­teményét. Müller László, a ruhagyár igazgatója, a városi párt-vb tagja emlékezett meg arról, hogy testvérvárosunk, Kali­nyin területéről harminckét évvel ezelőtt űzték ki a fa­siszta csapatokat. Harminckét .évvel ezelőtt újból a sarló-ka­lapácsos vörös zászló lengett a város felett, és lakói öröm­mámorban ünnepelték azokat a szovjet harcosokat, akik mint felszabádítók, elsőként léptek a város területére. Szomorú • látványt nyújtott akkor a lerombolt Kalinyin. Ügy látszott, több évtizedre lesz szükség, hogy a szörnyű pusztulás után a város fel­épülhessen. A háború után öt évvel azonban a kalinyini te­rület már elérte a háború előtti termelés színvonalát. Különösen nagy eredmények szii'ettek a hétéves terv idő­szakában, 1959 és 1905 között. Négyszáz új üzemet építettek föl, s egymilliárd 170 millió rubel értékű terméket adtak terven felül a szovjet népgaz­daságnak. — A felszabadulásuk év­fordulóját* ünneplő kalinyini emberek, elvtársaink és bará­taink alkotó tevékenységgel építik otthonukat, városukat, saját maguk, a szovjet hata­lom javára. Ma, amikor meg­emlékezünk a honvédő hábo­rú hőseiről, Kalinyin felsza­badulásáról, gondolatban mi is ott vagyunk a Volga folyó partján, ott, ahol a Tymaka folyó beleömlik. Ott áll az obeliszk, melynek képét Önök a meghívón is láthatják. Há­rom évvel ezelőtt avatta fel a hálás utókor; örök dicsősé­get állítva Moszkva hős. vé­dőinek, Kalinyin felszabadí­tóinak. — Hálával gondolunk a Vörös Hadseregre, a szov­jet katonákra, akik Kalinyin felszabadítása után kemény harcok árán tovább folytatták útjukat, és felszabadították többek között hazánkat és vá­rosunkat, Kaposvárt is — mondotta többek között. Ezután a tanítóképző inté­zet leánykára Vári, Vörös lo­bogó és " Farkas, Gvönyö ű gyöngy című művét adta elő Sasvári Attila vezényletével, majd Kónya Zsuzsanna, a Munkácsy Gimnázium tanuló­ja Jevtusenko Intim líra cí­mű kötetéből tolmácsolta orosz nyelven a Húszas évek című részt. Kardos Kálmán, a zeneiskola tanára Ka'oa- levszkij Prelúdiumát adta elő zongorán. Az ünnepi megem­lékezés befejezéseként a Munkácsy Gimnázium ének­kara lépett föl magyar nép­dalokkal, s hangulatos, orosz nyelven megszólaltatott orosz népdalokkal. Kalinyinban holnap ünnep­ük a felszabadulás évfordu­lóját. Amikor fellobban a győzelmi láng az obeliszk te­tején, ránk, kaposvári és so­mogyi barátaikra is emlékez­nek majd. L. G. A vállalat kiváló brigádja Ammóniaszag fojtogatja az ember torkát. Akik nem szok­ták meg, fejfájást kapnak. Az idegenéit a /legrövidebb idő alatt próbálríak kijutni a Ka­posvári Húskombinát hideget szolgáltató gépházából. — Vigyáznunk kell. Többen áldozatul estek már a mérges gáznak, gyakran hallunk vég­zetes kimenetelű balesetekről, tragédiákról — mondja a Tóth Lajos szocialista brigád egyik tagja. Amikor a beleseiről esik szó, az emberek elhallgatnak, csendesebbre fogják a szót. Derékvastagságú csöveken szállítják a gázt a hűtőter­mekbe, kint a fal mellett óriás tartályok állnak. A gép­ház egyik legkiválóbb bri­gádja a Tóth Lajos szocialista brigád. Tizenöt éve, tizennyol­cán dolgoznak együtt. Szak­munkások. Az üzemben ők biz­tosítják a hideget. Feladatuk a hőfok pontos tartása, a gépek olajozása. Az átlagéletkor har­mincöt év. Keczeli József brigádvezető a régi »hűtőház« üzembe he­lyezése óta dolgozik a gép­házban. Végigvezet az üze­men, gépeket mutat, dermesz­tőén hideg folyosókon vezet át. — 1959-ben a brigádmozga­lom még nagyon gyerekcipő­ben járt. Nem volt, ami iga­zan összetartotta vol^ia az em­bereket, talán annyi, hogy egy helyen dolgoztak. Amikor a mirelit áruk gyártása elkezdő­dött, kicsi lett a hűtőkapaci­tás. A munjeát a lehető legjob­ban kellett megszervezni, a leg­kisebb hanyagságot sem en­gedhettük meg. Társadalmi munkában szereltük át a gé­peket, nyolc óra helyett tizet, sőt tizenkettőt is dolgoztunk. Automata berendezések se­gítik ma a munkát. Grafiko­nok mutatják a hőfokot, s ön­működően a kívánt hőmérsék­letet biztosítja a gép. ha fel- jeblrcsúszik a hőmérő higany­szála. Régen szinte óránként végig kellett járni a termeket, leolvasni a hőmérőt, följegyez­ni, naplót vezetni. A gépház vezetője állandóan úton volt. Belépünk a leghidegebb te­rembe. Mínusz negyven fok. — Ha véletlenül valaki bent marad, rázárul az ajtó, akkor sincs baj. Riasztóberendezést szereltek föl, valamennyi hű­tőteremben, csak a gombot kell megnyomni, s felbúg a sziréna. Hűtőgépész vizsgát szerez­tek, anélkül nem lehettek bri­gádtagok. Tavaly érte el a bri­gád a .legjobb teljesítményt. Két éve vállalták a hűtőház teljes rekonstrukcióját, másfél évig tartott. Az üzem vezetői nemigen bíztak bennük, végül sikerült. Nem volt nehéz mun­ka, de veszélyes. Saját testi ép­ségükön kívül másokéra is vi­gyázniuk kellett. Keczeli József a brigádtiiap- lót mutatja. Tízéves szürke pa­pírok között lapoz, munkaidőn felüli vállalásokról számol be, kitüntetéseket tesz elém. A bri­gádban négyen munkásőröki Amikor szolgálatban vannak, helyettesíteni kell őket. — Könnyű szervezésről be­szélni, mindig azt dicsérni. Nálunk ez nincs pontosan így. A brigádtagok családosak, a helyettesítést erre és a szak- szervezetre hivatkozva is visz- szautasíthatnák. Mégsem te­szik. Annyira összeszokott már ez a brigád, hogy ha valaki be­teg, még önként is vállalják he.yette a munkát. Tavaly szerelték be az auto­mata gépeket. Több a hibafor­rás. az igaz, de könnyebb lett a munka. Hónaponként egy­szer rendszeres szakmai to­vábbképzésen vesznek részt. Az oktató Magyar Péter, az enregiaosztály vezetője. Az ő véleményét is megkérdeztük a brigádról. — A hűtőház rekonstrukció­ját szinte egyedül a brigád vé­gezte. A munkák közül a le­állás volt a legnehezebb, hi­szen át kellett vágni az ammó­niát szállító csővezetékeket. Húsz kilométer hosszú vezeték volt szabadon. Szerencsére nem történt baleset, ami szin­tén a brigádnak köszönhető. — Mivel foglalkoznak az ok­tatásokon? — Ahogy egy mérnöknek, úgy a szakmunkásoknak is ál­landóan képezniük kell ma­gukat. A dán gyártmányú automaták, műszerek nagyon sokat segítenek, de a szakmun­kásnak ismernie kell működé­süket, alkatrészeiket, hogy uralkodni tudjon fölöttük. A szakmai oktatások legfőbb té­mája ez. A brigád sok segít­séget nyújt a gazdasági veze­tőknek. Sok használható javas­latuk van. Ügy érzem, ez is hozzájárult ahhoz, hogy né­hány nappal ezelőtt, decem­ber 8-án elnyerték a vállalat kiváló brigádja címet. Rührig Gábe­A harmadévesek a markológép kezelését gyakorolják. Az előtérben vitrinek, a falon oklevelek. A Csurgói Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet sikereiről ta­núskodnak. Tanulmányi, szak­mai és sportversenyeken sze­rezték őket a diákok. Első. második helyezések, dicsére­tek, ajándékok, serlegek. Aki belép az ajtón és megpillant­ja az eredményes munkának, a jó tanulásnak ezeket a bi­zonyítékait, rögtön a gyereke­ket, a nevelőket keresi, akik­nek érdeme, hogy a vitrin zsúfolásig tele. Különösen délelőtt nagy a sürgés-forgás az intézetben, ^ilyenkor elméleti oktatás fo­lyik. Csak fiúk járnak ide — az idén 168-an. Valamennyien növénytermesztő gépésznek készülnek. Hamarosan a ter­melőszövetkezetek gépműhe­lyeiben vagy a traktorokon találkozhatunk velük, hiszen a három év — ennyi ideig tart a képzés — gyorsan el­szalad. és aki nem akar to­vább tanulni, az zsebében a szakmunkás-bizonyítvánnyal munkába áll abban a terme­lőszövetkezetben, amelyikkel szerződést kötött. A harmadéveseknek csak a felét találtuk az intézetben. A többiek a gazdaságoknál öt­hónapos gyakorlaton vesznek részt. Ha az öt hónap letelt, visszajönnek, és az évfolyam másik fele indul üzemi gya­korlatra. — A fiúk ilyenkor már tel­jes értékű munkaerőnek szá­mítanak — mondja Dicenty Ernő, az intézet igazgatója. — Hogy az üzemi gyakorlat ide­je alatt mennyit keresnek, a gazdaságoktól függ. Van, ahol teljesítménybérben, másutt órabérben vagy tanulóbérért dolgoznak. A három év túlnyomó ré­szét a gyakorlati foglalkozá­sok és az üzemi gyakorlatok teszik ki. Az elsősök egy hé­tig az iskolapadban ülnek, egy hétig pedig a tanműhe­lyekben dolgoznak. Techno­lógia, erőgépszerelés és kar­bantartás, vontatóvezetés a gyakorlatok anyaga. Azután év végén másfél hónapos ter­melési gyakorlat a gazdasá­gokban. A másodévesek a csurgói Zrínyi Tsz gépműhelyében sajátítják el azokat a »-mes­terfogásokat«, melyekre az iskola befejezése után kint a földeken szükségük lesz. De nemcsak javítják. hanem használják is a gépeket. Részt vesznek a talaj előkészítésben, a növényvédelmi munkákban. Ekkor találkoznak először annak a pályának a szépsé­geivel. gondjaival, melyet vá­lasztották. Az év végén vizs­gán kell bizonyítani, hogy megismerték a gépet, tudják irányítani és a KRESZ-t is is­merik. Bevezetőben eredmények­ről. sikerekről, oklevelekről szóltunk. A versenyekre és elsősorban azokra a felada­tokra, melyek az iskola befe­jezése után várnak a fiatalok­ra, csak jól fölszerelt inté­tan, a magyar irodalom, a matematika, történelem, fizi­ka egészíti ki. Az elméleti oktatást filmvetítők, írásvetí­tők segítik. Az írásvetítő az egyes növények, rovarok ké­pét színes ábráról vetíti a falra. Ugyancsak falra, vetít­hetők a színes feladatlapok. Az itt tanulók valameny- nyien kollégiumban laknak. Ezért és az ellátásért fizetni nem kell. A tanulmányi ered­ménytől függően ösztöndíjat kapnak a diákok, az elsősök az első félévben egységesen havi 180 forintot. A szórako­zásért sem <kell messzire menni. A kollégium mellett hangulatosan berendezett klub működik. A klubot a diáktanácshoz tartozó klubve­zetőség irányítja. A tanulók maguk hozták létre, ők a gazdái, ők a vendégei. Szá­mos rendezvény teszi válto­zatossá a programot. A közel­múltban például jói sikerült Télapó-estet rendeztek. De aki másfajta szórakozásra vágyik, annak ott a tv, a rádió. A hangszerek, a hangerősítők pedig csak arra várnak, hogy megalakuljon az intézet és a község KISZ-szervezetének közös zenekara. Akinek vala­milyen hobbyja van, annak a különböző szakkörökben hó­dolhat. Technológiai, növény- termesztési, fotó-, lövész- és motorkerékpár-szakkör van Kulturált árubemutató kínálat, biztonságos ellátás A szövetkezetek megyei ér­tékesítő vállalata tegnap zöld- ság-gyümölcs árubemutatóra hívta , meg a megyei és a me­gyén kívüli kereskedelmi part­nereit. Egy kicsit sajnáltam, hogy ezt, a MÉK történetében első ilyen jellegű bemutatót csak egy viszonylag »szűk kör« tekinthette meg — jóllehet el­sősorban tőlük függ, hogy amit a kaposvári kirendeltsé­gen annyira ízléses, kultu­rált »rendezésben« láttunk, azzal találkozunk-e majd be­vásárlásaink során a boltok­ban. A háziasszonyok, a fo­gyasztók is bizonyosan szíve­sen időztek volna el a zsu- gorfóüás gyümölcscsomagok, a legkülönbözőbb zöldség- és savanyúságfélék előtt. Az egyik Baranya megyei partner úgy mondta, hog^ meglepte ez a meghívó, hiszen elég sokat lehet hallani, högy szűkös a zöldség-, gyümölcs-, burgonyaellátás: Azok az ada­tok, amelyeket Kiiher János, a szövetkezeti vállalat igaz­gatója ismertetett, arról győz­tek meg, hogy Somogybán más a helyzet. A MÉK raktá­raiban jelenleg összesen mint­egy 9'0fl vagon különböző áru van, ez a mennyiség jóvá' löbb, mint amennyit általában a megye lakossága a tél folya­mán elfogyaszt. Érdemes néhány főbb cik­ket részletesen is sorra ven­ni. Burgonyából a korábbi 360—380 helyett 450 vagon áll rendelkezésre, e’ég gazdag a fajtaválaszték; gülbaba, ró­zsa, somogyi sárga, Somogy gyöngye és bizonyos mennyi­ségű import burgonya van a raktárakban. Mindenképpen megnyugtató az is, hogy a je­lenlegi fogyasztói ár legföl­jebb húsz fillérrel emelked­het, többel nem. Hatvan-het- ven vagon vöröshagyma, ugyanennyi különböző ká­posztaféle biztosítja a bősé­ges ellátást. 30 vagon sárga­répát. 40 vagon különböző zöldségfélét — zöldség.gyöke- ret, zellert, paszternákot, ka­ralábét — tárol a MÉK. 120 vagon alma szokott elfogyni december égy tői június else­jéig, most 150 vagonnal tarta­lékoltak. Külön említést érde­mel az ezer tonna savanyú­ság. Nem csupán hordósán, hanem különböző nagyságú üvegekben is forgalmazzák, és a csípőstől a marinírozott pi­ros paprikáig a legváltozato­sabb készítményekkel igyekez­nek a jobb ellátást szolgálni. A zsugorfóliás, ízléses gyü­mölcscsomagokról már szól­tam, de bemutatta a vállalat a hasonló módon csomagolt diót, aszalt szilvát. Újdonság a zöld hálóban kínált hagy­ma. káposzta. Ez a bemutató arról tanúskodott, hogy ör­vendetesen emelkedik az elő­re csomagolt áru választéka. A vállalatnak ez a törekvése egybeesik a vásáriók igényé­vel. És mindenképpen meg­nyugtató, hogy amit ezen a bemutatón láttunk, azt kapni is lehet. Bőséges és zökkenő- mentes téli ellátást ígérnek a MÉK áruval telt raktárai. V. M. Délutáni összejövetel a pinceklubban. zetben, korszerű tanműhely­ben lehet készülni. Az iskola tizennégy erőgéppel és két kombájnnal rendelkezik. Az oktatást különböző munkagé­pek segítik. Ha pedig valami­lyen különleges munkagépről volt szó az órán, olyanról, amilyen az intézetnek nincs, akkor a környező tsz-ekbe lá­togatnak el, itt gyakorolják e gépek kezelését. Az elméleti oktatás a ko­rábbihoz képest jelentősen megváltozott. Rövidesen beve­zetik a kabinet rendszerű ok­tatást. Ezt a gyakorlati fog­lalkozásokon már ' megvalósí­tották. A fő tárgy itt termé­szetesen a géptan. Mivel a növénytermesztés gépeivel ismerkednek a tanulók, elen­gedhetetlen, hogy azokat a növényeket is megismerjék, amelyeknek termesztéséhez ezek a gépek szükségesek. De ugyanígy ismerni kell az ál­lati és növényi kártevőket is. A tantárgyak sorát az üzem­I az intézetben. Ez utóbbi kü- ! ionosén nagy közkedveltség­nek örvend. Három motorke­rékpáron gyakorolhatják a vezetést a diákok. Az egyiket a növényvédő állomástól kap­ták társadalmi munkájukért. Az intézet vezetői, ta­nárai, szakoktatói mindent elkövetnek, hogy a tanulók jól érezzék magukat, jó szak­munkásokká váljanak. Ezt bi­zonyítják a már korábban itt végzett fiatalokról az in­tézet dolgozóinak írt levelek: »Nagyón szépen megköszö­nöm, hogy ilyen jó szakmun­kást neveltek a fiamból.« — »Termelőszövetkezetünk ve­zetősége a korábbi években Csurgón végzett szakmunká­sokkal igen elégedett, megbíz­hatóak, jó munkaerők.« Dán Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents