Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

Iparfejlesztés és foglalkoztatás A foglalkoztatási lehető­ségek növelését célzó megyei közép- és hosz- szú távú terveket körültekin­tő munkaügyi elemzéssel és számításokkal lehet megala­pozni. Ezek az adatok egyre nélkülözhetetlenebbek a helyi tanácsok és a járások fejlesz­tési terveiben is. A megye népesedése a két népszámlálás (1960—1970) kö­zött nyolcezerrel csökkent. Kü­lönösen a hatvanas évek ele­jére volt jellemző a csökkenés. Ennek egyik oka, hogy a me­gyében lévő, mintegy ötvenez- res tartalék munkaerő és a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő részére nem volt elég < munkalehetőség. A má­sik fő problémát az jelentet­te, hogy az általános iskolát végző fiatalok részére sem tudtunk elég elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőséget biz­tosítani. Az elvándorlás még jelenleg is kedvezőtlenül érezteti hatá­sát: főként azok a korosztályok költöztek el, amelyek koruk­nál fogva kedvezően befolyá­solhatják az élveszületések számának alakulását. Somogy­bán az élveszületések száma Igen alacsony, alig haladja meg az ötezret, és csak né­hány száz fővel magasabb a halálozások számánál. Az 1970-es népszámlálás óta megyénk állandó népessége nem változott, s jelenleg is 364,1 ezer. A népességnek 13,6 százaléka a munkaképes kor (14 év) alatt van, amely az or­szágos átlagnál 1,5 százalékkal alacsonyabb. A munkaképes kor felettiek aránya az össz- népességből 22,9 százalék, amely csaknem három száza­lékkal magasabb, mint az or­szágos átlag. A munkaképes korban lévők aránya 58,5 szá­zalék, ez az országos átlagnál 1,5 százalékkal alacsonyabb. Ezek az arányok is mutatják megyénk lakosságának kedve­zőtlen korösszetételét, amely szorosan összefügg a megyéből történt elvándorlással. A né­pesség korösszetételéből kö­vetkezik, hogy Somogybán a száz aktív keresőre jutó eltar­tottak száma 114,4, az orszá­gos átlagnál lényegesen maga­sabb. (Az országos átlag ugyanis alig haladja meg a százat.) S omogybán 1966-tól a gyors ütemű fejlesztés hatására az ipari mun­kahelyek száma jelentősen nőtt. A mezőgazdaság kivéte­lével a többi népgazdasági ág­ban is jelentősen javult az el­helyezkedési lehetőség. Me­gyénk iparában jelenleg több mint 35 ezer ember dolgozik, csaknem 14 ezerrel több. mint 1965-ben. Az építőipar körül­belül négyezerrel, a közlekedés ezerrel, a kereskedelem négy­ezerrel növelte létszámát. A mezőgazdasági keresők létszá­ma 1960 óta 47 ezerrel csök­kent, arányuk az összes fog­lalkoztatottakon belül 40 szá­zalékra esett vissza. A negyedik ötéves terv idő­szakában a célkitűzések sze­rint tovább kell növelni — a mezőgazdaság kivételével — valamennyi népgazdasági ág­ban a munkahelyek számát. A tervidőszak első éveiben és az idén is mérsékeltebben nőtt az iparban foglalkoztatottak szá­ma, mint a harmadik ötéves tervben. Ezt befolyásolták az új, a munkaerő hatékonyabb felhasználását ösztönző szabá­lyozók, a beruházási korláto­zások, az üzem- és munka- szervezés fokozottabb előtérbe kerülése. Ezek a munka haté­konyságának javítását célzó intézkedések megyei és nép- gazdasági szempontból hasz­nosak. A beruházási korláto­zások azonban hátráltatták és fékezik azoknak a célkitűzé­seknek a megvalósulását, me­lyektől a megye negyedik öt­éves terve nagyobb számú új munkahely létesítését várja. A terv kimondta, hogy megyénk­ben az intenzív iparfejlesztés mellett azokon a területeken, ahol foglalkoztatási gondjaink vannak (Barcs, Marcali, Tab) a létszámnöveléssel járó ipar- fejlesztési politikát is folytatni kell. A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában — csaknem három év alatt — az iparban foglalkoztatottak lét­száma alig több mint kétezer­rel emelkedett az előirányzott 7 ezerrel szemben. A megye részére biztosított iparfejlesz­tési támogatás nagyságrendje viszonylag alacsony ahhoz, hogy az ide települő vállala­toknak jelentős segítséget ad­jon. Ezek miatt azokon a terüle­teken, ahol az iparfejlesztés kiemélt feladat volt (Barcs, marcali járás), éleződnek a foglalkoztatási gondok. Ezek a megyeszékhelyre is kihatnak. Az évente Kaposvárra költö­zők száma jelenleg is eléri a 7—800 főt. Az urbanizációs fo­lyamatot a jövőben sem lehet megállítani, ezért indokolt Kaposváron is növelni a fog­lalkoztatási lehetőségeket. A tervezett létszámfejlesztés el­maradása miatt néhány szak­mában — pl. szerszámkészítő lakatos, esztergályos — nem tudtak a vállalatok minden fiatal részére a végzettségének megfelelő munkát biztosítani. Ezzel függ össze, hogy 1971- ben és 1972-ben újra tapasz­talható volt a megyéből törté­nő elvándorlás. Az elmúlt két évben a Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 692-vel töb­ben költöztek el a megyéből, mint ahányan itt letelepedtek. Megyénk foglalkoztatási hely­zetére hatással van a balatoni üdültetés idény jellege is: a MODELLEK Az úr Magas, jóképű fiatalember. Lakatos a mezőgazdasági gép­gyárban. A körmeit nézem: ápoltak. A haja természetesen az, különösen most, hogy alig két órája kelt föl a tükör elől. Modell volt a fodrászver­senyen. Tibáld Béla tizenkilenc éves. Első lett a »feje«. — Hogyan lett modell? — Az utcán szólított meg Baba, mert megfelelő a ha­jam. — Ezt hogy kell érteni? — Sűrű, könnyen alakítha­tó, tartja a formát. — Baba, a fodrásznő, aki versenyt nyert a beatfrizurák kategóriájában. — Versenyen kívül is hoz­zá jár? — Mindig Baba nyírja a ha­jam. Tavaly már részt vet­tem egy versenyen, akkor is mi nyertünk. — Olyan nem fordult elő, hogy a barátaival igazítják meg egymás üstökét? — Nem, nem ezt nehezen tudnám elképzelni. — Eredeti színű most. a haja? — Nem. bemosták sötét­barnára. De az eredeti színe is hasonló. A legutóbbi ver­senyen vörös volt, de még egyszer ezt nem vállalnám. Kiröhögtek a srácok. — Az állandó jól fésült- ség ad valami többletet? — Mindenképpen jó érzés. A kéthónapos felkészülés alatt majdnem minden este meg­fésült Baba. — Ha a fodrásznő szőke hajjal szeretne indulni, en­gedne a kívánságának? — Nem tudom, bár most kikötöttem, hogy nem lehet befesteni. De ha nagyon nagy szükség lenne rá. talán... Környezete elfogadta, hogy modell, aki majd mindennap fodrásznál van. Az iskolában a társai már nem csipkedik. A szülei nem szólnak elle­ne. A budapesti versenyre is magával viszi a fódrásznő. Hallottam azonban olyan eset­ről is, amikor egy magyar fodrász — a válogatott tagja — Barcelonába is elvitte a modelljét. Így is lehet világot látni. Állandóan jó fésült hajjal. Egyedüli ellenségünk a min­dent összeborzoló őszi szél. A hölgy i Mindössze tizenhét éves. Nagyon jó haja lehet, mert^ neki fésülték a legtöbb fri­zurát. Maga is fodrásztanuló, de modellként először szere­pel Farkas Ildikó. — Mint szakmabeli, nem érez vágyat, hogy modellként is beleszóljon a versenyző munkájába? — Azt nem szabad. Amúgy is elég idegesek a versenyzők, nem lehet még külön is iz­gatni őket. Hagyom dolgoz­ni, ahogy neki tetszik. Megkérdeztem tőle is: ad-e valami többletet a szép fri-?■ zura? f — Kétségtelenül jó meg- ? jelenést biztosít, önbizalmat? ad. És az ember hiúságát is? legyezgeti, ha megfordulnak* utána az utcán. — Ez nemcsak a hajtól függ — Valóban nem, a ruhától is. A jó frizura a modelleket igényesebbé teszi, meg kell válogatnunk, hogy mit ve- ^ éves. | — Sokat, nagyon sokat... — A fodrászversenyt köve­tő divatbemutatón is szere­pelt. Sajnálja, hogy csak egy­szer veheti fel ezeket a ruhá­kat? — Ha nem veszem meg. ak­kor tényleg csak egyszer. Eze­ket a bemutatott darabokat azonban a modellekre szab­ják. Ebből eredően »elővéte­li« jogunk van. — És meg is vásárolja eze­ket a ruhákat? — Vettem már, de termé­szetesen nem mindet. Ahhoz jóval több pénzre lenne szük­ségem. Mészáros Attila szezon időszakában évről évre emelkedik a munkaerőigény. A múlt nyáron csaknem 12 ez­ren dolgoztak már itt, 60 szá­zalékuk a megyéből érkezett. A szezon utáni foglalkoztatá­suknak csak minimális lehető­ségei vannak: mintegy 2500— 3000 ember részére nem tu­dunk elhelyezkedést biztosíta­ni a szezon után. Az üdülte­tést végző szerveknek és a he­lyi tanácsoknak közös — a je­lenleginél eredményesebb — munkájával lehetne ezen segí­teni. Az ipari munkahelyek szá­mának növelése fokozatosan enyhíti a nők munkába állítá­sával kapcsolatos gondokat is. Az ipari munkások 32,4 száza­léka volt nő 1960-ban; 1973­ban ez az arány 46 százalékra emelkedett, s az országos át­lagnál 2 százalékkal maga­sabb. A munkaképes korba lépő fiatalok, a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglal­koztatása végett mindenkép­pen szükséges az ipari munka­helyek számát a terv előírásá­nak megfelelően növelni. Az ötödik ötéves tervben mintegy tízezer új munkahelyet kell lé­tesíteni a különböző népgazda­sági ágakban. A teljes foglalkoztatás és a megye arányos fejlesz­tése érdekében továbbra is kiemelt feladatnak kell te­kinteni az ipar létszámnöve­léssel is járó fejlesztését, nagy gondot kell fordítani a szolgál­tatásiban dolgozók létszámának emelésére. A mezőgazdaság műszaki, technikai fejleszté­sével összefüggésben fokozot­tabban kell növelni a mező- gazdasági szakmunkások ará­nyát. Arra van szükség, hogy a szakmunkás- és a szakkö­zépiskolai képzés a jelenlegi­nél is rugalmasabban alkal­mazkodjon a vállalatok kor­szerűsítésével összefüggő, vál­tozó igényekhez. Ezért a pá­lyaválasztási munkában a je­lenleginél jobban figyelembe kell venni a megye gazdasági fejlődéséből adódó követelmé­nyeket. Az iskolai, az intézeti és a tanácsi pályaválasztási munkát fokozottabban kell a megye tervszerű, arányos fej­lesztésének szolgálatába állíta­ni. A megye munkaerő-gazdál­kodását a fejlesztések mellett befolyásolja a vállalatok és üzemek saját munkaerő-gaz­dálkodásának színvonala is: a takarékos és hatékony lét­számgazdálkodás nemcsak a vállalat, hanem a népgazda­ság számára is hasznos. Balogh László, a Somogy megyei Tanács munkaügyi osztályvezetője SOMOGY GÉZA Jégkoporsó 97. Másnap reggel egy rettene­tesen agyonzsúfolt szerelvé­nyen elindult. Az őrmestert és a szakaszvezetőt elvesztette, így egyedül ékelődött be egy német társaságba. szünk fel. — Még csak tizenhét éves. j Már késő éjjel volt, mikor tanuló. Saját keresetéből — J rettentő zűrzavar, hosszú gondolom — nem tud meg- j vesztegelések után, fejetlen­venni egy-egy drágább ru­hát, kabátot. Ha több lenne a fizetése, mennyit fordítana ebből öltözködésre? Az Eurőpa-csatorna A világ egyik legnagyobb összekötő — szakaszának épí- vízi építkezési terve, az Észa- — ’ ki-tengert és a Fekete-tengert összekötő, 3500 km hosszú Európa-csatorna építése a vé­le felé közeledik. A Német zövetségi Köztársaságban lost kezdték meg a csatorna utolsó — a Majna* 's a Dunát szállító kocsik egy része hasz­nálhatatlan; a többi állandó­an úton van. Még ponyvás teherautón is szállítják őket. »Egyenesen öröm, hogy el­jöhettem. Már félek a vissza­téréstől« — mondta. A város sötét és zsúfolt volt. Több helyen a kocsik egymásba szaladtak. Pattogó vezényszavak, káromkodások, pimasz élességű német kiál­tások keveredtek egymással. _____ Még csak délután öt óra volt, s ég közepette megérkezett de orrán érezte, hogy erősö- Osztrogoskba. dött a hideg. Egy túlbuzgó Urivnál az oroszok áttörték zászlós igazoltatta, a frontot! — Na maga jól kifogta — Mire fölverekedte magát a szólta el magát, elárulva tá- kolhoz felé, már látta, hogy jékozatlanságát, mikor visz- teljes a zűrzavar. A vonatot szaadta a papírt. — Siessen. tését. E 130 km hosszú sza­kasz építése 1,5 milliárd már­kába fog kerülni, megnyitását 1977-re tervezik. A szintkü­lönbség csaknem száz méter;, ezért ezen a szakaszon többi mint 50 hidat és alagutat, 8 kikötőt és egy mesterséges ta- ^at építenek. E 20—55 méter széles viziút1 ‘500 tonnás hajók számára1 lesz hajózható. | , nem is engedték be a pálya- i udvarra, egy jó kilométerrel , előbb kiszállították őket. Mi történt? Zavaros válaszokat kapott, amelynek a lényegét azért ki- i hámozta: a szovjet csapatok nagy erőkkel ma, 13-án reggel áttörték a frontot. Egy egészségügyi katona el- i mondta, hogy a kórház már i délben tele volt súlyos sebe- ! sültekkel, és senkit nem tud- ! tűk még elszállítani, mert . nincs szerelvény. A sebesült­mert biztosan szükség lesz magára. Már a város szélén kapasz­kodott fölfelé, mikor reccsenő csattanások és a felvillanó torkolattüzek figyelmeztették. Légitámadás! Fényszórók pásztázták az eget. A gépágyúk ugató puk­kanással, sistergő fényes göm­böket szórtak az ég felé. De a gépek süvítő fütyüléssel mélytámadást hajtottak vég­re. Sűrűn pásztázták löve­dékeikkel a zsúfolt utcákat. Idejétmúlt alapanyag Javult a minőség - maradt az ár Mm A rugókra erősített Palma afrik szinte elnyfihetetlen. A Kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezet fennállása óta hasznosítja dolgozóinak a gyártástechnikával kapcsolatos ötleteit, elképzeléseit. Mint azt Vadas József elnök mondta, évente mintegy húsz, újítás­nak is minősíthető ötlet érke­zik. Nagy részükhöz a dolgo­zók rajzot is mellékelnek, ez­zel is szemléletesebbé teszik elképzeléseiket. Az elkészít­hető termékek gyakran sokkal gazdaságosabbak és esztétiku- sabbak, mint elődeik. Három évvel ezelőtt a szö­vetkezet vezetősége Jugoszlá­viában járt, a temerini »Já­vor« bútorgyártó szövetkeze­tét látogatta meg, ahol új, ér­dekes technológiai eljárással készítették a heverőket. A ke­vesebb, és nem annyira felap­rózott munkafolyamatot igény­lő technológiát a szövetkezet csaknem egy év múlva saját kárpitosrészlegében is bevezet­te. Erről kérdeztük Tihanyi Tibort, a részleg vezetőjét. — Az Országos Gumiipari Vállalat gyártja a Palma af­rik kárpit alátétet, ez az alap­anyag. Vékony gumirostokból áll, és nem olyan merev, mint a természetes anyagú afrik, amely egy idő után jócskán veszít tartásából. Nem beszél­ve arról, hogy gyorsabban tud­juk előállítani a heverőket. mint eddig. — Hogy fogadták a részleg dolgozói az új eljárást? — Nagyon örültek. Lényege­sen könnyebb lett a fizikai munka. A hagyományos afrik­kal sok gond volt. A bútor egy idő után vesztett szépségéből. Az új eljárással a bútor eszté­tikai értékét is növeltük. Ta­valy óta egyetlen panasz sem érkezett, holott mintaboltunk megkérte a vásárlóit, hogy a legkisebb hiba esetén is érte­sítsenek bennünket, hogy az árut kicserélhessük. A szövetkezet évente ötezer heverőt készít az új alapanyag felhasználásával. A múlt év­ben több mint félmillió forin­tot takarítottak meg így. 1971- ten harminc tonna afrikot dolgoztak be a heverőkbe, ta­valy ennél tizenötször keve­sebbet, s jövőre már egyálta­lán nem lesz szükség a régi, idejétmúlt alapanyagra. Az acélrugókra erősített gumiros­ton feszül a tízcentis szivacs- réteg. A szövetkezet egy olasz gyártmányú szegecselőpisz­tolyt is beszerzett, mellyel a kárpitalá tétet rögzítik. Az új technológiával készített heve- rők ára megegyezik a hagyo­mányos eljárással gyártottaké­val. Igaz, hogy az anyagkölt­ség több, de ugyanannyi idő alatt többet készítenek belőle a kárpitosrészleg dolgozói. R. G. Egyszerre mintha elvágták volna, csönd lett. Majd tom­pa, mélyen hullámzó motor­zúgás hallatszott és máris sis­teregve hullottak a bombák. Kozák belevágta magát a hóba, amely jó félméteres volt. A felvillanó tüzek fényében egy hosszú kocsioszlopot lá­tott. Körülötte német katonák dekkoltak. Kihasználva a pillanatnyi szünetet felemelte a fejét. A hó felszínén végigtekintett és látta, hogy a kocsioszlop elő­re halad. Ez őrültség! — gondolta. — Ennyire sürgős lehet ne­kik ... akármi van! A következő pillanatban egy vakító villanást látott és ve­le egyidőben hatalmas deto­náció hallatszott. A légnyomás megemelte. A kocsioszlop egyik üzem­anyagkocsija fölrobbant. Az égő benzin szétloccsant, jaj­gató. velőtrázóan üvöltő élő fáklyákkal szórva tele a kör­nyéket. Hatalmas lángfal zár­ta el az utat és a kilátást. A hóval borított domboldal égett. Fölugrott. Mielőtt további robbanás következhetne... el innen — gondolta elég higgadtan —, és futni kezdett. De belekeve­redett a derékig érő hóba és csak cfentimétereket haladt. Ruhája, a sűrű fekvésektől tel­jesen átázott. Nyakán meg­olvadt a hóié és befolyt a bő­rére. Alig érezte. Üjabb és újabb bomba robbant. Forrt, sistergett, fütyült, zengett kö­rülötte minden. Előre, előre! Combjaiban azonban, mintha vassúlyok lettek volna. Alig tudta lábait emelni. Zihált, erőlködött. Homlokáról le­folyt verejték összekeveredett a hólével. Ügy érezte, hogy melle, feje szétpattan. A jég­hideg levegő, mint éles kés vágott kiszáradt torkába. Megállt egy pillanatra. Elő­kotorta zsebkendőjét és a szájába tömte. — Különben biztos a tüdőgyulladás — gondolta. Azt hitte megfullad. Orrán ki és beáramló levegő kevés volt, túlhajtott szervezetének. Türelmes önfegyelemmel — miközben színes karikák táncoltak szemei előtt — las­san lecsillapította magát. Hátranézett. Sokkal tovább jutott mint gondolta. Mögöt­te még mindig égett a hó. A tűz fényében havat lapátoló, hadonászó, rohangáló embere­ket látott. A támadás végét­éit. Körülnézett. Alaposan elkeveredett a ki­tűzött irányból. Amint egy kissé kifújta magát, borzon­gás rázta meg. Tetőtől tal­pig csupa víz volt Kis pogy- gyászát nem találta. Valahol elvesztette. Minden aprósága benne volt. Az első pillanat­ban rettenetesen elkeseredett és vissza akart indulni, de aztán meggondolta. Teljesen reménytelen dolog. A néhány ruhaneműt és az ennivalót sajnálta, főleg a cigarettát. Fogkefét és a töb­bi apróságot a kantinban is kaphat (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents