Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
Tanácskozott az országgyűlés {Folytatás az 1. oldalról.) pekkel. A békés egymás mellett élés elvének megfelelően szélesedtek kapcsolataink a más társadalmi rendszerű országokkal, köztük azokkal is, amelyek nemrég vívtáK ki függetlenségüket. Tovább bő- yültek diplomáciai kapcsolataink. 1971 májusa óta újabb nyolc országgal teremtettünk diplomáciai kapcsolatot. Jelenleg 9« országgal vagyunk diplomáciai viszonyban. A Magyar Népköztársaság tekintélye tovább nőtt a világban. — Eredményeinket nem ho- mályosíthatják el azoknak az erőknek a mesterkedései. tát akarják feltartóztatni; amelyek az emberiséget a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításának útjáról szeretnék visszafordítani. A chilei nép tragédiája nemcsak tiltakozásra, hanem fokozott éberségre is int bennünket. Arra is figyelmeztet, hogy a reakció a fasiszta eszközökja jóvá az Elnöki Tanács beszámolóját. Cseterki Lajos beszámolóját az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről, valamint a Magyar Népköztársaság mi- felsorolásáról béri jogokat. Rendületlenül, elvi alapokon állva folytatjuk erőfeszítéseinket a béke. a haladás, a szocializmus érdekében — mondta Cseterki Lajos. majd kérte az országgyű- amelyek az enyhülés folyama- 1 lést, hogy fogadja el és hagytől sem riad vissza, nem tisz- nisztériumainsk tel sem alkotmányt, sem vá- ! szóló törvényjavaslat tárgyaié lasztást, lábbal tiporja az em- j sára (Sérült sor. Apró Antal indítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy e két törvényjavaslatot együttesen tárgyalja meg. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály expozéja Bevezetőben dr, Korom Mi- | munkásosztály pártja társadal- hály hangsúlyozta, hogy a Mi- műnk vezető ereje. De a po- msztertanács tagjai és az ál- j litikai felelősséget abban az lazntitkárok jogállását és fele- értelemben is hangsúlyozzuk, ! hogy a kormány tagjainak te- ; vékenysége következményeilősségét, valamint a miniszté riumok felsorolását tartalmazó törvényjavaslatok előterjesztése alkotmányunk rendelkezésein alapul. Benyújtásukkal a Minisztertanács alaptörvé- I kotmányos rendjéből eredően nyünk előírásainak tesz eleget, j törvényben is meg kell fogai Hangsúlyozta, hogy Művelődésügyi Minisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban működnek államtitkárok, akik egyben a miniszterek első helyettesei. Fokozatosan a többi minisztériumokben politikai kihatású. Ugyan- | ban is javasoljuk majd állam- akkor a felelősséget az állam- szervezet tevékenységének alaz MSZMP X. kongresszusának határozatai, a szocialista építőmunka feladatainak sikeres megvalósítása érdekében, kötelességünkké tették az állami vezető testületek működésének hatékonyabbá tételét. Az elmúlt években jelentős intézkedéseket tettünk az áilaimélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére. A mostani törvényjavaslatok célja is az, hogy elő.- segítsék az állami, kormányzati munka erősítését. A miniszteri felelősség rendszerét régóta ismeri a magyar államjog — mondta dr. Korom Mihály, majd így folytatta: — A törvényjavaslat alkotmányunk rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a minisztertanácsi tagság és az államtitkári tisztség keletkezését és megszűnését. Ennek megfelelően a kormány elnö-két. elnökhelyetteseit és tagjait „az országgyűlés választja, es, dönt megbízatásuk megszüntetéséről, amelynek esetei lehetnek; a lemondás, a felmentés vagy a visszahívás. Az államtitkárok kinevezése és felmentése a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe tartózik. — A törvényjavaslat megfogalmazza a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogait és felelősségük szabályait, valamint a felelősség érvényesítésének biztosítékait. Azonban hangsúlyozni kell, hogy az állam végrehajtó és rendelkező szervei vezető tisztségviselőinek politikai és jogi felelőssége — közvetett és közvetlen módon —• eddig is érvényesült. Alkotmányunk rendelkezése értelmében a kormányt az országgyűlés választotta és mentette fel, számoltatta be, döntött előterjesztéseiről, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit. A Minisztertanács tagjainak felelőssége. munkájuk elbírálása á Magyar Szocialista Munkáspárt és a Hazafias Népfront kzedeményezései alapján az országgyűlés, illetőleg a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa által érvényesült. A most oe- nyújtott törvényjavaslat arra irányul, hogy az országgyűlés az alaptörvényünk rendelkezései és az alkotmányos elvek alapján eddig kialakult és a gyakorlatban jól bevált szabályokat egységes törvényben foglalja össze. — A törvényjavaslat a kormány tagjainak testületi és egyéni felelősségét egymással összhangban és szoros kapcsolatban fogalmazza meg. A Minisztertanács testületi munkájában annak minden tagja egyenlő, a feladatkörükbe tartozó államigazgatási ágak es az alájuk rendelt szervek irányításában pedig — a törvényekben szabályozott módon — az egyszemélyi felelős vezetés elve érvényesül. —- A miniszteri felelősség tartalma többirányú. Elsősorban 'vs politikai természetű, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt előtt érvényesül. Ez következik abból, hogy a Somogyi Néplap mazni. A törvényjavaslat az államjogi felelősséget tartalmazza. — A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását szabályozó törvényjavaslat egyaránt tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket. A jogok más oldalról kötelességeket jelölnek. Ezzel összefüggésben — mondta dr. Korom Mihály — csak arra a rendelkezésre hivatkozom, hogy a miniszterek a vezetésük alatt álló területet, valamint az önkormányzati tevékenységet érintő kérdésekben javaslatokat terjesztenek a kormány elé, és részt vesznek a döntések meghozatalában, a hozott határozatok végrehajtásában. A kormányzati munka rendszeres fejlesztésében jelenleg nálunk e kettős feladat összehangolt érvényesítésére kell a fő figyelmet fordítanunk. A miniszter nem egyszerűen minisztériumának a kormányban tevékenykedő képviselője, hanem a kormány össztársadalmi érdekeket kifejező tevékenységét is elősegíti és képviseli a minisztériumban és az alárendelt szervekben. — Az államtitkári intézmény régi, államjogi. kormányzati intézményeink közé tartozik. Más országokban is sok helyütt van ilyen tisztség. 1949 és 1968 kozott nálunk államtitkárok nem működtek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1968-ban alkotott törvény- erejű rendeletet az államtitkári tisztségről. így került sor az országos hatáskörű állami szer' veket vezető elnökök államtitkári kinevezésére. A törvény- erejű rendelet lehetővé tette minisztériumi államtitkárok kinevezését is, ezzel azonban az utóbbi időkig nem éltünk. Jelenleg — mint ismeretes — az Országos Tervhivatalban, a Külügyminisztériumban, titkárok kinevezését. Alkotmányunk — módosítás^ óta — az állami szerve^ zet részeként szabályozza az államtitkári intézményt. A most előterjesztett törvényjavaslat az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott és a minisztériumi államtitkárok jogállását szabályozza. Ez kifejezésre jut a kinevezésükben, a tisztségük megszüntetésében, a jogaikban és kötelezettségeiben egyaránt. Különbség csak ott van, ahol az feltétlenül indokolt. Ezt leginkább az a rendelkezés fejezi ki. hogy a minisztériumi államtitkárok felelősséggel tartoznak a saját miniszterüknek is, sőt ez az elsődleges. Felelősségük a Minisztertanács ,a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az országgyűlés előtt akkor kerül előtérbe, amikor a minisztert helyettesítő jogkörükben tevékenykednek ezen állami vezető testületek munkájában. — A minisztériumi államtitkárok kinevezése közvetlenül kapcsolódik a kormányzati munka fejlesztéséhez, erősítéséhez. Ettől az intézkedéstől joggal várjuk, hogy a miniszterek az eddiginél többet és hatékonyabban foglalkoznak majd az összkormányzati munkával, mivel a minisztériumok irányításából eddig reájuk háruló feladatokból többet adhatnak át az államtitkároknak. Ugyanakkor megoldódik a miniszterek megfelelő jogkörű helyettesítése például az országgyűlésben. Dr. Korom Mihály a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy az írásban előterjesztett és a szóbeli kiegészítéssel indokolt törvény- javaslatokat fogadja el és emelje törvényerőre. (A törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság minisztériumait a következőképpen sorolja fel: Belkereskedelmi Mi- a i nisztérium, Belügyminisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Honvédelmi Minisztérium, Igazságügy Minisztérium, Kohó- és Gépipari Minisztérium, Köny- nyűipari Minisztérium. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Külkereskedelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium. Művelődésügyi Minisztérium. Nehézipari Minisztérium, Országos Tervhivatal, Pénzügyminisztérium.) Ezután szünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként dr. Antalffy György, a törvényjavaslatok előadója szólalt fel. Dr. Antalffy György egyetemi tanár, Csongrád megyei képviselő elmondotta, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvitatta a tervezeteket, s megállapította: azok minden esetben megfelelnek a szabatos törvény kellékeinek, s tartalmilag is szolgálják azokat a jog- politikai célokat, amelyeket az MSZMP X. kongresszusa fogalmazott meg. A bizottsági vita során megfogalmazódott az a vélemény, hogy a képviselők a törvényjavaslatoktól nem új helyzetet, nem újabb követelmények megfogalmazását várják, hanem a fennálló helyzet törvénybe iktatását, s bizonyos értelemben a felelős munkaköröket betöltő vezetők tevékenységének törvényi formában történő elismerését is. Dr. Antalffy György beszámolt arról, hogy a bizottsági vitában számos, a jogalkotás egészét érintő, hasznos, gondolatébresztő megjegyzés hangzott el. Ezután megkezdődött a két törvényjavaslat vitája, amelyben elsőként Sarlós István budapesti képviselő, a Népszabadság főszerkesztője, majd dr. Mátay Pál Fejér. Klaukó Mátyás Békés. Bartha János Hajdu-Bihar megyei képviselő szólalt fel. Ezután az elnöklő Varga Gáborné a vitát lezárta és megadta a szót dr. Korom Mihály igazsagügvminiszternek, aki válaszolt a hozzászólásokban elhangzottakra. Varga Gáborné bejelentette az országgyűlés külügyi bizottsága a parlamenti tanácskozás idéje alatt ülést tartott és úgy határozott, hogy a chilei katonai junta terrorja elleni tiltakozásul nyi'ntknzat- teryezetet terjeszt az ország- gyűlés e' í. Javasolta, hogy a Külügyi bizottság előterjesztése az interpellációk után kerüljön az országgyűlés napirendjére. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. > Ezután szünet következett. Szünet után a napirend szerint következett a statisztikáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bálint József államtitkár. a Központi Statisztikai Hivatal elnöke emelkedett szólásra. Bálint József beszéde Bálint József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgazdálkodásnak, a párt- és állami irányításnak, a társadalmi élet tudományos megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. Beszámolt arról, hogy lényegesen kibővült a statisztikai megfigyelés köre. A statisztikai megfigyelések gyakoribbá váltak, elmélyültebbek, és ma már gyorsabbak a statisztikai elemzések is. Ehhez nagy segítséget nyújtottak a statisztikában fokozódó mértékben alkalmazott modern számítógépek. Fejlődött a statisztikusok szakképzettsége is. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az 1952-es törvény megalkotása óta kiépült és működik, a társadalmi, gazdasági folyamatok megfigyelésének széles körű statisztikai rendszere. Az utóbbi években nőtt a statisztika intenzitása, élesebb és pontosabb képet tükröz a valóságról. Jelentős befolyással volt a statisztika fejlődésére gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése. A statisztikai feladatok növékedése természetesen együtt járt a statisztikai célokat szolgáló adatgyűjtések szaporodásával. A közelmúlt fontos gazdaságstatisztikai vállalkozása volt például az 1972— 1973-ban végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás. A társadalmi-gazdasági változásokat a mezőgazdaságban a folyamatos statisztika — főként a nagyüzemek kapcsán — nyomon követte. Olyan fölmérés azonban hiányzott, amely a szocialista viszonyok közqtt teljes és átfogó képet adott volna a mezőgazdaság egész helyzetéről; így a nagyüzemekről és a hozzájuk kapcsolódó háztáji gazdaságok te- j vékenységéről. Az első eredmények fontos jelenségekre hívták fel a figyelmet; például arra, hogy az állampolgároknak körülbelül a fele olyan háztartásban él, amely háztáji gazdasággal is rendelkezik. Sokatmondó, hogy e háztartások tagjai között sok a munkás. Ily módon a mezőgazdasági összeírás a munkások életformájának, helyzetének elemzéséhez, az ipari és mezőgazdasági bérarányok vizsgálatához is értékes adatokat szolgáltatott. Az életszínvonal-vizsgálatokkal kapcsolatban a KSH elnöke elmondotta: ezek magukban foglalják a személyes jövedelmek, a társadalmi juttatások, a fogyasztás és megtakarítás. az árak, a lakáshelyzet. az iskolai és egészségügyi ellátás stb. vizsgálatát. Képet tudunk adni arról, hogy társadalmunk egészének és egyes rétegeinek életszínvonala évről évre hogyan alakul. Ezen belül külön vizsgáljuk a jövedelmek szóródását és a szélsőségeket. Ennek érdekében családi jövedelemvizsgálatot végzünk. mely a népesség körülbelül egy százalékára terjed ki. Pontos kimutatásokat adunk az államtól, szövetkezetektől j származó bérekről, jövedelmekről. A személyi jövedelmek alakulásának kimutatása azonban nem egyszerű, a sta- I tisztika eszközével ugyanis nem mutatható ki/ hogy a la- ! kosság között milyen jövede- j lem-átcsoportosulás megy végbe. Ez nem lebecsülhető tár- ' sadalmi jelenség, ezért más ' eszközökkel is szükséges tanulmányozni. Nem tekinthetjük tökéletesnek a magan(Folytatás a 3. oldalon.) Tovább tart a fegyveres ellenállás Válságos polgárháború folyik Chilében A Santiagó i sportstadionban összegyűjtött politikai foglyokat rohamsisakos rendőrök kíséretében szállítják el a különböző börtönökbe. (Telefoto—AP—MTI—KS) Santiagóból és más chilei városokból érkező hírek arról tanúskodnak, hogy tovább tart a fegyveres ellenállás a fasiszta rezsimmel szemben Chiléből hazaérkező venezuelaiak arról számolnak be. hogy válságos polgárháború folyik az országban: a hazafiak fegyverrel támadják a junta által lefoglalt vállalatokat, szabotázscselekményeket hajtanak végre termelő üzemekben, a közlekedésben és sokfelé más módon gátolják a junta tevékenységét. Nmnt a Reuter-iroda santiagói tudósítója jelentette, szerda este fegyveres ellenállók támadták meg a junta katonai járőrét, a fővárostól 570 kilométernyire lévő városban. Angolban. Hétfőn este Santiago egyik elővárosában a meggyilkolt Allende háza mellett 20 perces fegyveres összecsapás volt a junta katonái és ellenállók között. Chilei katonák egy vidéki városban ismét a helyszínen lőttek agyon két menekülő politikai foglyot — jelentette tegnap a Reuter iroda. A hét vége óta — a junta bevallása szerint — menekülési kísérlet [ miatt 21 embert lőttek a helyszínen agyon. A chilei határon argentin I határőrök őrizetbe vettek 35 j chilei politikai menekültet. | Többen közülük a Chilei Kereszténydemokrata Párt balszárnyához tartoznak. Az argentin határőrség minden chilei menekültet őrizetbe vesz kihallgatás céljából. Tanácskozik a kormányzó gyűlés Hozzáfogtak Egyiptom es Líbia egyesítsenek A Kairóban tanácskozó száztagú egyiptomi—líbiai kormányzó gyűlés szerda esti ülésén dr. Gamal el-Oteifit, az egyiptomi parlament alelnökét I választotta meg elnökévé. Az alelnök <j.r. Mohamed Ghoneim Líbiai egyetemi tanár lett. Az alkotmányozó gyűlés két titkárt is választott, az egyik egyipomi. a másik líbiai. Szerdán Kairóban befejezte első ülésszakát az egyiptomi— líbiai unió legfelső tervezési tanácsa, amely több határozatot hozott a gazdasági, műszaki és kulturális együttműködés fejlesztésére. A tanács Hatem egyiptomi miniszterelnök-helyettes és Dzsallud líbiai miniszterelnök vezetésével | megállapodott abban, hogy a I két ország berendezkedik a | közös építőanyag-, műtrágya-, cukor- és teherautógyártásra, ás közös szállítási vállalatot létesítőnek. A tanács ülésén tisztázták a Tripoliban működő líbiai rezidensminis'-'ter részére külön hivatalt állítanak fel. amely közvetlen kapcsolatban lesz Hatem miniszterelnök-helyettessel. Az alkotmányozó gyűlés és a tervezési tanács munkájának megkezdése azt jelenti, hogy Szadat és Kadhafi augusztus végén aláírt megállapodása nyomán hozzáfogtak a két ország egyesítésének fokozatos előkészítéséhez. (MTI) Washington Döntött az egyeztető bizottság Az amerikai kongresszus két házának tagjaiból alakult egyeztető bizottság szerdán elfogadta annak a törvényjavaslatnak a végső változatát, amely megtiltja az Egyesült Államok elnökének, hogy a kongresszus hozzájárulása nélkül hadműveleteket folytasson külföldön. Az elnöknek, mint főparancsnoknak, csak -rendkívüli körülmények között« van joga háborút indítani, vagyis ha az Egyesült Állajhok, vagy külföldön állomásozó csapatainak biztonságát veszély fenyegeti. Ebben az esetben is hatvan napon belül meg kell kapnia a kongresszus hoí* zájárulását. A legfelsőbb törvényhozói szerv ilyen szentesítése nélkül a kormánynak be kell fejeznie a külföldi területen folytatott hadműveletet.
