Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
Tanácskozott az országgyűlés MAI KOMMENTÁRUNK (Folytatás az oldalról.) szektorban foglalkoztatottak teljesítményét és jövedelmét felmérő statisztikát. Ezen a területen a megfigyelés módszerét, az adatok megbízhatóságát tovább kell javítani. A statisztika nagy figyelmet szentel az áraknak. A fogyasztói árak színvonalának alakulása mellett 1968 óta jelentéseink — többek között — bemutatják azt is, hogy az árak változása hogyan érinti a lakosság különböző csoportjait, a munkásokat, a parasztokat, a szellemi foglalkozásúakat és a nyugdíjasokat. Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat természetszerűleg nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal munkájáról szól, hanem kiterjed az országban folyó statisztikai munka egészére. A törvényjavaslat felöleli mindazon intézkedéseknek a körét, amelyek biztosítják a statisztikától elvárt követelmények teljesíthetőségét. A statisztika iránt számos alapvető követelményt kell támasztani. Csak néhányat szeretnék aláhúzni ezek közül: Először: az adaszolgáltatás valódisága, a statisztikai adatok megbízhatósága. Ennek érdekében egységes fogalmi rendszert kell alkalmazni, amely átfogja az adatgyűjtéstől a dokumentálásig a teljes statisztikai tevékenységet. A gazdálkodó egységeknél olyan statisztikai bizonylati rendszerre van szükség, amely összhangban van a számvitelipénzügyi ügyvitellel. Másodszor: az adatközlés és tájékoztatás gyorsasága. Ennek feltételei vannak, a korszerű szervezés mellett nagymértékben függ a hírközlő, feldolgozó és sokszorosító gépek számától és minőségétől. Harmadszor: az adatgyűjtés és feldolgozás ne legyen túlságosan költséges. Olyan felmérési programokat és kiadványterveket kell tehát összeállítani, amelyek anyagi fedezetére az ország az adott időben képes. Negyedszer: mindezek megkívánják, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban és az azon kívül dolgozó statisztikusok nagy szakmai hozzáértéssel, tudásukat állandóan továbbfejlesztve végezzék munkájukat. Bálint József a továbbiakban kiemelte: — A törvényjavaslat figyelembe veszi a statisztikai munka megosztásának bizonyos fokú szükségességét. Ez abból fakad, hogy mindazok számára, akik valamilyen szinten irányítanak, vezetnek, biztosítani kell a vezetéshez szükséges információk megszerzésének lehetőségét. A törvényjavaslat ezért megkülönbözteti a központi állami statisztikát, amelynek feladatait a jövőben is a Központi Statisztikai Hivatal látja el, valamint az igazgatási statisztikát, vagyis a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és tanácsok statisztikai tevékenységét. Ez utóbbi szervek a jövőben saját hatáskörükben is elrendelhetnek statisztikai adatgyűjtéseket, amennyiben a központi állami statisztikából a szükséges adatok nem ismerhetők meg. Ez a munkamegosztás nem jelentheti azt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és a többi állami szerv egymást figyelmen kívül hagyva lássa el statisztikai feladatait. Adatszolgáltatás — elrendelési jogkörrel nem rendelkező szervek csak az önkéntesség alapján gyűjthetnek adatokat, amire kötelesek felhívni az adatközlők figyelmét. Ezzel az intézkedéssel az adatszolgáltatókat kívánjuk védeni a különböző adatkérések elburjánzása ellen. Halaszthatatlan feladat a statisztikai munka fokozottabb számítógépesítése. A Központi Statisztikai Hivatal közreműködik a számítástechnikai fejlesztési program megvalósításában. Bővítjük a statisztikai feladatokat végző gépparkokat, meggyorsul a számítástechnikai szakemberek képzése. A sok időt igénylő statisztikai rutinmunka nagy részét egyre inkább a gyors számítógépek veszik át. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy a statisztikának változatlanul egyik fő feladata a közvélemény tájékoztatása, valamint a tudományok műveléséhez szükséges statisztikai adatok, elemzések szolgáltatása. A különféle kiadványok megjelenésén túlmenően föl kell használni azokat a lehetőségeket, melyeket a sajtó, a rádió és a televízió nyújt számunkra a statisztikai vizsgálatok eredményeinek széles körű megismertetéséhez. Végezetül szeretném a tisztelt országgyűlés figyelmét felhívni a törvényjavaslatnak még egy lényeges vonására. Az 1952. évi törvény nem tartalmazott intézkedéseket az adat- szolgáltató védelmére. A jelenlegi törvényjavaslat kitér arra, hogy állami, szövetkezeti szervek, társadalmi és más szervezetek egyedi statisztikai adatait csak különleges feltételek mellett lehet közzétenni. A magánszemélyek körülményeire vonatkozó adatot pedig kizárólag csak statisztikai célra szabad felhasználni. Ez utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert a korszerű statisztika egyre fokozottabb mértékben fordul a reprezentatív felvételekkel magánszemélyekhez. Ennek során mind részletesebb, sőt bizalmasabb adatokat kérdez, például a jövedelmekről, az egészségügyi állapotról stb. A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy az általuk közölt adatok nem juthatnak illetéktelenek tudomására. Tisztelt országgyűlés! Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat megfelel a reális igényeknek, egyben segítséget nyújt a statisztika továbbfejlődéséhez. A törvény helyes gyakorlati végrehajtása esetén a statisztika fokozott mértékben lesz képes hozzájárulni szocialista társadalmi rendszerünk építéséhez.' Kérem ezért a tisztelt országgyűlést, hogy a» benyújtott törvényjavaslatot fogadja el, emelje törvényerőre. Bálint József expozéja után Novak Béla Pest megyei, No- vics János Baranya megyei, Varga Sándor Szolnok megyei, dr. Szép Zoltán budapesti képviselő szólalt fel, majd Fecser Péter emelkedett szólásra. Fecser Péter felszólalása Megyénk országgyűlési képviselője többek között rámutatott, hogy az új jogszabályozás szerint a Központi Statisztikai Hivatal, mint a statisztikai tevékenységek szakmai irányítását ellátó országos szervezet elősegíti a korszerű szakmai módszerek alkalmazását, s a KSH elnöke ellátja a számítástechnika alkalma- j zásának országos szakmai felügyeletét is. A számítástechnika kapcsán a képviselő fontosnak mondotta az ágazati és a területi fejlesztési elképzelések összehangolását, s konkrét példák alapján felhívta a figyelmet arra, hogy a számítóközpontok kialakításában és működtetésében meg kell szüntetni a gazdaságtalan kihasználást vagy a párhuzamos tevékenységet. Elmondta a képviselő: a hazai számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtása azt kívánja, hogy decentralizált, ugyanakkor mégis szerves egységet alkotó számítóközpontok és adatbank-hálózat kialakítására törekedjünk. Ezek integrált rendszerének jellemzőit már meghatározták, a munka túljutott a kezdeti szakaszon. A képviselő — utalva arra, hogy ebben a munkában a legjelentősebb tapasztalatok a KSH-nál vannak — szorgalmazta, hogy a KSH az új statisztikai törvény nyomán határozza meg, melyik statisztikai munkahely milyen részterületeket vesz számba, dolgoz fel, és melyek azok az adatok, amelyeknek gyűjtését kizárólag a központi állami statisztika biztosítja. Az is részletes szabályozásra vár, hogy az adatok mérése, számbavétele, feldolgozása és tárolása milyen közös szabályok szerint történjék; úgyszintén szükséges szabályozni a bizonylatok csökkentését is, s meghatározni, hogy milyen típusú számítógépekkel célszerű a különböző feladatokat megoldani. Ezután szünet következett, majd az országgyűlés Apró Antal elnökletével folytatta munkáját: Ezután az elnöklő Apró Antal Bálint József államtitkárnak, a KSH elnökének adott szót, aki válaszolt a képviselők által elmondottakra. Interpellációk Az országgyűlés őszi ülésszaka ezután — napirend szerint — áttért az interpellációk megtárgyalására. Kovács Sándor Győr-Sop- ron megyei képviselő interpellált a közlekedés- és postaközlekedésben részvevők jobb forgalmi tájékoztatása tárgyában. Dr. Csanádi György válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Záborszky Ferenc budapesti ügyi miniszterhez a közúti i képviselő interpellációját az építésügyi és városfejlesztési, valamint a belügyminiszterhez intézte. Az interpellációra Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt. Válaszát az interpelláló képviselő is, az országgyűlés is egyhangúlag elfogadta. Hartai Irén budapesti képviselő a közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában azt kérdezte: milyen intézkedéseket terveznek az úttörőcsapatok utazási lehetőségei bővítésére, a közlekedési kedvezmények egységesítése és egyszerűsítése érdekében. Dr. Csanádi György válaszát az interpelláló képviselő csak részben fogadta el. Az országgyűlés — egy tartózkodással — a választ tudomásul vette. Dr. Várkonyi Imre Bács- Kiskun megyei képviselő az 1000 forinton aluli nyugdíjak rendezése tárgyában interpellált a munkaügyi miniszterhez. Karakas László munkaügyi miniszter válaszában egyebek között aláhúzta: Jelenleg és 1974-ben szociálpolitikai lépéseink sorában első helyen a népesedési politikát elősegítő, szociálpolitikai intézkedések állnak, amelyek az új nemzedékek megszületését és felnevelését segítik. Ezt követően kerülhet sor a nyugdíjasok helyzetének javítására. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta. Az országgyűlés a miniszter válaszát egy ellen- szavazattal tudomásul vette. Apró Antal bejelentette, hogy napirend szerint az országgyűlés külügyi bizottsága előterjeszti nyilatkozattervezetét a chilei katonai junta terrorjáról. Az elnök Nagy Miklós Pest megyei képviselőnek, a külügyi bizottság előadójának adta meg a szót. Nagy Miklós egyebek között hangoztatta: Egész dolgozó népünket megdöbbentette a chilei ellenforradalmi katonai puccs híre. Megdöbbenésünket a felháborodás és a chilei nép, a chilei hazafiak iránt érzett mélységes szolidaritás követte, amikor értesültünk Allende elnök meggyilkolásáról, a népi egység kormányának erőszakos megdöntéséről, a chilei nép legjobbjai ellen kibontakozó terrorról. Az országgyűlés külügyi bizottsága az ülésszak idején megtartotta ülését és javasolja, hogy a magyar országgyűlés ítélje el a Chilében dúló fasiszta terrort, tiltakozzék ellene és követelje megszüntetését. A külügyi bizottság egyhangúlag elfogadta azt a nyilatkozattervezet, amelyet a bizottság nevében Nagy Miklós javaslatként az országgyűlés elé terjesztett, kérve annak elfogadását. A Magyar Népköztársaság országgyűlésének nyilatkozata a chilei katonai junta terrorjáról Az előkészület hónapjai Négy év után ez év decemberében másodszor kerül sor a mezőgazdasági szövetkezetek szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozására. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége most felhívással fordult a termelőszövetkezetek szocialista brigádvezetőihez, hogy a tanácskozás alapos előkészítése érdekében októberben tartsanak brigádgyűléseket, novemberben pedig területi előkészítő tanácskozásokat. A mezőgazdaság műszaki, technikai fejlődése, az a nagy jelentőségű változás, amely éppen napjainkban megy végbe gazdaságainkban, a korábbinál magasabb szakmai követelményeket támaszt a szövetkezetek tagjaival, elsősorban pedig a szocialista közösségekkel szemben. A szocialista brigádokat megyénk szövetkezeteinek többségében úgy tartják számon, mint a vezetőség első számú segítőtársait. Ezekre a kollektívákra mindig lehet számítani, a nehéz helyzetekben különösen példás a helytállásuk. Hozzá kell azonban tenni — és ez is hozzátartozik a valósághoz —, hogy az ösz- szességében kedvező fejlődés még nem általános, helyenként különböző nehézségek tapasztalhatók. Vannak üzemi vezetők, akik nem ismerték még fel a mozgalomban rejlő alkotó erőt. Ennek következménye, hogy a brigádoktól elinduló kezdeményezés »■valahol elakad«. Támogatás híján egyoldalúvá, formális sá válik a verseny. Nem szolgálhatja azt a célt, amelyre hivatott lenne. Ezekkel a gondolatokkal csupán utalni kívántunk arra, hogy termelőszövetkezeteink szocialista brigádmozgalmában vannak még ellentmondások, vannak még fogyatékosságok, más szóval: van mit mérlegelni, van mit elemezni most, a felkészülés időszakában. A brigádgyűlések, a területi előkészítő tanácskozások akkor tölthetik be jól rendeltetésüket, ha valóban önkritikus, őszinte, összegező számvetésekké válnak. Most kell értékelni, hogy a szocialista brigádok jól szolgálják-e, és hogyan szolgálhatnák jobban a kiemelt kormányprogramok (szarvasmarhaprogram, zárt rendszerű termelés stb.) végrehajtását. Most kell szót váltani arról, hogy a mezőgazdaság iparosodása, a műszaki fejlődés milyen változásokat hoz a tagság élet- és munkakörülményeiben, és milyen újfajta szakmai, politikai követelményeket támaszt a szövetkezetekben dolgozókkal szemben. A sok kis résztapasztalatból épül össze az egész. A termelőszövetkezetek szocialista brigádjainak II. országos tanácskozása akkor határozhatja meg jól a mozgalom soron következő legfontosabb feladatait, ha ismeri a ma eredményeit és gondjait egyaránt. Ezért van szükség a sokoldalú előkészületre. A sok és nehéz őszi munka mellett egész szövetkezeti mozgalmunk szempontjából kiemelkedő jelentősége van a most következő két hónapnak. M. Hetenként három órát ad a vállalat Bevásárolni mennek a nők A Magyar Népköztársaság országgyűlése a magyar nép nevében tiltakozó szavát emeli fel a dühöngő chilei ellenforradalom véres terrorja ellen. Az imperialista körökkel, a nemzetközi monopóliumokkal szorosan összefonódott jobboldali katonai junta tragédiába taszította az országot, ellenforradalmi lázadásával rászabadítva a fehérterrort. A népellenes katonai junta felrúgta az alkotmányos rendet, megsemmisítette a demokratikus szabadságjogokat, erőszakosan megdöntötte a törvényesen megválasztott kormányt, önkényesen feloszlatta a parlamentet és a szenátust. Ma a junta irtóhadjáratának áldozatai azok a chilei hazafiak, munkások és parasztok, törvényesen megválasztott szenátorok, képviselők, helyhatósági tanácstagok, továbbá kormányférfiak, akik népük nemzeti érdekeiért, a nép felemelkedésén munkálkodva következetesen tiszteletben tartották az alkotmányos előírásokat, szabadságjogokat. A kegyetlen leszámolás első áldozata Salvador Allende elnök, a chilei nép nagy fia, szabadsághőse. Az ellenforradalom sok tízezer hazafinak, haladó és demokratikus érzelmű chilei dolgozónak, a nép legjobbjainak életét veszélyezteti. Halálos veszélyben van Luis Corvalári szenátor. Chilében ma egyetlen igaz hazafi, demokratikus, haladó ember élete sincs biztonságban! A Magyar Népköztársaság országgyűlése szolidaritását fejezi ki a chilei néppel. Együtt a világon mind szélesebb méreteket öltő mozgalommal, felháborodottan tiltakozik az alkotmányos jogok lábbal tiprá- sa, a junta fékevesztett terrorja, a chilei hazafiak legjobbjainak kegyetlen meghurcolá- sa, bebörtönzése és meggyilkolása ellen. Követeli az elemi emberi szabadságjogok tiszteletben tartását, az ellenforradalmi terror megszüntetését, Lrjis Corvalan szenátor és minden bebörtönzött és üldözött chilei hazafi életének és szabadságának biztosítását. Tudjuk és hisszük, hogy az ellenforradalom csak időlegesen állíthatja meg a fejlődést; a történelem menetét nem fordíthatja vissza. A forradalmi harcokban megedzett chilei dolgozók küzdelme, melyet a világ minden haladó embere támogat, meghozza Chile népének is a szabadságot, a törvényességet, megteremti a társadalmi haladás szabad feltételeit. Az országgyűlés a chilei katonai junta terrorjának elíté- I léséről szóló nyilatkozatot egy- i hangúlag elfogadta. Ezután Apró Antal bejelen- * tette, hogy az országgyűlés befejezte munkáját, valamennyi képviselőnek jó munkát kívánt és az ülésszakot bezárta. Beszámoló jelentést készített a Nyugat-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat szakszervezeti bizottsága a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról. Az elmúlt időszak egyik fontos feladata volt, hogy a férfi- és nődolgozók között — azonos munkaterületen — megszűnjenek a béraránytalanságok. A dolgozók összlét- számának 29 százaléka nő. Márciusban negyvenhaían kaptak béremelést. Most már nincs egyetlen olyan nődolgozója sem a vállalatnak, akinek 1300 forint alatt lenne az alapbére. A nőpolitikái határozatok végrehajtásához tartozott az is, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb számban kerültek vezető beosztásba a nödolgozók. Képviselve vannak a vállalat párt- és szakszervezeti vezetőségében, de a gazdasági irányításból is kiveszik részüket. — Mivel könnyítették a nők munkakörülményeit ? — Ezek közé tartozik az is, hogy a szociális berendezéseket: öltözőket, tálalókat, fürdőket felszereltük. Heti három órát biztosítunk nődolgozóinknak bevásárlásra. Hűtőszekrényt vásároltunk részükre. A kollektív szerződés alapján leszállítottuk a munkaruhák kihordási idejét. — Az ifjúsági törvény végrehajtása fontos feladatunk volt. Dolgozóink 27 százaléka 30 évnél fiatalabb. Helyet biztosítottunk nekik a vállalat egész tevékenységében. Külön intézkedési terv készült a határozatok vállalaton belüli végrehajtására. A fiatalok véleményét fokozottan figyelőmben vettük a kollektív szerződés megszövegezésénél. Javaslataik többsége helyet is kapott a végleges megfogalmazásban. — Mik a további teendők? — Vannak még lehetőségeink a munkakörülmények, a munkahelyi közérzet további javítására. Az elkezdettek alapján kívánjuk folytatni, mert eddig eredményesnek ítéljük a bevezetett intézkedéseket — válaszolta Pohánka Rudolf párttitkár. Parlamenti jegyzetek Délelőtt 11 óra. Ekkora tűzték ki az országgyűlés őszi ülésszakának kezdetét, de már a kora reggeli órákban benépesültek a Parlament folyosói. * * * Sietős képviselők minisztereket és más kormány fér fiukat kerestek fel, hogy tolmácsolják választóik kéréseit, eljárjanak különböző ügyekben. Sokan a délelőtti szabad perceket és a parlamenti szüneteket a velük azonos területen dolgozó képviselőkkel történő tapasztalat- cserére használták fel. Horváth László, a ’ nagybajomi Lenin Tsz elnöke Balogh László Békés megyei képviselővel, termelőszövetkezeti elnökkel a betakarításról, az őszi munkákról beszélgetett. — Nálunk Somogybán rendben mennek a dolgok, kedvező az időjárás, az őszi vetés fele a földben, s jó ütemben halad a kukorica betakarítása is. Békésben mi újság? Aztán a feleletet meghallgatva. mondta: — Jövőre szeretnénk mi >s I rátérni a zárt rendszerű kuk | ricatermesztésre. úgy tudom, Békésben is vannak már jó tapasztalatok, szívesen hallgatnánk, hasznosítanánk azokból néhányat... * * * Méltán megillethetné az ••utazó« jelző Radnóti László képviselőt, a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnökét. A telefonra várók sokaságában találkozom vele, türelmetlenül nézegette óráját. * — Csurgóval szeretnék beszélni, holnap Siófokon leszek KISZÖV elnökségi ülésen, hétfőn pedig újból a fővárosban. egy zárszámadási jelentést több helyre is el kellett juttatnunk, s ez sok energiát, időt elrabolt a termeléstől. Fontos, hogy ennek a törvénynek minél, előbb megjelenjen a végrehajtási utasítása is — mondta Mohácsi Barna képviselő. * * * Fecser Péter somogyi képviselő aratta felszólalásával — sokak véleménye szerint — a legnagyobb sikert. Nemcsak képviselőtársai: miniszterek, s mindazok, akik az időt nem Az országgyűlés ipari bizottsá- szívesen fecsérlik hosszú beszédre, egyet értettek vele, mert röviden, tartalmasán szólt. S ez volt a véleménye a parlament folyosóján szép számmal jelenlévő újságíróknak is. amikor megyénk országgyűlési képviselője a statisztikai törvényt méltatva e szavakkal fejezte be felszólalását: — Sokan félnek a számoktól, mert azok «■szürkék«. Hírközlő szerveink sokat tehetnek azért, hogy a közvélemérm megértse a *számok szépséget«, s természetesen szükségességet. u ga a ruhaipari exportról tanácskozik, nekem is részt kell vennem az ülésen. Adatokra van szükségem, meg beszélni is vezető társaimmal az otthoni munkáról. . . Bizony, nem könnyű egy országgyűlési képviselőnek... — Ésszerű statisztikát akarunk — ez volt Bilint József álla - '• ’ ?" 'inti ■■tat' . 'I: • ..... ciroké előadásának lényege. — Nagy szükség volt az új statisztikai törvényre, hiszen
