Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

Folytatta munkáját a békeerik világkongresszusa L •Idolról.) i nocialista m • nyugat-európai kapcsolataiban, így példami a Franciaországhoz fűzöd* kapcsolatokban, amely az elsők között lépett a külön- böaé társadalmi rendszerű ál­lamokkal való konstruktív együttműködés útjára; a Né­met Szövetségi Köztársaság­hoz, Olaszországhoz és számos más országhoz fűződő kapcso­latokban. A nemzetközi kap­csolatok egesz rendszerében, a jó irányú fordulat egyik leg­jelentősebb megnyilvánulásai voltak azok a szerződések, amelyeket a Szovjetunió, Len­gyelország 'és az NDK kötött a Német Szövetségi Köztársa­sággal. ■ erői, az a tény, hogy a tanács­kozáson gyakorlatilag vala- ! mennyi európai állam, az j Egyesült Államok és Kanada is részt vesz, a béke és az európai biztonság kérdéseinek és a békés együttműködés megteremtésének együttes megvitatása — önmagában sem csekély eredmény. Ismeretes, hogy az utóbbi két év pozitív változásokat ho­zott a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok kap­csolataiban. Azok a megálla­podások, amelyeket 1972 má­jusában Moszkvában és ez év júniusában Washingtonban az Egyesült Államok elnökével való találkozásaink idején kö­Ezek a szerződések kétség­telenül javítottak a helyzetet Európában — azon a konti­nensen, amelyen a két világ­háború kezdődött Az Európá­ban végbement pozitív válto­zások koncentrált kifejezése lett as európai értekezlet Már maga az értekezlet összehívá­sa, amiért olyan hosszú ideig harcoltak a kontinens haladó nek hívei és ellenfelei között végbemegy, látjuk, az egyik vagy másik állam álláspontjá­ban mutatkozó bizonyos kö­vetkezetlenséget is különböző kérdéseket illetően. Eszerint nem kevés erőfeszítésre van még szükség, hogy tovább ha­ladhassunk előre a béke meg­szilárdításának útján. Ami bennünket illet, mi készek va­gyunk erre. töttünk, megnyitották az utat :ri­afelé, hogy a szovjet—íme;, kai kapcsolatokban a konfron­tációról áttérjünk az enyhü­lésre, a normalizálásra, és kölcsönösen előnyös együtt­működésre. Ez megfelel mind a Szovjetunió, mind az Egye­sült Államok népei, mind va­lamennyi más ország népei ér­dekeinek, mert a nemzetközi biztonság megszilárdításának ügyét szolgálja. Sikerek születtek a nemzetközi biztonságért vívott harcban Az utóbbi években sok min­den megváltozott a nemzetkö­zi biztonság szempontjából oly fontos térségekben is, mint Délkelet-Azsia és a Távol-Ke­let. Az egész világ szempont­jából nagy jelentőségű ese­mény volt a vietnami háború befejezése. Ez mindenekelőtt a hős vietnami nép győzelme. Ugyanakkor a szocialista álla­mok győzelme is, amelyek kö­vetkezetes, hatékony segítség- ' en részesítették Vietnamot ; -azságos harcában. Győzelme ti egvben az összes békesze- r .tő erőknek, amelyek aktívan sikraszálltak az imperialista agresszió megszüntetése mel- ' ..tt Indokínában. A békéért küzdő társadalmi körök őszin- 1 in ürivözlik a normális kap­csolatok megteremtését Dél- Azsiá’oan — az olyan államok közötti kapcsolatokra gondo­lok, mint, India, Pakisztán, Banglades. A Szovjetunió és más szocialista országok szá­mos területen fejlesztik a jó kapcsolatokat Japánnal. En­nek egyik bizonyítéka a japán miniszterelnök nemrégiben tett moszkvai látogatásának az eredménye. Ugyancsak az enyhülésről tanúskodnak a nemzetközi gazdasági, tudományos-mű­szaki és kulturális együttmű­ködés mind átfogóbb méretei. Mindent összegezve, a nem­zetközi biztonságért . vívott harcban sikerek születtek és a llépek forrón üdvözlik ezt. Magától értetődik, hogy mi, akik realisták vagyunk, nem hagyhatjuk figyelmen kivül a más jellegű tényeket sem. Va­lamennyien jól tudjuk, hogy a háborúkat és a kiélezett nem­zetközi válságokat még távol­ról sem szüntettük meg. El­követnek még földünkön ag- resszlós cselekményeket és távolról sem minden nép érez­heti magát biztonságban. Tel­jes mértékben osztjuk azt az aggodalmat, amelynek itt ad­tak hangot ezzel kapcsolatban a világ közvéleményének ne­ves képviselői. Az agressziós aktusok és a népekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények azon­ban még soha azelőtt nem vál­tottak ki olyan általános fel­háborodást, tiltakozást és aktiv ellenállást, mint napjainkban. Ilyen esetekben korábban még soha nem mozdultak meg ilyen hatalmas állami és tár­sadalmi erők, hogy megállít­sák az agresszort, kioltsák a háború fellobbant tüzét, meg­erősítsék a béke pilléreit. Ez már komoly eredmény. Mély meggyőződésünk, hogy a jelenlegi nemzetközi kapcso­latok fejlődésében a fő ten­dencia: a végbemenő fordulat a hidegháborúból a feszültség enyhülése, a katonai konfron­tációból a biztonság megszi­lárdítása, a békés egymás mel­lett élés felé. Mi 'tette lehetővé ezt a for­dulatot? A nemzetközi helyzetben be­következett jelenlegi fordulat forrásait és okait elemezve ki kell emelni azt a nagy szere­pet, amelyet ebben a folya­matban a gyarmati iga alól fel­szabadult és a nemzeti füg­getlenséget megszerzett álla­mok töltenek be. A háborút követő fejlődés egész menete meggyőzően be­bizonyítja: a legteljesebb mér­tékben indokolt az a körül- - < |gp meny, hogy az önök kongresz­C711 cárt a Ír o ~r o1np\;a7^cóKan o ív1® Változás következett be a nemzetközi erőviszonyokban Számunkra nem kétséges, h jgy e vonatkozásban a leg­fontosabb a nemzetközi eró- \ iszonyokban bekövetkezett i. talános változás; a hideghá­ború, a fegyverkezési hajsza .híveinek, a különféle katonai Jvsiv andok kedvelőinek rovásá- i ra. a béke és a haladás eyői- j javára bekövetkezett vál-i . : .s. . eiiéz lenne lekicsinyelni a *• halizmus erőit, a szociális fi közösség szerepét a napja- j iákban végbemenő pozitív vál- j t ozásokban. A Szovjetunió a j béke megszilárdításáért együtt I harcol jóbarátaival, a vele egy nézeteket vallókkal — a szo­cialista közösség országaival, j Az egész világ tudja, hogy j Bulgária. Csehszlovákia. Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság, Románia milyen -nagy mértékben járul hozzá u béke megszilárdításához, a nemzet­közi együttműködés fejleszté­séhez, egyebek között az euró­pai biztonság megszilárdításá­hoz. A béke aktív harcosa a szocialista Jugoszlávia. háborús tűzfészek felszámolá­sához. Világszerte széles körű politikai visszhangra talált a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország bé­kés újraegyesítését célzó kez­deményezése. A forradalmi Kuba — Latin- Amerika első szocialista orszá­ga — sokat tesz azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokoan gyökeret verjenek a békének, a szabadságnak és a népek függetlenségének elvei. A kongresszus emelvényéről szeretném kifejezni azt a szív­ből jövő mély tiszteletet, ame­lyet a Szovjetunió kommunis­tái, minden szovjet ember erez a testvéri szocialista országos iránt elvi következetes béke­szerető külpolitikájuk iránt. A Mongol Népköztársaság következetes békeszerető poli­tikája az ázsiai béke és> bíz- | tonság lényeges tényezője. A Vietnami Demokratikus Köz- | társaság nagy bátorságot ta­núsított az amerikai imperia­lizmus fegyveres intervenciója ellen vívott harcban, és poli­tikailag jelentősen hozzájárult a délkelet-ázsiai veszedelmes Az utóbbi években a nem­zetközi kapcsolatok jellemző vonása — a különböző államok vezetői között folyó számos párbeszéd. Napjainkban az ál­lamférfi valódi szerepét és po­litikai súlyát jelentős mérték­ben az határozza meg, hogy mennyire érti meg a béke meg­őrzése és megszilárdítása prob­lémájának jelentőségét, hogy gyakorlatilag mit tesz korunk legfontosabb problémájának megoldása érdekében. 2 ISomogy» Néplap Ebben az értelemben tiszte­lettel kell adóznunk azoknak a nyugati államférfiaknak, aki) igyekeznek leküzdeni a hideg­háború tehetetlenségi erejét és uj útra lépni: a más társadal­mi rendszerű államokkal való békés párbeszéd útjára. Mi lát­juk azt a harcot is, amely a nyugati országokban a nem­zetközi feszültség enyhülósé­szusának az elnevezésében a békéért vívott harcot szoros' összefüggésbe hozták a nem­zeti felszabadításért vívott küzdelemmel. Ez az összefüggés különös szemléletességgel megmutat­kozott annak a sok esztendős harcnak a példáján, amelyet a hős vietnami nép folytatott a szabadságáért Ügy gondolom valamennyien egyetértünk ab ban, hogy a vietnami népnek éppen az agresszió elhárításá­A megnyitó ünnepségén megjelentek a Szovjetunió vezető személyiségei is. A díszpáholy­ban középen: Koszigin, Borezanyev, Podgornij. (Telefotó: TASZSZ—•MTI—KS) ban kivívott sikere, szabadsá­gának és függetlenségének si­keres védelme teremti meg a tartós és igazságos béke alap ját. Az arab népek harca — harc a Közel-Kelet békéjéért És vajon nem nyilvánvaló, hogy az arab népek harca az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért — egyidejűleg harc a Közel-Ke­let tartós és igazságos békéjé­nek megszilárdításáért? Ebben a térségben a feszült­ség! góc immár negyedszer robbantott ki háborút. Ebben a hónapban a hadműveletek korábban nem tapasztalt in­tenzitást értek el, s minőkéi fél részéről sok áldozatot kii veteltek, egyebek között a pol­gári lakosság körében várinál áldozatok, egyiptomi és szíriai békés városok és falvak bar- bar bombázása következtében. Az események tényleges le­folyása önök előtt természete­sen jól ismert. Ezért én itt a kérdés elvi oldalával foglal­koznék. Amelyek az ebben a térségben időszakosan kirob­banó katonai konfliktusok, köztük a jelenlegi háború alap­vető okai? A válasz a mi szempontunkból világos: az. hogy Izrael az általa elköve­tett agresszió eredményekép­pen arab földeket foglalt el Tel Aviv makacsul figyelmen kívül hagyja az arab népe'.: törvényes jogait és ez az ag­resszív politika támogatást kan a kapitalista világ azon erői­től, amelyek meg akarják aka­dályozni a haladó arab álla­mok szabad és független fej­lődését. A Szovjetunió az utóbbi évek során ismételten figyel­meztetett arra, hogy a közel­keleti helyzet robbanásveszé­lyes. Az e kérdésben követett politikánk elejétől végig vi­lágos és következetes. Érdekel­tek vagyunk abban, hogy a Közel-Keleten létrejöjjön a valóban tartós és igazságos béke, hogy biztosítva legyen e térség valamennyi országának és népének biztonsága, az a jogúk, hogy nyugodtan, a sa­ját akaratuknak megfelelően építsék életüket. A Szovjetunió éppen ezért egész idő alatt ra­gaszkodott ahhoz, hogy az arab államoknak adják vissza az Izrael által elfoglalt földe­ket, hogy érvényesüljön az igazságosság a Palesztinái nép vonatkozásában. A Szovjetunió ilyen politikát . folytatott és azt a politikát folytatja a jö­vőben is. Attól a pillanattól kezdve, hogy e hónap elején a Közel- Keleten kiújultak a hadműve­letek, a Szovjetunió — szoros kapcsolatot fenntartva a ba­ráti arab államokkal — min­den tőle telhető politikai in­tézkedést megtett, hogy előse­gítse a háború befejezését és olyan viszonyok megteremté­sét, amelyek közepette a kö­zel-keleti béke e térség vala­mennyi állama számára való­ban szilárd lehet. Mint ismeretes, október 22- én és 23-án a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok javaslatára az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa kétszer foga­dott el olyan határozatot, csa október 25-én a tűzszünet folytatódó megsértésével kap­csolatban úgy határozott, hogy haladéktalanul létrehozza az ENSZ rendkívüli erőit, ame­lyeket a hadműveleti térség­be vezényel. Ügy véljük, hogy ez hasznos döntés, és bízunk abban, hogy szerette lesz a helyzet normalizálásában. A közel-keleti helyzet nor­malizálása érdekében a Szov­jetunió hajlandó együttműKöd ni minden érdekelt országgal. Am ez az együttműködés ter­mészetesen nem szolgálhat ürügyül o ly ah ténykedésekhez, amilyenekbe az utóbbi napok folyamán a NATO-országok bizonyos köreiben kezdtek — például a Szovjetunió közel- keleti szándékairól szóló van- tasztikus koholmányok ter­jesztése' révén a szenvedélyek mesterséges felszításához. Az adott szituációban úgy gondol­juk, felelősségteljesebb, becsü­letesebb és konstruktivabb magatartás lenne helyénvaló. A Biztonsági Tanács döntésének különleges értéke Szeretném hangsúlyozni, hogy a Biztonsági Tanács ok­tóber 22-i döntése nem csupán a tűzszünetet irányozza elő. Előírja a háború okainak ki­küszöbölésére irányuló fontos lépések megtételét is. És ép­pen ez a döntés különleges értéke. Az érdekelt felek kö­telesek haladéktalanul meg­kezdeni annak a közél-keleti határozatnak gyákorlati vég­rehajtását, amelyet a Bizton­sági Tanács 1987. november 22-én hozott, és kötelesek azt végrehajtani valamennyi cik­kelye vonatkozásában. Megemlítem, hogy ez a ha­tározat hangsúlyozza -a hábo­rú útján való területszerzés msgengedhetrt’.ens 'vét«. Elő­irányozza az izraeli fegyveres erők kivonását - -okról a terü­letekről, amelyért az 1967-cc konfliktus idején szálltak meg. Követeli az adott térség minden egyes állama szuvere­nitásának. területi épségének és politikai függetlenségének, valamint a békés életre való jogának tiszteletben tartását és elismerését. A határozat azt is kimondja, hogy el kell érni amely előirányozta a haladék- I a menekültek problémájának tálán tűzszünetet. Sürgős és határozott intézkedések kellenek Izrael mind a két ízben szó-j lamok növekvő szolidaritása ban alávetette magát a Biz- j meggyőzően bizonyítja, hogy tonsági Tanács határozatának. ; sohasem törődnek bele az iz- valójában azonban hitszegően ‘ raeli agresszióba, sohasem megszegte azt. s folytatta ag- mondanak le törvényes jo- resszív cselekményeit Egyip- | gaikról. A Szovjetunió szilár­tom ellen. Izrael újabb és I dán és következetesen támo- újabb egyiptomi területeket j gat ja az arab népek igazságos foglalt el, teljesen figyelmen I követeléseit, kívül hagyta a Biztonsági Ta- ! 0 ... . - , „ , .. , > mícsnak azt a követelését. . hogy a ko-zel­hogy vonja vissza csapatait az : Keiö koUeM^akS^a október 22-én estig kialakult «ovelel° aKald1 a , beke megsértőinek esztelense­a‘ ge fölé kerekedjék, az utóbbi Nehéz megérteni, hogy mire [ napok eseményei éberségre in­számítanak Izrael vezetői, j tenek. Sürgős és határozott in­amikor ezt a kalandor irány- i tézkedések kellenek. hogy vonalat folytatják, semmibe ! szavatolhassuk a tűzszünetről veszik az ENSZ Biztonsági és a csapatok visszavonásáról igazságós rendezését. vagyis | biztosítani kell Palesztina [ arab népének törvényes jogait. Az 1967-ben hozott határo­I zatot azonban nem hajtották végre, mert a külső erők ál­tal ösztönzött izraeli uralkodó körök rövidlátó és kalandor politikát folytattak. Az október 22-én, hétfőn ho­zott Biztonsági Tanácsi dön­tés szellemének és betűjének megfelelően az érdekelt felek kötelesek megfelelő égisz alatt, haladéktalanul megkez­deni a Közel-Kelet igazságos és tartós békéjének megterem­Tanácsának határozatát és kihívják maguk ellen a világ közvéleményét, valószínű, hogy ebben külső pártfogás játszik szerepet. Az ’’raeli kor­szóló határozatok kellő valósítását. meg­Szadat egyiptomi elnök az zal a kéréssel fordult a Szov jetunióhoz és az Egyesült Ál itamolthc«: MM» 8 kép. b,n »kb. kjrfflt « ff i fiié nepnek. Azok a számítások.’ hogy egy allam békéjét és biz­tonságát idegen területek erő­szakos meghódításává! és meg­tartásával szavatolják, elke­rülhetetlen kudarcra ítélt esz­telen számítások. Ez az irány­vonal nem hozza meg Izrael számára sem a békét, sem a biztonságot, legfeljebb nem­zetközileg még jobban elszi­geteli Izraelt, s a szomszédos népek még nagyobb gyűlöletét hívja ki maga ellen. Az ara­bok hősies harca, az arab al­gébe. hogy azok felügyeljenek a Biztonsági Tanács tűzszüne­unióról elmondhatom, hogy kész konstruktív módon hoz­zájárulni és hozzá is járul eh­hez az ügyhöz. Szilárdan amellett vagyunk, hogy a Kö­zel-Kelet valamennyi — is­métlem: valamennyi — állama és népe számára biztosítani kell a békét, a biztonságot és a határok sérthetetlenségét. A Szovjetunió kész ré-ztvenni a megfelelő szavatolás Dán. Számunkra úgy tűnik, hogy a jelenlegi viszonyok között a léke valamennyi hívének, va­lamennyi békeszerető erőnek egyik legidőszerűbb feladata: elérni, hogy haladéktalanul és teljes mértékben megvalósul­jon a Bizt ..«sági Taná-s ez év jktőber 22-én hozott határo­lta. Ez elengedheti An a . ízel Kelet valamennyi álla­mának és népének sza' ad és független fejlődéséhez. A Kö­zel-Keleten napjainkban ki­alakult helyzet élessége, a konfliktus kiterjedésének koc­kázata világosan mutatja, mennyire fontos e feladat tnegoldása az általános béke megszilárdítása szempontjából is. Tisztelt kongresszusi rész­vevők ! A gyarmati elnyomás alól felszabadult országok népei előtt hatalmas gazdasági és társadalmi feladatok állnak. Ezeket csak a valamennyi ál­lam biztonságán és széles kö­rű, kölcsönösen előnyös együttműködésén alapuló bé­kére építve lehet sikeresen megoldani. A következetes békepolitika és a belső feladatok demokra­tikus megoldása összeegyezte­tésének példájával szolgál az Indiai Köztársaság. Mi';')"' en az indiai nép lépésről lé":sre tcséré irányuló tárgyalásokat. • megoldja a belső társadalmi. Az ilyen tárgyalások jelentő- | gazdasági problémákat. je- sége szinte felbecsülhetetlen. I lentős mértékben megszilárdít- Ezek részvevőire történelmi j ja békeszerető külpolitikáié- felelősség hárul. A Szovjet- I nak bázisát. A békekongresszus összehívása meggyőző bizonyíték Nagy nemzetközi jelentősé-, lődés egyik legfontosabb té­gük van az el nem kötelezett országok algíri konferenciáján hozott határozatoknak. A kon­ferencia, amelyen sok ország vezetői vettek részt, ismét ti határozatának végrehajtása- ! megerősítette, hogy ezek az ál­ra. Mi készségünket fejeztük ki Egyiptom kérésének kielé­gítésére, s már el is küldtük ilyen képviselőinket. Remél­jük, hogy hasonló módon jár el az Egyesült Államok kor­mánya is, ezenkívül fontolóra veszünk más lehetséges intéz­kedéseket is, amelyeket a hely­zet megkövetelhet. Az ENSZ Biztonsági Taná­lamok készek céltudatosan harcolni az imperializmus, a háború és az agresszió ellen, a békéért, a népek független­ségéért és szabadságáért. Egyszóval, az ázsiai, afrikai, latin-amerikai békeszerető ál­lamok aktív politikája lemér- hetően fontos hozzájárulást nyezője, hogy a néptömegek, szervezeteik és politikai párt­jaik tevékenyen vesznek részt a .háború és béke pro? villái­nak megoldásában. Ez termé­szetesen az emberis:.: által felhalmozott történelmi ta­pasztalat eredménye. Az első ás második világháború keserű tanulságainak emléke, azok­nak a szörnyű következmé­nyeknek megértése, amelyek­hez a nukleáris fegyver alkal­mazása vezetne, nagy erővel mozgósítja bolygónk lakossá­ÍnyhülésénheeTetkÖZ1 feSZÜltSé8 «« az aktív cselekvésre, hogy A jelenlegi nemzetközi fej (Folytatás a 3. oldaton)

Next

/
Thumbnails
Contents