Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

Mit kell tudni az etázsfütésről?

Az egészséges táplálkozásról

I családi és a társasházak építésekor gyakran kell dönteni a fűtési módról. S nem mindig a legkedvezőbb megoldást alkalmazzák, ezért most néhány tanáccsal próbálok segíteni.

Mi is az etázslutés? — Ez a legkisebb és legegyszerűbb központi fűtés, ami egy lakas. illetve családi ház teljes fűtését biztosítja. Hazánkban pár éve meg luxusnak számított, ma azonban egyre többen igénylik. Az elterjedésének van még néhány akadálya: a tapasztalat hiánya, a tájékozatlanság és a gyakran házilag vagy kellő hozzáértés nélkül megépített. gazdasugtalanul üzemelő berendezések. '

Majdnem minden faluban találunk már egy-két központi fűtésű családi hazat, ami ha jól sikerült,"bőven akad csodalója- es a tulajdonos nem győzi dicsérni. Nem véletlenül említem a lakáskultúrát. A szép új bútorhoz hozzátartozik a divatos. draga szőnyeg, a képek stb. Ezek jelentős értékek, s tiszten tartásuk, megóvásuk megeri a faradságot. A háziasszonyok tudjak igazán, mit jelent mindez — főleg télen!

A helyiségek külön fűtése a leghalatlanabb: behordani a fát, szenet, kifelé a hamut, kormolni stb. (a füstölésről jobb nem is beszélni). Az olaj- kalyha viszonylag kényelmesebb. de pár csepp olaj is kellemetlenné teheti a szoba levegőjét, a ragadós olajkorom es a kályha javítása is gond. Az etázsfűtés lényégé: egy a’.arendelteob helyiségben van a kazán a pincében, a fürdőszobában. konyhában, az esetleges szennyeződés itt gyűlik össze, a meleg csővezetéken jut el s többi helyiségben elhelyezett radiátorokhoz, minden szennyezés nélkül.

Hogyan keli megépíteni az etázsfütést?

Egy családi ház etázsfűtésé- nek elkészítési költségé 30—40 ezer forint, S nem mindegy, hogy a pénzt hogyan használjuk föl. Először kell keresni egy megbízható tervezőt, aki ;z epületet fölméri, költségbecslést és szaktanácsot ad, aminek alapján eldönthető, [ hogy milyen fűtési módot kell j választani. A legmegfelelőbb megoldás kiválasztása után a tulajdonos igényeit figyelembe véve (a helyiségek kívánt hö- j .’oka előre meghatározható) i megtervezi a berendezést, hogy j az r leggazdaságosabban épüljön

Az egyik hiba, hogy vágy nem találnak megfelelő tervezőt vagy szeretnék megspórol- ’ ni a tervezés költségét. Sajnos, vannak felelőtlen szere- i lök. akik gyakorlatukra hivat- i kozva “garanciával« el merik I készíteni a berendezést, terv *1 nélkül is — mindig túlméretezve (hogy biztosan jó meleg legyen) —, s ez a többszörösét ielenti a tervezési költségnek. Ami még rosszabb: a túlméretezett berendezés szinte állandóan rossz hatásfokkal üzemel, és folyamatos ráfizetést okoz.

Ha a terv megvan,

cg • megbízhat j kivitelező ktsz | vagy iparengedélyes kisiparos.

, (Ne vegyünk meg használt anyagot alkalmi áron se. mert a tapasztalatok szerint pár oven belül a javítások jóval többe kerülnek!). Az acéllemez radiátoroktól gyakran még a hozzáértők is idegenkednek, pedig a hazai gyártmány kifogástalan. Csupán arra kell vigyázni, rozsdamentes, új' árut szabad fölhasználni. A bontott acéllemez radiátoron óhatatlanul elindul a rozsdasodás (belülről. láthatatlanul), és igen

! melegedő víz tágulása miatt # túlfolyó vezeték is jelzi a nor- | málüzemet. A melegvíz körül- | belül félóra múlva visszaér a , kazánig. A fűtőtestek végleges | szabályozását nulla Celsius fok külső hőmérséklet körül a leg- ! célszerűbb elvégezni.

Az új berendezés minden részét gondosan rozsdátlanitani kell, s alap- es fedőmázolással kell ellátni. A berendezés állandóan teljesen legyen föl- töltve vízzel, mert ez óvja a belső felületeket a rozsdaso- dástól. Telen-nyárun legalább kéthetenként töltsünk utána, de csak addig, amig a túlfolyón a víz megjelenik.

1 radiátorokat utólag burkolattal ehaini nem szabad, mer ezzel a hóleadásuk 30—40 százalékkal is csökkenhet

A könyvesboltokban egyébként olcson kapható szakkönyv, amely családi házak fűtéséről egyszerű nyelven, részletesen tájékoztat.

Gál Méze*

épületgepesz-mernök

i táplálkozás története

(II. rész)

j rövid idő alatt tönkremegy. Az ! öntöttvas-radiator élettartama I szinte korlátlan." de sajnos drágább, viszont az öntöttvas-ka- j zán megéri a többletköltséget! i A legújabb Radal típusu alu- 1 mmiumradiátor kifogastalan. könnyű, jő a höleadasa, esztétikus, ülik a modern lakásba.

Ha a berendezés elkészült,

: próbafűtést kell tartani, így az j esetleg előforduló hibák azon- | nal javíthatók. A próbafűtés I igen egyszerű: szaraz faval begyújtunk a kazánba.'és már pár perc múlva kézzel érezhető a vezeték melegedése, a terjedése tapintassa! követhető, s 10—15 perc múlva eléri a legtávolabbi fűtőtestet. Közben a

Autó —motor

Ügyeljünk a szelepsapkákra

A sapkáknak rendel teteaüik | van — ez alól a szabály alól a szelepsapka sem kivétel. A Szinte észrevétlen,ül elhelyezkedő. sokszor porlepte pici alkatrész legtöbbször elkerüli a figyelmünket, s szereléskor, pumpáláskor előfordul, hogy elfelejtjük helyére visszarak! ni, vagy nem kellő gondossággá! helyezzük a szelepre Az eredmény: elkallódik a szelepsapka. Pedig az abroncsok lapossá válásának égjük igein könnyen elkerülhető közvetett okát a hiányzó szeíep- sapk&ra vezethetjük vtaaza Ugyams, ha hiányzik a szelepsapka a szelepesében por ee egveb szennyeződé* rakódik le. Pumpáláskor a szennyező- desek a szelepház belső részébe jutnak, es egy idő múltán a szelep tömítetlenmé, szivárgássá válik. Ezért érdemes erre a kis »apróságra-“ odafigyelni, mert a szelepsapkénak is van rendeltetése: védi a szelepet.

A RÓMAI birodalomban

kezdetben aiz állattenyésztés volt íő “tápláléktermelő ágazat“, s egészen az 1. sz. III. évszázadig a gabonát Egyiptomból exportálták. Így a rómaiak is főként hússal táplálkoztak, kenyeret csak ünnepnapokon ettek. A rómui lumpenproletariátus jelszava, a »panem et circenses" — kenyeret és cirkuszi játékokat

— azt jelentette, hogy a sok hús mellé a drága kenyérből is részt követeltek. A kenyér es hús arányát jól bizonyítja az i.sz. 301. évben Diocletianus császár által kibocsátott árég bermaximá ó rendelet: 1 kg kenyér 46 sestertius volt, 1 kiló marhahús 16 é6 egy liba 40 sestertius, (Vagyis egy kiló kenyérért egy libát vagy 3 kiló marhahúst lehetett kapni.) Nem csoda tehát, hogy nem husi es cirkuszt, hanem kenyeret és cirkuszt követeitek Rómában.

Csakis ezen aranyok alapján lehet megérteni asat ig. -hogy a •zsidók és — tőlük átvéve — a korai keresztények böjtjei valójában egészen más okokra vezethetők vissza. mint korábban hittük. A modern ember ugyanis arra gondol, hogy a böjt — vagyis a húsevéstől való tartózkodás — a hússal való takarékoskodás erdőkében született. Nem. eppen fordítva: az emberek aliandoan húst ettek) Az egyház azzal akarta a népeket egészségesebb táplálkozásra kenyszeri- teni, hogy bizonyos napokon eltiltotta a húsevestől, es a drága, ám egészségügyi szempontból fontos növényi táplálékokra kényszerítette.

A Földközi-tenger vidékének népei eleinte csak a gabonafélékét ismertek es használták. A hunok es a mongolok fő tápláléka a hús. tej, túró, bab és gyümölcs volt; Észak-Szibériában elsősorban a hú* «* a hal volt a fő eledel. Az eszkimók fő tápláléka

— a rágj' hideg miatt — a zsír es proteinok, amelyeket húsból nyernek.

Kenyában a férfiak főleg húst, ailati vért és tejtermékeket fogyasztottak, s csak a nők es az idősebb férfiak ehettek növényi táplálékot A Szahara oázisainak1 lakossága édes gyümölcsöket fogyasztott nagy mennyiségben.

A növényi táplálékok legnagyobb része Amerikából ered. s portugál kereskedők révén került Európába (köztük a kukorica, a napraforgó, I a paradicsom, a mogyoró, a I kókuszdió, az ananász, a paprika. a vaniliu, a kakaó stb. is.) Miután a kukorica Európába került, lényeges változóét hozott az Itt élő népek élelmezésében' és étkezési szokásaiban. A muzulmánok nagy örömmel fogadták, es a »mennyország ajándékának“ tartották, Egyik hátránya azonban a kukoricának éppen az, hogy nem tartaunaz néhány, a szervezetnek nagyon is fontos tápanyagot.

A KRUMPLI évezredek óta ismert s előszeretettel fogyasztott növényi termék. Több mint 2000 évvel ezelőtt az indiánok már készítették az ún. »esunot“. amely szárított es fagyasztott burgonyából állt. Különböző műveletekkel egy olyan masszát nyertek a burgonyából, amely hónapokig, sót évek.g elállt. (Vitatják, hogyan került a burgonya Európába es Afrikába. Legnagyobb u valószínűsége annak, hogv a spanyolok hozták át 1550 es 1570 kozott.)

A paradicsom a XVII— XVIII. szazadban került Európába. A »szerelem almaja- nak« neveztek, és sokan fenntartással fogyasztották a családi asztalnál, mivel izgató saernek tartottak. A rizs hazaja valószínűleg nem Kína, hanem India. Ó- kinai írások említik ugyan, de a költ* fontosabb szerepet játszott a Nagy Falon túli nép élelmezésében. A kínaiak töb . mint 2000 évvel eze.ott mar ismertek es használtak, a japánoknál 8—10 évszázaddal később jelent meg. A IX. szazadban a japán erhber keverte a rizst az arpaval, mivel az sokkal olcsóbb volt a rizsnél. Jelenleg viszont a rizs a japánok eledele, három tormában is: azagozen (szárított), hiru- goaen (ebédrias) e* yajagosen (vacsorarizs),

A fejlődés folyamán üjabb és újabb éieunek fölfedezése és bevezetese hozott változást a regi szokásokban. A hosszú tengeri utak — Európa, Kelet- India es Amerika között — viszont fölvetettek az eleiem

; tartósításának (konzerválásának) gondolatát. E szempontból e!ég régóta ismeretes a sós lé, az ecet és a szárítás (aszalás).

A XVII. században Robert Boil receptje szerint kezdődött a hűskonzérváláa: a sült húst hordóba rakták, és olvasztott zsírral leöntöttek, így kb. fél évig elállt. Cook kapitány 1772-ben a v'lágkö- rüli útra magával vitt ún. szárai levest is. amely egy rúdból állt (valószínűleg híg leves párologtatásának az eredménye), s vízben oldva.

! kölessel keverve kitűnő étel volt a tengérészeknek. 1890- | ben a francia flotta használta első Ízben •— az Apert receptjével készített — dobozos kon- zervet. Apert metódusa — ha módosítva is — ma a házi ■ élalnhszerkonzerválás alapja.

AZ UR UTAZÁSOK megnyitották az utat a legújabb tápanyagoknak prepára lu mok formájában való elkészítéséhez. Ki* térfogatuk mellett ezeknek nagy előnye, hogy könnyen előállíthatunk. Sok emberoen fölvetődik a gondola', hogy a jövendő generációk élelmezésekor nem olyan tablettákat hasznúinak-e majd. amelyek tartalmazni fogják az emberi sjsrveaet számara szuka égés tápanyagokat... A magunk részéről nehezen képzeljük el, hogy ezek a mű apanvagok ki tudjak szorítani a rántott húst. a gulyást, a töltött paprikát, a töltött káposztái. a disznótoros finomságokat vagy a nyárson' súl- , leket.

Dr. Iliev Ilia

0

OTTHON

ES

CSALÁD

RECEPTEK i;

Tölöttt. sült paprika: 1/2 kg

daralthust összekeverünk ■> két tejben áztatott zsemlével, két nyerstojással, Ízlés szerint sóval,. borssal, es apróra vagdalt, rózsaszínűre 'pirított hagymává!, A tölteléket paprikákba töltjük es kizsirozott tűzálló edénybe helyezzük. Közepes tűznél 30-40 percig sütjük, közben locsolgatjuk, végül ráteszünk 15 dkg szeletekre vágott sajtot és visszatesszük még néhány percre a sütőbe. Burgonyapürével, vagy rizzsel tálaljuk.

Piskótás almakrém: 1/2 kg

almát sütőben megsütünk, áttörjük és hagyjuk kihűlni. 2 dl tejszínt habba verünk, elkeverjük 10 dkg porcukorral és az áttört gyümölccsel, Ízlés szerint egy kevés törött fahéjat is adhatunk hozzá. Egy üvegtál aljf 'a 20 db babapiskótái raku k ráöntjük a krémet, tetejét dióval, vagy tejszínhabbal díszítjük.

i

Húsos szendvics: A kenyeret vékonyan megvajazzuk, ráborítunk egy fél ujjnyi vastag szelet húspásf -mot, erre egy réteg 8F n • •> tt. vajon páréit ■ /■■ ret beta' szelet

sa m^tl jr

Sonkás kifli: 30 dkg lisztet összegyúrunk 20 dkg RÁMA( margarinnal, vagy vajjal, 20 dkg főtt, áttört burgonyával I és egy kévés sóval. Vékonyra,i nyújtva, nagy fánkwsaggatóval j kiszúrjuk, mindegyik közepé- ! be egy-egy evőkanálnyi tejföllel elkevert darált sonkát vagy füstöl thúst rakunk. A tésztát félbehajtva, tetejét tojássárgájával megkenve pirosra sütjük. Nemcsak melegen, hidegen is nagyon jó.

Rumkrém: 6 tojássárgáját kikeverünk 20 dkg' cukorral, 1 vaníliáscukonral, 2 .kitiltanál liszttel, majd belekeverünk 2j ben kéri dl tejet. Gőz fölött, állandó ke- é országút verés közben sűrűre főzzük.'

Ha kihűlt, hozzáadunk 4 kanál rumot, végül fél liter, tejszínhabot. Tálaljuk, tejszínnel, mazsolával, narancs-, citromzselé szeletekkel díszítjük, hidegen adjuk a« asztalra.

82.

Oltásról szó sem lehetett. A lángok hosszan, megnyúlva, az állandó robbanásoktól; táplálva, vadul föl-fölcsaptak. A

levegő fojtóan forró és savanyú-keserű volt a füsttől.

Mézes-diós sütemény: 3 toGyiás parancsára nagy ív- kerülve igyekeztek le az felé, hogy hazatérjenek. Mar majdnem leértek, mikor Schütz éktelenül elordította magát. Levágta magat a fiáidra es jajgatott esz nélkül. Az egész nyaka merő egy vér volt. Kétségbeesetten igyekeztek lefogni a magát dobáló embert. Nem lehetett megállapítani, hogy hol sebesült meg.

— Egy lámpát, és bontsák

jás sárgáját 20 dkg porcukor- “z é.st hozzák arribb!

, . * . , 44 r — rendelkezett Gyias.

ral es 4 evőkanál olvasztott é

mézzel habosra keverünk. * Fölemelték es óvatosan egy ; , t . , . v védettebb helyre vittek. Mikor

Adunk hozza egy késhegynyi áaz atazott mgett kibontották, fahéjat, egy kávéskanál — pi- Jláták, hogy az egesz bal melle ci tejben feloldott — szódabi- véres. De sebhelyet nem talál- karbónát, fél liter lisztet, 10rftak- dkg durvára vagdalt diót, vé- ’~—

gúl a három tojás keménye t Lámpa senkinél sem volt. vert habját, majd kivajazott, iGyiás káromkodott, Befordilísztezett tepsiben lassú tűznél 5‘ot,ték, f * »T*6

ibal oldalát es jobban szemmegsütjük. 5 ügyre vették, A bal füle, mintFasi Katalin l ha késsél vágták volna át,

kettényílt. Mij^ötte a fejbőr felhasadt. Valami repesz vagy lövedék egy vastagabb erecs- ket vághatott at, mert bőven vérzett.

— Jaj, jaj! — nyöszörgőit a szakaszvezető, A máskor oly veres arc most sápadt volt és kimeredt szemmel nézett a semmibe, miközben görcsösen kapaszkodott az egyik társa karjába.

Szénási pimaszul duruzsolta Salamonnak:-i- Az istenit neki! Ha arrébb vágja, csinálhattunk volna belőle kocsonyát.

A többiek is meghallották, és mivel már látszott, hogy nem komoly a baj, nagy röhögés tört ki mindnyájukból. Még Gylás is röhögve szidta le a fiút:

— Magi sose fog megkomolyodni. Mi? Na álljon fii! — fordult Schützhöz. — Ne légy in any amasszonykatoni ja.,.

Schütz a röhögésre meglepődött és még jajgatni is elfelejtett. Hülye képpel nézett körül. Szó nélkül fölállt. Odanyúlt a füléhez, hogy megtapogassa. Szisszenve kapta el a kezét.

— Hszüi! Juj! Most kezd fájni...

— Te hülye! Hét eddig nem fájt? Akkor minek csapsz akkora lármát, hogy meg a robbanásokat sem halljuk? —, szidta le Dobos. — Megmondtam en. hogy csak hátul van nagy szád! — A többiekhez fordulva gyerekes gügj’ögessel folytatta: — Jaj. folik a kur- kám, anyuta, jaaj, és azt hiszi, a fejét vitte el egy gránát.

Lent az országúton kaptak kötszert az egyik teherautó vezetőjétől. Leragasztották a sebeket és rendben volt minden Miközben a tábori csendőrök egy tiszt vezetésével mindenkit elirányitottak a helyszínről, ellenséges repülőtámadás- tól tartva.'

Mar messze jártak, mikor még mindig égett a ház, és újabb ropogás és robbanáshullámok verték föl az éjszakát. Néhány orosz gép cirkált fönt a sötét égen. jellegzetesen hullámzó bugással, de nem lőtt rájuk senki.

Mar hajnalodéit, mikor lassan elcsendesedett a környék. és a kis csapat a körletbe érkézéit.

Schütz hátul kullogott. Véres inge és nyaka a valóságnál csúnyább sebet sejtetett. Gyorsan eltűnt.

Az őrmester jelentkezett Komorénál, aki az ágyán ruhástul feküdve fogadta. Gyiás valami kis zavurt észlelt a főhadnagy arcán, mikor az megszólalt :

— Rendben van. Mindent tudok ... Jól van. elmehet. Az emberek is feküdjenek le.

Már az ajtóban volt az őrmester, mikor utánaszólt:

— Hiába, ez a katonaélet! És fronton vagyunk, nem?

— Parancs! ra! I"'eois — mondta az őrmester s magában hozzágondolta: Robbanj föl!

Szeptember vége felé észrevehető volt, hogy a lakosok

élénkebbé váltak. Bátrabban közlekedtek es egy kissé tartózkodóan, de barátságosabban érintkeztek mind a németekkel, mind ar magyarokkal. Kéréseiket vagy esetleges parancsaikat a lehetőségekhez mérten azonnal teljesítették,

A legtöbben ezt annak tulajdonították. hogy az emberek beletörődtek a sorsukba, a váUoztatiialatlan'oa. A veszélyeztetett területekről a lakosság lassan szivárgott hátrább.

Az országutak tele voltak gyalogló nőkkel, gyerekekkel, és egyre több férfival. Ki itt, ki olt telepedett meg. vagy néhány napi pihenés után szedte a sátorfáját és tovabb- állt. A németbarát sztaroszták képtelenek voltak teljesen számba venni az állandóan mozgó embereket.

Lassan azért mégis kialakult egy-egy lakóhely képe. A férfi munkaerő is gyarapodott. Né- há fiatalabbakat is lehetett látni, akik rendesen lelkiismeretesen dolgozgattak. Jó- kedvűek voltak, barátkoztak.

Ezrével nyüzsögtek a civil fegyveres oroszok, akik a sze- micskit — a napraforgót rágva jártak-keltek, és parar csoltak. Ezek »németbarátok '

voltak jórészt.

/

Megszuporodtak viszont a szabotázscselekmények is.

Fontos vagy kevésbé fontos, de katonai célokat szolgáló távbeszélővezetákeket vágták ét rendszerint ismeretlen sze-' mélyek. Egy német katonát lelőttek B. községben fényes nappal, mikor egy leütött, átvágott nyakú tehén hasán terpeszben állva taposta ki az ál- lalfcAl a vert.

(Folytatjuk.)