Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

Egy régi operett, régi köntösben

CIGÁNYBÁRÓ

A munkások olvasóvá nevelése

Régi operett! Hát van új? Üj nincs, csak örökifjú rég' operett. Ilyen a Cigánybáró is. a legnépszerűbb osztrák zeneszerző, Johann Strauss melodikus -forradalmiságának«, kedel.ves magyar barátságának népszerű példája. Regényes, de igaz történet áll a hátterében, amelyet Jókai Mór még tovább regényesített, Schnitzler librettóba adaptált, és Strauss költötte halhatatlanná. Mert legalább olyan halhatatlan és minden kritikát túlélő, mint a Csardas királynő.

Ami adat és ismeret a fentiekből még hiányzik, megtudható a szellemes műsorfűz zetből, s ami a fentieket bizo- nvitja — az most a kaposvári Csiky 'ieryely Színházban látható.

Az előadás szereplőinek jelentős rtsze már többször ta- lálKozott a Cigánybáróval, s e szereplők jelentős része nemcsak otthonosan mozog benne, hanem o thon is van benne. Kényelmesen megtalálja regi vagy új helyét, örömmel játszik, mesél erről a meséről, s nen birkózik a dallammal, a nehez. hajlékony, helyenként ariaigényű épekkel, hanem megUlalja önmagát benne. Kém arra törekszik, hogy a legnagyobbak megismételhetetlen teljesítményét ismételje meg. hanem arra. hogy úgy énekeljen, ahogyan könnyeden. elegánsan. operettben illik és tud. Így lesz inkább hu Strausshoz, s nem a hangtor- narnulalvánnyal.

Azt hiszem, ennek a joviális jaléktudatnak köszönhető, hogy alapjában véve kellemesei i ereztem magam a bemutatón. Itt van például a három női szerep: Arzéna. Szaffi és Cipra. Pálffy Alice megragadta most az. öreg eigányásszony szerepét Arzéna es Szaffi után: nem bány ásította’ agyon, nerh köpködött a színpadon (láttam mar ugyanis ilyen

«nagyon igazi« Ciprát is). : mégis vad volt. határozott, rokonszenves, amilyennek Cip- . rámák lennie kell.. És itt van az örök Zsupán. Csorba István is, aki a színrelépés pil- ; la iratától feldobja a darabot. La.uim' lö5B-as kaposvári előadásban a Zsupánját. Nekem ez a figura őrizte a Cigánybárói sokáig. Hordó hasával, öblös Hangjával, és a sokat ismételt »huinnyebejó« kiáltás- * 1 sai, no meg a hamisítatlan belépővel: -Az irka-firka kérem, sose i'olt a mesterségem«. Igaz. most úgy hangzott: "ír- j ka-firka, akom-bákom, sose volt a mulatságom« — így ,tanulságosabb vallomás. És Csorba István is a regi, igazi Zsupán.

De beszéljünk most a pará- ! désan nagyszerű primadonnaszerepről, Szaffi cigánylány- ■ ról, Imre Gabriella eddigi legjobb kaposvári alakításáról. Legutóbb, amikor méltattuk: gazdagodott hangkultúrájáról szóltunk. A gazdagodás most stílusát, modorát is teljesebbé ■ette finom, természetes átéléssé. S pontosan ez az, amit Barinkavbol hiányolunk egy isissé. A belépő elismerésre méltp. de a duettek kissé tó- j iyoiosak -voltak, és Rózsa Tibor prózai játékp is hagy ki- ! vánnivalót. Laczkó Mihály rendezőnek —-^ki egyébként jó munkát végzett — jobban ' kellett volna ügyeimé arra. hogy a fiatal földesúr monda- ] tai érthetőek, ha nem is mindig atellek, de mindig értelmes hangsúlyozásban előadottak legyenek Laczkó Mihály nagy teret adott a vidám ko- mediázásnak, az önfeledt Szerepjátszásnak. sajnos kompo- zíriói időnként teátralisak, néhol elnagyoltak voltak. Nagyszerűen -futtatta ki- viszont az epizódszereplőket, el- j sősorban is az est savát-borsát ; lelentő, legtöbb tapsát össze- I hancúrozó három cigányt:!

Komlós István, Kiss Jenő és Tót Béla nagy sikert arató alakításait. s 'ugyancsak a lehetőség szerint jól kimunkált főbb es mellékesebb figurákat. Somogyi Géza, Heiser Kálmán, Dani Lajos, Radios Gyula, Farkas Rúzsa és Balázs Andor alakjait.

Arzéna. a szép, de ellenszenves lány Szegő Zsuzsanna megformálásában állt előttünk, alapjában véve sikerültén. Talán a valamelyest visszafogottabb éneklés es az erőteljesebb játék meg több tapsot hozna neki. ö . játssza egyébként Mirabellát Mészáros Jolival, Arzénát pedig Puszta szeri Emiliával kettős szerep- osztásban.

A zenekar szép Strauss tolmácsolásával — Somoss István vezényelt — elégedettek vagyunk, de nem annyira a kórussal. Néhol harsogó, máskor nyers volt. A cigány- jelenetben mindez még elfogadható, sőt stílusos is. másutt azonban k*ssé idegen. A tánckar a ci&ányjetenetben dicséretesen lendületes, iriss volt, nagyon tetszett, később azonban Rajka Péter koreográfiája meglehetősen szegényes klisékre. a kar képességeit hol alábecsülő, hol meghaladó elemekre épült. A kezdeményezés mindenesetre többet ígér, es előrelépést mutat a korábbi évek vajúdó kórus- és tánc- karhiényával szemben. A Cigánybáróban a Vikár Kórus, karigazgato: Zákányt Zsolt és a BM táncegyüttes tagjai működnek közre

Gáspár András díszletei tet- szetősek, de több ötletet is elbírtak volna, hasonlóképpen Füzy Sári jelmezei. A régi operett, úgy vélem, ott a legigazibb. ahol a-régi köntöst viseli . .. Tálán — ha eltelik újabb tizenöt ev — ez a regi operett még örökifjabb lesz, lugyjük: mostari előadóival együtt. Tresat Tábor

Kaposváron zajlott le tegnap a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának tájkonferenciája, mely a munkások olvasóvá nevelésével és a hálózatfejlesztéssel foglalkozott. Négy megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — közművelődesenek a vezetői, könyvtárosai" vettek részt ezen, s megjelent Kondor Istvánná, a könyvtárügyi osztály vezetője is.

Svenda István, a Somogy megyei művelődésügyi osztály vezetője üdvözölte a vendégeket. majd Kellner Bernét, a kaposvári megyei könyvtár Állami-díjas igazgatója a város. centenáriumi ajándékait adta át a megyék képviselőinek.

Nem volt szükség ezúttal vitaindítóra, hiszen a minisztérium eljuttatta a részvevőkhöz az országos fölmérések tapasztalatai alapján megfogalmazott beszámolót, s a tennivalókra célzó javaslatokat. Kondor Istvánné most tehát csak annyit mondott el bevezetőként, amennyivel a vita -ágyát- megvethette. Hangsúlyozta. hogy nemciak könyvtári téma a munkások olvasó- ! vá nevelese, hanem kulturpo- ! litikánk egészébe tartozóan kell róla beszélni, es a.mun- j kások könyvtári ellátásának ! feladatában azt kell látni.

hogy a cél: az egyéni igények j társadalmi szintre emelése.

A tizenhét fölszólaló sok i mindenről beszélt. Mégis né- J hány pontba összefoglalhatók a gondolataik. Azért, mert a helyi adottságok mellett sok a megegyező tényező is. melyek a munkások olvasóvá nevelésében szerepet játszanak, i Szinte valamennyien elmondták azt, amit Kellner

Bernat is kiemelt fölszólalásáBarátok földjén

Nyeregből az iskolapadba

Mongol diákok impozáns tornagyakorlata a forradalom győzelmének évfordulóján, Ulánbátor sportstadionjában.

EGYETLEN NAP három is- I merelség. három érdekes era- , berrel a mongol fővárosban... A .véletlen úgy hozta, hogy mindegyikük a kultúra, a művelődés, az Iskolapolitika terü-| létén dolgozik, vagy tevékeny * részese annak.

Reggeli után a Gandgnba, a híres lámatemplomba látogattunk. Már messziről hallottuk, hogyan búg a szerzetesek esi- I gakürtj® és csonttrombitija. A templomban kopaszra nyírt. j narancssárga ruhás lámapanok mormolták az igét, pörgették az imamalmokat. Idéztek a múltat. Igen, a múltat, mar csak a múltat, mert ez alkalommal is — mint később, más vidékeken annyiszor — meggyőződhettünk róla; hogy a mai mongol fiatalokat egyre kevésbé érdekli a mitikus istenek világa.

Első ismerősünk, egy Ulánbátor! tanárember, aki a lámatemplom kapujában — kifele

jövet — oroszul köszönt ránk, csak megerősítette első benyomásunkat. Megtudva, hogy újságírók vagyunk, egy kicsit panaszosan magyarázta;

— Ha ä világ sajtója Mongóliáról ír, még mindig főleg a pusztát, a száguldozó pásztorok életét fnutatja be, mert az ide érkezők az, egzotikumot, a régmúlt romantikáját, a nomád elet kuriózumait keresik. Arról már keveset Írnak, hogy ebben az országban, ahol fél évszázada — a forradalom előtt — egyetlen elemi Iskola működött 40 tanulóval, s a lakosság egy százaléka sem tudott ími-olvasni, ma az aratok (parasztpásztorpk) fiai szinte szomjúhozzák á kultúrát és ostromolják az iskolákat, a tudás fellegvárait.

Űj ismerősünk, T. Zsamsag- nij, aki a fővárosban vakációzó diákcsoport kísérését vállalta es így találkoztunk *

Gandanban, mindjárt ajánlotta is:

Visszakísérem a. fiukat szálláshelyükre, a kollégiumba. Jöjjenek veLem, nexaéik meg az új iskolánkat.

Az iskola hatalmas T alakú épület. Kőből épült,, nagy világos ablakokkal, tágas tantermekkel. Újdonsült ismerősünk kipirult arccal invitált bennünket a friss meszszagu termekbe, lelkesen magyarázta a leendő tornaterem, a szakköri szobák, a szertáraknak kiképzett helyisegek. a bemutató- és vetítőtermek rendeltetését. S mintegy ösz- szegev.te a látottakat:

Mostantól csaknem ezer tanulónak ad helyet az iskola. Épül melle egy 350 fős kollégium es télre elkészül 30 pe- dagogusiakas is.

Szemünkben ez az iskola szinte jelképpé nőtt. Amott a lamatemplom. az ősi múlt. Itt meg a jelen. Egymás mellett el, de'lassan elválik. Fokozatosan eltűnik az őst állapot, es I helyében kialakul az. üj. a szo- ! cialista életforma.

A hallatlanul erdekes gondolatsort már nem /.samsagníj ! folytatja — tőle búcsút kell vennünk —, hanem a part lapja, az Unen vezető munkatársa. Szénfekete hajú. alacsony, szemüveges, mindig mosolygó fiatalember. Láthatóan a kulturális kérdések jó ismerője (Moszkvában végzett egyetemet), akivel egy ünnepi fogadáson kötöttünk barátságot. Délelőtti •, iskolalátogatásunkat kommentálva i azt mondta:

— Való igaz: a tanulás utáni vagy nálunk szinte fölmér- hetetlen. Képletesen szólva az aratok fiai a lóról egyenesen átülnek az iskolapadokba. Mongóliában ma 530 óvoda | működik: 572 általános és k '- 1 zápiskolában 281 000 diák. 19 s technikumban 11 000 dihl\ tanul. Az egyetemeken háromszoros a túljelentkezes. Az. öt egyetemen, illetve főiskolán 10 000 a hallgatók száma. Külföldön, a Sz.ovjetunióban és a baráti sz-oeialista országukban két es fél ezer hallgató sajátítja el a felsőfokú ismereteket.

S ha már itt tartunk, mutassuk be harmadik ismerősünket, Várkonyi Katit, az Eötvös Lorand Tudomány- egyetem negyedéves, mongol— német szakos hallgatóját. Vele délután Szonginóban, a magyar—mongol együttműködéssel felépült biokombinát ava- toünnepsegén találkoztunk. Fél évet tanulmányúton Mongóliában töltött, tolmácsként érkezett magyar filmesekkel Szonginóba Kati egri leány, Pesten kollégiumban lakik. Találkozásunkkor elmondta:

— A mongol nyelv gyakorlására küldtek Mongoliába. Az ularVbátori egyetemen sok-sok mongol egyetemista barátom van már. Velük jártam vidékén, kirándultam Dzunmod- ba — ez száz fát jelent —, aludtam jurtában, üdültem két hetet Terelésben. Minden csodaszép és nagyon hasznos volt! .

Itthon tálán kevesen tudják, hogy lehetőségeinkhez mérten milyen mértékben működünk közre Mongolia vezető szakI embereinek képzéseben. íme,

! néhány adat:

1972-ig évente hat új mon- i goi ösztöndíjast fogadtak ma- ! gyár felsőoktatási intézmé- ! nyeink. Főleg a mérnök-, a j közgazdász- es az orvosképzés területein. Ebben a tanévben 13 főre emeltük fogadási ke- [ retünket. Jelenig a mongol népgazdaság és a felsőfokú ok- ! tatás területein már 30 olyan > mérnök, orvos, tanár dolgozik, i aki magyar egyetemen szerezte diplomáját.

Az egyik legkorszerűbb ulánbátori iskola neves matematikatanára. Cagan, a múlt évben Budapesten ‘ járt tanulmányúton. A Fazekas Gimnáziumban ismerkedett a magyar matematikai . oktatás módszertanával. S a tapasztalatokat széles, körben hasznosítják. Cagan tanítványaiból állítják össz.e Mongólia csapa- ■ tát a matematikai olimpiára.

NEM AKARJUK uiabb adatokkal terhelni olvasóinkat, j de lám, így is milyen messze ! jutottunk reggel óta. Azóta, hogy ott fenn. a Gandanban i borzongva. riadt klvancsiság- j gal hallgattuk a szerzetesek i csigakürtjeit és csontfrombi- j iáit! Hegedűs Ferenc

I (Folytatjukj

Honvédelmi nevelés a marcali járásban

A Magyar Honvédelmi Szövetség marcali járási szervezetében a közelmúltban élénküli a honvédelmi előképzés és a tartalékosak ulókepzesp. Ezt bizonyítjií, hogy több mint ejtvén ifivel indult tartalékos hiraduikcpzö tanfolyami, Marcaléban és Böhönyén hasonló létszámmal általános honvéd előkészítő tanfolyam. A Marcalt Általános Iskolában és szekimun&áisképző intézetben újjászervezték a gép- járműbarát szsütkóiőket es a rádiós klubokat. A székhely- községben rendezett tartalékos műszaki és tüzér utóképI zési tanfolyam szinten ered- j menyesen zárult.

A napokban a marcali jerá^ tartalékos tisztjei es tiszthe- ■ iyetteaej végrehajtottak a szamukra előirt géppisztoly- es piíztolylőgyakoriatot. A lövészetben. csaknem százán vettek részt, több mint 90 százalékban a székbe,yiküzseg tartalékosai. A lövészet eredményességét és a tartalékosok helytállását bizonyltja, hogy egynegyed résziben kiváló ! eredménnyel küzdötlék le a | célpontokat, Nem megfelelő eredmény az elaslöveszeton I nem fordult elő.

ban: — A tárgykör elemző vizsgálatához nem áll rendelkezésünkre elegendő helyi tájékoztató anyag, illetve az adatok nincsenek megfelelően csoportosítva. felhasználásra készén összegyűjtve.

A tájkonferencia egyjk je- I lentős vonása volt. hogy a részvevők elsősorban nem a könyvtárhálózat fejlesztését szorgalmaztak, hanem a meglevők jobb kihasználására tettek javaslatokat, s hallottunk néhány példamutató kezdemé- ! nyezésről is.

1 A könyvtarak állapotáról, a : falakon belül, folyó munkáról ; általában több ismeretünk ! van, mint arról az emberről,

| aki nem jár könyvtárba, és akiért most nagyon hathatos I eszközökkel, módszerekkel tulajdonképpen a munka folyik. i Az ő megismerésüknek a szociológiai segítését sürgették - sokan, s valamennyien örül- I tünk, mikor a komlói könyv- I taros — Merei József — arról számolt be. hogy eppen iljMjn I eszközöknek az alkalmazasa I eredményezte: megnőtt a I könyvtárba járó bányászok J száma. Emelkedett a ■ film ■ iránti érdeklődésük is. es töb- í ben járnak színházba. A szocialista brigádokkal olyan jó a könyvtár kapcsolata, hogy a munkások társadalmi munkában kijavítják a berendezéseket. elvégzik a fölújításokat.

Nem véletlenül került többször reflektorfénybe az ipari tanulók olvasóvá neyelese. A jövő munkásaiért — különösen az utóbbi három évben — sokat tett a Mü.M.

Somlyai Mária, a kaposvári 503. számú Ipari- es Szakmunkásképző Intézetben szeptembertől függetlenített

könyvtárosként dolgozik — ilyen fejlesztésről hallottunk a szekszárdi fölszólalótól is —. s a könyvállomány gyarapítására tavaly mar százezer forintot költhettek

Figyelmet kelteit Váradi Gézának. a Pécsi Városi Tanács művelődésügyi osztálya közművelődési csoportja vezetőjének a fölszolalása is, mivel ő a népművelő szemével pró-' balta láttatni a problémákat. Megállapította, hogy továbbra is a könyvnek kell a népművelés központjában állnia. Elmondta. hogy Pécsen is. miként a fővárosban — a 12. szánni Volánnal közösen — bib- liobusz-szolgálatol szerveznek azokban á munkás laid a peremkerületekben. melyekben új könyvtár építésére egyelőre nincs mód.

Szita Ferenc, a kaposvári megyei könyvtár igazgatóhelyettese a műszaki dolgozók e* a szakmunkások. betanítod munkások szakkönyvvel való ellátásának ellentmondásos helyzetére hívta föl a figyelmet. Ezzel is utalt arra. hogy j a szakszervezeti es a tanácsi könyvtaraknak egyiitt keU működniük az olvasova nevelésben.

Kondor Istvánné zárszavában kiemelte, hogy a vita sok segítséget adott a további munkához. A tenni akarásról hallottunk minden felszólalásban.

Hórányi Hanna

Somogyi Néplap