Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

Rátermett emberek vezessék Szanálás után az úttörőcsapatokat Á Megyei Űttörővezető Ta­nács a megalakulása óta teg­nap ült össze először Kapos­váron. A megjelentek közt volt Nemes Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének titkára, Szenes Imre, a megyei KISZ- bizottság első titkára. Nemes Péter az úttörőszövetség jelen­vezetőinknek, hogy választás után kerültek volna a csapa­tok élére. Szükség volt erre, hiszen legtöbbször egyszerűen rábízták a legfiatalabb peda­gógusra ezt a munkát. Szük­séges, hogy rátermett embe­rek vezessék a csapatokat. De ne azért essen valakije a vá­legi feladatairól beszélt; a ta- lasztás, mert könnyen elintéz nács elfogadta az 1973—74. évi j dolgokat, mert tud játszani a munka- és üléstervét, majd személyi kérdésekben döntött. Az úttörőszövetség időszerű feladatait a tavasszal megren- j dezett V. országos úttörőveze­tői konferencia határozta meg. ; A márciusi konferencia a sző- i vétség működési szabályzata- j vei. összefüggésben megjelölte : a szocialista demokratizmus gyerekekkel — igaz, ezekre is szükség van —, hanem azért, mert tud politikusán vezetni — mondta Nemes Péter. A következőkről szólt még a demokratizmussal kapcsolat­ban; — Ügy akartuk a demokra­tizmus lehetőségét megadni a gyerekeknek, hogy előtte nem érvényesítésének es^az úttörő- j keltettük föl igényüket a de- r~~' * ~ mokratizmus iránt. Ügy, hogy nem figyeltünk eléggé egyéb alapvető tényezőre sem. Nem igyekeztünk, hogy demokratiz­must alakítsunk ki a gyerekek között, pedig nem- mindig jó az ő egymáshoz való viszo­nyuk sem. Figyelni kell erre is ezután. A megyei úttörőtanács és úttörőelnökség 1973—74-es programjának elfogadása után fontos személyi kérdés került szövetség munkája fejlesztésé­nek főbb útjait. Ezekről a ha­tározatokról beszélt az úttörő­szövetség titkára, a legfonto­sabb gondokat helyezve reflek­torfénybe. Többek között a következőket mondta: — Korábban, ha az iskola és az úttörőmozgalom kapcso­latáról beszéltünk, akkor min­dig a közös dolgokat kerestük. Mostani feladatunk az, hogy éppen a különbségekre hívjuk föl a figyelmet. Az iskola ál- i napirendre. Németh Jánost, a lami intézmény, míg az uttö­rőszervezet önálló, külön mű ködésí szabályzat alapján funkcionáló politikai szerve­zet. Sokan azt is mondják, hogy kiegészítő nevelési té­nyező. Az rendben van, hogy nevelési tényező, de azzal, hogy kiegészítő, nem érthe­tünk egyet. Az úttörőcsapat nem az iskola mozgalma. Ter­mészetesen kölcsönhatás van az iskolai nevelés és az úttö­rőmozgalom között. Például ha egy osztályfőnök egyszerre rajvezető is .lehet, megnöveke­dik a lehetősége a nevelés te­rületén: egyszerre többféle módon, többféle csatornán ke­resztül is hathat tanítványai­ra. Az iskola és az_ úttörőcsa­pat, jó együttműködése több, sokkal nagyobb eredményt hozhat, -mint a kettő jó mun­kája külön-külön. Néha ilyen véleményeket hallunk: jó is­kola, de rossz az úttörőcsapat, vagy: rossz iskola, de az úttö­megyei KISZ-bizottság titká­rát a Megyei Űttörővezetői Tanács megválasztotta a me­gyei úttörőelnökség tagjának és a megyei úttörőelnökség el­nökének. Sziklai Bélát pedig — érdemei elismerése mellett — fölmentettek úttörőelnöki tisztségéből. H. & új úton Néhány hónapja együtt ['fillér sem. A szövetkezet ez- dolgoznak ä zákányiak es az csőfektetést vállalt Zala őrtilosiak. A szokásos szövet- megye^eil’ eJÍ a vaúaúiozas kezeti egyesüléseken ,túl azon- ?ern utott. b?- hgy elárusító­ban itt jóval többről, s rész­í helyet vettek a fővárosban ben másról van szó. Az őrtilo- , l BUda' si termelőszövetkezetet ugyan- ‘ fst,to1 , 40 Demeterre van. is 4,5 milliós mérleghiánnyal^20“ volt , klflzetodo> a múlt év végén szanálták. A “ hoff tufák volna innen, szanalási eljárást csak államig flomete^f gazdasago­segítséggel fejezhették be. | SSÄ^ttaEdöntés rísz Az őrtilosiak gazdálkodása ; ben azért született meg, mert nem volt eléggé szakszerű, I hiányzott ■ a megfelelő szak­megalapozott. A vezetőségnek I emberük, több elképzelése is akadt, de j türelme már nem volt, hogy j megvárja, »kiböjtölje« az eredményt. Amikor az első években nem vált be az el­képzelésük, munkájuk kapko- dóvá vált. Pulykatenyésztésbe kezdtek, de túl sok állat hul­lott el, egyre nőtt a veszteség. Ezenkívül a tervezettnél 18 vagonnal kevesebb gabonájuk termett. Nem tudták megfele­lően alkalmazni a vetésforgót. A kukoricabetakarítást kép­telenek voltak gépesíteni, ré- í őrtilosi öregeknek. Mindehhez szesbe adták ki. Ez elvitte a : megfelelő gazdasági alapot haszon jelentős részét és hosz- teremtünk. Megszüntettük a A zákányiaknak és az őrtilo- siaknak egyáltalán nem köny- nyű most együtt tervezgetni arról, hogyan tovább? Erről beszélgettünk Simon Imre tsz- elnökkel. — Néhány intézkedés már született, egy részletesen ki­dolgozott program részeként. Az őrtilosi tsz-tagok augusz­tus elsejétől a zákányi mun­kadíjakat kapják, s nyugdíjki­egészítést is juttatunk majd az szán el is húzódott. Utána már nem lehetett megfelelően előkészíteni az őszi vetések talaját Ahogy csődöt mondtak a fő ágazatok, úgy sújtották a mel­léküzemági munkát is a rossz eredmények. A sóderkiterme­lésnél használt kotrógép el­romlott, kijavítására már nem maradt pénz. Tönkrementek a fűrészek, s mintegy 200 köb- méten rönk ottmaradt feldol­gozatlanul. Az erőgépek, a gépkocsik java része is állt, javításukra nem jutott egy Sómogysámson jó vizet kap (Tudósítónktól,) Régóta köztudott Somogy- sámsonban, hogy a kutak vi­ze egészségtelen. Éppen ezért a tanács kezdeményezését 5 nagy örömmel fogadta a la- I kosság. Állami támogatással j még 1970-ben 22C méter mély kutat fúrtak a Vízügyi Kutató rőcsapat jól működik. Ilyen • intézet emberei. Ez a kút ele- níncs. Föltételezik egymást., gendő jó ivóvizet ad a község- Csak jó osztályközösség kere- nek. A költségeket az állam fedezte, 450 ezer forintot adott. A kút elkészülte után fog­tak hozzá a községben a víz­műtársulat megszervezéséhez. A 188 tag pénzügyi támoga­tással és társadalmi munkával segíti a megvalósulást. A hálózat lefektetését a múlt decemberben kezdte meg a Keszthelyi Vízgazdálkodási Társulat. Nyolc kilométer tei között működhet jó rajkö­zösség. A tavaszi, konferencián szü­letett a határozat arra vonat­kozóan is, hogy ezután válasz­tani kell az úttörőszervezet testületéit, így természetesen a csapatvezetőségeket is. Ezek élére pedig a szavazás után kerülnek a csapatvezetők. — Korábban nem biztosítot­tuk azt a védettséget csapat­hosszan elkészült a vezeték. Az érdekelt tagok a majd 300 000 forint értékű társadalmi mun­kának a 70—80 százalékát el­végezték. Az egész munka 8,1 millió forintba keiül. A tanács veze­tői bíznak abban, hogy a jövő tavasszal már jó ivóvizet ihat­nak Sornogysámsonban. A kerti csapok azonban még hiányoznak. Be kell fejezni a víztározót, és el kell készül­niük a gépesítési munkáknak is. A somogysámsoni lakosság, az itteni vezetők állandó fi­gyelemmel kísérik a keszthe­lyiek munkáját. Az a véle­mény, hogy kevesen dolgoznak itt. Azt szeretnék, ha a na­gyobb létszámmal és nagyobb igyekezettel fejeznék be a sze­relést. pulykatenyésztést. Már évek óta sikerrel tenyésztjük a bo- lyiak Shaver naposcsibéit, és az értékesítésnek is jól kita­posott, eredményes ösvényein járunk. Ebbe kapcsoltuk be az őrtilosiakat is. A hajdani puly­kanevelő helyiségekben most Shaver-nevelés folyik, s az ed­digi 20 ezerről 50 ezerre nö­veljük az állományt. Piac bő­ven van, exportra — Csehszlo­vákiába — is szállítunk, de legnagyobb tételekben a fővá­ros kórházait, vendéglátóhe­lyeit látjuk el tojással, barom­fival. A kukoricát már géppel takarítjuk be, így összesen 300 holdon tudunk megfelelő idő­ben őszi gabonát vetni. A fő­városi elárusítóhelyet és a cső­fektető brigádot megszüntet­tük. Persze, a dolog nem ilyen egyszerű... Jelenleg 1200 hold szántónk van, de olyan táb­lákra van szükségünk, melye­ken a gépek 10—15 órát tud­nak dolgozni egyvégtében, s a korszerű, zárt rendszerű nö­vénytermesztési módszereket is tudjuk alkalmazni. Gyor­sabb ütemű fejlődésünkhöz néhány nagy — ahogy számol­gattuk, legalább 6—7 milliós — beruházásra is szükségünk lenne, de jelenleg még az össz- vagyonunk sincs ennyi. Együtt indultak ezen az úton a zákányiak és az őrtilosiak. Hogy a tervek valósággá vál­janak, összefogva, közös erő­vel kell munkálkodniuk. Cs. T. Tűi az ezredik vagon cukron A Kaposvári Cukorgyáriban naponta három irányvonat érkezik Somogy, Tolna és Ba­ranya termésével: minden műszakban egy szerelvény cu­korrépa. Ebben a szezonban — a tervek szerint 20 200 va­gon répát dolgoznak fel. Raktárba került az ezredül vagon, cukor. Október 20-án, a déli - órákban jelentették ezt a második műszak dolgozói. Ér­deklődésünkre elmondták a gyárban, hogy naponta 28—30 Vagon cukrot főznek, és a fel­dolgozás ütemével elégedettek a Sizakemlberek. Eddig több j mint 14 ezer vagon répát vet­tek át, ebbőf 9210-et dolgoz­tak feí Tegnap a kampány negy­venharmadik napja volt A múlt év hasonló időszakához viszonyítva 110 vagonnal több cukrot gyártottak. Ez az ered­mény a mintegy másfél száza­lékkal magasabb cukorfoknak is köszönhető. A mostani feldolgozási üte­met figyelembe véve az idén termett répa .december köze­péig '.biztosítja a gyár nyers­anyagszükségletét. Megtörtént a huszorunyolc- millió forintos költséggel épült új szeletszárító műszaki át­adása. Most tart az egyhóna­pos! próbaüzem: lengyel szak­emberek ell enőrzik a bérén- mősodését. Bemutató negyvenféle tejtermékből Tegnap reggel a Csemege Vállalat 120. számú, boltjában nyitották meg azt a tejter­mék-bemutatót, melyet a Ka­posvári ■ Tejipari Vállalattal közösen rendeztek. Csaknem negyvenféle' sajtot ismertetnek meg a vevőkkel. Nemcsak a legolcsóbbak, hanem a legke­resettebbek és a leghíreseb­"bek is (helyett kaptak a pol­con. A vadászati tvtilágkiállítá- som bemutatott és díjat nyert Vadász saijt, a különféle poha­ras készítmények megnyerték a vásárlók tetszését. Megvál­tozott a tejtermékek csomago­lása: ízlésesek és praktikusak. Háromféle krémtúró mellett a joghurtot, kefirt és a közked­velt Fincsit kínálják. Óriás kerek sajtok keltik fél a vá­sárlók érdeklődését. A tejtermékek nélkülözhe­tetlenek a korszerű táplálko­záshoz, mégis keveset fogyasz­tunk belőlük. A bemutatót kóstolóval is egy bekötötte a ; bolt. Esténként — egészen ! szombatig — a csúcsforgalom ' idején a vásárlókat is megkí- 1 nálják. A bizalom határa E gy embert elbocsátottak. Messziről jött, s tekintete rendre átsiklott az útmenti »tilalmi táblák« figyel­meztetésein. Emberséggel egyengették az útját, s ha megbotlott, többször is megkapta az újrakezdés lehetőségét. Hiába. Gyenge volt és konok. Húsz évig képviselte az állam- hatalmat, mire teljesen kicsúszott lába alól a talaj. Visszaélt a bizalommal. Példája elrettentő, és tanulság azoknak, akik valaha is meginogtak vagy hajlamosak rá; azoknak is, akik túlzott türelemmel figyelték működését. A bizalomnak ára van: úgy hívják, hogy tisztesség és becsület. A bizalomnak határa is van, és ezt a határt már nem lehetett tovább tágí­tani. Bukása tulajdonképpen lehangoló, de tudom: kemény­nek kell lenni és határozottnak. Hiszen nem apró ügyecské- ről és nem egy emberről van szó. Négy falu lakóinak a bi­zalma omlott össze. Az ember — akinek kötetre szóló fe­gyelmi ügyiratait lapozgatom — kettős jivfordulóhoz közele­dett. Aligha fogja megünnepelni. Mindössze huszonhárom éves volt, amikor elkötelezte magát. 1953. november elsején »■szegődött el« a tanácshoz; 1967. november elsejétől tanács­elnök volt Kutason. Varga Lajos sorozatosan visszaélt a bi­zalommal. Tette sohasem maradt titok, s nem maradt el a büntetés sem. De képtelen volt okulni belőlük. Nézem a felsorolást. Először 1961-ben indítottak ellene fegyelmi vizsgálatot. A papírok azóta elkallódtak, az ügy részleteit már nem ismerjük. Megállni azonban nem tudott. 1965-ben szigorú megrovást kapott, akkor még Beleg volt az állomáshelye. Mi volt a rovásán? A bérbe adott tartalék- területek után beszedett díjakat nem fizette be; az engedé­lyezett öt köbméter fa helyett 24 köbmétert vágatott ki; aján­dékozott a fából, mintha a sajátja lenne; jogtalanul hitele­zett a földművesszövetkezetnek, és így tovább. Az anyagi kár csekély, erkölcsi hatása azonban fölmérhetetlen. Visszaélt hivatali jogkörével, hatalmával, az emberek bizalmával is. Kártérítésre kötelezték. A fegyelmi büntetés azóta rég hatá­lyát vesztette. És akkor tanácselnök lett Kutason. Nem tu­dom, ezt követeli-e tőlünk az emberség, nem hiszem, hogy megfontoltan állították még felelősségteljesebb posztra, de erről kár beszélni, rég volt. A következő állomás 1972. Még mindig türelem, jó szán­dék, segíteni akarás vette körül. Csupán megrovást kapott. A listát már nehezebb felsorolni. Varga Lajosicsaládi házat épített. És hányszor találkozunk hasonlóval megyeszerte: innen is, onnan is csöppen »hulladékanyag«, feketefuvar ol­csón Vagy ingyen, apró és nagyobb előnyök a funkció felhasz­nálásával. Típusesetek. Gondolják meg, milyen lehetőséget kínál például egy budapesti út teherautóval, ha a tanácselnök vállalja a kocsikísérő »tisztét«. És az iskolai gondnokság miért éppen a tanácselnököt bízza meg, hogy vegyen egy le­mezszekrényt az iskola számára? »Véletlen« csupán, hogy lemezszekrény nem volt, s a tanácselnök önmagának hozot. bútorokat a fővárosból? »Hiszen az autónak úgyis vissza kel­lett jönnie«. A szállítást »természetesen« az iskolai gond­nokság fizette. S az elnök, később a világért sem értette, hogy miért vetik a szemére. Mint ahogy természetesnek tartotta, hogy »ingyen és bérmentve« adta »bérbe« Balogh Sándornál: a tanács kezelésében levő 2400 négyszögöles földterülete' Nem jószívűségből tette, hiszen 800 négyszögölt a tanácsel­nök művelt belőle. Adóbevallása nem volt, jövedelemadói nem fizetett. De saját lakóházánál sem jelentett be adóalap­ként égy 95 négyszögöles területet. Adócsalás? Jogszabály- ellenes cselekedetek sora? Az erkölcsi érzék teljes hiánya? Igen, erről van szó. Az sem sokat változtatott az emberei; véleményén, hogy Varga Lajos a fegyelmi vizsgálat idején megtérítette a kárt. M ilyen embernek tartották a tanácselnököt? Azt mond ták; alkalmas feladatának ellátására. Még vb-titkár- ként a közgazdasági technikumban érettségizett, ké­sőbb elvégezte a tanácsakadémiát, sőt az egyéves pértiskolát is. A tisztességre, becsületre tanító élet iskolájába nem kérte a fölvételét. Erkölcsileg gyenge ember, aki ha rést talált, ki­búvót kötelezettségei alól, azonnal kihasználta. Egy év múlt el a legutóbbi fegyelmi büntetés óta. Ma már kezében az elbocsátás. A módszerek, a szabálytalanságok, a - hatalmi visszaélé­sek megismétlődtek. Az utolsó fegyelmi vizsgálat egy 1971-es ügyet is feltárt. Csak néhány részletet erről. Varga Lajos — háza építéséhez — 3,29 köbméter fát vásárolt az > erdészettől. Gyorsan »szaporodott« az anyag, mert az állami gazdaság gatterüzemében ennek a kétszereséből dolgoztakiföl épületfát. »Mindössze« 5000 forint kárt okozott ezzel, mert »belenyugo­dott«, hogy a kifizetett fa kétszeresét szállítsák neki. Kedvez­ményes fuvarra jogosult a tanácselnök, csak éppen »elfele; tette« alkalmazni a »C« menetlevelet, s 1388 forint tartozá: mutattak ki, amelyet — szokása szerint — a vizsgálat idejé befizetett. Lakásába — engedély nélkül — az állami gazda ság hálózatáról vezettette be a vizet, míg mások 10 500 fo­rintot fizetnek vízért a törpe vízmű társulatnak. Egy kise - lejtezett gőzgépről eladott 27 kg sárgarezet, a pénzt nem fi­zette be, de miért folytassam tovább? A hatalommal val > visszaélés legembertelenebb példája azonban még hadd áll­jon. itt. Varga Lajos testületi döntés nélkül felszámolta a ta­nács saját rezsis brigádját. Azok az emberek kerültek az ut­cára. akiket a vizsgálat során meghallgattak a tanácselnök viselt dolgairól. így próbált »fizetni« embereinek. Azt hiszem, elég a példákból. Ez az ember még-mindig nem tanult. Olvastam a levelét, melyet a járási' hivatal el nőkéhez címzett. Belátja, hogy Kutason már nincs maradása de úgy látszik, erkölcsi érzéke helyhez kötött. Ezt írja: »... Más hasonló vezető állású munkakörbe áthelyezni szívesked­jenek«. Megnyugtató, hogy ez az idő már elmúlt. És az a - idő is, amikor néhányan a szabálytalanságok és a csalás, >■ sikkasztás és a hivatali hatalommal való visszaélés , eltus lására próbáltak összeköttetésért, bizalomért és emberségé esedezni. Nincs és nem indulhat mentőakció azokért, ak: nem tanulnak; nincs felmentés és nem Vehet kegyelem a b. zalommal visszaélők számára. Elég ideírnom bizonyításként 1971-től csak a nagyatádi járásban tizenegy községi vezeti ellen indult fegyelmi eljárás. N em kétlem, hogy akadhatnak még, akik fölmentenél: a volt elnököt — és a hozzá hasonlókat —, akik túl szigorúnak tartják az ítéletet. Azt sem állítom, hogy a legnagyobb hal akadt fenn az ellenőrzés, a következetes rendteremtés hálóján. De tudom, hogy a tisztességes embe­rek ilyen határozottságot varnak, gatakat a*jogtalan elönt­és haszonszerzés, a hatalommal vaBó visszaélés útjába. Gon­dolják csak meg: milyen mérhetetlen politikai és erkölcsi, társadalmi kár szármázik abból, ha valaki megfeledkezik magáról, s magatartásával, módszereivel — ezúttal az állam- hatalom helyi képviselőjeként — szembekerül az emberekkel, választóival, a tömegek bizalmával. Ha vezetőként apró elő­nyökért feladja elveinket, tekintélyét, becsületét. Nem, ezt nem. enge:' :. ; meg magunknak. A bizalom ára a becsü­let és a tiszí esség, ezek nélkül senki sem szamíthatTá. A biza lom nem végtelen, van határa is. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents