Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-21 / 247. szám
Késve érkezik a busz Vizsgára mennek a hegesztők Hegyek répából Arról, hogy milyenek a j zös erőfeszítéssel sikerült munkavégzés feltételei a Bu- \ megoldani. A munkások — dapesti Vegyipari Gépgyár ta- j szinte, az indulás óta — panaszkodnak a közlekedésre. Amikor megkezdődött a terhi gyárában, s mit kell tenni az ütemesebb termelésért, sok fórumon vitatkoztak már. Tavasszal a pártszervezet is napirendre tűzte ezt. s a tanácskozás észrevételeit figyelembe véve készült el az intézkedési terv, mely a munka- és üzem- szervezés korszerűsítésével foglalkozó idei feladatokat tartalmazza. E feladatok végrehajtásáról Teleki Sándor gyáregységvezető rendszeresen készít értékelést. A tizenhét oldalas intézkedési terv legfontosabb tennivalóként a gyártáselőkészítés javítását tűzte célul. Korábban ugyanis gyakran megtörtént, hogy adtak a melés; á műszakkezdes és a menetrend sehogy sem egyezett. A gyár kérésére módosított ezen a Volán. Most viszont az a furcsa helyzet ál't elő, hogy a menetrendek megfelelnek a műszakkezde- seknek, csak éppen nem ennek megfelelően közlekednek az autóbuszok: a környező településekről Tabra érkező járatok gyakran késnek. Emiatt a gyárba induló munkásjárat legtöbbször nem várja meg. így fordul elő. hogy akinek hat órakor kellene munkába munkások a csarnokban, mert állnia, csak hétkor lép be a valami mindig hiányzott. j kapun. Azt, hogy ez mennyi — Ezért határoztunk úgy — mondja a gyáregységvezető —, hogy' a dokumentációnak időben a műhelybe kell kerülnie, s biztosítani kell az ütemes munka előfeltételeit. Ma már a munkás csak akkor kezd hozzá egy új termék készítéséhez. amikor minden rendelkezésére ali. Amikor megkap ja a munkautalványt, mar minden elő van készítve. A másik fontos intézkedés az volt, hogy bevezettük az előre tervezést a munkahelyeken. Korábban, reggel, műszakkezdéskor tudta csak meg egy-egy csoport, hogy mit fog csinálni. Most legalább egy nappal korábban megkapják a feladatot: így jobban tudnak készülni rá, megszervezni a tennivalókat. Az egyenletes termeléshez a technológiai fegyelem mellett munkafegyelemre is szükség van. A fiatal gyár — üzemi légkörhöz csak alig hozzászokott — munkásai nemegyszer okoztak fejtörést. Itt többször is hangsúlyozni kellett, ami talán másutt természetes: a munkaidő kezdetekor nem a kapuban, hanem már a munkahelyen kell lenni. Sokáig szerepelt napirenden a mun- "kkkezdés előtt elfogyasztott féldeci is. A csarnokban elektromos berendezésekkel, daruk alatt dolgoznak. A nehéz munkadarabok, a hatalmas gépek miatt nagyon kell ügyelni minden lépésre. A kérő szót a szigor követte: az ittasságért első alkalommal hazaküldték, s nem igazolták azt a napját. Második alkalommal mar a fegyelmi következett, s ha ezután is ittasan. találták, elbocsátották. A köz érdekét szolgáló szigor meghozta az eredményt. A gyáregység hatáskörébe tartozó gondok többségét kögonddal jár egy termelőüzemben, aligha kell bizonygatni. Az intézkedési terv célul tűzte a minőség és a termelékenység javítását is. Ennek előfeltételeként szervezettebbé tették az üzemen belül az anyagmozgatást, a gépek, berendezések jobb kihasználását. Mindezzel tízszázalékos önköltségcsökkenést értek el. Az intézkedéseknek van egy pénzben nagyon is jól mérhető hatásuk. A nagyméretű vegyianyagtartályokat készítő gyáregység idei termelési terve 104 millió forint. A gyártó csarnokban és az irodában viszont egyre többet beszélnek már arról, hogy ezt 21 millió forinttal túlteljesítik. E számok mögött sok intézkedés, rém egyszer izzasztóan nehéz munka után vállalt tanulás van. A tabi gyáregység munkásai már az építkezés időszakában készültek a feladatokra. Azt követően is sok tanfolyamot szerveztek. Tanították a munkásokat a műszaki rajzok olvasására, targoncavezetőket képeztek. A jól dolgozó munkásokat — az üzem költségén — művezetői j tanfolyamra küldték. A he- | gesztők egy része pedig minősítő vizsgára készül. A megrendelők egyre magasabb minőségi követelményeket támasztanak. Ennek javításában pedig döntő szerepük van a hegesztőknek. K. I. Az eső kitartóan esett egész nap. Akik reggel Tótújfaluból elindultak a repaíöldekre, visszatértek a faluba. Az út mellett répapri árvák, körülöttük még szedetlen táblák. — A répaszedést a szárazság nagyon megnehezítette — mondja Nyári Pál. a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke. — A répa egy része is fonnyadj lett, hiszen egész év A föld néhol annyira kiszáradt’, hogy a cserepes, repedezett kéreg hasadekaiba egy embertenyér is befér. Nem volt könnyű dolguk azoknak, akik a répát kézzel szedték. Először a talajlazító halad végig a sorok között, azután jönnek az asszonyok, és az így fellazított, talajból szedik fel a cukorrépát. De ne gondolja senki, hogy így már után kis kupacokba rakják, majd pótkocsira, és irány • drávafoki vasútállomás. — Milyenek az idei termésátlagok? — Az egyes táblákról különböző mennyiségű terményt takarítunk be. attól függően, hogy köíöttebb. illetve lazáíbb talajú táblákról van szó. Általában azonban holdanként mintegy 150—160 mázsa répát ben mindössze 250 milliméter csapadék esett ezren a vidéken. A száraz homokból a gép nem tudja felszedni a fejeket, ezért a répának körülbelül a felét 'kézzel kell kiszedni. nem nehéz ez a munka, hiszen a nővén’' gyökerei erősen kapaszkodnak a homokba. Nemcsak erős karokra, hanem jó éles késre is szükség van. | mert a répát fejelni kell. EzVarrógépből vasaló A szabad ideje is munkaidő egy fiatalemberrel. Azóta már körülbelül ötven fiatalt tanítottam meg a szakmára. Főműszerész vagyok, nem kell elszámolnom az időmmel, így minis. — Képzelje csak el. egy kantarké&zitó gépet kilenc évvel ezelőtt készítettem. Beállítottuk, egy hétig dolgoztak rajta a munkások, azután egyszerre csak kijelentették, hogy 1 dig jutott a bütykölésekre nem jó. Nem kell Leszereltem, és a műhelyben a szekrényem mélyére süllyesztettem. Tavasszal jön az egyik technikus, azt ^mondja, hogy: Gyula bácsi, ugye megvan még az a kantárkészítő? Mert újra szükség lenne rá. Több sem kellett nekem, előkerestem, es fölszereltem, »öveket kéllene gyártani vele, ezer darabról van. szó, és sürgős a munka« — mondták. Igaz, egy kicsit átalakítottam, de azóta is kitűnően használják. Tudnék még jó néhány példát mondani. ötvenkét éves. Azt mondják róla, nincs olyan gép a Kaposvári Ruhagyárban, amelynek működési elve ne lenne a kisujjában. Ügy ismeri a gépeket, hogy ha valamelyik meghibásodik, már előre tudja, hol keressék a hibát. Hiszen éppen a múltkor javította meg... Csákói Gyula tizenkilenc éve dolgozik a gyárban, most főműszrerész. A Május 1. Ruhagyárban volt azelőtt, s 1954-ben került Kaposvárra. — Kevés volt akkoriban a műszerrész, ketten dolgoztunk Az embert először foglalkoztatja valami, azután papírra veti. és utána eldönti, hogy egyáltalán érdemes-e elkészíteni. Azt hiszem mindenki úgy van az újításokkal, hogy először nagyon sokat vár tőle? Bízik a munkájában és elsősorban önmagában. Egészen addig, amíg esetleg a kész gép nem állítja újabb megoldatlan szebb, de a legelkeserítöbb is. Januárban lesz húsz éve, hogy a ruhagyárban dolgozik. Azóta körülbelül félszáz újítást adott be, s ezek nagy részét hasznosították. Évekkel ezelőtt a gyár hatvan csehszlovák varrógépeit vásárolt. Két hónap múlva egymás után szakadtak el a gyenge hajtő- szalagok. A főműszerészhez fordultak segítségért, aki cellulózzal helyettesítette a szalagok fémkapcsát. A következő cserére két év múlva került sor. — Melyik volt a legjelentősebb újítása? — 1968-barí egy régebbi típusú varrógépből vasalót készítettünk az egyik technológussal. Az egész úgy kezdődött, hogy a megerőltető és nehéz fizikai munkán szerettünk volna könnyíteni. A nadrágok belső varrását előírás szerint kell vasalni. A technikus barátom jött a javaslattal, s bizonytalanul mondta el az ötletet. Néhány nap múlva már összeállt a fejemben a vasalógép. A varrógépet sikerült úgy átalakítanunk, hogy gőzzel kitűnően használhatták az asszonyok. Sajnos csak egy évik üzemelt. Nem fogadták el, és a gyár igazgatója leállí- ; — , tóttá a gépet. Az asszonyok j ben? hét vele dolgozni — elvitték. Az újításokkal mindig gond van. Könnyebb elkészíteni, mint bevezetni. Sokszor megnéznem a televízió újítókról szóló adását, és a magam tapasztalataival együtt állíthatom. hogy a legnehezebb két .szemszögből nézni az újítás valódi vagy vélt értékét. Csak hosszafotb-rövídebb idő után bizonyosodhat be, hogy igazán jó, vagy sem. — Néha az emberek is idegenkednek az újtól. Ezt én is tapasztaltam. Egy kézi varrást gépesítettem. A gépet beállítottuk, de a dolgozók azt mondták, hogy has zn ál ha tat takarítunk be. A szövetkezet szeptember húszadikán kezdte meg a répa szállítását. A tótújfalui cukorrépából a Kaposvári Cukorgyárban készül cukor. A növényt a drávafoki vs«útállo- másról szállítják eh A szövetkezet két rakodógépe rakja a prizmákat Az egyik már negyedik éve dolgozik itt, a másik tavaly állt munkába. Szinte hajmeresztő, ahogy a glép az egész teherautót a magasba emelve, megdöntve, a répát a futószalagra önti. — Nem tál veszélyes ez a művelet? — kérdezzük Lantos Mihályt, a gazdaság gépjármű-villamossági műszerészét. — Egyáltalán nem. A gép egy bizonyos határig emeli fel a teherautót. A jármű súlypontja ennél a határnál még nem tevődik át, így kizárt dolog, hogy felbillen .jen. Ilyen baleset'még soha nem fordult elő. — Mennyi répa érkezik ide naponta? — Naponta nyolcvan vagonnal rakunk prizmába. Különösen az ilyen esős napokon lan. Szakítja a cérnát Egy hé- j nagy a forgalom nálunk, mert tig én dolgoztam rajta, hogy j a termelőszövetkezetek ilyén- bebizonyitsam az ellenkezőjét. ; kor több járművet tudnak be- Otthon, a lakásában egyet- j állítani szállításra, hiszen, az len, koksszal fűtött kályha ad ! erőgépek nem mehetnek rá a meleget. Mosolyog, amikor er- | földekre. Egyébként hat tsz ről kérdezem. j szállítja ide a répát mi aztán — Az agyagiparosok szak- 1 PDzmazzuk, és innen viszik a emberei nem tudták hirtelen. ' vaS°noik a cukorgyárba, mihez kezdjenek, amikor meg- | Reggel hattól este hétig látták. Vizet vezettem bele. j dübörögnek a gépek, szaka- awal fűtöm a lakás távol eső j datlanul érkezik a répa A helyiségeit. Ősszel egyszer be- több száz méter hosszú príz- gyújtom a kályhát, aztán ta- mas,°ir már ház magasságú, vasz végen kell csak kioltani ! Ezeket a hegyeket hétszázva- a tüzet. j gon répából építették. Ennél — Mit csinál szabad ideje- ’ azonban jóval több termény 1 ha’mozódik majd itt fel, kört em akarták odaadni, és hiába bizonyították, hogy sokkal — Jó kérdés!? Este marad . ____________, ______ csak időm. és azt hiszem rvem k érdések elé. Ez benne a leg- 1 jobban, termelékenyebben le- 1 töltöm feleslegesen. Mindig akad valami, ami foglalkoztat, í ami nem hagy nyugodni. No és 4ott vannak a gyerekek. Az jelentim ... hegyik kilenc-, a másik hétéves. SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 80. A kigyulladt házak oltása viszont sürgős volt, részben mert lőszert raktároztak az egyik épületben, másrészt odacsalta volna az este programszerűen megjelenő orosz gépeket. Az egyetlen járható út egy másik falun keresztül, 11 kilométeres vargabetűt jelentett Radványi távollétében, akit valamiért hátra rendeltek, Ko- mora mint rangidős tiszt elrendelte az azonnali indulást. Meglehetősen kevés volt a szabad ember, aki a körleten belül tartózkodott. Egy furcsa és kellemetlen véletlen folytán 1 egyetlen gépkocsi sem volt otthon. Vagy vételezni voltak valahol, vagy éppen valami javítás alatt álltak. Nem maradt hát más, mint gyalog megközelíteni az égő házakat, amelyeknek lángjai mint hosszú, mohó ördögi ujjak nyúltak az eg felé. A látványt félelmetessé tetté, hogy a házak mélyebben feküdtek, és a rövid látóhatáron a fák, bokrok, de még a fűszálak is éles sziluettben rajzolódtak ki a narancsvörös, nyugtalan háttérből. Komora Gyiással összehívatta az embereket és kiadta személyesen is a parancsot: — A legrövidebb úton, vödrökkel ás egyéb alkalmatossággal fölszerelve, indulás! Gyiás azonnal indította embereit az országid fel 9 — Erőltetett menet! — majd a főhadnagyhoz fordulva gyorsan jelentette: — Alázatosan jelentim. az úton. ha gépjárműt találunk, migállít- juk, és ... De nem tudta folytatni. Komora üvölteni kezdett: — Megőrült? Az úton akar menni? Mit képzel? Nem a tyúkólak égnek! Azt parancsoltam, a legrövidebb utón! Értette? A legrövidebb úton! Csípőből előredőlve állt. Előrenyújtott nyakán az erek kiduzzadtak. Jobbjában egy pálcát tartott előre szegezve, mint aki az első ellentmondásra ütni szándékozik. Az arca eltorzult, ahogy torka- szakadtából süvítette, szinte valószínűtlenül magas, vékonyra torzult hangon: — Egy perc vesztegetni való idő sincs... A legrövidebb úton! — Baljával belemutatott a legtüzesebb vörössárgába. — A parancs az parancs, és tessék végrehajtani, mert... — szinte eszelős mozdulatokkal kapkodott a revolvertars- ka felé. Gyiás megrökönyödve hallgatta. de uralkodott magán. »Mit akar ez azzal a revolverrel?« — gondolta. Nem ijedt meg, csak rendkívül csodálkozott. Mély lélegzetet vett és megkockáztatott egy ellenvetést; — Alázatosan arra ali van aknizva ... á Velük is foglalkozni kell... — Akkor fölrobbannak! Ér-# ti, fiam? Fölrobbannak. de # Ruling Gabor odamennek! — vágott közbe ---------------------------------------—— Komora, hangjában ördögi jl' gúnnyal. 4 Az őrmester agyán egy pil- t lanat tort része alatt átvillant, l hogy megtagadja a parancsot, öreg zupás volt, aki szinte vakon teljesítette és teljesít- tette a parancsokat. De azt is tjdta. hogy a Szolgálati Szabályzat sserint meg lehet tagadni a parancsot, ha az észszerűden. Márpedig ez az. Gyias dermedten nézett a főhadnagyra. A mögötte álló emberek nyugtalanul, de alig láthatóan mozogtak. Komora most a nyomaték kedvéért kinyitotta a revol- vertáskát. Egy kis belső nyugtalansággal gondolt arra, hogy valóban lőni fog, ha Gyiás nem teljesíti a kiadott parancsot. Már meg is ragadta a fegyver agyát. Merően nézte az őrmestert. Próbált olvasni az arcából. Határozott blöffel, kissé hadarva szólalt meg: — Tudom, mi jár az agyában. De hogy ésszerűtlen a pa rancsom. vagy sem, azt majd utólag döntik el az illetéke sek — mondta kissé csöndé sebben, de határozottan. rülbelül háromezer vagonnal. A vasúti sínek hosszát 250 méterrel meg kellett növelni, I így a vagonok közvetlenül a prizmák mellé állhatnak, és a ! répa csak pár méteres utat i tesz meg, amíg a kocsikba kerül D. T. A SOMOGY MEGYEI TANÄCS V. B. EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE pályázatot hirdet a megyei kórházban megüresedett E 30I/A kulcsszámú gazdasási igazgatói állásra á:( fd? iFolytatjuk.) Képesítés és bérezés a 18/1971. Eü. M.—MŰM. sz. rendeletben előírtaknak megfelelően, A pályázatokat a Somogy megyei Tanács V. B egészségügyi osztályának vezetője címére kell küldeni. (240987)