Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-20 / 246. szám

lijabb áttöréssel próbálkozik Izrael (Folytatás az 1. oldalról.) Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke október 16-tól 19-ig Kairóban tartózkodott, és több ízben találkozott Anvar Szá­dat egyiptomi elnökkel, kiói nagykövetét. A diploma­ták csoportja nevében Szaúd- Arábia nagykövete tájékoztat­óéira japán külügyminisz­ter pénteken fogadta Algéria, Irak, Egyiptom, Katar, Ku- vait, Szaúd-Arábia, Szudán, Líbia, Libanon és Marokkó to­kiói nagykövetét. A diploma­ták csoportja nevében Szaúd- Arábia nagykövete tájékoztat­ta a japán külügyminisztert az arab országoknak a közel- keleti háború kérdésében el­foglalt álláspontjáról, és sür­gette, hogy a japán kormány részesítse támogatásban az arabok igazságos ügyét. A nagykövet biztosította Ohira külügyminisztert, hogy az olajtermelő arab országok által elhatározott korlátozó in­tézkedések nem irányulnak Japán ellen. Ohira válaszul hangsúlyozta, hogy Japán a háború mielőbbi befejezésének híve, és támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967-es határozatát, amely felszólítja Izraelt a megszállt arab terüle­tek kiürítésére. ’ A chilei junta és a népi ellenállás Ismét véres megtorlások Áremelések, tiszteletül jak, infláció Egy egyiptomi asszony vért ad a háború sebesültjeinek. Líbia úgy döntött, azonnali hatállyal beszünteti az Egyesült Államokba irá­nyuló kőolajszállítást — kö­zölte pénteken a hivatalos lí­biai hírügynökség. A becslé­sek szerint Líbia amerikai * olajexportja napi 200 ezer hogy I barrel volt, ami az ország tel­jes olajtermelésének 11,1 szá­zaléka. A jelentés hozzáteszi: Líbia az olajexportáló arab országok (OPEC) szervezetének értekez­letén elfogadott határozat sze­rint havonta 5 százalékkal csökkenti termelését. fl békemozgalom történetének új szakasza kezdődik (Folytatás az 1. oldalról.) — Óriási erőt jelent a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok helyes külpolitikája, mely mindenkor a népek alapvető jogait és a béke érdekeit tart­ja szem előtt. — A béke és haladás döntő eleme: a tömegek támogatása, s ennek a tömegmozgalomnak az aktivitása. Az elért ered­ményeket tartóssá, visszafor­díthatatlanná kell tenni. A to- . ábbi előrehaladás feltétele, jiogy a békére vágyó százmil- _ i 'k tettei egységes folyammá '\.,_y esül jenek az egész földke­. . .ségen. . Béke-világtanács, amely ■^alakulása óta hatalmas, , rtánelmi jelentőségű munkát .ágzett, most is kellő időben .elismerte, hogy a békemoz- , .alom történetének új szaka- . :a kezdődik, amelyre alapos néleti munkával és az ed- .. iieknél szélesebb és hatéko- i abb szervező, mozgósító te- aenyseggel kell felkészülni, a Béke-világtanács elnöksége . ,y esztendővel ezelőtt Chilé­én tartott ülésén nagyszabású . ikedemonstráció szervezését javasolta, amelynek helyéül _ .oszkvát választották. Egy év .vlatából visszapillantva tel- ^s joggal állapíthatjuk meg, ■gy a döntés helyes és idő- .: fű Volt. . agutóbb október első nap­ban Moszkvában tartottak készítő megbeszéléseket. : jizonyosodott, hogy a béke- ágkongresszus hivatalos él­ezésé, egyben programja — » békeszerető erők világ- igresszusa a nemzetközi i kjnságért és leszerelésért, a i.nzeti függetlenségért, az együttműködésért s a béké­ért-« — alkalmas arra, hogy aktív részvételre buzdítsa mindazokat, akik fontosnak ítélik a béke ügyét. Az előkészítésben 130 or­szág, 81 nemzeti szervezet és viselője vállait részt. Bekap­csolódtak az előkészületekbe az Egyesült Nemzetek külön­böző bizottságai, a nők, fiata­lok nemzetközi szervezetei, az egyházak, és sok világhírű művész, író, tudós, jeles köz­életi személyiség. A nagy szá­mú nemzeti regionális és nem- :atközi szervezet nem csupán • kongresszus összehívásához adta nevét, hanem az előkészí- ő munka valamennyi stádiu­mban is közösen tevékenyke­dik. — A világkongresszus jó elő- i ütésének irányvonalai négy . > jellemzője: a széles körű é 'yüttműködés, a párbeszéd jelleg kiemelése, a cselekvés érdekében való eszmecsere és a taná's'-"'-ásfk nyílt jellegé­nek biztosítása. 2 JSomogyí Néplap Beszéde további részében I esztendő Magyarországon is Egy —» Santiagóban kiadott J tett be csütörtökön — hivatalos közlemény a fa- ’ siszta jurta újabb véres cse­lekedeteiről tanúskodik. A pénteki dokumentum szerint »•veszélyes szélsőséges elemek* fegyverrejtegetés és laktanya elleni támadás kítervelése miatt kerültek kivégzőosztag elé. A naponta kiadott hason­ló tartalmú i közlemények két­ségtelenné teszik: a Chile tör­ténelmében páratlan méretű terror és erőszak ellenére a chilei hazafiak az ország kü­lönböző pontjain folytatják a fegyveres ellenállást. Egy másik rendőrségi köz­lemény szerint La Serena vá­rosban baloldali személyek egy csoportját végezték ki fegyveres ellenállásban való részvétel miatt. A szeptember1 11-én végre­hajtott államcsíny óta a »hi­vatalosan bejelentett* kivég­zések száma meghaladja a százat, s ezek nagy része a »szökés közben agyonlőtték* kitételt tartalmazza. chilei katonai junta. Hatvan köz­szükségleti és fogyasztási cikk árát 200—400 százalékkal emelték. Hétszáz százalékkal emelkedett a fűtőolaj és a benzin ára. A santiagóiak ed­dig négy escudót fizettek egy autóbuszjegyért, ezentúl 13-at fognak; a diákok az év végéig még egy escudóért utazhat­nak. de január 1-től kezdve meg kell fizetniük a jegy tel­jes árát. Meghálálta a junta az or­vosi karnak a Népi Egység kormányával szembeforduló magatartását is: visszamenőle­ges hatállyal október 1-től 200 százalékkal emelte az orvosi tiszteletdíjakat. Fernando Leniz gazdaság­ügyi miniszter a dolgozók szá­mára elérhetetlen árakról azt állította, hogy azok az áruk tényleges értékét tükrözik, s a Népi Egység árpolitikáját »ne­vetségesnek* nevezte. Elis­merte ugyanakkor, hogy az inflációt nem fogják egyhamar Üjabb áremeléseket jelen- i leküzdeni. Jaroszewicz és Jablonski fogadta az NSZK külügyminiszterét Kállai Gyula elmondta: — A magyar békemozgalom súlyához és jelentőségéhez mérten készült föl a békeerők moszkvai világkongresszusára. Békemozgalmunk 1973. évi te­vékenységének középpontjá­ban a világkongresszus törek­véseinek hazai és nemzetközi népszerűsítése állt. — A VIII. magyar béke- kongresszus lehetőséget nyúj­tott arra, hogy plenáris ülésén és szekcióiban mélyrehatóan megvitassunk számos olyan témát, amely a moszkvai ta­nácskozáson is napirendre ke­rül. — Nagy felelősség hárul azokra a küldöttekre, akik a magyar békemozgalmat képvi­selik a békeerők moszkvai vi­lágkongresszusán. Népünk egy­ségének és aktív békeakaratá­nak kifejezésén túl azt kérjük és várjuk a magyar küldöttek­től, hogy a kongresszus érde­mi munkájában is hatékonyan kivegyék a részüket. A fölké­szülés alapján erre is joggal számíthatnak. A Magyar Béke­tanács vállalta a világkong­resszus 8. számú bizottsága vi­taanyagának előkészítését, amely a fejlődés és gazdasági függetlenség témakörével fog­lalkozik és Afrika, Ázsia, La- tin-Amerika népei számára je­lenthet értékes tapasztalato­kat, útmutatást további har­cukhoz, ugyanakkor rámutat a fejlett országok felelősségére is. Aktívan be akarunk kap­csolódni a társadalmi problé­mákkal és az emberi jogokkal, valamint az Indokína jövőjé­vel foglalkozó bizottság mun­kájába is. Természetesen a na­pirendre kerülő többi témá­ban is igyekszünk alkotó mó­don hozzájárulni a vélemény- csere eredményessé tételéhez és megfelelő állásfoglalások kialakításához. Beszédét így fejezte be a magyar előkészítő bizottság el­nöke: — Közös dolgunk a békeerők moszkvai világkongresszusán való részvétellel nem fejező­dik be. Máris megfogalmazó­dott a gondolat: az előkészítő bizottság folytassa a tevékeny­ségét mint a moszkvai kong­resszus határozatainak végre­hajtását egybehangoló testület. Ezután Sebestyén Nándorné. az Országos Béketanács főtit­kára ismertette a magyar bé­kemozgalom sokrétű tevékeny­ségét a moszkvai világtalálko­zó hazai és nemzetközi előké­szítésében, majd vázolta a vi­lágkongresszus várható prog­ramját. Elmondta, hogy béke­mozgalmunk nagy felelősség­gel. a társadalmi és tömeg­szervezetek aktív közreműkö­désével vette és veszi ki részét az előkészületekből. Az 1973-as — mint a világ számos más országában — a moszkvai vi­lágkongresszus előkészítésé­nek éve volt, s békemozgal­munk sikeresen teljesítette a világtalálkozó előkészítésében vállalt feladatait. Az ülésen — a tájékoztatók után — kifejtette véleményét küldöttségünk több tagja, il­letve a világkongresszus rész­vevője. Az ülésen egyhangúlag úgy határoztak, hogy a ma­gyar előkészítő bizottság a moszkvai esemény • után a vi­lágkongresszus tanácskozásá­nak, határozatainak és doku­mentumainak elemző ismerte­tésével folytatja munkáját, tájékoztatja közvéleményün­ket. A magyar küldöttség — Kál­lai Gyula vezetésévé^ — ked­den utazik Moszkvába. Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke, pén­teken kora délelőtt fogadta Walter Scheelt, az NSZK kül­ügyminiszterét, aki hivatalos varsói látogatáson tartózkodik. Röviddel ezután Henryk Jab­lonski, az államtanács elnöke fogadta a nyugatnémet diplo­mácia vezetőjét. A lengyel állami vezetők és Walter Scheel a kétoldalú ál­lamközi kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseiről foly­tattak eszmecserét. A Piotr Jaroszewiczcsel folytatott eszmecsere befejez­tével Walter Scheel, kormá­nya ajándékaként, korszerű EKG-berendezést adott át a lengyel miniszterelnöknek az épülő varsói gyermekegészség­ügyi központ részére. »A szövetségi kormány ezzel a hitlerizmus lengyel gyer­mekáldozatai emlékének adó­zik* — hangoztatta a kül­ügyminiszter. Walter Scheel ebéden látta vendégül lengyel kollégáját és közvetlen munkatársait, majd délután a két külügyminiszter vezette küldöttségek újabb plenáris ülést tartottak. Aláírták hazánk és a Dél-vietnami Köztársaság közötti kulturális egyezményt A külügyminisztérium ven­dégházában tegnap aláírták a Magyar Népköztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság kö­zötti kulturális egyezményt, illetve a két ország közötti kulturális együttműködés 1973. évre szóló végre­hajtási tervét. A dr. Orbán László művelődésügyi minisz­tériumi államtitkár, illetve Lőrincz Tamás, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese és N'guyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köztár­saság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete látta el kézjegyéveL Az elnök presztízse Tegnap hajnalban ért vé­get a francia szenátus mara­toni vitája az alkotmánymó­dosításról. Igaz ugyan, hogy a szavazás az alkotmánymó­dosítás szövegét elfogadta — 162 szavazattal 112 eueneoen — de ezzel a régóta húzódó vita korántsem zárult te. Ahnoz ugyanis, nogy a niu- dosítás végső szakaszában — a szenátus és a nemzetgyűlés együttes ütésén — döntés szü­lessen, legalább három-öto- dös többség szükséges. l.s ezt sem most, sem a hét eleji — a nemzetgyűlésben lezaj­lott — szavazáson nem sike­rült elérni. Miért kell a francia alkot­mányt módosítani? — Azért, mert szeretnének áttérni az amerikai mintájú elnöki rendszerre, s így nem hét, ha­nem csak öt évre választanák az ország legfőbb közjogi méltóságát: a köztársasági elnököt. A terv Pompidoutöl származik, ellenzői viszont megtalálhatók a francia poli­tikai élet különböző pontjain, a baloldalon éppúgy, mint a centristák többségénél. Ez a legnagyobb nehézsége Pompidounak, aki most két megoldás között választhat: vagy megkerüli a parlamenti megoldás útját, és egyenesen a választókhoz fordul (vagyis népszavazást tart a módosí­tásról), vagy vállalja a koc­kázatot, s az eredeti elképze­léseknek megfelelően a jövő hét elejére összehívja az al­kotmánymódosító kongfesz- szust. Ha az első megoldás mel­lett dönt, a részvétlenség koc­kázatát nem hagyhatja figyel­men kívül. A másik megoldás ugyan csak fejtöréseket okozhat. Mert bár a kormány igyek­szik minden befolyását latba vetni, az eddigi két szavazás f eredményei nem jogosítják föl Pompidout a módosítás el­fogadásának reményére. A három-ötödös többséget az eddigi két szavazáson nem sikerült kierőszakolni. Marad tehát még egy lehetőség: el­vetni a tervet... Egyelőre a szavazatok összesítése alapján 21 voks hiányzik Pompidou­nak ahhoz, hogy tervét kel resztülvigye. S ez bármennyi­re kevésnek látszik is, túl sok ahhoz, hogy az elnök presztí­zsén — ha elállna szándéká­tól — foltot ne ejtsen. A Pravda cikke: Tűzharcban elfoglalták az épilletet Két napig tartotta meg- 1 szállva négy fegyveres férfi a Bank of American pénzintézet bejrúti fiókját. A támadók 66 tússzal sáncolták el magukat az épület harmadik, illetve ne­gyedik emeletén. A fegyvere­sek azzal fenyegetőztek, hogy követeléseik teljesítésének megtagadása esetén ötpercen­ként egyet kivégeznek túszaik közül. A libanoni hadsereg és rendőrség egységei pénteken délelőtt behatoltak az ameri­kai pénzintézet épületébe. A merénylők és a biztonsági erők között tűzharc keletke­zett, amelynek során két me­rénylő életét vesztette, a má­sik kettő pedig megadta ma­gát. A hírügynökségi jelentések szerint a túszok közül néhá- nyan könnyebben megsérültek. Kittikacsorn letűnéséről A thaiföldi katonai kor- mány letűnése a politikai szín­politikájában látja, amely gazdaság szétzüllesztését, pádról újabb bizonyítéka an- i közszükségleti cikkek árának nak, hogy Thaiföld népei — I emelkedését, s példátlan kül­akárcsak Délkelet-Ázsia többi népe — erélyesen elveti az imperialistabarát politikát és a valóságos demokrácia, a va­lóságos függetlenség mellett száll síkra — írja pénteki kommentárjában a Pravda. A szovjet kommentátor em­lékeztet arra, hogy a 28 tagú új kormányzat főként polgári kereskedelmi mérleghiányt eredményezett. A kormányváltozás okait elemezve a szovjet lap arra is rámutat: a katonai hatóságok betiltották a pártokat és a szakszervezeteket, állandó al­kotmány nélkül kormányoz­tak. Külpolitikailag ezt a rendszert a vietnami nép elle­gzemélyekből áll, s hatalomra | ni amerikai agresszió szolgai jutására az ország történeté­nek legnagyobb politikai meg­mozdulásai nyomán került sor. Az események azt mutat­ták, hogy a katonai kormány politikájával való elégedetlen­ség az utóbbi időben kritikus pontot ért el. Ennek okát a Pravda Kittikacsorn lemon­dott kormányának népellenes támogatása, az agresszív ázsiai katonai tömbökben való rész­vétel jellemezte. A belső fe­szítőerők felhalmozódásához nagyban hozzájárult az a be­jelentés, hogy az Egyesült Ál­lamok leállította az ország te­rületén állomásozó csapatai­nak kivonását. (MTI) Egy elmebeteg megtámadta Gustav Heinemannt Egy 54 éves férfi pénteken megtámadta és tettlegesen bántalmazta az Augsburgban tartózkodó Gustav Heinemann nyugatnémet szövetségi elnö­köt. Az elnök éppen az augs- burgi kongresszusi csarnokban A 24 éves Amir Fakurit elvezetik a bejrúti Bank of Ameri- fiata* vállalkozók egy csoport­októl, amelyet társával együtt megtámadott. (Teiefoto. AP—MTI—KS) ; ja előtt tartott beszédet, ami- i kor a merénylő megtámadta. A rendőrség azonnal őrizetbe vette a támadót. Kiderült ró­la, hogy korábban elmebeteg­ként volt nyilvántartva. Mint az elnök szóvivője kö­zölte, Heinemann jól érzi ma­gát, és a programnak megfe­lelően folytatja aagíburgs lá­togatását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents