Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-20 / 246. szám

Határozatok nyomában SZÁMVETÉS ÖNMAGUNKRÓL r 6. Németh Ferenc vitazárója A X. kongresszus, a megyei pártértekezlet és a IV. ötéves terv áttekintésével a legfonto­sabb gazdasági és ideológiai feladatokra hívjuk föl me­gyénk lakosságának, figyelmét — szögezi le a jelentés. A ha­tározatok következetes végre­hajtásával biztosíthatjuk csak megyénk gazdasagának terv­szerű fejlődését, a lakosság életszínvonalának folyamatos emelését. A megyei pártbizott­ság elvárja, hogy minden pártszervezet és kommunista mutasson példát a helytállás­ban, a cselekvésben, és a tö­megek mozgósításával tevé­kenykedjék a határozatok vég­rehajtásáért — fejeződött be az elemzés. Az eddigiekből is kitűnt, hogy a testület tagjai rendkí­vül nagy figyelemmel, aktivi­tással vettek részt e fontos ta­nácskozáson. Kiegészítették, tökéletesítették a jelentést, és elhatározták: az eddiginél még következetesebben számon ké­rik a feladatok végrehajtását. A vitát Németh Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára zárta le. NÉMETH FERENC VITAZÁRÓlfl — Megvallom, két okból is nagy érdeklődéssel vártam a végrehajtó bizottság jelentése fölötti pártbizottsági vitát — mondta Németh elvtárs. — Az egyik az volt, hogy a testület tagjai reálisnak tartják-e a végrehajtó bizottság helyzet- elemzését, feladatmeghatáro­zását. A másik az, hogy mi­lyen tettrekészség jellemzi a pártbizottság tagjait és a meg­hívottakat a feladatok végre­hajtásában, a nehézségek megoldásában. A vita a téma fontosságának megfelelően alakult, sok ta­pasztalattal, észrevétellel, ja­vaslattal egészítette ki és meg­erősítette a jelentést. A fel­szólalások erőt, optimizmust adtak a végrehajtó bizottság­nak. A jelentés megállapításai­val összhangban sok mindent megtudtunk arról, hogy mi­lyen az emberek élete. Meg­győződhettünk arról, hogy mi­lyen eleven, lüktető, alkotó munka részesei vagyunk. A vita nemesen ötvözte, tökélete­sítette és teljesebbé tette az értékelést. Megállapíthatjuk — mondta az előadó —, hogy a X. kong­resszus és az 1970. évi megyei pártértekezlet határozatainak, valamint a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i állás- foglalásának végrehajtása So­mogybán is jo irányban ha­lad. Az eredmények biztatóak és lelkesítőek, de bőven van­|nak tennivalóink és pótolni­valóink is. A végrehajtó bizottsági ülé- ! sen szóba került, hogy készül- i jön-e külön határozati javas­lat, amely részletesen előírja j a feladatokat. A végrehajtó ! bizottság nem tartotta szüksé­gesnek határozati javaslat előterjesztését, a feladatok té­teles felsorolása nem lenne célszerű. Egyrészt azért nem, ; mert minden szerv számára . úgysem lehet pontokba foglal- j va meghatározni a tennivaló- I kát. Másrészt azért nem, mert . a részletekbe menő feladatki- j osztás túlzottan megkötné az | egyes szervek kezét, vissza- j fogná a kezdeményezést, nem ! tenné lehetővé a belső tarta­lékok feltárását. Ezért a vég- I rehajtó bizottság úgy döntött: a jelentésben foglalt elemzés kapcsán kell utalni a legfőbb tennivalókra, s ezzel arra | irányítani a különböző szer­vek figyelmét, hogy alkotó módon helyettesítsék be eze- ] két a maguk munkaterületére. A JELENTÉS HANGNEME A pártbizottsági vitában fölmerült az előterjesztés hangneme. Volt, aki türelmet­lennek nevezte, mások nem így ítélték meg. Ez utóbbiak inkább határozottnak tartják, | | az igények és a követelmé- \ nyék következetesebb hangsú- j ! lyozását látják benne. A hang- j vétel fölmerült már a végre- j hajtó bizottsági ülésen is. A vb tagjai úgy vélekedtek — és magam is azt vallottam —, hogy legyen nyílt és őszinte a jelentés, legyen csipősebb, borsosabb, ezáltal még élőbb és mozgósítóbb erejű. Mint a jelentésből is kitűnik, néhány jelenség idegesítő és tűrhetet­len. Ezeknek a megszüntetésé­re szívósabban és következe­tesebben kell törekednünk. Adjunk nagyobb bizalmat azoknak, akiket megillet, de ahol a közösség ügye szenved csorbát, ott ne legyünk elné­zőek. És ha más megoldás nem lehetséges, kádercserét kell végrehajtani. Az a cél, hogy minden funkcióban hoz­záértő, a hármas követelmé­nyeknek megfelelő emberek vezessenek. Az eddigieknél tehát következetesebben — személyekre való tekintet nél­kül — kell érvényesíteni a párt káderpolitikáját. Munkánkban elsőrendű fel­adatnak kell tekinteni a veze­tési gondok tervszerű és kö­vetkezetes megoldását. Ennek érdekében célszerűbben kell képezni a különböző poszto­kon dolgozó vezetőket, ter»- szerübben kell gondoskodni a vezetői utánpótlásról képzés útján is. Törekedjünk arra, hogy a gazdaság és a politika viszonyát, kapcsolatát minde­nütt helyesen értelmezzék. A pártszervek és -szervezetek adjanak több segítséget a ve­zetők kezdeményezőkészségé­nek kibontakozásához. KEZDEMÉNYEZÉS A munka hatékonysága fej­lesztésének egyik legnagyobb lehetősége, tartaléka a korsze­rű szemléletben és gyakorlat­ban rejlik. Ezért fontos fel­adat a kezdeményezés, a min­dig többre törekvő alkotókész­ség fejlesztése, segítése min­den területen. E gondolatkör pontos kifejtésére Aczél György elvtársat hívom segít­ségül. aki a következőket mondotta: **Tennivalóink kö­zött az egyik legfontosabb volt, marad és lesz, hogy az új iránti fogékonyságot fej­lesszük az emberekben, de ehhez az is hozzátartozik, hogy esetenként saját sorainkban és önmagunkban is jelentkező konzervativizmust, elmara­dottságot, a bevált megoldá­sokhoz kötődő lélektelen ru­tint és a sablonos gondolko­dásmódot is legyőzzük. XJj és új igényeket, követelményeket kell támasztanunk önmagunk­kal és másokkal szemben is.* Arra kell törekednünk, hogy minden alkotni vágyó és al­kotni tudó ember jól érezze magát megyénkben. Különö­sen a fiatal tehetségekre ügyeljünk féltő gonddal. A konstruktív javaslatok ne üt­közzenek kőfalba, mert ez megöli a többet akarók kezde­ményezését. Az alkotó kezdeményezés­re azért is nagy szükség van, mert az utóbbi időben lelas­sult az ipar fejlődése Somogy­bán. Sokan félremagyarázzák ezt, és úgy vélik, hogy me­gyénkben már befejeződött az iparfejlesztés. Ez téves állás­pont, s az előrelépés szem­pontjából káros. Határozottan ki kell jelentenünk, hogy az iparfejlesztés nem fejeződött be megyénkben, ellenkezőleg, további iparosításra van szük­ség. De úgy nem lehet iparo­sítani, korszerű ipart terem­teni, hogy egyes helyeken így nyilatkoznak a vezetők: * Aki­nek nem tetszik és el akar menni a vállalattól, hadd men­jen*. (Például az Állami Épí­tőipari Vállalatnál.) Ilyen ki­jelentések után ne csodálkoz­zunk ha a vezető szakembe­rek és technikusok jó része elhagyja a vállalatát Balogh elvtárs utalt rá, hogy néhány vállalat munkaerőhiánnyal. küzd. Igaza van abban, hogy ha a vállalatok legalább any- nyi energiát fordítanának a munkaerő megtartására, mint amennyit a megszerzésükre fordítanak, akkor a kilépések számát számottevően lehetne csökkenteni. SZAKEMBEREKKEL Tíz forint nyolcvanat fizet a lakó fi szénhidrogéné a jövő A FELKÉSZÜLÉS már az előző fűtési idényben kezdő­dik, amikor elkészítik a tmk- tervet, amely meghatározza, hogy a nyári hónapokban mi­lyen javításokat, felújítási munkákat kell a vállalat sze­relőinek elvégezniük. Az In­gatlankezelő, Közvetítő és Fel­újító Vállalatnak évről évre nagyobb feladatot jelent a fű­tési szezon.. Az 1973. április 10-én készí­tett tank-tervben Kaposváron egy gáztüzelésű tömbfűtőmű, az északnyugati városrész sze­nes tömbfűtőmüve, 13 hidro- torház és 16 központi fűtéses kítzánhaz karbantartása szere­pel. Vannak azonban kazán­házak Siófokon és Nagyatádon is, amelyeket minden évben ugyancsak át kell vizsgálni. A vállalat szakemberei határ­időre végeztek a szerelésekkel. Tizenöt kazán- és villanysze­relő dolgozott ezekben a hó­napokban. Az IKV erre a munkára 160 ezer forintot for­dított. Szeptember elején tar­tották a próbafűtést. — Többen kérdezték tőlünk — mondta Gábor Róbert ener­getikus —, hogy miért szep­tember elején van a próbafű­tés? Csak így tudunk megfe­lelő időt biztosítani az előjött hibák kijavítására. A fűtési szezon kezdetére, október' 15- re már mindennek kifogásta­lanul kell működnie. A felkészüléshez munkaerőt kell átcsoportosítani, állandóan képezni kell a kazánfűtőket,, szerelőket. Biztosítani kell a tüzelőanyagot. A TÜZÉP-en keresztül szerződnek a bá­nyákkal és külön a KÖGÁZ- zal. Ebben az évben 27 ezer mázsa szenet vásároltak és 1 millió köbméter gázt kötöttek Le. Kovács József műszaki osz- tályveztő elmondta, hogy év­ről évre több házat fűt az IKV. 1972-ben 507 volt a táv­fűtéses és 184 a központi fű­téses lakások száma. Ebben az évben már 960, illetve 200. Lakásokban és közületi épüle­tekben 1972-ben összesen 70 934 légköbmétert fűtöttek, ez az idén már a duplájára emelkedik. Különleges problémát jelent a sávház. 1700 radiator van az épületben, mintegy 41 ezer légköbmétert kell fűteni. Ilyen nagyságú rendszer beszabályo­zása külön műszaki feladat, egy doktori disszertáció témá­ja volt. — 1974-ben már 310 ezer ! légköbmétert fűtünk. A gyors emelkedés fokozott megterhe­lést jenem. Mindig több szak­emberre lesz szükség. Ugyan­akkor növelni kell a kiszolgá­lók, a szerelők létszámát is. A széntüzelésű központi fűtéses kazánházak elavultak. 1973- ban három, 1975-ben pedig két kazánt ezek közül átalakítunk gáztüzelésűre. Vállalatunk a jövőben fokozatosan áttér a szénhidrogének tüzelésére. Ez egyrészt gazdaságosabb, más­részt kevésbé szennyezi a le- í vegöt. Sok pénzbe kerülnek az ál- í lamnak a jól fűtött lakosok. | Csák az északnyugati kazán- I ház által kiszolgált 507 lakás | és az ABC fűtése 2 millió 360 i ezer forintba került 1972-ben. : Ez légköbméterenként 30 fo- j rint 26 fillért jelent. Ebből I csak 10 forint 80 fillér terheli a lakókat, csaknem húsz fo­rintot az állam dotációként biztosit. MÉGIS SOK a panaszos. Az is előfordult, hogy az egyik lakó — túlzott melegre hivat­kozva — az egesz házban le­állíttatta a fűtést ahelyett, hogy a radiátoron csavarta volna el a kereket. A sok pa­naszosra tekintettel fűtési bi­zottságok létrehozását tervezi az IKV. Ezeknek feladata lesz a jogos és a megalapozatlan panaszok elválasztása, orvosu- lásuk seguese. Aesfta Ismeretes, hogy megyénk ' mezőgazdaságát fejlődés jel­lemzi. De az eddigieknél még céltudatosabban és követke- , zetesebben kell törekedni a ] fejlett agrotechnikai eljárások bevezetésére, a zárt rendszerű termelés elterjesztésére. Mind­ez megköveteli, hogy a terme­lőszövetkezetekben is minél több jól képzett szakember dolgozzon. Ne tűrjük el a szakemberek szerepének le­becsülését. Nem érthetünk egyet azzal, hogy egyes tsz- ekben egyáltalán nincs mező- gazdasági szakember. (A ka­posvári járásban például négy helyen.) A tudományos alapo­kon nyugvó, fejlett mezőgaz­daság követelményeit figye­lembe véve olyan ez, mintha egy kórház sebészeti osztálya orvosok nélkül kívánná ellátni a feladatát. A vitában élesen vetődött fel a kispolgári nézetek, ma­gatartás elleni harc szükséges­sége. Valóban, a kispolgári megnyilvánulások éllen na­ponta meg kell vívni a harcot. Egyetértek dr. Nagy Lajos elvtárs véleményével, aki hoz­zászólásában jól egészítette ki a jelentés kispolgáriságra vo­natkozó megállapításait. Fölmerül a kérdés — foly­tatta Németh elvtárs —, ké­pesek vagyunk-e még többre és jobbra? Meggyőződésem szerint igen, de csak akkor, ha a somogyi kommunisták példamutatóbban és egysége­sebben munkálkodnak a párt politikájának megvalósításá­ért, s a pártonkívüliekkel együttműködve még többet tesznek a somogyi emberek életének jobbátételéért. Adott­ságaink megvannak ehhez. Minden kommunista erezzen nagyobb felelősséget közös fel­adataink megvalósításáért. Jobb és eredményesebb mun­kával fejezhetjük ki tisztele­tünket, egyetértésünket, bizal­munkat és odaadásunkat a párt politikája iránt, s tehe­tünk* többet célkitűzéseink ma­radéktalan megvalósításáért — fejezte be vitazáróját Né­meth Ferenc. A megyei pártbizottság nagy jelentőségű ülése után részle­tes feladattervet fogad el a végrehajtó bizottság,, amely biztosítja minden szinten a határozatok végrehajtásának számonkérését és ellenőrzését. Fegyelem és sokoldalúság Ez vasút — ezt szeretni kell Havonta karbantartják a jelzőket A vonaton utazó legföljebb akkor veszd észre a szemafort, ha annak piros fénye megálljt parancsol a szerelvénynek. Az utasok közül legtöbben nem is gondolják, hány vasutas mun­kálkodik azért éjjel-nappal, hogy a szemafor karja meg ne bénuljon, hogy a jelzőberen­dezések kifogástalanul működ­jenek. Egyetlen zavar vonatok összeütközését vagy kisiklását okozhatja. Éppen ezért érzik a felelősséget. Amikor hazamen- nek, tudják, bánmiikor cseng­het a telefon, és akkor menni kell. Éjjel és nappal, vasár­nap vagy karácsonykor. A for­galom nem állhat le. A vasút hatalmas gépezetében a legki­sebb fogaskeréknek is ola­jozottan kell forognia. A kétszeres aranykoszorús Zalka Máté szocialista brigád vezetője Bamai Gyula. Ö a biokkmestéri szakasz parancs­noka. — A nagy felelősség ideg- feszültséggel jár. A sokféle kötöttség áldozatvállalást kí­ván. Ez is oka, hogy a fiatalok nem vonzódnak erre a pályá­ra. Akik ide jöttek, egyet ki­véve, nem tudtak beleillesz­kedni, mert sokszor valóban nehéz. Ez elgondolkoztató. Mi miért csináljuk, miért szeret­jük annyira? Mert vasutasok vagyunk, és ez a vasút. Bri­gádunk tagjai csaknem vala­mennyien törzsgárdatagok, akiknek apja, vagy még a nagyapja is vasutas volt. A Zalka Máté szocialista brigád 276 kilométernyi vas­úti szakasz gazdája. Rendsze­resen ellenőrzik a jelzőberen­dezéseket, váltókat, szemaforo­kat. Ha valahol műszaki hiba keletkezik, azonnal indulnak motorkerékpáron, vonaton vagy sínautóval. Mintabolt Kaposváron is 700 kabát naponta A Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet neve jó minőség és tetszetős termékein keresz­tül egyre szélesebb, körben is­mert nemcsak Somogybán, ha­nem az egész Dunántúlon, a külföldi megrendelők részére végzett bérmunka révén pedig szerte Európában is. Hét-nyolc féle fazonban na­ponta átlag 700 kabát készül, elsősorban bőr- és műbőr alapanyagok felhasználásával. A legtöbb kabátot prémmel díszítik. Az évi termelési ér­ték 90 millió forint, amelyből 20 millió forint értékű a bér­munkában gyártott, exportra készült konfekcióáru. Af legutóbbi tíz évben hu­szonöt országba szállították termékeiket. A legnagyobb megrendelő az NSZK, de az utóbbi két évben nagy tétele­ket szállítottak többek között a Szovjetunióba, Franciaor­szágba. Hollandiába. Angliába, az NDK-ba és a VDK-ba is. összesen 1100-an dolgoznak a szövetkezetben, egynegyedük képzett szakmunkás. Valami­vel több, 341 a betanított dol­gozók száma. Az ipari tanu­lók 179-en vannak. Orvosi ren­delő és üzemi konyha van a | szövetkezetnél. Még ebben az évben megnyílik az üzemi ovoda, amellyel a községi óvo­dákat is tehermentesítik, egy­úttal megoldják a szövetkezet­ben dolgozó családanyák leg­nagyobb gondját. A somogyiak a siófoki és a balatonboglári áruházakban találkozhatnak a Napsugár termékeivel, illetve a pécsi Textil-Nagykereskedelmi Vál­lalat kaposvári lerakatához küldött készletekből vásárol­hatnak. A szövetkezet az export bér­munkából visszamaradt ruhá­zati cikkeket — a vám befi­zetése után — általában kis­kereskedelmi egységeken ke­resztül hozza forgalomba. Ezek közé tartozik a Vas és Zala megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat, illetve a Csil­lag, a Verseny, a Luxus és az Extra áruház a fővárosban. A szövetkezet vezetői tár­gyalásokat folytatnak az OKISZ Laborral és a kapos­vári Delta szövetkezettel. A tervek szerint a csurgói Do­rottya butikhoz hasonló min­tabolt nyílik majd a megye- még a megye egyéb települé- székhelyen is. Tervbe vették sein is ilyen kiskereskedelmi egységek létrehozását. Ehhez szükség lenne más somogyi szövetkezet segítségére, mert a Napsugár egymagában megol­dani — megfelelő forgóeszkö­zök hiányában..— nem tudja. — Ilyenkor ősszel különösen sok munkát ad a télre való felkészülés. Vannak munkák, melyeket télen a fagy miatt nem lehet elvégezni, így most a szokásos teendők mellett az ilyen előzetes feladatokat is el kell látnunk. Beszélgetés közben is több­ször csengett a telefon: váltó­vezeték-szakadás, áramköri zavar... A válasz mindig ugyanaz — küldöm az embert. Banai Gyula a vasúti pánt- bizottság tagja. Sok kötöttsé­get jelentő munkáját hogyan egyezteti össze a társadalmi kötelezettségekkel ? — öreg tanítómesterem mondta: »Édes gyermekeim, a nap huszonnégy árából áll.« Ez azt jelenti, hogy ha valaki szívesen végez egy munkát, nem nézi az órát. A fiatalok közül sokan talán éppen ezért nem tudnak megmaradni ezen a pályán, mert »túl gyakran nézték az órájukat«. Ez a mesterség sokoldalúsá­got kíván. A brigád minden tagjának kell tudni jelzőt fes­teni, árkot ásni, satupad mel­lett dolgozni, betonozni. A blokkmester elektroműszerész, esztergályos, kőműves egy sze­mélyiben. Győréi Béla blokkmüszerész. Az 1960-ban alakult szocialista brigád egyik alapító tagja. Mint mondják: rá mindig le­het számítani. Szakszervezeti vezetőségi tagként is megállja a helyét. — A régebbi jelzőberende­zések működése a kisujjunk- ban van, míg az újabbak ja­vítása néha fejtörést okoz. Az utóbbiakon mégis szívesebben dolgozom. Nemcsak azért, mert itt jóval kevesebb fizikai munkára van szükség, hanem mert az újabb technikai prob­lémák jobban fölkeltik érdek­lődésemet. Mindig újabb hibák adód­hatnak, hiszen a berendezések állandóan változnak. Egy új kérdőjel »kiegyenesítése« min­dig nagyobb öröm annak, aki igazán szereti ezt a szakmát. Áprilisban kapta meg a Zalka Máté szocialista brigád a második aranykoszorús jel­vényt. A kaposvári vasutasok között rangja van a blokk- mesteri szakasznak. Bíró Ferenc 44 ícíe bőrtermék 120 változatban A Budapesti Bőripari Válla­lat pénteki termékbemutató­ján gyártmányfejlesztésük legfrisebb eredményeiről ad­tak számot. A vállalat hat gyáregységének 3200 dolgozója a hazai bőripar termelésének 50 százalékát adja; évente mintegy másfél milliárd forint értékben. A vállalat 44 féle terméke mintegy 120 válto­zatban készül, 60 százalékban hazai alapanyagokból. Elmondták, hogy a válasz­tékot puha marha-felsőbőrök­kel, sertéslakk-cipő bőrökkel és bélésbőrökkel is bővítették. Ezekre máris nagy tételű meg­rendeléseket kaptak a hazai cipőgyáraktól. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents