Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

Vigyük az erdőket a varosokba! Modern, célszerű, mutatós városnegyedek nőnek ki a földből, az apró földszintes, kertes házak helyén négy- nvolc emeletes lakóközpontok magasodnak. Hazunknak 83 városa van jelenleg, s közöt­tük egy sem akad. ahol ne lenne laka»-, lakónegyed- építkezes Ehhez számítsuk meg a községek százait, ahol szinte városias főutak, cent­rumok épülnék. Ez a természetes urbanizá­ciós folyamat, az új városne­gyedek épülése, a falvak vá­rosiasodása. az Ipari területek növekedése sajnos nagy ve­szélyt is rejt magában. Az aj környezet mindjobban el­szakítja az embereket a ter­mészettől, a természeti kör­nyezettől. Nő a levegőszeny- nyeződés. a zsúfoltság. Ezzel párhuzamosán fogy a tiszta, egeszseges levegő. Nagyváro­sainkban sajnos már akkora mértékben, hogy az az egész­ségre es a közérzetre is ká­ros. A világ legnagyobb váro­saiban a tiszta levegő hiánya már-már katasztrofális mére­teket ölt. Tokióban félórán­ként kell a közlekedést irá­nyító rendőröket váltani, s a pihenőre törőkét oxigén-belé­legzésben részesíteni, mert | hosszabb idő a nagyvárosi ut can már mérgezést okoz. Ná­lunk ez szerencsére még ki- . sebb mértékben jelentkezik,1 Szakszerűen, eredményesen A keveréktakarmányok etetéséről Erdőtelepítés a bajai erdőgazdaság lencse-pusztai kerületé­ben. szennyezett levegőt, élénkebb légmozgást, jobb szellőzést biztosítanak a völgyekbe te­lepült városoknak. Akik ezeket a nagyszabású terveket kidolgozzák, össze­hangolják elképzeléseiket a városok általános rendezési és távlati fejlesztési építészeti terveivel; tudatosan tervezik a városok és a természeti környezet egymásba fonódá- sát, összhangját. denekelőtt az emberek pihené­sének. felüdülésének ""igényeit, a mozgásigény -zöld terének- a szükségleteit veszik figye- lembe.' A tervezők már a te- j lepítésnél olyan »szabadidő* ! központok- kialakításara tö­rekednek, ahol az erdős, fü- j vés, ligetes sétányok között ' | később uszodákat, sportpályá- , kát, játszótereket, oivasópar- 1 lkokat építhetnek a varosok:! IméSetii és gyakorlati ta­pasztalatok alapján vi­tathatatlan. hogy a ke- verékitiaik ármányok etetesevel növelhetők leggyorsabban az áüiattenyéiiztés hozamai. A ke­verék takarmány-gyártás vi­szont item jelent egyszerűen csak keverési műveletet, ha­nem nagyon széles körű anyag- és biológiai ismerete­ken alapuló gyártástechnoló­giát kíván. A gyakorlati életben a ke- veréktakarmánynak — vagy röviden »tápnak- — azt a ta- karmányíéilesáigiet nevezzük, amelyet több különböző alap- anyagiból keveréssel állítunk elő. A jól összeállított keve­rék takarmányt fogyasztó ál­ladónál csökken az egységnyi hús, tojás vagy tejmennyiség előáJLítátsóihaz felth asznák, ta­karmány súlya. Ugv-aniakkor kísérjetek be: gazolták, hogy kü löniböaő *• ada ’ ék any agok­hazzóadáiséval a Lappal etetett álla tok étvágya még fokozható is. Napjainkban már sokféle kevemákitiaikammányt gyántairak, s ezek mennyisége világszerte évről évre növekszik. A gyár­tott tápok súlya — a legtöbb országban — miLliió tonnákban fejezhető ki. Azt is mondhat­juk. hogy a keverek taicarmá - nyak viszonylagos mennyisége egyben jelzőszáma valamely ország állattenyasztése fejlett­ségének. Nagyüzemi etetésének ta­pasztalatai azt mutációik, hogy a baromit tápok 30—40. a ser­téstápok 25—30, míg a szarvas- marhatápok 20—25 százalékkal kedvezőbben hasznosullak, mint a hagyományos takar­I mányféleségek. Ezek az ered- i menyek azonban még nem aiz : elérhető legkedvezőbb éiiekek. ! A keverektakamnany-üzem- ben előállított tápok lehetne*.: j darcések (aprítottak), szemeae- ( sak es sajtoltak (préseltek), A sajtolt, vagy ahogy vidéken­ként nevezik, préselt, illetve | -granulált- tápok szemessé alakja általában hengeres. i Ezeknek a rudacskáknak a ! hossza és őrmezője az igények- j nsk megfelelően változtatható. A préselés drágítja a tápot, de ez a többletkiadás — éppen a [ jobb hasznosulás következté­ben — megtérül. A préselt takaomány biz taiwagosaóban szajlít- liato, hosszabb ideig vesztea-iigmentesen tárolható, nem kell iéini sziatkeveiedese - ! tői, anosiatáilyoaóclásiatól. A pré­selt tápot az állatok válogatás nélkül fogyasztják, míg a der- cesből pl. a baromfi először a nagyobb szemeseivel szedeget, ! föl. Enniek az -osiztályazódás- ! n,ak- azutam az lesz a követ- , kezménye, hoigy az értékes, méhány mikron nagyságú ható- anyagszemcwék egy része kár­ba vész. A dercés, elszóródott tápot az állatok vagy nem tud- : ják fölszedni. vagy csak egy részét csipegetik föl. Üjabban ízesítő anyagok — melasz, pör­költ árpa stb. — adagolásával javítják a kerveréktakarmá- nyok ízletességét. Az előállít tó üzemek feladata, hogy a magvakat a szükséges szemcsemérstoekré megdianál- ják, és az üzem keveirőberen- I dezsésében — a dúsítmány -koncenitirátum- megfelelő Lazult a sütőiparban a technológiai fegyelem Géppel gondozzák a facsemetekertet a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságban. de azért a városok levegői­nek szennyezettsége már szá­mottevő es ártalmas. Ennek az ártalomnak egyik leghatásosabb és legolcsóbb ellenszere a várost övező és a várost átszelő zöldövezet. Tu­dományos vizsgálatok bizo­nyítják a növényzet pormeg­kötő szerepét. Egy hektár fe- nyöerdő például évente 68 onna port képes megkötni. A parkokban általában 70—250 ■őrszemet találnak egy liter 1 zvegőben. A gyárkörnyéke­ken és a forgalmas utakon ' 000 porszemet mérnek egy liter levegőben, s ez már fel- í étien ül egészségrontó. Szá­mottevő a zöldfelület zajszúrö .épessége is. Már a 30—40 rhéter széles erdősáv is elvi­selhetővé szelídíti a zajos üze­mek. a főútvonalak szakadat­lan lármáját. Negyvenöt városunk zöld­övezeti, fásítási és parkosítá­si tervét készítik a MÉM esr- dőrendezöségek műszaki iro­dájának szakemberei. Sok kö­zöttük az alföldi, a tiszántúli város, az erdőkben, ligetekben szegényes vidék, ahol most az összefüggő város környéki és városi területek tervszerű fá­sításának alapjait rakják le. Az iparvidékek — Özd, Kom­ló, Salgótarján — olyan er­dőket, ligeteket. parkokat kapnak, amelyek tisztítják az üzemektől, utaktól, vasutak tói Somogyi' Néplop Elsősorban ilyen és hasonló kiindulási pontok azok, me­lyek a városok készülő zöld­övezeti tervét a korábbi ter­vektől megkülönböztetik. A zöldterületek telepítésénél és 1 kiképzésénél korábban az esz­tétikai funkció volt az elsőd- | leges. Bár ez most sem elha­nyagolható, mégis fontosabb a I zöldterületek egészségügyi, jó- I léti funkciója. A tervek min­szabadtéren és részben fedett helyen sokoldalú pihentető, szórakoztató elfoglaltságot kí­nálhatnak lakóiknak. Túlzásnak tűnhet a kíván- I súg: vigyük be az erdőket a! városokba, a házak közé. Pe [ dig az egészségi, esztétikai ! meggondolások határozottan ; követelik ennek megvalósuló- I sát. E. Gy. , I ben 17 ezer tejes kiflit gyár­tottak úgy, hogy -spóroltak- az alapanyagokkal, emiatt megfelelő felelősségre vonást kezdeményeztek az üzem ve­zetői ellen. Két intézet tett kifogast azért, mert a zsemle- morzsát hiányosan jelölték a ... , , . , , .... gyártók, a nem megfelelő fel­el járást kezdeményezniük, ... ... mert termékeik nem feleltek iratozas ugyanis félrevezethet­né a vasárlókat. A vendéglátóiparban is romlott a helyzet. A debreceni intézet 5, a kaposvári minő­A megyei (fővárosi) élelmi­szer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek nyári ellenőrzései arról tanúskodnak, hogy a sü­tőiparban romlott a technoló­giai fegyelem, és a házi minő­ségellenőrzés sem dolgozik eléggé hatékonyan. Egész sor üzem ellen kellett különféle adagolásával — az előírt ösz­I szetetei szerint megkever jók. 1 Az egyes állatfajok koi-uknak j es az elóalli tandó termékek - I neik (hús. tej, tojás) meg- ! felelően más és más össze- 1 tetei ű tápot kapnak, ezért az elő inas szerinti gyártás és : felhasználás elengedhetetlen követ alrr.óny. A keverek ta­karmányok teljes értékű tá­pok, így azokat hígítás nélkül kell etetni. Különösen fontos ez a bai'omfttu'poknail. Ha a gazdaság va.aumi.ven ok miatt hígításra, más taikanmámnyal való teev«né*ne kenyiszerúl. as- kor gondoskodni kell a ható- | anyagok pótlásáról is. Senté- ! seknél a keverékiaiiaimainyo- kon kívül a aöiotaikarmány adagolása általában megen­gedne tó. Azomnan a keverrek- taikarmány változtatásaikor, pl.. süidótápról hízosertéstapra való áttérésnél, nem egyik nap­ról a másikra, hanem fokoza­tosam, 3—5 nap folyamán hajt­suk végire a változtatást. ! Szarvasmarháiknál a keverék - takarmányok etetése nr-rn okoz glondot. hiszen a tömegtakar- j mányokon kívül az állatok a tápot mint kiegészítő takar­mányt kapjak. A tápokat lehetőiéig szá­razon etessük. Ha az ál- iát tény ézates vezetői ra­gaszkodnak a. nedvesen való ; etetésihez, csak közvetlenül az etetés előtt ajánlatos nedvesí­teni. Ez a művelet azonban I csak olyan mértékű legyen, i hogy a tap ne osíztályozódhas- j son. Higabb moslékban úgy an- j :s a nieheziebb részecskék kü­lönválnak. A száraz etetésnek , előnye még az is, hogy a mű­veletsor gépest illető, és az ete- toberendezés könnyen tisztán tartható. A keveréktakarma.nvokkai jó eredmény csak úgy érhető el, ha a tápok gyártását jól kép­zett szakember irányítja. Is­merni kell a gyártandó tápok összetételét —. a rendelkezésre álló receptek szerint —, és a gyártáshoz szükséges termé­nyeket elő kell készítem. Az előkészítést célszerű úgy meg­szervezni, hogy a napi gyártás­hoz szükséges termény közvet- leniül a berendezés közelében álljon rendelkezésre. Dr. László László illetve meg a szabványoknak, forgalomba ^hozatalukkal kár érte volna a fogyasztókat. A kaposvári minőségellenő­rök két sütődét figyelmeztet­tek, mert súlyhiányos volt a kenyér. Hasonló kifogást emelt egy-egy üzem ellen a székesfehérvári és a zalaeger­szegi intézet. A szegedi mi- nöségellenőrök nem megfelelő ízű kenyér gyártásáért javasol- ! déglátóipari üzemekben több tak felelősségre vonást az ! esetben súlyos visszaélést, -vi- egyik sütőipari vállalat ellen, i zezést- állapítottak meg, el- Az egyik Balaton-parti üzem- j sósorban a boroknál. (MTI) ségellenórök 22, a szegediek pedig 8 vendéglátóipari üzem. illetve bolt ellen tettek az el­múlt hetekben szabálysértési följelentést. A leggyakrabban azért kellett eljárniuk, mert a presszókávéban kevesebb volt a kávé es a fagvlalt súlya ki­sebb volt az előírtnál. A ven­SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó és' a Kutasi Állami Gazdaságban (Tudósítónktól.) Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Hát még ott, ahol több is van egy család­ban. És különösen megnövek­szik igy szeptember elején, amikor az iskolába menő gyer­mekeknek be kell szerezni a J tankönyveket, füzeteket. író- és rajzeszközöket, iskolako­rúéin Ketsegies, nogy üldözés Az egyik gép. amint Lebukott <f,env!- tornacipőt és még sok közben sikeresebben harcolhat pont a kis erdőfolt felé vette Jegyebet. Ezt tudja ^ a Kutasi a Jussé lassúbb gép ellen. De az irányt, ahol a fiúk hasaltak. «Állami Gazdaság szakszerveze­ebben a pillanatban a másik orosz gép oldalba kapta, s eav kissé elhamarkodottam tüzelt rá. A lövedékek a német gép mögött száguldottak el. Irtóza­tos kavarodás támadt. Sok hason lóság volt a két géptípus között, as a sok moz Mögöttük az erdő széLe teleid bizottsága is. Ezért^ határo- voI<t félmeztelen vagy fehér Jzott úgy. hogy lehetőségeihez trikói katonával, akik mind aJ*{®Pest támogatja a több gyer- légi harcot figyelték. Jmekes szülőket. Tóth Géza i szakszervezeti gazdasági fe- A gép pilótája valószínűleg Jle!ós érdeklődésünkre az aláb- eszrevette a kis tábort, a fák Jbiakról tájékoztatott ben­közötit álló katonáikat és a gép- «nbnket kocsikat, mert a gép orrán ap- « _ Huszc r óvili'iar.iások jelentek meg, s ajmjrit h»tv ionnégy család több i “■ i t Hosszú fustcsik jelezte, hogy dtalálat érte. Egy darabig tar- d tóttá az irányt, s füstölögve dszáilt. nyílegyenesen fölfelé, dkib. 45 fokos szögben, majd a lhátára fordult, es egy pici pont dvíi'r. ki belőle. Zuhant egy da- drabig: hosszú, kígyózó esik vá- Jgódott ki a pontból, a végén (|eg.\- kiicsii feher pamaccsal, amely mind nagyobb lett. míg véigül széles gombává terebé­lyesedett, és himbálózva, las­san, mélitósáigteljesen ereszke­dett alá. Alatta egy pici szét- terprsztetit lábú emberi alak v függött: a pilóta. f Az égd gép kalimpálva zu­hant le a fáik mögött, messze a távolban. Ezalatt a másik két gép pi­lótái élet-halál harcukat vív­ták. Elszántan csaptak egy­másra. gépüket mesterien irá­nyítva. A fordulékonvabb orosz grp a sok fordulós harc­ban látszólag előnyben volt. Többször is ráfordúH a német gépre, amely szintén letakart- eláUiítóain manőverezett, hosz- szú. széles ívben igyekezve ki­kerülni a, tűzvonalból, s lehe­tőiéig úgy, hogy maga is tüzet nyiititasisoin. Gyorsaságát jól kihasználva messzire tört az égbolt felé. Fjent aztán — már majdnem a holtpontom — egy fordulattal lecsapott a távoli orosz gepre. hosszú tüzten»elvbe véve, hogy futásra kényszerítse. tétlenné tette a fölismerésüket. A felségjelek elmosódtak, és cwaik a Mesének fütyülése adott ítáha némi tám pontot. A kis tábor némán, izgatot­tan figyelte a légi harcot, ami­lyent még eddig nem voLt ail-- száguldott eá. a fejük fölött nié- kali-nuk látni. *1 Mar úgy látszott, hogy a mrímtha a vihar Messerschm.vtt sorsa m>egpe- c«é4elődött. Eddig is csak piló­tája ügyeseege mentét te mes, mikor az eg al ján újabb két pillanatra a zárt fülik-ben. d némát vadiasz jelent meg. Ész.- i'esztö gyoiisaisagiga.l csaptak le. 5700 forint tan­könyv- és tanszersegélyben még a tanév megkezdése előtt, hogy be tudják szerezni a szükséges eszközöket. — Kik kaptak tankönyvse­gélyt? _______, . ,__, . . — Azok a szülők, akiknek ■ ü ' „si ó t •"’% " ' ia‘‘ ^legalább három gyermekük rrmtha a vihar t?pte volnad ,,. őket. ú«v hajladoztak. han,gosivf,n: Hl*f" a «z/ie-iéiei 4 nyújtott segé'!v csak egy hosszú vonatait ban, rrínt’ia ap­ró villanások jelentek meg, s a bánták volna. A következő pil­lanatban a gép hátborzongató süvítássel egy kissé félredőlve — ahogy nagy ívben, fordult — zi7.«ne«*el A gép p-'tatájának f bőr- apk as feje jól la t «'ott egy d részét jelenti az ilyenkor fel­merülő kiadásoknak. amint kisménv voné.sokkial az d, Bizonyosan egyéb segé- arcan, előre figyelve vezette a ) 18 adtak a múlt felev­gepet. #t>en? a — 3500 forint egyéb szocíá- Tolnai még a gép színiét, lsills segélyt adtunk az arra jo- stmulva iigj’ekezefit eitűnml, be- í^l megfigyelte, pedig csak egy igosultaknak, illetve rászorul- iáitva, hagy a harc mosit már pillaniait g taitita. Az olajzöld gép Jtaknak. Igyekszünk a segély- száimukira kilátásítalan és vezsircsiiikjám. egy nagy, piiras Jkérelmeket gyorsan elbírálni egyenlőtlen. Azonkívül társaik csillagot látott. A gép hasi ré- «és kifizetni. Itt azt az elvet sonsát rém isméivé a vissza- sae világos kékes szürkére voltt valljuk, hogy kétszer ad. aki A kiét orosz _ gép — társaik peidájat követve — a földhöz térő üldöző Messerektől is tar- f^tivc tottak. nehogy két tűz köze k^i'üljenek. gyorsan ad (Folytatjuk.)- fejezte be tájé- szakszervezeti bi­Jko/tatóját a ’ zottsag gazdasági felelőse 01024482

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents