Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-28 / 227. szám
4 Chilében torább tort az ostromállapot Terror, tömeges elhurcolások Szabadlábra helyezik a fasiszta főtitkárt i Tovább tart as ostromállapot — egybehangzó hírügynökségi jelentések szerint — a látszatra normalizálódó chilei fővárosban. A fasiszta junta üjabb véres cselekményeiről In érkezett jelentés. Szerdán az esti órákban három fiatal chilei hazafit végeztek ki a puccsisták »haditörvényszékének« ítélete nyomán. A nyugati újságírók beszámolói szerint a hadsereg és a rendőrség tovább folytatja a házkutatásokat és letartóztatásokat A durva önkény és erőszak megnyilvánulásai kísérik nyomon a tömeges elhurcolásokat Nagy a veszélye annak, hogy sokan válnak a A Szojuz—12 kétnapos programja (Folytatás az L oldalról) tot végez eL A kísérleti program magába foglalja »a tökéletesített fedélzeti rendszerek komplex ellenőrzését és kipróbálását, a kézi és automatikus irányítási folyamatok további kidolgozását különféle repülési helyzetekben, a földfelszín egyes részeinek spektográfiai vizsgálatát a népgazdasági feladatok megoldását elősegítő adatok beszerzése céljából-. Jóllehet mindkét űrhajós ] »haditörvényszékek« áldozataivá azok közül, akiket most ezrével tartanak fogva a bör- I tönökké átalakított táborokban. A junta ismét leszögezte: j mindenkit, aki »felíorgatással \ vagy szabotázzsal« gyanúsít- ; ható, hadbíróság elé állítanak, | - és fölhatalmazta a rendőrsé- i get és hadsereget, felszólítás I I nélkül lőjjön a gyanúsan vi- selkedőkre. Az újabb fenyegetés röviddel azután hangzott el, hogy a junta betiltotta a kétmillió tagot számláló Dolgozók Egységes Központját (CUT), az ország legnagyobb i szakszervezetét. A Santiagóban működő külföldi követségeken több mint ezer politikai menekült várja a szabad elvonulás engedélyezését, amelyért a nagykövetek mindezideig hiába fáradoztak. Ugyancsak a szerdai nap eseményeihez tartozik, hogy a junta két korábban vállalt nemzetközi kötelezettség teljesítését mondta föl: az : az össz-amerikai sportversenyek 1975-re tervezett megrendezése, a másik pedig az Egyesült Nemzeteknek a tengerjog kérdéseivel foglalkozó 1974. évi konferenciája. Beleillik a junta akcióinak összképébe a santiagói fellebb- viteli bíróságnak az a döntése is, hogy nevetségesen alacsony óvadék ellenében szabadlábra helyezi a »Haza és Szabadság« elnevezésű szélső- jobboldali szervezet főtitkárát, Roberto Thiemet. Tudor Zsivkov kitüntetése Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titíkárát, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökét kitüntették a Béke-világtanács Frederic Jo- liot-Curie emlékérmével. A kitüntetést Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára adta át szerdán. A főtitkár hangoztatta, hogy a kitüntetést Todor Zsivkov a békéért, az imperializmus ellen kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta, s egyben annak jeleként is, hogy a Béke-világtanács nagyra értékeli Bulgáriának a tartós békéért vívott harcban kifejtett tevékenységét. a nemzeti függetlenségükért s a társadalmi haladásért küzdő népeknek nyújtott segítségét. Bizonyos körök és a nemzetközi enyhülés Egy kis prédikátor a nagy óceánon Gromiko ma találkozik Nixonnal to. Egyesült Államok nemzetközi hitele forog kockán Hivatalba lépése óta tartott ] mény elvének kiterjesztését a első sajtóértekezletén dr. Hen- j szovjet—amerikai kereskemost először indult el a világ- ! ry Kissinger amerikai kül- j kapcsolatokra. űrbe. »újoncnak« egyikük sem nevezhető, Lazarev alezredes már 1964-ben a Voszhod űrhajó parancsnokának tartaléka volt, később pedig And- rijanov szovjet kozmonauta dublőré volt a Szojuz—9 1970- ben végrehajtott űrkísérlete idején. Lazarev az orvosi képzettség megszerzése után véügyminiszter szerdán este New Yorkban minden eddiginél határozottabban figyelmeztette az amerikai kongresszust, hogy az Egyesült Államok nemzetközi hitele, tárgyalópartneri megbízhatósága forog kockán, és visszavet gezte el a repülőakadémiát, s | heti a szovjet—amerikai kap- tíz éven át berepülőpilóta i csoiato[í enyhülésének folya- vo!t. Makarov, a Szojuz—12 _ fedélzeti mérnöke a Bauman- , matat- ha a törvényhozók a ról elnevezett moszkvai fő- j Szovjetunió belügyeibe való iskolát végezte el, és már I beavatkozással egyértelmű fel- 1966-ban az űrhajósegység j tételektől próbálják függővé tagja lett. i tenni a legnagyobb kedvezben), az most már automatikusan állandósult, s ez olyan tőke, amelyből korlátlanul el- Az amerikai ENSZ-misszic vehetünk, mintha csak kime- épületében lezajlott sajtóérte- rithetetlen lenne«, kezleten Kissinger bejelentet- | te: az ENSZ-közgyűlésen részt 1 A legnagyobb kedvezmény vevő Gromiko szovjet külügy- j alkalmazása körül folyó tör- miniszter pénteken Washing- ■ vényhozási manőverekről tonban találkozik Nixon elnökkel, majd ezt követően a két külügyminiszter folytat további eszmecserét a szovjet—amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Az európai biztonságról Genfben Megkezdték az érdemi eszmecserét Az európai biztonsági és I rökből származó értesülés sze- együttműködési értekezleten rint már az első üléseken — másfél hetes ügyrendi vita élénk vita bontakozott ki, fő- után — a h.rmadik napirendi leg az információs albizott- ponttal fog/kozó albizottsá-1 ságban. A küldöttek kifejtet- gok csütörtökön megkezdték I ték kormányaik elképzeléseit az érdemi eszmecserét a kul- a kulturális együttműködés turális kapcsolatok, az emberi különböző területeiről, és en- kontaktusok, az információcse- 1 nek során a szocialista orszá- re és az oktatási együttműkö- gok képviselői rámutattak, dés bővítéséről. A tanácskozás í hogy a Helsinkiben benyújtott a bizottságoknak adott helsin- ! bolgár—lengyel dokumentumki feladattervek és az egyes I tervezet átfogó elvi és konkrészvevő államok által benyújtott dokumentumok alapján folyik. rét összegezését adja az európai kulturális együttműködés föllendítésére alkalmas erőfeAmikor megkérdezték, mi a véleménye Gromiko keddi közgyűlési beszédének arról a nagy figyelmet .keltő tételéről, amelyben erélyesen leszögezte, hogy a Szovjetunió bel- ügyei az a »küszöb«, amely előtt mindenkinek meg kell torpannia. Kissinger lényegében aláhúzta a szovjet külügyminiszter figyelmeztetésének komolyságát. A szovjet—amerikai kapcsolatokban elért eredményekre utalva Kissinger kijelentette: »erős a hajlandóság annak feltételezésére, hogy amit elértünk (az enyhülés szólva az amerikai külügyminiszter ezeket mondotta: »Már korábban is rámutattam, hogy a legnagyobb kedvezmény kérdése része volt a Szovjetunióval hosszú éveken át folytatott tárgyalásaink eredményeként létrejött általános rendezésnek. Amennyi- í ben most megakadályozzák ta j törvényhozásban) a legna- ! gyobb kedvezmény kitérj esz- j tését, akkor a legsúlyosabb ' kérdések vetődnek föl a te- j kintetben, vajon milyen mér- ; tékben építhetnek más országok — ebben az esetben a Szovjetunió — az Egyesült Államokkal éveken ót folytatott komplex tárgyalásokra, illetve az Egyesült Államok által vállalt kötelezettségek hosszabb távú teljesítésére. Következésképpen, egy ilyen lépés bizonyosan jelentősen visszavetné politikánkat.«. Kari Maclntire prédikátor rádióállomása Philadelphiában igen szűk témakörre specializálta adásait: »a vörösök fondorlataival«, a nyugati országok ellen irányuló »kommunista fenyegetéssel« és különösen az olyan legújabb »fenyegetéssel« foglalkozik, mint a nemzetközi feszültség mostani enyhülése. Nem tudni, vajon az említett rádió adásainak hisztérikus jellege talált-e ellenállásra a józan gondolkodásúak- nál, vagy az adások tartalmát ítélték-e régimódinak, a »változások szellemével« meg nem egyezőnek vagy túlságosan provokatívnak. Meglehet, hogy mindhárom ok is közrejátszott. Elég az hozzá, hogy az amerikai hírközlési bizottság betiltotta e rádióállomás működését az Egyesült Államok területén. Igaz, Maclntire nem vesztette el a fejét: a Columbus nevű hajón az óceán nemzetközi vizeire távozott, hogy onnan hirdesse tovább az igét a »vörös veszedelemről«, és a kommunisták legnagyobb összeesküvéséről: a nemzetközi enyhülésről. A döntés mint különleges precedens azért érdekes, mért ebből kitűnik, hogy a hazugságot, hamis információt és politikai aknamunkát — ha már minden határon túlmegy — még az amerikai jogfelfogás is az ország érdekeit veszélyeztető tevékenységnek minősítheti és törvényen kívül helyezheti. Nem mellékes itt megjegyezni: ezúttal olyan tevékenységről van szó, mely a vezető amerikai körökben is mind több hívet szerző enyhülés politikája ellen irányul. AnnáL sajnálatosabb, hogy ez csupán különleges eset, amely csak Maclntire prédikátor magántevékenységére vonatkozik. Azt hihetnék, hogy a még vaskosabb, még szélesebb körben és még nagyobb arányokban terjesztett hazugság még erősebb ellenhatást vált ki. Ilyen valótlanságokat terjeszt a »Szabadság Rádió« és a »Szabad Európa Rádió« — még hozzá olyan arányokban, amiről kis prédikátorunk nem is álmodhat Nem nehéz megállapítani, hogy akik ezeket az amerikai adófizetők terhére fenntartott rádióadókat támogatják, ugyanazok, akiknek maga az enyhülís sincs kedvére. Ugyanők azok. akik most egyszerre kijelentik: »szellemi szabadság« nélkül igazi biztonság nem létezhet. önmagában véve ez a feltétel ésszerűnek látszik. Teljesen logikus ez, ha valódi szellemi szabadságról, konstruktív kulturális együttműködésről, szélesebb körű tájékoztatásról, a népek közötti kapcsolatok, az eszmék és szellemi értékek cseréjének kibővítéséről van szó. Csakhogy az »ideológiai gátak- .eltávolításának szószólói korántsem az igazi szellemi értékek cseréjének megélénkülésében érdekeltek. »Mindösz- sze« arra törekszenek: ismerjék el jogukat a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra, hogy ezek területén felforgató lélektani hadviselést folytassanak. Az ilyen tevékenység ellenkezik az ENSZ alapokmányával és sérti azoknak az államoknak a szuverenitását, amelyek ellen irányul. S. Bíró, a nemzetközi jog tekintélyes amerikai művelője még 1945-ben, a hidegháború kezdete előtt kijelentette, hogy ellenséges információ juttatása idegen államok területére épp oly nyilvánvalóan sérti ezeknek az államoknak a szuverenitását, mintha tüzérségi lövedékeket irányítanának területükre. A »Szabadság Rádió« és a »Szabad Európa Rádió« tényleges szerepét egyre több józan gondolkodású amerikai politikus ismeri fel. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, William Fulbright úgy nyilatkozott, hogy e felforgató célú rádióadók által szított bizalmatlanság légköre megnehezíti a feszültség enyhítésének útjában álló sok fontos probléma megoldását. Az érv lényegében azonos azzal, ami a szövetségi hírközlési bizottságot vezérelte, amikor betiltotta a hidegháború philadelphiai fanatikusának kis rádióállomását. Dmitrij Ardamatszidj TÖRÖKORSZÁG A hadbíróságok tevékenységéről A török hadbíróságok tévé- .tön,bűn tetősre ítéltek, 264-et Argentínai sztrájk Tájékozott diplomáciai kö- i szítéseknek. >A VILÁG NAGY PROBLÉMÁIRÓL« Ohira Rómában tárgyal Rómába érkezett tegnap Ohira Maszajosi japán kül- 11;ym'niszter, hogy — mint az AP írja — »a világ nagy prob- . imáiról« tárgyaljon az olasz vjrmány vezetőivel. Kíséretéin van a japán küiügymi- risztérium európai osztályának helyettes főnöke is. A japán diplomácia vezetője háromnapos olaszonszági hivatalos látogatása során megbeszéléseket tart Mariano Rumor olasz kormányfővel és Aldo Moro külügyminiszterrel. (MTI) ÚJ SZAVAZÁS A SZENÁTUSBAN Az enyhített változat sem felel meg Nixonnak Működésbe lépett az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon gépezete miután a szenátus 49:46 arányban jóváhagyta ftfítnsfield demokratapárti szenátor javaslatát, hogy három éven belül 40 százalékkal csökkentsék a külföldön' állomásozó amerikai csapatok létszámút. A Pentagon illetékesei egész nap »gyúrták« az egyes szenátorokat, s végül az ügyrend értelmében sorra kerülő második szavazásra Somogyi Néplap megváltoztatták az erőviszonyokat. A megismételt szavazáson a törvényhozók 51:44 arányban nemet mondtak a Mansfield- féle indítványra, és új változatot fogadtak el. Ez nagyobb manőverezési lehetőséget ad Nixon elnöknek. Nixonnak minden bizonnyal az enyhített változat sem lesz megfelelő, és él elnöki vétójával. Véleménye szerint ugyanis a katonai létszámcsökkentés kedvezőtlenül érintené az Egyesült Államok tárgyalási pozícióit a bécsi haderőcsökkentési értekezleten. kenységéről szerdán közzétett jelentés szerint a rendkívüli állapot elrendelése óta eltelt 29 hónapban 2803 személyt állítottak török katonai bíróságok elé. Közülük 546-ot börfölmentették a vád alól, 1993 .személy ügyének kivizsgálása még tart. Isztambulban és Ankarában egyébként kedden szüntették meg a rendkívüli állapotot. Még mindig döbbenet... Űrhajós orvosi vizsgálaton Az argnetínai . fővárosban | még mindig Jósé Ruccinak, az Argentínai Általános Munkásszövetség volt főtitkárának meggyilkolása keltette döbbenet jellemzi a hangulatot. Szerdán viszont újabb politikai gyilkosság történt: négy, egyelőre ismeretlen személy r. lakásán meggyilkolta a perónista ifjúság egyik vezetőjét, Enrique Grinberget. A fegy veres merénylők, abban a hi- szemben. hogy Grinberg gyermeke. túszul ejtettek egy ötéves kisfiút, mihelyt azonban tévedésük kiderült, szabadon í engedték. A Buenos Aires-i egyetem diákjai a csütörtöki napra a gyász jeléül sztrájkot hirdettek. Jack I/ousma, az űrből visszatért Skylab—2 legénységének tagja orvosi vässgafcMon. (Telefotó: AP—MTI—KS) Bár Buenos Airesben a Ruc- cl meggyilkolása elleni tiltakozásul rendezett sztrájk és a temetés idején rendzavarás nem történt, több jelentés érkezett vidékről, hogy lövéseket adtak le Santa Fe egyik szak- szervezeti épületére. Ugyancsak Santa Feben 500 tüntető kerítette hatalmába a városházát. és követelte a helyi kormányzó lemondását. Corgientes tartományban bomba rongálta meg az egyik baloldali szervezet székházát. Hárman könnyebben megsebesültek, amikor Cordóbában rálőttek a Rucci meggyilkolása ellen tüntetőkre. A sztrájk országszerte éjfélkor ért véget. TÖKEHALHÁBORÜ Izland a diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegetőzik Izland megszakítja diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britan- niával, ha a brit kormány október 3-ig nem vonja vissza az izlandi vizeken állomásozó hadihajóit — jelentették be hivatalosan csütörtökön Reykjavákban. A határozatot az izlandi kormány csütörtöki ülésén hozták. Ha a diplomáciai szakításra sor kerül, ez lesz az első eset, hogy két NATO-tagallam között felmondják az államköz kapcsolatokat. Izland 1972. szeptember 1-ér terjesztette ki igényút az öt ven tengeri mértül -terjedi vizekre. A döntést kü'főidői nem fogadták el, és főleg Ang lia harcolt ellene. Közvetlenül a reykjavil bejelentés után, a brit külügy minisztérium — informáci hiányára hivatkozva — mé nem volt hajlandó nyilatkoí l ni.
