Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

EGY HÉT a világpolitikálian Történelmi események 8Z ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA 1936-ban vették tel az akko­ri Németországot — nyolc év­vel az első világháborúban el­szenvedett veresége után — a Népszövetségbe. 1973. szep­tember 18-án — több mint hu­szonnyolc esztendővel a hitle­ri Németország megsemmisü­lése, széthullása után — két német állam képviselői foglal­ták el helyüket a mai világ- szervezetben, az ENSZ-ben. Történelmi esemény ez, két­ségtelen. De elsősorban úgy válik azzá, hogy egy folyama­tot jellemez: Európa szívében a haladó erők gyarapodásának, s mindenekelőtt a Német De­mokratikus Köztársaság fej­lődésének folyamatát — gon­doljunk csak erre: az NDK nemzetközi jogi elismerése elől akár még öt éve is elzár­kóztak a köztársaságok, a tő­kés országok, mindenekelőtt az imperialista nagyhatalmak, s bármennyire is megvalósítót- : ta államéletében az ENSZ ’ alapokmányának betűjét és szellemét, az NDK, az első né- I met békeállam előtt zárva ma- j radtak a világszervezet New York-i palotájának kapui. Az­óta megfordult a kocka: az elmúlt években az l.NSZ-tag államainak nagy többsége elismerte az NDK-t, a szocialista német állam he­lyet kapott az ENSZ egyik­másik szakosított intézményé­ben is. A német munkások, parasz­tok állama megszilárdult és a világ első tíz ipari hatalma közé jutott. Az NDK-t követ­kezetesen támogatták a szocia­lista országok abban a harc­ban, hogy kivívhassa egyen­rangú, szuverén államként va­ló elismerését. Mindehhez já- . JHilt, hogy a 70-es évek elején a nem­zetközi helyzetben, s kü­lön Európában is új sza­kasz kezdődött, amelyben a békés egymás mellett élés elvei lassan-lassan általánosan elfogadottakká válnak. A két német állam közt létrejött az alapszerződés, a négy nagyhatalom megegye­zett Nyugat-Berlin jogállásá­ról, nem volt már többé aka­dálya annak, hogy az NDK és az NSZK egyszerre lépje át a New York-i üvegpalota kapu­ját. New York mellett Genf volt a figyelem közppontjában az elmúlt héten. Itt is a keddi nap hozta meg a fontos és várt eseményt: a biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik szakaszának kezdetét. A bizottságok és albizottságok egymás után láttak munkához: a bennük helyet foglaló diplo­maták és szakértők feladata az, hogy kidolgozzák az érte- kezlfct határozatait, nyilatkoza­tait. Altalanos a vélemény, hogy Genl'ben hosszabb és he­vesebb vitákra kell számí­tani, mint Helsinkiben, az összeurópai értekezlet első, külügyminiszteri szakaszában volt. Az első kérdéscsoport az európai államok egymás mel­lett élésének alapelveire vo­natkozik, a szovjet javaslat tíz alapelve szolgál a vita közép­pontjául. A második kérdés- csoportban a gazdasági együtt­működés és a környezetvéde­lem dolgairól, többek között a Magyar Népköztársaság és az NDK közösen benyújtott hatá­rozattervezetének alapján vi­tatkoznak a részvevők. A har­madik kérdéscsoport az, ahol a NATO, illetve a Közös Piac országai erőfeszítéseiket össz­pontosítják: az «emberi*, eszmék, ér­tesülések szabad áramlá­sa« fellazítás! céljaikat leplezi jRctfS: Pompidou francia elnök kí­nai látogatása végén haza­utazott. — Heath angol mi­niszterelnök tárgyalásai az Ír Köztársaság fővárosában. Kedd: Baráti látogatásra Szófiába érkezett Leonyid Brezsnyev. — A két német államot fel­vették az ENSZ-be. — Géni­ben megkezdődött az össz­európai értekezlet második szakasza. Szerda: Találgatások Washington­ban Agncw alelnök lemon­dásáról. — A Közös Piac külügyminiszterei Brüsszel­ben összeültek. Csütörtök: Az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottságának elnökévé Szarka Károlyt választották. — Jordániában az amnesztia révén több száz politikai foglyot szaba­don bocsátottak. Péntek: Az amerikai szenátus jóvá­hagyta Kissinger külügymi­niszteri kinevezését. — Genfben befejezte első mun­kahetét az összeurópai érte­kezlet második szakasza. Szombat: A Szovjetunió megszakítot­ta diplomáciai kapcsolatait Chilével. — Előkészületek az újabb SALT-fordulóra. a KGST képviselőivel. Csak azt közölték: a dán külügymi­niszter megbízást kapott arra, hogy üzenetet továbbítson a KGST főtitkárának a tárgya­lások lehetőségeiről... Európa gazdasági kettészakítottságá­nak megszüntetése, a szocia­lista és a tőkés országok ke­reskedelmi s egyéb gazdasági kapcsolatainak fokozása rend­kívül fontos lenne a földrész jövője szempontjából — így kell fogadnunk a KGST és a Közös Piac közti első tapoga­tózó lépések híreit. Hogy még mindig Európá­ban maradjunk: érdekes ered­ménnyel, döntetlennel ért vé­get a svéd pártok választási csatája. A 350 tagú- parlament­ben 175 képviselő támogatá­sára számíthat Palme szociál­demokrata miniszterelnök, de vele szemben is 175 képviselő — konzervatív, középpárti, li­berális — sorakozik fel. A szo­ciáldemokratákra és a kom­munistákra együttesen a sza­vazatok 48,9 százaléka esett, a polgári pártok a voksok 43,8 százalékát kapták. Az egytized százalék természetesen nem döntő. Meglehet, hogy előbb- utóbb új választásokat írnak ki. A chilei helyzet továbbra is megdöbbenést és felháborodást vált ki világszerte, a nemzet­közi szolidaritás változatlanul megnyilvánul a súlyos órákat, nehéz napokat átélő chilei nép iránt. A Santiagóból érkező hí­rek még mindig ellenőrizhe­tetlenek, csak annyi látszik biztosnak, hogy a katonai junta kíméletle­nül megtorolja az ellenál­lást, monstre-perekre ké­szül. A Vili. magyar jskekongresszus állásfoglalásai (Folytatás az 1. oldalró..) . odaadóan dolgozik a ház. .k legszebb hagyományait betel- | jesítő szocialista nemzeti e,| ségért, és ily módon a szocia­lizmus teljes felépítéséért. Ez az az alap, amelyen a magyar békemozgalom fej­lesztheti a népek közötti kap­csolatait. A kongresszus felhívja az Országos Béketanács figyel­mét, hogy nagy lehetősége van a nemzetközi felvilágosítás, tájékoztatás és meggyőzés ár­nyaltabb, rugalmasabb és sok­rétűbb formáinak alkalmazá­sára. A magyar békemozgalom javaslataival és kezdeménye­zéseivel továbbra is tevéke­nyen vegyen részt a Béke-vi- lágtanács munkájában és a más békeerőkkel való véle­ménycsere és együttműködés kifejlesztésében. A kongresszus minden fel­szólalója rendkívüli jelentősé­get tulajdonított a békeerők moszkvai világkongresszusá­nak, amely a gyümölcsöző ta­nácskozásoknak és vitáknak, és a közös cselekvésre szólitó terveknek minden eddiginél szélesebb körű nemzetközi fó­ruma lesz. A magyar békemozgalom to­vábbra is számít a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ és más tömegszervezetek, társa­dalmi egyesülések áldozatkész együttműködésére, valamint az egyházak békemozgalmi tevé­kenységére. A békekongresszus örömmel állapította meg. hogy küldöttei között sok volt a fia­tal, s az elkövetkező négy év­ben is fontosnak tartja az if­júság új erőinek bevonását a mozgalomba. A VIII. magyar békekong­resszus munkakongresszus volt. A tanácskozás, az eszmei célkitűzések megerősítése mel­lett azokat a módokat és esz­közöket is sorra vette, ame­lyeknek alkalmazásával a ma­gyar békemozgalom Jobban, szélesebb körben, átfogóbban és eredményesebben végezheti a reá váró munkát. A kong­resszus megbízta az Országos Béketanácsot, hogy elemezze és dolgozza fel a munka to­vábbi korszerűsítésére tett ja­vaslatokat és a békemozgalom erejére támaszkodva, a ma­gyar nép békevágyára építve, teljesítse nagy és nemes fel­adatait. A magyar békekongresszus küldöttei most küldőikhez szólnak: a magyar nép min­den rétegéhez, munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiek­hez, alkalmazottakhoz, felnőt­tekhez és ifjakhoz. Kifejezzük azt a szilárd meggyőződésün­ket, hogy a magyar és a nem­zetközi békemozgalom a jövő­ben az eddiginél kedvezőbb körülmények között járulhat hozzá az enyhülési folyamat erősödéséért vívott küzdelem­hez. A béke nem a háború egyszerű tagadása. A béke olyan állapotok megteremtése, amelyben lehetetlen a háború. Ameddig háború lehetséges, addig mozgalmunknak meg­van az értelme. Tudatában vagyunk annak, hogy a béke­mozgalom fontos hazai és nemzetközi tevékenysége to­vábbra is odaadó munkát és álhatatos küzdelmet követel meg mindannyiunktól. Ebben a munkában a békemozgalom továbbra is számít az egész magyar nép támogatására, hi­szen mozgalmunk forrása és ereje a magyar nép békevá­gyából fakad. Állásfoglalásunkban a béke minden hívének emlékezetébe idézzük a VIII. magyar béke­kongresszus jelmondatát: «Tet­tekkel szocialista hazánk fel­virágoztatásáért és az emberi­ség“ békéjéért« a chilei haladó erekkel Mi, a VIII. magyar béke- kongresszus küldöttei, akik azért gyűltünk öissze, hogy kifejezzük népünk békeaka­ratát, felemeljük szavunkat a chilei demokrácia és a hala­dó erók védelmében, s hatá­rozottan elítéljük a katonai junta féktelen terrorját. Mindannyian támogattuk és reménységgel kísértük azt az ígéretes fejlődési folyamatot, amely Chilében a Népi Egy­ség kormányzásának évei alatt végbement. Felháboro­dással és izzó haraggal érte­sültünk a bekövetkezett el­lenforradalmi puccsról, amelynek következtében vér-, tanúságot szenvedett Allende elnök és a haladás sok har­cosa. A terror továbbra is fe­nyegeti a chilei nép legjobb fiainak, kommunistáinak, szocialistáinak, a Népi Egy­ség támogatóinak, szakszer­vezeti, békemozgalmi veze­tőiknek életét és szabadsá­gát. s veszélybe kerültek a kivívott gazdasági és társa­dalmi vívmányok. Ezekben a drámai napok­ban táviratok és üzenetek ezrei érkeztek az Országos Béketanácshoz, kifejezésre juttatva azt a hata más, egész közvéleményünk érzéseit tük­röző szolidaritást, amely mindannyiunkat eltölt. Ezt az elhatározást most megismé­teljük és megerősítjük kong­resszusunk szintjén is. Az egész magyar dolgozó nép, a magyar békemozgalom cselekvő támogatásáról biz­tosítjuk azokat a chilei ba­rátainkat, akik a haladásért, Chile függetlenségéért, a de­mokratikus vívmányok meg­őrzéséért, a belső reakció és a nemzetközi imperializmus összeesküvése ellen küzde­nek. Meggyőződésünk, hogy a történelem kerekét semmi­fajta erőszakkal, ellenforra­dalmi terrorral sem lehet visszaforgatni. Chile földrajzilag messze van hazánktól, de a legna­gyobb távolságokat is áthi­dalja mély együttérzésünk, harcos szolidaritásunk. Chile népe a megpróbálta­tások nehéz óráit éli. De Chi­le népe nincs egyedül. S mándannyiunk szilárd meg­győződése, hogy a súlyos ál­dozatok nem voltak hiábava­lók. az igaz ügy győzedelmes­kedni fog! Ünnepélyesen felvonták a New York-i ENSZ-palota előtt a három új tag zászlaját. Képünk ezen az eseményen készült: Waldheim, a világszervezet főtitkára beszédet mond Baha­ma, az NDK és az NSZK képviselői előtt. (Telefotó: AP—MTI—KS) A szocialista országok termé- ' szetesen nem engedhetik, hogy — valamilyen végsőkig vitt i korlátlan áramlás — például I kémeket és szabotőröket, el­lenséges ideológiát, álhíreket és uszító propagandaanyagot sodorjon határaikon át. Vi­szont igenis síkraszállnak az idegenforgalom fejlesztése mellett éppúgy, mint a párbe­széd, az ideológiai vita. illetve a helytálló, jószándékú tájé­koztatás kiterjesztése mellett. Igen nagy jelentősége van a KGST és a Közös Piac között kialakult párbeszéd most lát­ható első elemeinek: Fagyejev, a KGST főtitkára eszmecserét kezdett Koppenhágában An­dersen dán külügyminiszter­rel, aki a Közös Piac minisz­teri tanácsának soros elnöke. A héten a »kilencek« külügy­miniszterei kétnapos értekezle­tükön megvitatták a KGST-vei való tárgyalások lehetősé­geit. Egyelőre nem foglaltak állást atekintetben, hogy mikor, hol, hogyan, s miről tárgyaljanak Tábori díszszemle Veszprémben Befejeződött a Vértes ’73 gyakorlat több ezer embert tart fogságá­ban. Ami a chilei puccsista re­zsim nemzetközi helyzetét il­leti, néhány ország fenntartot­ta vagy helyreállította a dip­lomáciai kapcsolatait. Brazília az első között volt, s ameny- nyire nem meglepő, hogy Spa­nyolország vagy Portugália kormányainak nem volt kifo­gásuk a santiagói junta ellen, annyira visszatetszést szült, hogy a francia kormány is fenntartotta vele a kapcsola­tait. Az Egyesült Államok »hamarosan« helyreállítja a kapcsolatokat — közölték Wa­shingtonban. Az amerikai nagytőkének a Népi Egység kormánya, Allende elnök el­leni korábbi aknamunkáját is­merve, várható ez a washing­toni lépés. Az is indokolt és természe­tes, hogy a haladó embereket üldöző, a szovjetellenes lépé­sek egész sorát elkövető san­tiagói juntával a hét végén a szovjet kormány megszakítot­ta a diplomáciai kapcsolatot. Pálfy József A Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli. hadse­regcsoport kijelölt csapatainak — az éves felkészítési tervnek megfelelően — 1973. szeptem­ber 17-e és 22-e között tartott együttműködési gyakorlata vé­get ért. A gyakorlat egyes mozzanatait megtekintett^ Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, va­lamint dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter. Részt vett a gyakorlaton Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, valamint a Magyar Néphadsereg több vezetője, a társ fegyveres erők képviselői, valamint S. P. Ivanov vezér- ezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó déli had­seregcsoport parancsnoka. A gyakorlatot más párt- és álla­mi vezetők mellett megtekin­tették a területileg illetékes helyi párt- és állami vezetők. A gyakorlat szombaton dél­előtt Veszprémben tábori dísz­szemlével zárult, amelyen fel­vonultak a gyakorlaton részt vevő magyar és szovjet ala­kulatok fegyvernemeinek és szakcsapatainak kijelölt al­egységei. Mórócz Lajos vezérőrnagy, a gyakorlat vezetője, jelentést tett a gyakorlat eredményei­ről. majd Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter beszédében értékelte a gya­korlat jelentőségét és elisme- | rését fejezte ki a részt vevő csapatok személyi állományá­nak a nagy erőpróbát jelentő gyakorlaton való eredményes helytállásukért. Köszöntötte a díszszemle részvevőit Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bi- ! zottságának első titkára, az országgyűlés honvédelmi bi­zottságának elnöke. A gyakorlat sikeres befeje­zése alkalmából a díszszemle után Czinege Lajos vezérezre­des fogadást adott a magyar és a szovjet csapatok parancsno­kainak, a gyakorlaton kiemel­kedően helytállt tisztének és honvédeknek. A fogadáson Czinege Lajos vezérezredes, B. P. Ivanov vezérezredes, a Tóth László, a Veszprém me­gyei Pártbizottság tagja, a Ba­kony Művek pártbizottságának titkára pohárköszöntőt mon­dott. (MTI) Kissinger letette az esküt Dr. Henry Kissinger szom-1 baton délelőtt Nixon elnök, az amerikai kabinet tagjai, a kongresszus vezetői és a dip­lomáciai képviseletek vezetői jelenlétében letette a hivatali esküt Warren Burgernak, a legfelsőbb bíróság elnökének kezébe, miután a szenátus pénteken 78:7 arányú, túlnyo­mó többséggel megerősítette tisztségében a kijelölt külügy­minisztert. A Fehér Ház »keleti termé­ben« lezajlott eskütétellel az amerikai külpolitika »szürke eminenciása« jogilag is elnyer- I le azt a tisztséget, amelyet j gyakorlatilag amúgy is betöl- | tütt a legutóbbi négy és fél év folyamán. Kissinger új tiszt­sége mellett megtartotta Ni­xon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának szerepkörét is. Kissinger hivatali beiktatása után, szombaton délután, fo­gadta Nathaniel Davist, az Egyesült Államok chilei nagy­követét. Az új külügyminiszter első fontos nemzetközi szereplésé­re holnap, az ENSZ-közgyűlés általános vitájának első nap­ján elhangzó felszólalásával kerül sor. Kissinger egyébként kedden találkozik New York­ban Andersen dán külügymi- | niszterrel, a közös piaci orszá- I gok megbízottjával. Még egy hétig vásárolhat 10 százalék OTP-előleggel olalykályhát! Most valamennyi típust megtalálja, és a keresett szekszárdi Gemenc kályha is kapható a Somogy megyei Iparcikk-kiskereakedelmi Vállalat vas—mű­szaki száküzleteiben. VEGYE IGÉNYBE SZOLGÁLTATÁSUNKAT: HELYSZÍNI OTP-ÜGYINTEZ^' 'I (11721) wtnrti IIMW F

Next

/
Thumbnails
Contents