Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

A tárgyak rabságában Nem tudom, megfigyelték-e. hogy mostanában milyen di­vatos szó lett a »birtok«. Per­sze humoros felhanggal emlí­tik — miután telekről van szó csupán —, de azért sikkes megjegyezni: -kimegyek a bir­tokomra. ez a paradicsom a birtokon termett, jöhetne már egv kis eső. mert a birtok .. .« A birtok — Írja az értelme­ző szótár — »olyan vagyon­tárgy. amely valóságosan ha­talmában van valakinek- Vannak, akik itthon vagy kül­földön jártukban azzal dicse­kednek. hogy nyaralótulajdo­nosok. Sokan persze nevetné­nek, ha látrfek a »birtokot«, vagy a »házat« — amelyet hétvégékén fusizott össze —. de hát nemigen látják. Van egy angol mondás, mely így fordítható magyarra: »Mutass kevesebbet annál, amid van.« Nálunk éppen a fordítottja állna.?! Fönn az er­nyő, nincsen kas?! Félreértés ne essek: nem kárhoztatjuk a hétvégi házakat, de a »minél gyorsabban es minél többet szerezni« elvével nem érthe­tünk egyet. Amíg a »birtok« a pihenést a kikapcsolódást szolgálja, s esetleg friss zöldséget, gyü­mölcsöt terem a család aszta­lára, addig »birtokpártiak« va­gyunk. De elítéljük, ha rabba tesz, ha eltávolít meghitt ba­rátokat, ha emiatt nem jut idő a közösség, sőt sokszor még a család számára sem. ha lassan fontosabbá válik, mint a hiva­tásunk, akkor igenis elítélen­dő ez a fajta »törpetenyészet«. Ismerek tehetséges mérnö­köt, akit kiváló szakemberként bocsátottak útjára; gyorsan — s nem érdemtelenül — emel­kedett a ranglétrán. Olvastam publikációkat újításairól és ta­lálmányának nagy jövőt jó­soltak. Azután egyre keveseb­bet hallottam róla. legalábbis műszakiak társaságában. Má­sok mondták, hogy kertet vá­sárolt. majd beültette. A mi­nap találkoztam vele. — Mi van a találmányoddal? — kér­deztem. — Most más dolgom van — válaszolta sietve —, öntjük a kerítés betonoszlo­pait. — Eszembe jutott, hogy néhány évvel ezelőtt mennyit jártunk együtt színházba, mo­ziba, megkockáztattam; — Nem jöttök? — Értetlenül né­zett rám: — Most. gyümölcs­szezonban? Az idén fordultak termőre a fáim... — A be­szélgetés fonala megszakadt, egy kicsit a barátságé is. Más nyelven beszélünk . .. A jelenség, bár nem általá­nos. mégis, veszélyes. A tár­gyak ugyanis kegyetlen rab­tartók. amelyek nemcsak el­szívják erőnket, hanem ki­vonnak bennünket az alkotó emberek közösségéből. Gy. B. Tengerre szállnak a teheraeték Egy óra alatt hatezer sütemény Veinek a pékek Vlagyivosztok kikötőjében | országokká', Au«z4rá1 iávalf az j folyik a tehergépkocsik bpra kodása. A Szovjet Távol-K - let déli részén lévő k'kö ö mind ez ideig az erre a Jprü- letre jutó szovjet cxport-im- ; port forgalom túlnyomó ré­Fgyesirt Államok nyugati "artyidékével és Kanadával folytatott kereskedjem nagy­arányú bővülése szükségessé lette. hogy északabbra. a Vran.gel-öbölben egy új, mély szét, bonyolította le. Az ázsiai ' vizű kikötőt építsenek. „Együtt élnek az áruval” Kiskorpád előtt, a Nagyka- I nizsa felé vezető műút mel- I lelt hatalmas ponyvákkal le­i — A nagy mennyiségű ter- | menyhez viszonyítva minimá­lis. Előfordul, hogy valahol | takart, úgynevezett kalodák- | kihasad a ponyva, s mellette ba tárolják a gabonát. A Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kiskorpadi telepe ez. Ott beszélgettünk Horváti> Gyula telepvezetővel, aki­nek gondjaira van bízva ez a hatalmas mennyiségű gabona. — Jó minőségű gabonát vá­sároltunk fel a környező ter­melőszövetkezetektől az idén. Itt tárolunk 242 vagon búzát. 4U vagon rozsot és 7 vagon zabot. Ezenkívül itt van még a tavalyi sijós, 18U vagon szá­rított kukorica. — Most is szárítják a gabo­nát? — Ez már nem szárítás, hanem a rendszeres gondozás. Egy-*egy kalodáról. illetve egyik részéről naponta fel­hajtjuk a ponyvát, hogy leve­gőzzék a gabona, középen pe­dig csöveken át levegőt Híva­tunk. Így nem dohosodik, nem romlik meg, s bármikor szállítható a malomba. Külö­nösen jó ez az őszi hűvös, szá­raz ufi erre a munkára: — Hogyan mozgatnak ilyen nagy mennyiséget? — Mind kisebb mértékben vesszük igénybe az emberi élő munkaerőt. Itt van a gép. a szállítószalag. Az viszi, rak ] oda, ahova kell: I — Romlás nem fordul elő? SOMOGY' GÉZA Jégkoporsó 54. *Az előre törő csapatok elfog­lalták N. várost, helységet, és zsákmányoltak ennyi es ennyi agyút, lőszert.« Vagy; »meg­semmisítettek négy harcko­csit«, vagy; »légvédelmünk és a vadászok lelőttek 18 ellensé­ges repülőt«. Fantáziát kímélő jelentés, amely csupa ha, fel­tehető és esetleg — tekintve a hadműveletek offenzív és elő­rehaladó jellegét —. a »beval­lott saját veszteségeket nem túlozza el. mint egy színjáték­ban,, nem enged a kulisszák mögé nezni. »Mennyi ember élete, csa­ládjának sorsa, reménye, jö­vője pusztul egy ilyen biztató jelentés mögött. Az évek óta előkészített háborús »örömök«, amit a pozitív hírek táplál­nak, j 1 felhizlalva a hamis és embertelen nemzeti öntudatot, El Somogyi Néplap milyen rövidlátóvá és önzővé teszik az embereket.« • Az egyik jelentés. amely szerint a »Hadseregparancs­nokság jelenti, hogy X. Y. hő­si halált halt a haza védelmé­ben«, egy pillanatra rádöbbent egyeseket — és sajnos sokakat —, hogy a dicső eredmények mellett áldozatokat is követel a háború, de ez a legtöbb eset­ben csak arra jó. hogy most mar bosszúért esedezve vagy követelve, átkozódva »retor­ziót- kiáltsanak. Azért, mert esztelen fájdalmunkban elfe­ledkeznek arról, hogy ahol ütnek, vissza is szokás ütni, es ez a visszaütés őket érte. »Miért kell harcolni? Miért kell nekem és azoknak ott meghalni, és ha már kell, kiért? Ac hazáért? Vagy csak a tábori levelezőlapon idézett mondásért? Inkább Ukrajná­ban dúljon a háború, mint magyar földön! És ha itt dúl, Ukrajnában, itt nincsenek ál­dozatok? Nem volt antimilitarista. Tudta jól, hogy a hadsereg beszökik a viz. Ott bizony egy kévés megromlik, de az sem teljesen hasznavehetet­len. A halgazdaságok földe­lik a halakkal. Naponta vizs­gáljuk. hogy nincs-e valahol | baj. Ha azt akarjuk, hogy ne legyen kár, együtt kell élni az áruval. Ezenkívül készülünk a ku­korica felvásárlására. Most javítjuk, hozzuk rendbe a gó- rékat, és egy új. 5U vagonos kalodát építünk az idei sze­mes kukorica tárolására. — Mekkora az évi forga­lom? — A múlt évben 900 vagon terményt vásároltunk fel-, ta­roltuk, gondoztuk s szállítot­tuk a megadott helyre, rész­ben exportra. — Mi várható az idén? — Előreláthatólag több lesz. Csak legyen elegendő tárolóhelyünk — fejezte be tájékoztatóját Horváth Gyula. Együtt jártuk vt-gig a kalo­dákat. Hol itt, hol ott markolt bele a telep vezetője a búzá­ba. Megdörzsölte. megszagol­ta. majd megnyugvással dob­ta vissza. Ha mindenütt így kezelik, így óvják, ha valóban »együtt élnek az áruval«, ak­kor nem kell félteni a meg­termelt gabonát, mindennapi kenyerünket. K. J. szükséges. Egy állam nem lé­tezhet védelmi szerv nélkül. Nem tudja megóvni területeit, javait, ha nincs egy kis fegy­verzaj. Az útonállót. is meg­gondolásra készteti, ha a ki­szemelt áldozat a sötétben zsebre dugott kézzel áll vagy közeledik, — »De nem mind­egy, hogy az útonálló megijed, és azért nem támad, vagy pe­dig én útonállónak nézek va lakit, aki pedig nem az, éf ahelyett, hogy békésen tovább­mennék. ép ütök. Még ha az il­lető valóban útonálló is« — gondolta. — »Azonkívül nem árt. ha tudomást vesznek egy ici-pici országról, amit eléggé megtépáztak, alig negyedszá­zaddal előbb. De ennyire nem kellene lármázni.« A túl nagy lárma áldozato­kat kér. A haza nem forgott veszélyben. Senki nem támad­ta meg. És mi az, hogy ellen­ség? Ki az ellenség? Nekem és a többieknek a tömeg egye- dei ellenségeim? Azok. akik a saját megszokott körülményeik között csak dolgozni akarnak? És nem lövöldözni egymásra? Úgy. mint én. Aki dolgoztam kisgyerek korom óta, és más gazdagodott. Ahelyett, hogy azokat tepernénk le. akik ki­használtak. Most hallgatunk • parancsaikra, és ölünk, hogy minket is megöljenek? Jogos önvédelemből ? Furcsa remegés futott át rajta. Sok mindent megértett most, amit eddig csak sejtett. Volt egy iskolatársa, Liszovian Vladimir, aki Konstantiná­polyban született, mikor szü­lei menekültek a bolsevizmus E ste hét pra. A Somogy megyei Sütőipari Vál­lalat 5. számú gyár­egységében fehér nadragos. fehér sapkás emberek ügye- . lik Magyar József brigádve- I zetö utasíiásait. Csakhamar ' beindulnak a dagasztó gépek, fotócellás mérleg mutatja a ! gép tartályába engedett víz. | cukor, élesztő, liszt és tej pót­súlyát. Az automata dagasz- j tógép két perc alatt készíti i elő sütésre a kovászt. Beideg- zett mozdulatok követik egy­mást. A sárgás-fehér nyúlós tésztából egy kiló hatvan de- kás adagokat szabdal egy alacsony fiatalember. Mérleg­re teszi őket. és ót dekánál többet soha nem téved. Liszt­tel szórja be a kifli »alap­anyagút«. amelyből kézi erő­vel hajtott szaggató készít egyforma darabokat. Beszélgetünk. Arcán verí- tékcseppek. minden percben megtórli a homlokát. — Me­leg van — mondja. — A ke­menceben kétszáznyolcvan to­kos a hőség, itt sem ritka a negyven. A gőz kicsapódik. Vigyázni kell. nehogy az em­bert elérje. Csúnya foltot hagy. Elektromos gépbe adagolja a vágott tésztát ifj. Magyar József. Régi szakmunkás, ahogy mondják, ujja hegyé­ben van a szakma. Egy tészta, egy kifli, melyet azután a le- szedők tesznek a csaknem há­romméteres fatartóba, közben behajlítják, válogatják. Felső testük fénylik az izzadságtól. Lohog a kemence, húsz pere­sem telik el. és a/friss, mo­solygós péksütemény fonott kosarakba kerül. Eszembe jut, amit a brigád vezető mondott: a fiatalok nagy része a jo key- reset reményében tanulja ki a sütőipari szakmát. Többen azt sem tudjak a beiratkozáskor, hogy mit is kell majd csinál­ni. Igaz, nem ritka a három ezer-otszaz forintos atiaglize­tes. de azért nagyon meg kell dolgozni. Kiss József tavaly lett szak­munkás. A kemence mellett beszélgetünk. — Ismerni kell a biztonsági előírásokat. Nem mindegy, hogy milyen sorrendben in­dítjuk be a kemencét, mert meghibásodhat. Kezdetben még géplakatos szerettem volna lenni, de több ismerő­söm dolgozott már ebben a szakmában, s az ó ösztönzé­süknek engedve tanultam meg a dagasztást, sütést. Egy óra alatt csaknem hat­ezer sütemény készül. Persze termékenként változik a sü­tés ideje. — Nem nehéz az éjszakai műszak? — Tizennyolc éves vagyok, ebben a korban az ember még sokat kibír. Később bele­szokik. Nincs ebben semmi különös. Néha az idegenek, akiknek erről mesélek, cso­dálkoznak, hogyan lehet ezl huzamosabb ideig bírni. Még­sem panaszkodhatom. Érteni kell a kémiához, amit nagyon sokat tanultunk. Ismerni kell a technológiai eljárásokat, azon áll vagy bukik az egész. No és a gyakorlat kell még mindehhez. Az ipari tanulókat tanmű­helyekben képezik. Hasonló munkamódszerrel dolgoznak ott is. de nem olyan munka­beosztással. mint a folyamatos termelésben. Néhány hónap kell ahhoz, hogy valaki bele­jöjjön a munkába. Az éjsza­kai műszak hajnali háromig tart. Akkor van váltás. az újak reggel kilencig dolgoz­nak. Egy szalagra egyszerre har­minc cipó fér. Tetejüket víz­zel locsolják, hogy pirosak le­gyenek. Tűvel szúrják, hogy a sülés még egyenletesebb le­gyen. Már fel kilenc is el­múlt. mikor az első kétszáz­negyven kifli a kosarakba ke­rül. Űjabb dagasztás. a foly»- matos munkában nem lehet kiesés. Somogyjádról jár be dolgoz­ni Kocsis Imre. Vele a hűvös levdgőjű raktárban váltottunk néhány szót. Ott, ahol a lisz­teszsákok majd a plafonig ér­nek, s ahol nagy csomókba vár feldolgozásra a friss élesz­tő. Az idén szerezte meg a szakmunkásbizonyítványt, va­lamivel előbb, mint többi tár­sa. — Szombathelyen országos versenyen vettem részt. A negyvenegy induló közül a ti­zennegyedik helyezést értem el, ami egyben a szakmun­kás-bizonyítvány soron kí­vüli megszerzését is jelentet­te. I ~i z április közepén <tör- \j tént, és két hét' múlva már munkába állt. — Hogyan jár be Somogy­jádról? — Vonattal. Délután érke­zem, és reggel, a hatóraival utazom haza. Addig itt va­gyok a másik műszakosokkal. Az öregektől sok mindent el lehet lesni. — Mi a feladata? — Vetni segítek. Kifliket, zsemléket, aztán amikor ki­sülnek, a kosarakba rakom őket. Részt veszek a dagasz­tás utáni műveletekben is. Szeretnék tovább tanulni, szakközépiskolában. Ma már fontos az érettségi is. Bohrig Gábor Növényvédelmi tájékoztató Őszi munkák a gyümölcsösben Ha gyümölcsszedé.s után a növényvédelmi munkákat el­hanyagolják. különösen a me­leg, hosszú őszben zavartala­nul pusztíthatnak a kártevők és a kórokozók. Az őszi véde­kezés elmulasztásának a kő vetkezménye, hogy a károsí­tok nagy egyedszámban telel­nek át. és tavasszal, a vege­táció megindulásakor tömege­sen jelentkeznek. Almás termésűekben főképp a pajzstetvek és a takácsat­kák elleni védelem fontos, csonthéjasokban ezenkívül a gyümölcsmolvok utolsó lárva- nem zedekei is veszélyeztet­elől. Pedig szegények voltak otthon is. mag.var földön is. De jöttek, mert féltek Féllek, mert megfélemlítették őket. mindenféle rémmesékkel. és mert akkor kevesen láttak tisztán. A polgárháború zűr­zavarában egyaránt féltek a bizonytalanságtól, a lövöldö­zéstől és apja a gazdájával együtt menekült.'A volt kerü­leti kormányzó Konstantiná­polyban hajóra ült, és elvitor­lázott. magára hagyva embe­rét. és a közben megszaporo­dott családot. A család vala­hogy Magyarországra kevere­dett. Az egyik pesti szükséglakás- telepen találtak egy barakot, ahol meghúzódtak. Az apa a sok nélkülözést nem bírva ön­gyilkos lett. A szerencsétlen anya, a bolsevizmust okolta a szerencsétlenségért, s a fiát úgy nevelte, ahogy ő látta jó­nak, s ahogy a magyarországi Horthy-politika diktálta. Tö­kéletes igazságnak hirdette »a kommunizmus meggyalázza az emberek életét, és üldözni, irtani kell mindenütt, min­den eszközzel.« — Most ‘Vlagyi is itt van valahol, valame­lyik gyalogos alakulatnál, és harcol a saját fajtája ellen, az új haza védelmében. A legvé­resebb antibolsevista szólamo­kat fújva, saját fajtáját kész megölni, vagy feláldozni ma­gát egy nevelés eredménye­ként. »Igen, a nevelés — döbbent rá az igázságra. — Vajon ezek szerint faj, nemzetiség, származás1 és egyáltalán a ha­za háborúja ez. vagv a nevelé­si modok és elvek háborúja?« Ahogy körülnézett, minden­felé borzongo é.s borzongató lelkesedést látott. Az elképesz­tően félelmetes tüzérségi tűz. végleg fölszítotla az emberek nek. Védekezésre javasolt a Nogos 50 EC. Vapona 48 EC. Unifosz 50 EC 0.1 százalékos oidata (1(M) liter víz 1 dl). A varasodás továbbterjedésének megakadályozására rezoxi- klórid 50 WP, Vitigran 0.3 százalékos oldatával érdemes permetezni a gyümölcsfákat (100 liter víz 30 dkg). Ezek a réztartalmú szerek a csont.he- jasttrmésu fákon is használ­hatók. elsősorban a klasztero- spóriumos le vél lyuka csoso- das. es őszi barackfákon meg a !afrinás levélfodrosodas átte- lelö képletei ellen. A most betakarítandó faj­ták szedésekor a gyümölcs át- 'T válogatása a legfontosabb J teendő. Szedés közben ne J sértsük meg a la vázrendsze- J rét. körmünkkel ne sértsük Jmeg az alma héjat, es lehető- Jltg a nyomástól is óvjuk (az J utóbbira különösen a balul i érzékeny) A tarolóhely hű- svös. levegős, széltől es nap­ben a beléjük nevelt öldöklés, intéstől védett legyen. A vagvat. A pusztítás es a pusz-f»«* i 2, tanműhelyen ha. tulas feletti örömmel kevere- #rabb fonnyad a gyümölcs, dett félelmetes újjongás voltfn'a'*-vr az, ami megdöbbentette. fszont a túl harna- a nedvességtartalom vi- különböző raktározási „ , ...... f betegségeknek kedvez. Táro­Szakszeruen ért hívjuk hart-a 3_4 fuko>, höro*raék_ ci kedvnek - gondolta - Dej, legalkalmasabb, rre? — Aj Az ősz alkalmas az erősen miért van szükség erre : — a , csillogó szemű, izgalomtól ki-J pirult arcú katonák hadonász- Jtarackos (perjés) területeken va mutogattak, magyaráztak Ja gyomirtásra. Ez a közismert é.s lelkesedtek az orosz állá-J gyom rendkívül: ellenálló, és sokban levő száz és száz. — J nehezen irtható. A terület le- esetleg több ezer — embe» itakarítasa után hektáronként rémülete, halálfélelme vagy J30—40 kg (30—40 dkg 100 pusztulása fölött. f négyzetméter) NATA gyúrnir­A nyugati égboltot, mint a f tó szert kell ki permetezni 600 sáskaraj, úgy iborították el a filter víziben. (100 négyzetmé- repülőgépek, s közeledtek fül-f térré 6 liter). A kezelés után szaggató dübörgéssel. Ameddig#a táblát tárcsával, illetve ro- a szem ellátott, mindenütt re-ftációs kapával kell elmunkál- pülök közeledtek, láthatatlan, f ni. A permetezett területre a halálos terheiket szinte von-f következő év tavaszán kizaró- szolva. Lassúnak, ható lomha flag napraforgó, borsó, kuiko- repüléssel. #rica. len. mustár vethető. Elő­Az. első csoportok mar a fe-#nyös tavasszal a kezelt táblát jük fölött dörögtek, szabályos f újra szántani es többezör kul- harci alakzatba fejlődve, meg- f tivátoroam. szamlálhatatlan sokaságban.' Amint a szovjet vonalak fölé < Az oldat készítésekor értek, apró. sörétnek haló Ííyomlrtó azért kell a vízbe pontok váltak ki a gépekből, »önteni. Permetezéskor a szoon- hosszú, kígyózó mozgással, szédos kultúráktól legalább hogy felgyorsulva tűnjenek elv 2—3 méter szeles védősávra a szeme elől. Majd hatalmas? van szükség. A növényvédő földoszlopok szökkentek az égnek, bennük törmelék, fák, épületrészek, emberek szakad­tak darabokra. (Folytatjuk-) szer föl nem használt mara­dékát, valamint a csomagcló­burkolatot álló vizekbe, fo­# lyóba vagy tárolókba juttatni * tilos!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents