Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
Az írástudók jelenléte [ Pedagógiai jegyzet K ét ciMk jelent meg nemrégiben a Somogyi Néplap hasábjain — mindkettő szenvedélyes elemző igénnyel tárgyalta, miként van jelen és máért nincs eléggé jelen irodalmunkban a munkásság és a parasztság. Biztosan vannak. akiket a két cikk kerek, szókimondó állásfoglalása vitára késztet: ellenérzésük mellé meglehetősen kevés ellenérvet sorakoztathatnak fel. A (kérdés bizonyos fokig valamennyi írástudót — nemcsak művészt, hanem irodalmárt, publicistát is — önvizsgálatra késztet. Éppen ezért érzem helyénvalónak azt, hogy szóljak az írástudók — írók, irodalmárok, szociológusok, újságírók jelenlétéről. Nem az irodalomban, hanem a valóságban: a munkásság és a parasztság — ha szabad Így mondani — •környezetében-«. De lehet így is mondaná: mindennapjaiban. Mindpenről egy kicsit kritikusan, tehát önkritikusan is. Persze jő mindjárt az elején tisztázni: nem az író dolga, hogy ha munkásról akar írni, akkor fogjon szerszámot, ha földművesről, akkor üljön traktorra; költözzön munkásnegyedbe vagy falura. Ne a zsaikhordaában legyen legény, hanem abban, ahogy erről ír. S itt lehet valaki nagyon erős vékony dongával is. Nem az egzisztencia vagy az »anyag- felvételi« módszer dolgairól — bár ezek sem függetlenek az írói tematikától. — szeretnék szólnd tehát, hanem az írástudók jelenlétéről, elkötelezettségük, osztálytudatuk szerint. Valamennyi olvasó észrevehette; egyre «tob az értelmiségi téma. Itt sem lenne helyénvaló azonnal rávágni: ez természetes, hiszen az író lényegeben értelmiségi. A tokaji írótábor kérdésfeltevését mégis a szembetűnő aránytalanság, a jelenlét, még pontosabban a jelen nem lét ellentmondása izgatta. Joggal tehető szóvá: különös ellentmondás az, hogy miért fordul írástudóink jelen- I tős része egy társadalmi réteg j életanyagához, s mint merít | aránytalanul keveset alapvető j osztályunk, a munkásság és a | parasztság életéből. S ez már ; a jelenlét dolga. Közeledés, i szemlélet dolga. Éppen a művekből, főleg a i novellákból, szociográfiai írá- I sokból, szociológiai tanuiimá- ’ nyékből, gyakran riportokból I is érződik: a cselekmény munkás- vagy paraszti környezetben játszódik, mégis megkérdőjelezhető a szerző jelenléte. Hogy mi mutatja ezt? Egyrészt a felszínesség, a »ddvat- fcómák« vagy »divathelyzebek« ismótHódése, például a tsz-ve- zető és a titkárnő viszonya. Olyan jelenségek megragadása, melyek a falusi életbe kí- : vülrol kerültek be, melyek idegen ragadván yok — mintha csak ezek lennének egyedül jellemzőek. Másrészt az a hiba is kisért, amelyet idegenség- nek vagy túlzott, öncélú elmé- letieskedésnek nevezünk. Milyen sokan varrnak, akik nem vállalják azt a gyötrelmeden, nehéz utat, amelyet például Sánta Ferenc követett a Húsz óra írásakor. Hányán vannak, akik kész tételekkel érkeznek a gyárba vagy egy termelőszövetkezetbe, és ahhoz próbálnak valóságmorzsakat ! csipegetni, erőltetni, csoportosítani ahelyett, hogy megfordítanák a dolgot. Az .bizonyos, í hogy a harmincas évek mun- kásábrázolása, vagy a népiesek I tegnapi faluképe a mai valóságban mar nagyon is megkopott tükör, de az is bizonyos, hogy néhányan elrugaszkodva a valóságtól — a hazai talajtól —, a nyugati import társada- iom-modelilekbe próbálják erőszakolni a mai munkás vagy paraszt alakját. Hány tetszetős elméletet cáfol meg az elnéptelenedő kisközséggel szemben az életképes falu, a kispolgári vonásokat felvető munkással szemben a közéletben is helytálló kétkeziek jelentős száma. Csakhogy éppen ezek ábrázolása hiányzik. Aggasztó az, hogy többet olvasunk a tanyáról, mint az életképes, ,tér ebé- ! lyesedó mai nagyközségről. A valóság földerítése, a nem előre gyártott, hanem az igazi életritmusban fölfedezett igazságok | kimondása persze nehezebb. [ Most Bacsó Péter neve jut az eszembe, s nem véletlenül. In- j talléktuális, moralizáló, túlságosan is tételes filmjeinek közepette izgalmasan nehéz dologra vállalkozott: kendőzetlen, lenyegmutató valósa,gab- rázolásra. Ami a legnagyobb eredmény: nemcsak az írástudók körében, szerkesztőségi asztaloknál vagy értelmiségi klubokban hangzik el a neve, hanem emlegetik az esztergapad mellett is. Es ez már nagy siker! Ez az igazi jelenlét mellette fényes bizonyíték, s úgy érezzük, példa is sok írástudó szamára. Tröszt Tibor Szeptern béri megúj ul ás Természetjárás és műemlékvédelem Napjainkban ünnepi! a magyar természetjáró mozgalom fennállásának századik évfar dulójáit. Az első tel vnéecaet járó szervezet 1873-ban Tátraflüre- den alakult meg, Magyarországi Kárpáit Egyesület néven. Ekkor indult ei hódító útjára a magyar turisztika, ekkor kezdődött meg az ország természeti és műemléki értékeinek a feltárása is. A természetjáró szervezetek ma már az egész országot behálózzak. es a taglétszám megközelíti a százezret. Persze a természetkedvelők száma ennél sokkal több. és csak azért nem lepnék be sokan a szervezett turisták táborába, mert még nem ismerik a szervezetekben rejlő előnyöket és lehetőségeket. Pedig a man rohanó kor emberének egyre nagyobb szüksége van. a szabadban való mozgásra, a kikapcsolódásra. A természetjárás hasznos időtöltés, elsősorban sport, de egyben komoly kulturális tevékenység is. A teiTroészetjáiró lépten-nvo- mon találkozik a\ műemlékekkel és természeti értékekkel, sőt úticéljául kifejezetten ezeket választja. Ezért a mozgalomnak nemcsak oélja. hanem érdeke is ezeknek az. értékeknek a védelme, megőrzése. A műemlékek utáni érdeklődést bizonyítja az ország valameny- nyi megyéjében elindított vár- túra-mozgalom, amely váraink történetével ismertet meg. A mozgatom keretein belül van egy természetvédelmi szervezet, a társadalmi erdei szolgálat. Tagsága a legkiválóbb, legképzettebb természetbarátokból áll. akik egyenruhában, karhatalmi szervkén! őrzik az erdők nyugalmát, vigyáznak a természet rendjére, és fellépnek a rendbontók ellen. Ezenkívül hasznos taná- osokkal látják el a kirándulókat. és ha kell. az arra rászorulókat elsősegélyben részesítik. Somogyi sajátosság, hogy c szolgálat tagjai egyben a műemléki figyelő szolgálatnak is dolgoznak. A müemléltvédelem ezzel széles körű társadalmi feladattá is vált! Aligha kéül hanigsú- tyozrr , hogy miit jelent a több | tízezer fős mozgalom hozzáértő aktíváinak bekapcsolódása a müemlékimentő munkába, A lelkes, odaadó munka a műemléki figyelő szolgálat fenn- j állásának rövid ideje alatt tgjen eredményesnek mondha- tó. Csaik néhány példáit. A sza- lacslkai kelta földvár pusztuló értékeire és az előkerült leletek külföldire csempészésére a szolgálat hívta föl a hatóságok figyelmét. A töröcskei tó építésénél Árpád-kori település maradványait gyalulták el a gépek, es ha a természetbarátok nincsenek itt Í6 jelen, erről a településről ma mit sem I tudnánk. A máivado-pusztai harang, melyet 1703-ban öntöttek — tehát a Rákóczi szabadságharc ki törésének évében —, gyűjtők kezébe került, és nyoma veszeti. Ezt is a szolgálat derítette fők Folytathatnánk a romok, a vármaradvá- nyofc fosztogatóinak leleplezésével stb. A fejlődő idegenforgalommal arányosan sajnos nő a műkincsrablóik száma is. Itt is a szolgálat természetbarát tagjai tudnak a legtöbbet se- gíter'. Figyelő szemmel időben lelep.ezheták a tetteseket. Manapság egyre többen hallunk képtárak, múzeumok fosztogatásáról, ezek bennünket is éberségre késztetnek. A néhány kiragadott példa igazolja, hogy a műemléki figyelő szolgálat természetjáró tágjai komolyan veszik és értik feladatukat. Eredményes, jó munka, jukkái emelik a százesztendős, de munkájában mindig fiatal mozgalom hírnevét Lévai József. a Somogy megyei Természetbarát Szövetség főtitkára A TANÉVKEZDÉSRE való felkészülés sok jelével találkozhattunk az elmúlt napokban. Ezek közűi az egyik legfontosabb: a tanévnyitó tantestületi értekezlet. Egy ilyen munkamegbeszélésen vettem részt a hét végén. Ügy gondolom, ahány iskola, annyiféleképpen fogalmazódtak meg azok az év eleji gondolatok. amelyek ezekben a napokban a felkészülés jegyében születtek. Egy általános iskola szeptemberi újjáéledésén voltam jelen, tapasztalataim egy része mégis általánosítható. Ezekből gyűjtöttem össze egy csokorra valót. Valamennyi tantestületben arra kell törekedni szeptembertől, hogy az új rendelkezések szellemében végezzék munkájukat a pedagógusok. Nem azon kell vitatkozni', hogyan -silverüti- a rendelet, hanem annak törésmentes megvalósítása a feladat — mondta az iskolaigazgató, s ezzel határozott követelményt állított a tantestület elé. Mit kel] ezért tenni? Mindennap föl kell tennie magában valamennyi pedagógusnak ezt a kérdést, de a tanév eleji gondolatok sűrűjében központi helyet foglalt el az erre a kérdésre adandó felelet. A munka jó, kellemes légkört szül a tantestületeikben. ,és igaz az is, hogy a jó közösségi szellem kihat a munka eredményére. Akár a közösség akár a munka oldaláról tekintünk a kérdésre, arra a megállapításra juthatunk, hogy mindennapi, rendszeres munkával lehet csak tovább gazdagítani a tantestületek eddigi eredményeit. A SZEPTEMBERI megújuláskor fölélednek a nyáron alvó gondok, hibák is, azok a ' jelenségek, amelyek akadályozták a jó munkavégzést. ’ Fölélednek, elhessegetni nem lehet őket. Azokat tisztázni ! kell, hogy a tantestületek egyszer s mindenkorra megszabaduljanak a kínos terhektől. A megújuláskor azonban elő kell venni azokat a jó hagyományokat is, amelyek az eddigi munka közben születtek. Noha új tanévet kezdenek a • pedagógusok, sok új feladatot kaptak, véleményem szerint ,— s így fogalmaztak a tan- testületi értekezlet fölszólalói j is — egy folyamatról van szó. s csakis az évről évre I való előrelépés eredménye lehet a még teljesebb siker. Egy idősebb pedagógustól I hallottam az értekezleten. A múlt tanévben végzős osztály vezetője volt, tehát tudta azt I is, hogy az 1973—74-es tan- . évben ötödik osztályosokat i kap. Az alsó tagozatból a felsőbe való átlépés sok buktatót jelent a gyerekeknek. A tapasztalt pedagógus ennek csökkentésére már a negyedik osztályosokká] megismerkedett, tehát egyszerre volt végzős osztálya és figyelemmel kísért új csoportja is. Jó példa, érdemes hasznosítani. Szó volt az önképzésről is. [ A szervezett és egyéni tanú- j lásról, a politikai és a szak- mai tudás gyarapításáról. Ma ! már ezeknek megvan a meg- j felelő rendszerük. A szakmai I képzés biztosított a pedagógusoknak év közben, a politikai képzést a pártszervezetek irányítják, amellett, hogy az önképzésre ebben is alapoz- I nak. Ezekben a napokban íród- , nak az iskolai munkatervek. I illetve a házirendet is újra- 1 fogalmazzák az iskolákban Az új tanévben már demokratikusabb szellemben készülnek a házirendek, mert köte- ! lesek tanácsot kérni az igaz- j gatók a szülői munkaközösségtől és az ifjúsági szervezetektől is. Ne legyen formális az első véleményalkotás sem. hiszen az iskola sok új rendelkezésének az egyik fontos j alapja éppen a demokratizmus gyakorlása. Kíváncsi voltam a tantestületi értekezleten arra is, hogy vajon a pedagógusom milyen mértékben veszik ki a részüket a tanévnyitás gondjából. Az igazgatói indítta.ás nem lehet teljes, igénili a tantestület tagjainak a hozzászólását is. Igv került napirendi-e a pályaválasztás is. AZ ÉVNYITÓ tantestületi értekezleten még sok mindenről lehetett volna beszélni, de a témák sokasága így is jelezte, hogy van véleményük a pedagógusoknak saját és csoportos munkájukról: A húszegynéhány pedagógus — ahá- nyan ebben, a tantestületben dolgoznak — csaknem mindegyike fölszólalt a vitában, és senki sem csak azért, hogy őt is lássák .. . Horanyi Barna A Széchenyi Könyvtár restauráló laboratóriumában A Széchenyi Könyvtár restauráló műhelyében régi kéziratokat, könyveket, térképet és színlapokat mentenek meg a pusztulástól. Képünkön: A XIV. századból való pergamen kódex a Széchenyi Könyvtár legújabb szerzeménye. Az erősen megrongálódott pergamen felületét restaurátor vizsgálja. Húszéves a Lomonoszov Egyetem Magyar Anjou Legendárium Lelkesedni tudása magával ragadja a hallgatót. Ahogy ez a robosztus, rekedtségtől mentes hangú férfi beszélni tud, az nemcsak a »-szakma« szeretettről — mondhatnám: megszállottságról — árulkodik, hanem tudásának átadni-vágyásairól is. Ha rá gondolok, mindig is úgy képzelem el: egy szelíd óriás all a romok közt. Talán egy bélelt kapuban. Levárdy Ferencben van. valami az általa kitűnően ismert régi karóik erényeiből. Talán ezért nem szeret különösebben magáról beszélni. Mi azonban beszéljünk egv kicsit róla. hiszen egyike legkitűnőbb művészet- történészeiniknek. S érdekességként áruljuk el rögtön róla: a csaladja — s így ő maga is — az 1920-as éveiében települi Kaposvárra. Ez a város bocsátottá szárnyra. Publikációi számosaik. Pannonhalmáról például több munkát is közrebocsátott. De írt a somogyvári rom románkori faragványairól is. — Nagy az örömöm, hogy most hatalmas méretű munka folyik ott, s láthatóvá válik minden, arm Az idei könyvhétre jelent meg a Magyar Helikon Kiadónál a Magyar Anjou Legendárium. az egykori »királyi használatra készült« képes krónika hasonmás kiada&a. l>eváirdy Ferenc legszívesebben -képregénynek« nevezi az altala újra egységbe szerkesztett, felkutatott gazdag anyagot. A munkába több mint harminc éve, pontosan 1941-ben kezdett. Ez a hosszú gyűjtés most hozta meg gyümölcsét. Igaz. hogy a könyv ára szinte horribilis volt, mégis napok alatt elkelt. A hajdani mű András királyfi -tanul ókon yve- volt. melyet feltehetően -Hertul mester, a királyi úr festője« készített. Mintegy nyolcszéz képecskeben festette meg a -tananyagot«. A »mesekönyv« rekonstruájlt formájában ötvenkilenc történetet abrázol százötven lapon. Némelyik kép szinte Boccaccio naturális humorát idézi. A történelem sodra szétszakította. szétszórta az egykori -királyi tankönyvet«. Levárdy Ferencnek szinte shet lockhoj- meskednie keltett, amíg újra i -öeszealt« a mű. Honnan is siaerezte meg a töredékek reprodukcióit? A világ különböző tájainak -szentélyeiből«. A New York-i Morgan Könyvtárból, a leningrádi Bírni tázsból, a Vatikáni Könyvtárból. A sajtó alá rendező Levárdy B'arencet segítve Vayer Lajos írt bevezetőt a gyönyörű kiadványhoz, a tipográfiai megformálás Szántó Tibor érdeme. — A télre jelenik meg a német nyelvű kiadás. Terveiről is faggattuk Levárdy Ferencet. — Aquilla Jánosról, a vele- méri kisternptom .festőjéről írok monográfiát. Négy nagy freskója van. Most sikerült megtalálnom Ausztriában egv világi tárgyú műiét is, úgyhogy teljes az anyag. Végül még egy kérdés: — Hogyan érezte magát rövid kaposvári tartózkodása alatt? — Kitűnően. Sóik régi ismerőssel újítottuk fel a hajdani barátságot. Megvallom: jólesett, hogy oly sokan érdeklődtek a Magyar Anjou legendárium újbóli megszületésének kórüimenyeirőL U U Húsz évvel ezelőtt. 1953. ’ szeptember 1-én nyílt meg a Lenin-hegyen a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem. A Lenin-hegyen, a szovjet | főváros egyik legszebb helyén áll a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem hatalmas épülettömbje. Ha a Moszikva folyó partjáról az erdők borította hegyre néz az ember, az egyetem főépületének tornya mintha a lombok fölött az égig törne. Az egyetemről j elénk tárul Moszkva csodála- j tos látványa. A Lenin-hegyen 20 éve felépült egyetem méreteit tekintve fölér egy csaknem 60 ezer lakosú várossal. 145 kilométert kellene megtenni, hogy , bejárjuk valamennyi helyisé- ; I géti Az új tanévben csaknem ! 30 ezer hallgató tölti majd be reggelente az előadótermeket. Sok külföldi is tanú] itt: ! 1 több mint 100 ország fiataljai. A hallgatók és az aspirán- I sok száma évről évre növek- j j szik. azért vált időszerűvé az | egyetem bővítése. Az új épü- ; letek közül az egyik tízemeletes. ezt már birtokukba is i vették a hallgatók. Ide költö- j zöbt a város központjában le- ; vő légi épületből a filológiai, történelemtudományi, a közgazdasági és a jogi kar. Szak- könyvtárak. olvasótermek, 12 nagy előadóterem, kitűnően, berendezett laboratóriumok, sporttermék állnak rendelkezésre. Épül a másik új, hétemeletes oktatási épület is, továbbá egy új, 23 emeletes, 2600 személyes diákszálló. Az egyetemnek immár 15 éve 3800 tagú önkéntes építőcsapata van. A nyári építő- 1 táborok részvevői dolgoztak a moszkvai, a szmolenszki, a pszkovi, a novgorodi területen; a Szolovec- és a Szaha- lin-szigeteken. A külföldi hallgatók Moszkva környékén és a kalinyini területen állat- tenyésztő telepek, lakóházak, iskolák építésén dolgoztak. Sok magyar ösztöndíjas is részt vett e táborok munkájában. A Lomonoszov Egyetemen régóta működik a nemzetközi egyetemi színpad. Ennek tagjai gyakran föllépnek Moszkva és a moszkvai terület gyáraiban, vállalatainál. A közönség mindig szívesen tapsol a magyar ösztöndíjasok enek- es táncegvüttesenek. — A moszkvai és a budapesti tudományegyetem hosz- szú évek óta szoros és alkotó kapcsolatokat tart fenn eg> - mással — mondotta Vlagyimir Tropik, a Lomonoszov Egyetem protektora. — Két évtized alatt mintegy 400 magyar hallgató kapott itt diplomát, több mint 700 magyar pedagógus tökéletesítette orosz nyelvtudását nálunk. Ma a különböző karokon 60 magyar ösztöndíjas és aspiráns tanul. A Lomonoszov Egyetem hallgatói es aspiránsai örömmel fogadták a hírt, hogy Andrej Kolmogorovot, a kiváló Lenin- és Állami Díjas matematikus akadémikust, és Alekszej Leontyev professzort, a pszichológiai kar dékánját a közeljövőben az Eötvös Lóra nd Tudományegyetem dísz- dóktarává avatják. Jurij Baranov
