Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
Az endrédiek nem adták ki a titkot A kaposvári csipkeverő A ház, amelyben lakúik, a dontneni dombok alatt húzódik. Udvara telis-tele virággal, közepén oi-eg szilvafa hultátja kiő előtt megérett gyümölcsét A lakás régi bútorai, dísztárgyai, festményei, fal iszony egei, könyvei között sok-sok csipke. Az ablaknál, ahova a legtöbb világosság szűrődik be a hűvös szobába, kisasztal, rajta henger alakú párna, azon kifeszített karton, ráiajzolt mintával. Szálvezetőnek használt gombostűk között kígyózik « fonal. Féltig kész munka várja, hogy befejezzék. A Donmerban sok flyenfor- ma ház van. Talán még a berendezések között is találnánk hasonlatosságot, de az utóbb leírt csipkeverő fölszerelést csak -itt, a Bartók Béla utca 38-ban, Nitsch Margitnál lelhetjük föl. Ügy tudom, ő az egyetlen működő csipke verő Kaposváron. Naigyon régen tanulta ezt a munkáit, amely élete bizonyos részeiben kenyérkereső foglalkozás, maiskor meg csak szórakoztató időtöltés volt. Most már nyugdíjas postai dolgozó, nem pénzért készíti a csipkét, csak a maga gyönyörűségére. Ahogy mondja. minden elkészült munkát féflirerak. megőriz. Ha néha van megrendelés, aikkor ezekből hét válogatni. Előkerülnek a komód fiókból a régi dobozok, azokból meg egyre több és szebb terítő »■vándorol« biz asztalra. — Ez német miinta — mutatja az egyiilket. — Ez mag felvidéki. A magyaros motívumok Balatonendnédről valók. — Az ám, Somogynak van egy híres csdpkeverő faluja. Az ottaniakkal tartja a kapcsola- tot? — Sajnos, nem. Még régen, amikor ott megindult a munka, levélben megkerestem az endnédá csipkeverést irányító papot. Mintákat kértem tőle. de nem adita ki a csipke titkát Később egy újságban megjelent egy kész terítő képe. ab_ bál rajzoltam le. találtam ki a mintát. Azóta persze a többihez is sikerült hozzájutnom. így készül a vert csipke. tákat szereti a legjobban. A t térítőkön, »futókon« szívesen alkalmazza. Beszélgetés közben újabb fiókok nyitják meg zárjaikat, és mélyükről régi, negyven-ötven éves fehérneműk kerülnek elő. Vászonból, szélükön leheletfinom csipkével. Fésülködőiköpenyek. — Soha nem használtam őket — mondja készítőjük mosolyogva. Még tovább kutatunk az emlékek között. Zsebkendők, szélükön csipkések. Köztük a menyasszonyi is. Az idő megsárgította, kikezdte már. Nagyon szép munka. — Minél vékonyabb a fonal, sűrűbb a minta, annál értékesebb a munka — magyarázza Margit néni. Most csak tíz pár orsó van a kifeszített mintán, de dolgoztam már hatvan párral is. Megmutatja, hogyan készül a vert csipke. Miközben ujjai' között egymáson csúsznak, hurkolódnak a fonalak, a horgolótűhöz hasonló orsók gyorsain csenédődmek a kezében. — Látja, egyszerű. Csak a vezetőket kell figyelni. Csak tudnám, hogy a húsz közül melyik a vezető ... kának esst a ritka fajtáját. Fia. tál lány korában fölment egyszer Űjpestre, a nagynéniéhez. Tanfolyamot hirdettek ott éppen, azon lehetett elsajátítani a esi pice verést. Egy hónap alatt tanulta meg, és amikor hazajött. már nem tudott, nem is alkart megválni az új tudománytól. — Néha egy hónapig sem ülök le dolgozni — mondja. Ez már nagy kihagyásnak számít nála ... Régen »bedolgozott« kaposvári maszekoknak. Ma már jóval kisebb az érdeklődés a csipke iránt. Tanítványa is volt azelőtt, ma hiába kérdezem. kinek adja át a tudományát? — Hát kimék van ma türelme. ideje megtanulni? — kérdezi. — Ha Pesten járok, gyakran nézem az ajándéküzletek kirakatait. Itt-ott látni elvétve vert csipkét. Pedig külföldön nagy ára van,, tudom ... Egyszer kiállításom is bemutatták a csipkéit Kaposváron. Régen volt mér, 1922-ben. — Ha kérnék, bemutatná a régebbi miag az új darabokat? — Ha érdieket még valakit, szívesen. Simon Márta Régen, az első világháború Margit néni a magyaros min-I után tanulta meg a kézfmunKettő a legszebbek közül. SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 22. Nem is merte volna még álmodni sem, hogy valósággal hason csúszva ismerked i k meg Kijev egyik leghosszabb utcájával. A sporttelep, ahol a sátortábort felütötték egy hatalmas L-alakú bérház be6zögelésében feküdt. Üj épület volt, bár a háború nyomai meglátszottak a valamikor sárga, de most szürkés foltokkal tarkított falon. Az egyik szárny nem volt bevakolva A téglák csupaszon, közeikben dermedt vakolatnyelvekkel, tarkán, festettek. Csak néhány lakásban lakták, a többiek ajtaján cédula jelezte, hogy a német parancsnokság lefoglalta őket. A hatalmas, laza homokú udvaron álltak a gépkocsik. A nyüzsgő katonákat, amint rakodtak, sátort vertek, néhány bámész gyerek és nő figyelte az erkélyről. — Sajnos, öregek — jegyezte meg Kohari őrvezető, fölfelé sandítva. Neki most is, mint mindig, csak nőkön járt az esze. Majd cinikus hangon előadásba kezdett a szabad szerelemről. — Mindig annak az országnak a törvényei és erkölcsi normái a mérvadók, amelyikben éppen vagyunk... Itt szabad szerelem van és elhagyott magányos nők. tömege — fejezte be röhögve. — Várják a vigaszt, és én majd vigasztalom őket. ahol csak lehet. Tolnait zavarta a hangnem és az a mód, ahogy Koháry beszélt. Már azon volt, hogy közbeszól, de meggondolta magát. A röhögő, vihogó társaságot látva eszébe jutott, hogy valami gorombaságot kaphat feleletiként, és különben is, úgysem tudja megváltoztatni ezt a vagányt. A ruszinok perceken belül találtak »ismerőst«. Az utóbbi napokban hallatlanul megváltoztak. Jó kedvük volt, és láthatóan örömmel társalogtak egymás között is. Az eddig lenézett, kiközösített fiúk közül néhányan nyelvismeretük miatt, jóllehet magyarul nagyon rosszul beszéltek, nélkülözhetetlenekké váltak. Gyiás- nak például állandó tolmácsa volt. A vízhordás és favágás továbbra is az ő feladatuk maradt, de előfordult az is, hogy másnak adták át a baltát, mert nélkülük nem boldogultak volna. Tolnai éppen egy öreg embert igyekezett meggyőzni egy ruszin tolmács segítségével, hogy itt nem szabad árulni. A kisöreg millió ráncú arcán csalódás tükröződött. Ócska, Erősödött a vállalatszerű gazdálkodás A közgazdasági szabályozók hatása a dél-somogyi tsz-ekben Hogyan habnak a közgazda- sági szabályozók Somogy egy bizonyos körzetében levő termelőszövetkezetekre : ezt nézte meg a közelmúltban a Délsomogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének ■ közgazdasági bizottsága. A j megállapításokat Forró Ferencnek, a szövetség munka- 1 társának előterjesztésében — a legutóbbi elnökségi ülés elé j tárták. A sziaikemberekinek erre a munkájára azért is érdemes odafigyelni, mert a téma a kö- : zös gazdaságok külső szemlé- i lói, de még a .mindennapi . munkákban rendszeresen részt j vevőik számára is meglehető- j sen nehezen »megfogható«, [ közvetlenül alig érzékelhető, j jóllehet számottevően befolyásolja a gazdálkodás menetét, a j termelés jövedelmezőségéit. Nőtt az üzemviteli támogatás A dél-somogyi szövetfcazie- belcre vonatkozóan mindenek- í előtt azit ál,lapították meg. hogy a szabályozó rendszer erősítet- i te a vállalatszerű gazdálkodást, fokozta a jövedelemnöve- léshez fűződő érdekeltséget. Ezekben a tsiz-ékben 1968-hoz képest tavaly 7,4 százalékkal csokiként a befizetési kötelezettség, ugyanakkor az üzemviteli támogatás 87,1 százalékkal emelkedett. Az adó ezekben a közös gazdaságokban együttvéve 1968 és 1971 között évente általában 40 millió forint körül alakúit. tavaly viszont 36,6 milliót tett ki. Ez idő alatt — 1970 ki- I vételével — az összes támoga- tás fokozatosan nőtt, így ez az j összeg 1968-ban 36, egy évvel később 41, tavaly pedig már j 67 millió forint volt. (Az egy hold szántóra jutó összes tá- ! mogiatás tavaly meghaladta az j 1200 forintot, szemben az 1968. évi mintegy 740 forinttal.) Ezekből az adatokból azt a következtetést lehetne levonni, hogy szembetűnően megnőve, kedett a jövedelem az ezen a területen gazdálkodó tsz-ekben. Ám ez csak látszatra van így — erre is kitért a szövetség közgazdasági bizottságának elemzése —. minthogy a mezőgazdasági árszínvonal is közrejátszik a jövedelem alakulásában, s kimutatható a termelési költségek lényeges növekedése. Ott, ahol mint jelentős ösztönző a hitel és az ártámogatás jelen van, nem hiányozhat a saját erő sem. Ha az utóbbi alakulását nézzük, az elmúlt öt esztendő vonatkozásában bizony jókora »ugrásokat« láthatunk. Az épület-, gép- és egyéb beruházások megvalósít fásához anyagi forrásként felhasznált saját erő A ísz-efc részéről 1968-ban 34, 1969-ben 54. 1970-ben 62, 1971- ben 70. táv ' ■ pedig már csaknem 77.5 millió forint volt. Csupán egy példa: tavaly háromszor akkora összeget fordítottak gépvásárlásra saját erőből a tsz-ék, mint 1968- ban! Váltás újabb területre Ismert a közgazdasági szabályozóknak az a szerepe, hogy bizonyos célok megvalósítása felé orientáljon, mégpedig úgy. hogy a munka végered- ménvében az üzem és a népgazdaság is megtalál ja a számítását. Nos. a dél-somogyi | szövetség területén az elmúlt öt évben befejeződtek a sertéstelep-építések. A múlt évtől az ártámogatási és hitelikeretek újabb beruházása programok megvalósítását biztosítják: a szabályozó rendszer most különösen a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését segíti. A szövetség tiagszö vetkezet*! közül hat gazdaság az összesen. 129 millió forintos beruházáshoz — az erre az évne rendelkezésre bocsátott keretből — hiteiként 45,5, fejlesztési támogatásiként 25,7, állami támogatásként 38.9 millió forintot vehet igényibe, s a megvalósuláshoz 19 milliós saját erőt használ fel. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésiét célzó kormányprogram sík,erét azonban nem csupán a beruházások jelentős támogatása segíti elő. hiszen forgóalap-kiegészítést kap a tsz akkor, ha az előző évihez képest növelj teheneinek számát, azonkívül a tej felvásárlási árának a változása is kedvezően hatott. »A szabályozó rendszer egésze — benne a jövededemsza- bályozás — jól funkcionált a mezőgazdaságban, egységes elveken nyugvó és közvetlen érdekeltséget biztosító szabályozó rendszer alakult ki ... Az állami támogatásra különösen jellemző, hogy előnyeit nem egyformán használták ki a jó és a rosszabb adottságú, illet-" ve a jól és a gyengébben, gazdálkodó termelőszövetkezetek ... Szükség van arra. hogy a szabályozók változásairól és hatásáról a szövetség idejében tájékoztassa a tsz-ket«. Az idézetekért az értékelést készítő bizottság előterjesztéséből vettük, ezzel is utálva arra, milyen végkövetkeztetésre jutottak áltálában. Ebből önként adódlilk az a feladat, mely. nek megoldása a szövetkezet- tékne vár: a közgazdasági szabályozók ismerete vagy »elnézései" plusz—mínusz előjellel jelentkezhet a gazdálkodásban, az év végi mérlegben, éppen ezért élni kell minden lehetőséggel, amelyet ezek nyújtanak. Hemesz Ferenc 7ovábbtanulás a Szovjetunióban Előadások, bentlakásos tanfolyamok szakszervezeti tisztségviselőknek 5500 hallgató az alapszervezetekben — helkészülés a munkahelyi testnevelésre EGYRE NAGYOBB a szakszervezeti tanácsok, bizottságok feladata, s az eléjük állított magas követelményeknél? csak akkor felelhetnek meg, na alaposan, ismerik jogaikat és kötél ességeiket. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa éppen ezért nagy gondot fordít a tisztségviselők tervszerű képzésére és oktatására. Az SZMT elnöksége intézkedési tervet fogadott el az 1973 1974. évi oktatásra. Ügy döntött, hogy a tanfolyamokon megdsimertesemmire sem használható tárgyakat kínált eladásra. Tolnai először nem tudta, hogy az öreg. aki a házban lakott. mit akar. Határozottan elküldte a tilos területről, de az öreg nem volt hajlandó távozni. Csökönyösen vissza- vissza ford ült, kinyújtott kezében tartogatva az ócskaságokat. Az egyik ruszin észrevette az akadékoskodó emberkét, és most már kozosep igyekeztek eltávolítani. — Azt mondja . .. éhes — közölte a ruszin fiú. — Akarni ... cserélni, kenyér. Tolnai egy fél kenyeret adott az öregnek, aki apró szemeivel hálásan pislogott, és szó nélkül indult be az épületbe. — Tolnai! Komora hadnagy úrhoz! — kiáltotta az egyik őr, és mutatta, hogy merre menjen. B'él órán belül útban volt a város központja felé. Komora és Gyimessy társaságában egy gépkocsin. A nap már lebu- kóban volt az ég alján húzódó felhőcsik mögé, lángoló színekkel festve be az égboltot. Kelet felé, a város fölött az aranyos vörös kupola végtelen átmenetben olvadt bele a közelgő esrt ólmos szürkeségébe. (Folytatjuk.) tik a tisztséggel járó feladatokat, jogokat, kötelességeket, a szakszervezetek teendőit a gazdaságpolitikában!, a szociál- poLltikában, a dolgozók általános és szakképzésében, a kulturális nevelő munkában. Ezenkívül mindenhol szó lesz a vezető, irányító munka elvi és gyakorlati kérdéseiről. A szeptemberben kezdődő oktatási évben nagy lehetősé- ] gek állmaik a szakszervezeti , tisztségviselők előtt. Hatan ■ a I SZIKIT központi iskolájának vezető-továbbképzőjén, ketten a ^Szovjetunió szakszervezeti ve- izető-továbbképzőjén tanulnak imajd. A nőfelélős tanfolyamom 0egy. a hároméves népnuivelő- f könyvtár szakon pedig két so- f mogyi vehet részt. / A megyének nagyon jó dt / kapcsolata a pécsi oktatási /központtal. A múlt tanévben / száznegyvenhárman tanultak /itt. Hosszú évek óta nem ért /el Somogy ilven eredményt, az ^oktatási központ hallgatóinak <| tizennyolc százalékát a megye adta. A pécsi szakszervezeti iskola oktatása tanácsa meg is állapította zárójelentésében, hogy a három táirsmegye kö- .zül a Szakszervezetiek Somogy fmegyei Tanácsának munkája »emelkedett ki. Az 1973 1974. »évi oktatási évben kétszázhar- »mincan tanulnak Pécsen. » Négyhetes tanfolyamokon »vesznek részt a műhelytitká- »rok. a bér- és termelési fe'.e- Jlösök. a munkavédelmi rneg- J bízottak, a kultúrfelelősök, az Jszb-titkárok. Két-két hétig ta- Jnulnak a sportfelelősök, a társadalombiztosítási felelősök, a közaLkalmazott titkárok, egy hétig a nőfelelősök, valamint a munkahelyi testneveléssel foglalkozók. a Ezeken kívül a megyében is J szerveznek továbbképzéseket. • A megye száztíz mőfelelőse ti- i Jzemegy előadásból álló tamfo- j ♦Jvamon Mész részt október 22-e 1 és november 6-a között. Háromszáz kereskedelmi társadalmi ellenőr kap elméleti és gyakorlati oktatásit. Hatvan társadalombiztosítási tanácselnök hatnapos bentlakásos tanfolyamon készül föl megnövekedett feladatára. Egyre nagyobb a szerepe a munkahelyi testnevelésnek. Ezárt döntött úgv az elnökség, hogy hatvan gyakorlatvezetőnek hat előadást tartanak. A sizakimai megyebizottiságok az eddigi szokás szerint egy-két napos foglalkozásiakat szerveznek a reszortfelel ősöknek. Dr. Rétsági Béla, az SZMT szervezési és kádierhlzottááigának a vezetője elmondta, hogy az SZMT, a szakmai megyeb:- zottságok minden módszertani, elvi és gyakorlati segítséget megadnak az alapszervezeteknek, ugyanis itt veszned? részt a legtöbben továbbképzésen. A megyei összesítés szerint ötezer-ötszáz tisztségviselő tanul az alapszervezetekben, elsősorban bi zalmi ak, szakszer - vezeti tanácstagok, mühelybi- zottsági tagok. A pécsi szakszervezeti Iskolán rendszeresen tartanak előadásokat somogyi szakszervezeti vezetők is. Az a tapasztalat. hogy jól felkészülnek az előadásokra, a vita vezetésére, összekapcsolják az elméletet a gyakorlattal. A tizenkét tagú előadói gárda a jövő hónapban konferencián vesz részt a pécsi iskolán, hogy aiz ú,i tanévben még össizehangoltabban dolgozhasson együtt a tanári karral. TÖBB MINT HATEZER szakszervezeti tisztségviselő bővíti ismereteit az új tanévben. Az oktatási bizottság éppen ezért rendszeresen figyelemmel kíséri az oktatást, fokozza az ellenőreiért, s mindent megtesz a jó összhangért. l. a
