Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

Számok a kompforgalomról Több a hazai autós Milyen, az idén a balatoni forgatom? Erne a kiérdésre ma még nagyon nehéz lenne vála­szolni, mert az idegenforgalmi szervek, a vendéglátóipari vál­lalatok statisztikái csak rész- képet adhatnak a balatoni ven­dégseregről. Van azonban a Balatonnál egy olyan pont, ahol a forgalmi adatokból — bár kétségikíviil ez sem teljes — távolabbi következtetéseket is levonhatunk. Ez a Tihany— Szántódrév közötti komvpközle- kedés. A MAHART Balatoni Üzemiigazgatóságán Szabó Já­nos forgalomirányítóval be­szélgetve, az adatok között tal­lózva érdekes dolgok derültek ki. Eszerint a lóét rév között a három komp tavaly összesen I 393 000 utast szállított. Ezen­kívül 270 900 személygépkocsit, II ezer teherautót, 6282 autó­buszt és 31 339 motorkerék­párt, Az adatok között szere­pednek: még különböző állatok — ló, szarvasmarha, szamár, kecske, sertés és juh — is, de ezek száma elhanyagolható. Sokkal érdekesebb, hogy az átszállított gépjárművek két­harmada belföldi volt (210 ezer), eeyhairmada pedig kül­földi (109 ezer). Ha az idei — eddigi — ada­tokat összevetjük a tavalyiak­kal, kitűnik, hogy a forgalom csak jelentéktelen mértékben tér el a mült évitől. Tavaly például július 30-ig 737 ezer utas kelt át a réven, az idén 735 ezer. Hozzá kéR még ten­nünk, hogy tavaly csak febru­árban nem közlekedtek a kompok, januárban, március­ban végig; asz idén csak már­cius 23-án indult az első járat, így tulajdonképpen az idén egy-egy komp valamivel több embert szállított, mint tavaly. Ezzel szemben lényegesen több külföldi átszállításáról kellett gondoskodni a két part között 1972-ben, mint most Akkor július 30-ig összesen 56 ezer külföldi rendszámú gép­kocsi gördült a partra a kom­pokról, az idén pedig ugyan­ebben az időszakban »csak-« 49 ezer, mintegy 15 százalékkal kevesebb. Az okokat keresve nem az időjárást kell elsősor­ban kárhoztatni, hiszen az nem volt lényegesen rosszabb az idén. Sokkal inkább befolyá­solta a külföldről érkezők szá­mát a kényszerű állategészség­ügyi zárlat, amelyet csak az idegenforgalmi szezon elején oldottak fel, s időközben a tu­risták nagy része más progra­mot csinált. Belföldi személygépkocsi az idén eddig 131 ezer keit át a révnél, 10 ezerrel több, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a többlet nagy pontossággal mutatja, hogy hazánkban év­ről évre milyen mértékben nő a magánautók és az autós tu­risták száma, mert a különbség zöme nyilván ebből adódik. S az újsütetű gépkocsi-tulajdo­nosnak hová vezet az első út­ja? Hazánk legnevezetesebb idegenforgalmi látványosságá­hoz, a Balatonhoz. Grillcsirke és gasztrofol ételek Olcsón és gyorsan A BaHatom-pairt évről évre visszatérő gondja a sok vendég olcsó és tömeges étkeztetése. A minisztériumok és a taná­csok is állandóan ösztönzik a vendéglátó vállalatokat, hogy létesítsenek olcsó kis bisztró­kat, étkezőhelyiségéket. Ma már mind több eredményük van ezeknek az erőfeszítések­nek. Elsősorban az Utasellátó VálMat jár éM jó példával, amely két év alatt összesen 15 szeszmentes expressz-éttermet hozott létre a Balaton mentén. Humenai Józsefet, az Utasel­látó területi igazgatóhelyette­sét kérdeztük Siófokon: — Hány szeszmentes, gyors­kiszolgáló büfét adtak át az idén? — ötöt. Ebből hármat a déh, somogyi parton, Balaton- leHe felsőin, Zaimárdi felsőn és az alsó - bélatelepi állomáson. — Mit tudnak nyújtani ezek­ben az expressz-éttermekben? — Fő jellegzetességük, hogy saeszmentesiek és olcsók. Álta­lában ötféle üdítő italt árulunk itt, két-háromféle gyümölcs­levet és néhány helyen, ahol a környéken mások nem árusít­ják, sört is adunk. Kaphatók cukráiszáruik, különböző ciga­retták is. De a fő profil a nyolcféle, korszerű gasztrofol étel és a grillcsirke. Amink mindenütt harmadosztályúak, de ezen az árkategórián belül is a legalacsonyabb haszonkul­csot alkalmazzuk. — Milyen a forgalom? — Az idén eddig mintegy 10 mázsa grillcsirkét adtunk el, hatezer adag gjasztrofol ételt és 15 ezer adag mirelitet fogyasz­tottak vendégeink. A forgalom így a tavalyihoz képest mint­egy 50—80 százalékkal nőtt. Nyugodtan elmondhatom te­hát, hagy az expressz-étter- mék, éttkezőheiyek létesítése nemcsak a balatoni vendégek­nek hasznos, hanem nekünk is megéri. endégek Ausztráliából Telt ház a Cooptouristnál Gyermekeket is üdiiltetnek — Kirándulás Bugacra Idegenforgalmi látványosság? Kenyerek a targoncán Először nem akartam hinni a szememnek. Siófokom, a Fő térien, a minden napszakban forgalmas Sió Áruház előtt két keménykötésű férfi ve­sződött egy kenyérheggyel. Kétkilós kenyereket halmoztak föl egy szénportól megfekete­dett, durva, targoncaforma tá­kolmányra. Láthatóan azt az elvet vallották, hogy nincs az a rakott szekér, amelyre ne férne még, így az irdatlan ke­nyérhalom tetejéről olykor egész kis toenyérlavinák gö­rögtek alá, és puffantak nagyo­kat a poros aszfalton. A szépszámú külföldi és ha­zai üdülőkből összeverődött, al­kalmi publikum meglehetősen vegyes érzelmekkel nézte vé­gig az attrakciót. Egyesek- fin­torogtak, mások félre nem érthető élénk gesztusok kísé­retében kommentálták a látot­takat. Egy szóiké fiatalember kezében fényképezőgép katto­gott ... Közelebb érve láttam csak. ho.gy a kenyerek fonnyadtak, egyikmek-másiknak hiányzik a vége, mintha egér rágta volna meg. Sorsuk a bálban végig petrezselymet áruló kislányo­kéhoz hasonlóan alakult: nem keltek el. Finom 6eirtéseledei lesz belőlük, moslékba kerül­nek. Eddig rendben is lennie a dolog. De — kérdezem — miért csúcsforgalom idején és miért így kellett a kenyereket elszállítaná? A mutatványt legalább kétezer ember látta, s alighanem csak a töredékük ertette meg, hogy ezt a táplá­lékot a hizlaldába, s nem a boltba viszik. Mert a kenyér, a legalapvetőbb emberi táplá­lék még mindig szimbólum. Szerencsére már nem a szük­ség szimbóluma, de a jó ízlé­sé és a higiéniáé annál inkább. Cs. T. — Telt házunk van, Siófok­tól Balatonfenyvesig minden szobánk, melyet a fizetőven­dég-szolgálatra kötöttünk le, gazdára talált. Kétezer-ötszáz szobáinkba elsősorban Cseh­szlovákiából, az NDK-bólés az NSZK-ból jöttek vendégeink. Az idén első alkalommal Auszt­ráliából, Melbourne-ből érke­zett egy tíztagú csoport, amely ugyancsak a mi szolgáltatása­inkat vette igénybe. Kiss Sándor, a Cooptourist Utazási Iroda siófoki kiren­deltségének vezetője elmond­ta, hogy megállapodást kötöt­tek csehszlovák gyerekek cso­portos myanaltatására. Száz gyermek nyaral Bálatonfeny- vesen, két hetet tölt az általá­nos iskola épületében, s napi négyszeri étkezést kap. Az uta_ zási iroda gondoskodik szóra­koztatásukról, többek között a fővárosba és falaton körüli utazásra viszik őket. Mármost megállapodtak abban, hogy jö­vőre kétszáz gyermek myairal- tatását vállalják, s azok fel­váltva két csoportban összesen négy hetet töltenek majd a magyar tenger partján. Persze felnőtt vendégeinek programjáról sem feledkezik meg az utazási iroda. Naponta rendszeresen szerveznek ré­szükre motoros- és vitorlás-, valamint hajókirándulásokat. Azonkívül autóbusszal főváro­si és bugaci kirándulásra is el­viszik éket. Esténként pedig hangversenyekre, kedvelt kis­vendéglőkbe szerveznek prog­ramot. így például a tihanyi és a kőröshegyi orgonahangver- senyeikre vagy könnyűzenei es­tekre, s rendszeresen ellátogat­nak az ételeiről kedvelt zamár- di Paprika Csárdába és más szórakozóhelyekre is. A Cooptourisit Utazási Iro­dának igen nagy feladatot je­lent a valutabeváltás. Naponta 100—120 ezer forint körüli va­lutát váltottak be a múlt hé­ten. Igaz, tavaly volt ennél va­lamivel több ds, de most ma­gasabb a nyugati valuta ará­nya, mint az előző esztendő­ben. Száz telefont kap a diszpécser Naponta 50000 palack üdítő ita! — Tessék, itt a siófoki szik­víz. Igen, min­dent följegyez­tem. Sajnos, mára már nem ígérhetem a szállítást, csak holnapra! Műsaakonikéirt száz telefdn- beszjéBigetést is folytat a meg­rendelőkikel Kis Lajosné, a Somogy me­gyei Ásvány­víz- és Szikvíz- ipairi Vállalat siófoki telepé­nek diszpécse­re. Ebből is le­het következ­tetni az óriási forgalomra, az ilyenkor szin­te kielégíthe­tetlen igények­re. — Két mű­szakban 45— Pumb László üzemvezető az üdítő ital minősé- 50 000 palack get ellenőrzi. üdítő italt ké­szítünk, ebben az évben össze­sen 3,5 millió palackkal. Leg­nagyobb az érdeklődés a na­rancs alapanyagból készülő Orange irán,it az üdítő italnak csaknem a 90 százaléka ebből készül Érdekes adat, hogy a Balaton-part ellátására csak narancs alapanyagból évente mintegy 20—25 vagonnyit használunk fél — mondta Kustos István telepvezető. mm ES? ■ tomszabadi-Sóstótól Balaton­szárszóig szállítanak, azonkí­vül a járás belső községeibe, s eljutnak a szomszédos Tolna megyébe is, igaz nem olyan gyakran és olyan nagy meny- my iiséigű áruval, mint azt igény­lik. Télen természetesen kisebb az üdítő ital iránti érdeklődés, most viszont még két műszak­ban sem győznek élég palác­Persae nemcsak az eredeti kot tölteni. Fejleszteni, koirsize­marancslét kedvelik, hanem nagyon sok Extra Tonicot, co­lét 'és limonádét, valamint ás­ványvizet és szikvizet szállíta­nak megrendelőiknek. Kilenc toocsd jük alig győzni ilyenkor aiz igények kielégítésiét. Bala­A hét végén — állítólag — legalább 300 ezer ember tar­tózkodott a Balatonnál. így megint csak szűknek bizo­nyult minden vendéglő, presz- szó, vasúti kocsi, s még a strandok is — Siófoktól Fo­nyódig. Az állomásokon a táskák, bőröndök dombjai mögül üdülők népes hada ro­hamozott meg minden befutó vonatot. Pattogtak a gombok, szakadt a harisnya, s parázs indulatok csaptak össze. Egy­szóval csúcsforgalom volt a javából. A siófoki állomáson a han­gosbeszélőn közölték, hogy a Saxonia expressz negyven percet késik. Izgatott nyüzs­gés hullámzott végig a vára­kozók között, s az utasok meg­rohamozták a kifüggesztett menetrendeket. — Van itt egy személyvo­nat, menjünk azzal... — nyűgösködött egy női hang. — Ááá — aggodalmasko­dott egy komqr férfi bariton. — Megvan már a jegy az expresszre, csak nem utazom személlyel? — Mindegy, nekem mind­egy — csattant fel a női hang hisztériásán. — Csak már menjünk innen, minél előbb. — fáalatoni ceruzásotok o Estefelé Balatonföldváron jól megtermett fiatalember ölelt át két csinos, jókedvű lányt, s emelkedett hangulat­ban, harsány »sztorikat« me­sélve imbolyogtak a tóparti sétányon. Hosszú hajú fiú állt meg mellettük, szavait a ter­metes fiatalembernek cí­mezte: — Pajtás! Sok neked ez a két pipi! Passzold át az egyi­ket. Az csak nézett csodálkozva, s Gézengúz Guszti népszerű modorá ban rádörrentett a hosszú hajúra: — Egy frászt! Es megint frászt... mind a kettő a hú­gom . .. veszekedett Ledo-folyam árasztotta volna el a környé­ket szennyes hullámaival, már-már az utolsó szigetet, az árusító hűtőpultját is fenye­getve. Arra gondoltam: miért van az, hogy ha végre valami jó, mint a Ledo, mi mégis rög­tön megtaláljuk, hogyan le­het ugyanezzel bosszúságot is okozni. Mert jóllehet én sze­retem a Ledét — néhány nap­ja messze elkerülöm ezt az egyre jobban terpeszkedő pa­píróceánt. Népszerű a Ledo jégkrém a Balaton-parton. Mindenfelé forgalmi és pénzügyi adatnál ékesebben bizonyítja ezt az a vastag, zizegő szemétréteg, amely egy-egy elárusítóhely környékén tengerként lepi el az aszfaltot. Mintha egy meg­A nyár, a tikkasztó meleg a vendéglátóiparban és a keres­kedelemben dolgozóknak nemcsak a fizikumát, az ide­geit is próbára teszi. Ilyenkor vizsgázik a jó ízlés, a keres­kedelmi kultúra is. S ez a vizsga egyáltalán nem köny- nyű, mert a munka sok apró momentumból tevődik össze. A vendéglátóiparban fogalom­nak számító Gurudéi család egyik ma élő képviselőjétől hallattam egyszer egy elő­adást, amelyben felhívta a felszolgálók figyelmét, hogy megjelenésük mennyire fon­tos a vendég számára. Ha szu­permodern frizurás, aranyék­szerekkel felcicomázott pin­cémé hozza a sört és a colát — mondta Gundel —, a ven­dégbe valami kényelmetlen, kisebbrendűségi érzés kezdi magat befészkelni. Még kel­lemetlenebb azonban, ha az ételt hozó pincérnek erős iz­zadságszaga van, vagy ruhája szembetűnően piszkos, pecsé­tes. Az embereket az étvá­gyuk vonzza a vendéglőbe. Az elmondottakat sajnos min­dennap lehet érzékelni a Ba­laton-part üzleteiben. Láttam már elárusító fiút, aki a fel­vágottat szeletelte rongyos trikóban és ócska börkötény- ben, fiatal lányt a csillogó pult mögött, s a köpenye ra­gadt a piszoktól, pincért, aki legalább egy hete viselte fe­hér kabátját, amelyről ponto­san le lehetett olvasni a heti menüt. Elismerem, hogy a nagy forgalomban sok mindenre nincs idő. De a tisztaságra mindig kell jusson! Csupor Tibor i rűsíteni kellene a telepet, s gondolni arra is, hogy palack­ból nagyobb tartalékot képez­zenek. Előfordult, hogy csak úgy tudtak palackot tölteni, hogy néhány kocsijukat ki­küldték üres üvegekért, kü­lönben leállt volna az üzem. Az egyre növekvő járműfor­galom is neh'ezíti munkájukat. Az idén — a telep vezetői és a megrendelők szerint is — jobb az ellátás, szinté nincs is reklamáció, mert szervezettebb a szállítás. Mégis érdemes len­ne arra gondolni, hogy a jövő­ben más módon oldják meg az üdítő ital szállítását. Nappal óráikig tart, amíg egy kocsijuk végigmegy Siófokon. Éjszaka vagy kora hajnalban sokkal kevesebb idő alatt megtennék ezt az utat, s a szállítás nem akadályozná az amúgy is nagy forgalmat Azt tapasztaltuk, hogy a szikvízipar siófoki telepén is igen nagy gondot fordítanak a minőség ellenőre isire. Külön­leges, német gyártmányú mű­szerekkel vizsgálják a szén­sav^ valamint a seörazamyag- tartalmat. Minden műszakból, minden üdítő italból mintát vesznek, azt az üzemvezető, Pumb László ellenőrzi műsze­rekkel. A mintát megőrzik, hogy esetleges reklamációnál rendelkezésükre álljon. Egy liter üdítő italhoz 4 glramm szénsavat kell tölteni, ők 5—6 grammot használnak fel. A szikvízhez a 8 gramm helyett pedig 10 gramm szán- savat töltenék literenként. Egy hónapban csak a siófoki telep 5000 kiló szénsavat használ fel. Sz. L.

Next

/
Thumbnails
Contents