Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

A centenáriumát ünneplő Kaposváron mutatják be ter­mékeiket ezekben a napokban a negyedszázados somogyi ipa­ri szövetkezetek. Sok gondos­sággal rendezett, kivitelre is szép árubemutatójukat minta- kollekcióként is fel lehet fog­ni: a Munkácsy Mihály Gim­názium zsibongója <js udvara 6200 ember munkáját, tehetsé­gét dokumentálja. Képek, gra­tervének megvalósításában je­lentős szerep vár a szövetke­zeti építőiparra is: a családi házak építésénél, a foghíjak --pótlásánál- számítanak mun­kájukra. A képek mellé oda kívánkozik a grafikonokról egy szám is: tavaly a somogyi építőipari szövetkezetek 209 lakást adtak át a tulajdono­soknak. E lakások érteke SS millió formt. HA IGAZ AZ, hogy a Ba- ] ritené a lényegesen nagyobb la ton-part idegenforgalmunk hálózat, s a felduzzasztott - tükörképe (s egy kicsit me- fényerő. Így azután a kör be- ! gyenknek, országunknak is), í zárul, s csak nagyon lassan, j akkor ennek a tükörnek min- fokozatosan képzelhető el az i dériképpen fényesebbnek kel- előrelépés. fukarnak számolnak be az 19481 Az árubemutató időszaka óta eltelt fejlődésről, s ízlése­sen elrendezett sok áru ad szá­mot jelenlegi tevékenységük­ről. Bútorok, balatoni csónakok sorakoznak a . zsibongó köze­pén. A fal mellett körben a textilipari termékek: cipők, felsőruházati oiikkek. A nyári szandálok, amelyeket itt látni lehet, sajnos hiányoznak a ka­posvári boltokból. A Csurgód Napsugár Ipari Szövetkezset emblémájával ellátott termé­keket tizennyolc ország áruhá­zában meg lehet vásárolni. Azok a belga alapanyagból ké­szült, mutatós műszőrme ka­bátok, amelyeket Kaposváron kiállítottak, viszont kizárólag belföldre készülnek. A Nyugat- magyarországi Textil-nagy­kereskedelmi Vállalattal kötött szerződés alapján hozzák for­galomba. A negyvennél több modell gyártása már megkez­dődött, s a mostani termék- bemutató egy kicsit a figye­lem felkeltését is szolgálja. Munkaruhába öltöztetett bá­bu, mótannagyságú kesztyű hívja fel magára a figyelmet a kaposvári Delta Sportáru és Börkonfejelő Ktsz kiállításán. Ezt a szövetkezetét — leg­alábbis itthon — sportlabdái- ról ismerték leginkább. A rek­lám futball-labdák most sem, hiányoznak a kiállításról, s a f szövetkezet árulistájáról sem: évente 50 ezer darabot szállí­tanak belőle exportra. A ktsz nevét azonban nem ez tette ismertté, hanem a munkásvé­delmi cikkek, amelyekből év­ről évre többet készít. A több­nyire huüadiákbőr felhasználá­sával gyártott termékekre százezres tételekben érkezik \ megrendelés Európa 16 orszá­gából. A kohászkesztyűk, -kö­tények iránt itthon is nagy az érdeklődés. E cikkek belföldi árát — saját elhatározásból — egy hónappal ezelőtt 5—10 szá­zalékkal csökkentette a szö­vetkezet. A 26 somogyi ktsz nagysá­gát és tevékenységi kőiét te­kintve sokban különbözik egy­mástól. Egy alapvető felada­tuk azonban megegyezik: a szolgáltatások iránt megye- szerte nő az igény, s helyze­tüknél fogva az ipari szövet­kezeteknek is egyre nagyobb részt kell vállalniuk ebből. Az ilyen tevékenységük éntéjte évente 50 millió íőrimt körül mozog. A bejáratnád valóságos kis »-galvánüzem« működik. A csurgói Napsugár alaitt kereskedelmi tárgyaláso­kat is folytattak, illetve foly­tatnak a szövetkezeteik. A ka­posvári Univerzál Vas- és Fa­ipari Ktsz például nemrég kezdte meg a barkácsolók által régóta hiányolt, kis méretű satupadok gyártását. Erre az új termekre a kiállítás ideje alatt is szállítási szerződéseket szeretnének kötni. Ez a jubileumi á,mbemutató egyebek mellett azt a célt is szolgálja, hogy — a látogatók mellett — a kereskedelmi vál­lalatok is megismerjék: mit készítenek a somogyi ipari szövetkezetiek. S ha az itt be­mutatott árukból az őszi-téli vásárlások idején a boltokban is lehet találkozni, altkor nem volt haszontalan szakmai tár­gyalásokra, árunézőbe hívni a kereskedőket. K. L I lene lennie. így summázhat­nánk röviden annak a tanács­kozásnak a lényegét, amelyre a közelmúltban került sor Siófokon, a Magyar Elektro­technikai Tudományos Egye­sület és a helyi Sió Ipari Szö­vetkezet rendezésében. A na­pirend egyetlen pontja a Ba- laton-partnak és környékének a világítása volt. A téma fontosságát érzékelteti, hogy a konferencián részt veitek j egyebek között az OMFB, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács, a BIB és a DÉDÁSZ j képvisel« is. A tanácskozás egyik előadójával, Hevesi Ti­borral, a helyi szövetkezet fényreklámüzemének. vezető- | ‘jévél beszélgettünk. A tópart fényei három for­rásból származnak: a köz- | utak, a kereskedelem (reklá­Pedig a Balaton nemzetkö­zi rangja sürgeti a cselekvést Balatonlelién például egy vi­szonylag jól megvilágított bel­ső sáv kivételével mindenütt a régi, zománcozott bádoger- nyős utcai lámpák csupasz körtéinek halvány fénye »vi­lágít-« esténként. Jellemzőnek találom azt is* hogy Balaton^ világosnál, a 7-es és a 71-es mű út kereszt eződésénél nincs semmiféle világítás. Éppen ott, ahol még este is sok ezer belföldi és külföldi autós tá­jékozódását kellene megkőny- nyíteni. Ez a példánk azonban nincs egyedül, és egy sokkal súlyosabb problémát is jelez. Nevezetesen azt, hogy a Bala- ton-p&rt útjainak gyenge vi­lágítása. a mellékutak kifeje­zett sötétsége nemcsak a tájé­kozódást nehezíti, hanem a mok és kirakatok), valamint a n>’ari for*almi viszonyok kő­parkok lámpáinak fényeiből. z5tt növeii a baie®eti V€tszél^rt Általában elfogadhatjuk azt a I 1S" megállapítást, hogy a nagy hí­rű, Európa-szerte ismert für­dőhely közvilágítása méltat­lan a Balaton híréhez, az ide­genforgalomhoz. A Balatont Előző példáink elsősorban a pénzszűkével függnek össze. Egészen más a helyzet a ke­reskedelmi fényreklámoknál. Itt ugyanis főként a szemlé­övező községek világítása | let akadályozza az előrelépést. alatta marad az országos át- j Egy mai modern település esti tagnak, s bizony csak a köz- | képéhez elengedhetetlenek a ségi színvonalat éri el. Az ide ! korszerűen kivilágított kiraka- látogató vendégeket nem csá- ; tok és az ízléses fényreklá- bítja esti sétákra, s elmarad i mok. Ez különösen kívánatos számukra a felfedezés öröme, lenne a Balaton-parton, ahol melyet a különféle műemlé- * egyre nagyobb az utak fór­keik, parkok, fák, középületek, kirakatok megfelelően kivilá­gított esti látványa keltene, A TÖBB ÉS NAGYOBB es­ti fény elé azonban — jelen­leg úgy tűnik — egyetlen, de annál áthághatatlanabbnak látszó akadály tornyosul: a lámpaoszlopok és a világító- testek telepítésére, de különö­sen üzemeltetésére nincs ele­gendő pénz. A kommunális fejlesztéssel megterhelt helyi tanácsok költségvetését kime­galma. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK között ugyancsak megnő a fényreklámok szerepe: külö­nösen a vendéglátóipar tájé­koztató jellegű reklámtáblái és különböző feliratai hiá­nyoznak. (Ráadásul a jó rek­lámvilágítás fénye mintegy 20 —80 százalékkal képes növel­ni a közvilágítás fényerejét.) Ezzel szemben a Balaton mentén, de különösen a so­mogyi parton. elsősorban homlokzati reklámokat hasz­onálltak az egyes vállalatok. SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 17. De hogy a hadnagy urat explodálták és a többi tiszt urakat, amiért ingém tolt lé, azirt mig számolunk. Salamon most már nyereg­ben érezte magat.- Nem bírt magával. Ahogy az őrmester fel s alá sétálva fújta a mon- dókáját, megbökte könyöké­vel Szénásit. Szemük összevil­lant egy pillanatra. — Nem tartozik semmivel az őrmester úr — bökte ki szemtelenül, de úgy, hogy termékedazért maga is beleizzadt egy Kooperációban készíti ezt a tkicsit. Az őrmester is elképed- szövetkezet, s hazai ipar mel- f ve nézett rá. j — Jó, jó, csak pimaszkod­(jjon — mondta olyan csönde- A folyosót fényképek takar-rsak tőle telt. — lett egyre több külföldi cég is ! vásárlóik közé tartozik. rt. roiyusui 'lsen, ahogy csak tőle ják: az építőipari szövetkezet f ’ muiníkájáit csak így lehet be-(t Fog míg maga sírni is. mutatni. Családi házaikat áb- é Teljesen letört. Erre nem »számított. Valójában kedvelte a két fiút a maga módján. Ed­dig, ha nem az ő személyét rázolnaik a képiek, melyek a megye (különböző településein készültek az elmúlt években, azonkívül a kaposvári KISZ- lakótelep épületet mutatják így ibe. A megye lakásépítési Somogyi Néplap érintette a két vagány csíny­tevése, még mulatott is raj­tuk. De ez már sok volt. f A két fiú ordítást várt, és imost a csöndes hang meglep- 1 te őket. Több fenyegetést erez­etek ebből, mint egy mindent elsöprő hangorkánból. Meg­szeppentek egy kissé. — Csak vicceltünk — pró­bálta menteni a helyzetet Szé- nási. — Hát jó. csak vicceljenek. Az égisz idő alatt, míg a vo­naton utaznak, semmi kedvez­ményt nim kaphatnak. A ko­csiból csak akkor szállhatnak lé, ha a dolgukat végzik. Egyibkint virt fognak izzad­ni — közölte egyszerűen, de nyomatúkkal, és azzal elment. Komora hadnagy egyedül volt a tiszti kocsiban. Figyel­mét hirtelen egy alak kötötte le. Lassan közeledett a kocsi­sor árnyékába húzódva. Ciga­retta lógott a szájából. Vala­mit olvasott, de nem tudta kivenni, hogy mit. Ügy látta, újság van a kezébe. Időnként megállt, szórakozottan szívott egyet a cigarettán. A füst két vastag felhő formájában dőlt az orrán. Tolnai volt. Figyel­mét teljesen lekötötte az ol­vasnivaló. Szinte észre sem vette, hogy végigjött a vonat mellett és már a tiszti kocsi felé jár. Meglepetten kapta fel a fejét a hangra. — Na mi van, esztázel? Tolnai? Szi­Tolnai kikapta szájából a cigarettát. A kezében levő pa­pirt is lerántotta. Suta hely­zetben volt. A kérdést sem értette tisztán. De volt annyi lélekjelenléte, hogy a cigaret­tát átrakja az újságot tartó bal kezébe, és úgy tisztelgett. — Parancs!? — mondta, mintegy kérdezve. Komorát ingerelte a fiú nagy nyugalma. — Én kérdeztem, fiacskám! Én! — szólt le gúnyosan. Tolnai agyán átfutott a gondolat, hogy vajon miért akar kötözködni. Egy felhő futott át az arcán. de azért nyugodtan válaszolt. — Hadnagy úr, alázatosan jelentem, nem értettem a kér­dést. Olvastam. — Mit?! — csattant a kér­dés. — Az újságot — válaszolta Tolnai, és már sejteni kezd­te. hova akar kilyukadni a kérdezgetéssel. Most már dü­hös volt, hogy erre jött. De honnan gondolta volna, hogy Komora itt van. Látta, mikor a tisztek kisebb-nagyobb cso­portja távolabb az állomás- épület felé halad, ebédelni. — De ha már itt van, pont belém kellett kötnie? — gondolta mérgesen. Valóban többen járkáltak arrafelé. Sokuknak nem volt epp>en szabályos az öltözékük. Nyitott gallérral, hátra tolt sapkával szaladgáltak össze­vissza. — Ha le akarja vezet­ni az idegességét, amit az al­ma ügy okozott, ezer alkalma lett volna máshol. De hát én a «-kedvence« vagyok — ke­sergett magában. A válasz után nyugodtan né­zett fel a kocsi ablakában kö­nyöklő tisztre, akinek látha­tóan felcsillant a szeme az új- JPélda erre a balatontooglári sag szóra. — Ügy?! Szóval újságot?..., A honvéd úr nem tudja, hogy legénységi állományú egyén ( újságot legalábbis alakulaton belül, nem olvashat? — Alázatosan jelentem, ez \ Kinizsi-udvar, amely szinte teljesen ei van rejtve a fővá­ros felől érkező autósok elől. Ugyancsak rossz a siófoki Csárdás vendéglő melletti Pannónia Hotel ténvreklámja sportláp. A Nemzeti Sportot iis, mely a siófoki szállodasor- olvasom. — Felelte nyugodtan jjra hívná fel az autósok fi- Tolnai, magában csöndesen f gyeimét hOSy KOm°ra ÍS-\ Arról‘már ne is beszéljünk, K ' , \ hogy a fényreklámok jelentős Komora az első pillanatban i a ää üsrisz szolgatott, amúgy is kihozta a sodrából. Először annak tud-1 ta be. hogy Tolnai, mivel meglehetősen elkülönülten be­szélgettek a többiektől, ismét i korábbi viszonyukra való te- i kintettel viselkedik így. < Mikor meghallotta a választ, i alig tudott uralkodni magán, i — Az istenit a fejemnek!' megválasztva. Nem illik az épülethez, a betűk kicsik es nem jól olvashatók. A reklá­mok egy másik része piszkos, elhanyagolt, a szerelvények rozsdásak. Nem harmonizál tehát az épület stílusa a be­tűk formáival és színével. A lényeg: a reklámot megrende­lő vállalatok nem jártak el körültekintően. Az embernek önmalá^ Mkem? ~ az érzése, hogy mindössze HOÉV mérgét leplezze, kezei^miieiil^k' tV ?'V-ljlat Áf'10, kei,tó alkalmatosságokat: volt SS X. KhLSH bénz, hat megrendeltek, hogy ő rágyújt, a kezébe lévő! Hog>’ a vegyes, nem egyszer cigarettát a földre ejti. és! »? ízléstelenség hatarat suro- rálép. Most nyugodtan aiidő- \ bl reklámok felszerelését Sál. Komora a gyufát messzi ! megakadályozzák, a jövőben re fricskázta úgy, hogy az! balatoni zsűri alakul majd, hosszú füstcsíkot húzott maga! am€lV felülbírálja a fényrek- titan. Mint egy ágyúlövedék —! lamterveket és a kivitelezést, gondolta Komora. $ A Balaton fényeinek egy Egy pillanatig elmerengve bámult a repülő fadarab után. majd egy hirtelen ötlettel hangot váltva szólalt meg. — Sportláp? — kérdezte tettetett érdeklődéssel. — Ide tudnád adni? Tolnai egy kissé dött. a — Parancs! — szólt, és föl-1 nyújtotta az újságot. (Folytatjuk..) Igen fontos területe lenne a parkok megvilágítása. Jelen­leg a balatoni parkokban még megfelelő biztonsági világítás sincs. Tér formájú világítótes­tekre, kiemelő fényárvilágí­tásra lenne szükség, amely A egv-egy különösen szép rész- meglepo-J letét emelné ki a parknak, s ' élettel töltené meg a ma még sötét, s jobbara nép télén sé­f tánvokat. t Csupor Tibor Árubemutató a gimnáziumban „Galvániizem”, műszőrme kabát, lakások Este is világos Balaton-partot!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents