Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-05 / 182. szám
Ifjúságvédelmi őrjárat a Balatonon . Hatékonyabb vállalati belső ellenőrzést j Angliai útijegyzetek A k u tató terem 1m* * * n Balatoni öld váron, a Balaton Gyöngye étteremben három fiatal iddogál, beszélget. Mesz- szirői lerí róluk, hogy fiatalkorúak, tehát semmi keresnivalójuk nincs éjfélkor a nyilvános szórakozóhelyen. És — szeszes italt fogyasztanak. Az igazoltatásnál kiderül, hogy az egyik nagykorú közülük, ő rendelte. Szabálysértés. A fiatalkorúakat kiszolgáló pincér seim ússza meg ... Kevés az ellenőrzés a Ba- 1 a ton-par ti szórakozóhelyek en. Erről győzött meg bennünket ifjúságvédelmi őrjáratunk jó- néhány tapasztalata. Balaton- földváron a Borha.rapóban a kiszolgálóit kérték is, többször nézzünk be hozzájuk, mert — különösen éjfél után, amikor bezár a többi szórakozóhely — sok a fiatalkorú, aki ha másért nem, éjszakai pihenőre betér a kedvelt, főleg külföldiek látogatta szórakozóhelyre. Esti tapasztalataink nélkül is tudtuk: valóban, nagyon kevés az ellenőrzés;1 hiányzik a szigorúbb — nagyobb fegyelmet követelő — belső, vállalati ellenőrzés is, pedig sokat tehetnének azért, hogy alapvető rendelkezéseket nem ismerő pincérek ne dolgozzanak az egységekben, s hogy fiatalkorú ne éjszakázzam, dorbézol- jon a szórakozóhelyeken. Siófoktól Fonyódig például egyetlen szórakozóhelyen sem láttam kifüggesztve olyan szembeötlő, figyelmeztető táblát, mely az ifjúságvédelmi rendelkezések betartását »propagálja«. Ahol elsősorban a fiatalokra számítanak az egységvezetők — mint például a balatonföldvári Disc Jockeyban —, ott valóban forgalom- szabályozó szerepe lenne az ilyen táblának, ha be is tartanák a rendelkezéseket. De hiszem éppen az a cél, hogy előzzük meg a fiatalkorúak idő előtti alkoholfogyasztását, éjszakai szórakozását A megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet igazgatójával, a megyei gyámügyi előadóval, a rendőrség segítségével tartott közös ellenőrzésen meglátogattuk a fiatalkorúakat megőrző állomásokat is. A fonyódi nyári megőrzőben eddig negyvenötén fordultak meg, többen nem először, s akadt többszörösen visszatérő »vendég« is, A siófokiban har- l mincegyet szállítottak be. A fonyódi megőrzőbem szív- szón tő epizód tanúi voltunk. A tizennégy éves P. Gyula és öccse, a tizenkét éves Tibor hétfőn elhatározták, hogy megszöknek otthonról. Ünnep- i I löt öltöttek magukra, a ruhás- j szekrényből elemeitek ötszáz j forintot, s szüleik tudta nél- I kül elindultak a Balatonra. I — Az estét a baJatonberényi | vasútállomáson töltötték — mondták megszeppenve. Uti- céljukat talán maguk sem fogalmazták meg világosan, homály takarja kalandjuk valódi indítékát. Édesanyjuk sírva hallgatta szökött fiainak vallomását. A két napi ellátásért, a kiértesítő táviratért 262,20-at fizetett. Nagyobb fizetség volt szava: — Köszönöm, hogy behozták a gyerekeimet. Más eset J. Lajos budapesti tizenöt éves tanulóé, akit otthon erősebb kéziben kellene tartani. Egy éve került haza az intézetből, annak Idején bejárta a fél országot. Rutinos csavargónak látszik, aki ma még beéri azzal, hogy naphosszat a strandokon napozik, este a nádasban alszik, de mit tenne holnap? — Mit evett eddig? — Napi fél liter kakaó és öt kifli volt az adagom. — Meddig akart maradni a Balatonon szülei tudta, engedélye nélkül? — őszig. — Hány forintot hozott magával? — Egy százast. Jockey mellett az egyik leg- fölkapottabb szórakozóhely a fiataloknak a zamárdi Kék Tó. Az 50 alkalmazottból kettőnek van csak szakképzettségei !) tehát könnyen előfordul-, j hat, hogy a fiatalkorúak vé- ' delimét szolgáló rendelkezéseket nem tartják be. Nem is ismerik! Itt egy talbi középiskolás kislánnyal beszélgettem, este fél tíz után, amikor még maradni akart... Üdülőben dolgozik. A balatoni szórakozás mértékéről, az iskolai fegyelemről kevés fogalma volt. Mintha *a szüleire is osztaná felelőtlenségét: — Ha szüleim beleegyeztek abba, hogy munkát vállaljak a Balatonon, tudniuk kellett, hogy szórakozni is akarok esténként. Azt viszont föltétlenül tudnia kellene, hogy nyáron is érvényben van az iskolai szabályzat. mely kimondja: középiskolások este kilencig tartózkodhatnak a szórakozóhelyeken. A Balatonon sokan megfeledkeznek magukról. A fiatalokat csábítja az itteni élet. Hathatósabb intézkedések nélkül aligha lesz kevesebb szabálysértés, kedvezőbb kép jövőre. | A balatonföldvári Disc Hórányi Barna Szállj, gépmadár! / Hasznosan töltik a nyári szünidőt a marcali'fiatalok. Délelőttönként az MHSZ új bázisán repülő-modelleket állítanak össze, utána nyomban ki is próbálják a gépeket. t. Most láttam az első idei szőlőt a boltban. Szedik a korai csemege fajtákat. Azt mondja a »liliputi« téesz növénytermesztési agronómu- | sa, húszegynéhány évéből é.s j két hosszúlépésből merített i bol’Osessiágigiel: — Szürke szüret lesz ez is. ! Haj danában - danában, öregapám korában nő tás m unka volt ez. Szüreti mulatsággal, maskarázássail, verekedéssel. A szüret cifraságaiba mintha a borversenyek öltöztek volna. »Érik a szőlő, hajlik, a vesző ...« »Jó bort mérnek Füreden és Kaposvárba ...« »Jó bor, jó egészség ...« *Lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér ...« Népdalok, bárdiatok, nóták maradtak -ránk. S a köszöntés: »Bont, búzáit, -békességet!«. Lám, a jókívánságok sorát a bar nyit ja, megelőzve a mindennapi kenyeret. »Az úgyis benne van a Miatyámkban .. .« A bor — ezt az idézetekből is ki lehet olvasná — a létbiztonság érzetének égjük összetevője volt. A szüret: dyomü- szoszi ünnep. Mióta is fagyasztja az ember ezt a gyümölcsöt? Mióta issza a levét? Bizonytalankodás a forrásmunkák válaszaiban: »A művelés kezdetei az őskorba nyúlnak«. S a közvetett bizo- nyíbákdk? Mózes első könyvének passzusa: »Noé pedig föld- mívelő kezde lenni és szőlőt ültete. És ivék a borból, s megrészeged-ék és meztelen v-alia sátra közepén.« Dyonü- szoszt a görögök a szőlő, a bor, a mámor isteneként tisztelték, miként Bacchiust Ibratyizva a 1 gongnak, ««kük Noét iefózö Érik a szőlő, hajlik bacchanáliákkal örvendeztették egymást. És Pannóniában? Azt tartja a fama. hogy a honfoglalók a Duna—Tisza közén szőlőkul- túrára bukkantak. A kőröshegyi dézsmapince pedig abból a karból maradt ránk, melyben a falut még Keurushysnek emlegették az okiratok. Vajon melyik ük üknagya pánik kérdezte először, sely másán mosolyogva: »No. szépöcsém! Hát azt tudod-é; melyik söprő nem söpör?« És derült a bizonytalankodón : »A hordo aljára ülepedett söprő, te golyhó!« Ezt a huncutságot ugyan ki »tálalta« előszőj- a »pi-noevá- rosban«? »A szőlő legnagyobb ellenfele a seregély! Mert, hogy mindenik három szemet meg egy fejet visz el. Egy szőlőszemet, aztán a saját két szemét, no meg a fejét!« És a csúszós utóvá tett nevetés közben nem is gondoltak a másik ellenséggel. A senegélyrajoknál ás kíméletlenebbre, a fitoxérára. -mely a múlt század utolsóelőtti évtizedeiben »második mohácsi vészt- okozott, ahogy- a szőlészek állítják. S azok a »pince- városi« nevetők nem gondoltak a jégveréssel, faggyal sem. . . Ez a tapasztalat vajon, hány szőloinevelő év alatt érlelődött? »A termés csak akikor lesz gazdag, ha a gazda sokat dangölődzik a szőlőhöz.-“ Mert munkát ad a szőlő Iá-- tásrtól-v-akuláisig, zimankótól - zimankóiig. Íme a bizonyíték: haitamaotttsagban hiányt nem szenvedő aigponómusunfc. munka naptára. ami nélkül: »Egyszerűen bedöglene a teivnel-és mi nálunk! Ha nem dekád-ozom előre a munkáit; leshetem ki szüretel majd le!« Tömén/telein. munkafolyama*, leírása a »zsebmimdenitudó- ban«. — Igényes növényi kultúra ez — nyújtom át a noteszt, le| vonva a tanulságot. A »mindentudó« gazdája sajnálkozva néz rám: — Assisi szent Naivitás! Hol 1 vannak meg a pimcemumkák! ? Azokról szó sem esett! 2. A Sízőlő fogalmának ___meghatározása »l-exj k on-stílusban«: a szőlő félék (Vitae,ae) családjának egy nemzetsége. Bogyót termő cserje. Felhasználás szerint étkezésit (asztali). kettős hasz- : nosításút és borszőlőt különböztetünk meg. Ma körülbelül 3500 fajtát tartanak nyilván. M agyarorszáigon 1971-ben 745 340 tonna szőlő termett.- Gyülmölcskérnt — bel- és külföldi piacon — 76 273 tonnát értékesítettek. Tavaly szeré- i nyebbek voltak az eredme- j nyék. Egy kilogramm szőlő elfogyasztása egy nehéz fizikai munkát végző ember napi ka- j láriaiszükségLetenek egyötöd részét eléigíti ki. 1860-bam álla- | pífotta mag dr. Mangold Gusztáv: a »szőlők úra-, mint természetes gyógymód, javít a i tüdővészesek, a szívbajosok, a ' máj és lépda-ganiattól szen.ve- | dók állapotán. Évi hat-nyolc kilogramm szőlőt fogyasztunk fejenként. Igénytelenek vagyunk A külföldi kutató nagy örömmel nyugtázhatja, hogy Angliában szabaddá tették az 1945. évi iratok kutatását A hatalmas k-u- tatótermekben százával dolgoznak a világ minden tájáról odaérkezett kutatók. Mellettem egy indiai kolléga, -bal szomszédom pedig egy afrikai professzor volt. Az egyetemi és a főiskolai hallgatók százai használják a kutatótermekben a mikrofilm-leolvasó készülékeket. A Londoni Public Record Office Portugál utcai kutatótermében 60 készüléken dolgozhatnak egymás mellett. A xeroxgépek is percenként ontják 6 peranyért a másolatokat. Én mindenekelőtt a magyar- országi földreformok történetéhez kerestem forrásokat a levéltárban, a brit külügyminisztérium iratai között. Közben különös figyelmet fordíthattam a magyarországi föld- reformtörvények megalkotása és kihirdetése körüli belpolitikai küzdelmek nemzetközi visszhangjára, a rendeletek és a törvények mögött meghúzódó politikai erőviszonyok soksok áttételű — a diplomáciai utak és csatornák labirintusain keresztüli — lecsapódásaira és azok kommentálására. De érdemes volt figyelni az évszázados gyakorlatra visszatekinteni tudó külügyi szolgálat aktáiban a brit kormányzat reagálására is, amely sem az első, sem a második világháború utáni években nem tudta magát távol tartani az — itt-ott igen. találó — ironikus megjegyzésektől, noha ezek korántsem tükröztek — minden esetben — elfogulatlan politikai nézeteket. Az informáltságot illetően alig volt tapasztalható lényeges különbség az első, Szabó István féle földreform, akár pedig a 45-ös földosztás negyedszázaddal később keletkezett irataiban. Az angolszáz diplomáciának mindig jelentős érdeke fűződött a budapesti jelentések megközelítően reális és naprakész információihoz, de ugyanilyen érdeke fűződött mindehhez a magyar kormánynak is. Ez utóbbinak azért, hogy a készülő agrárreformok beláttassák a külfölddel, hogy azok végül is az ország jövendő biztonságát és fejlődését, a kormányzat stabilitását szolgálják az ellenforradalom korszakában. Az utóbbinak pedig azért, mivel e jelentéseken keresztül szondázhatták le az export előtt álló angol tőkeérdekei tségek az ország teherbíró képességét, kölcsönfel- | vételi alkalmatosságát és kapacitását. Így válhatott a Beth len-kormány kölcsönpo- litikája kétoldalúvá, hisz nemcsak a magyar kormány í kereste a háború utáni elszigeteltségéből a kiutat, hanem a hajdani bizalmas nyomozó | bankirodák szerepét magára j vállaló curzon-i diplomácia is mindent elkövetett hazánk teherbíró »C« lapjának a felderítése érdekében. A brit diplomácia éles szemű volt annak az észrevételére is, hogy a felszabadulás tavaszán nem is lehetett volna másképp megoldani a magyar mezőgazdaság újjáépítésének a súlyos problémáit, csak a földosztás forradalmi végrehajtása útján. Nem véletlenül jelentette 1945. március 26-án a Brit Misszió vezetője, hogy az Ideiglenes Magyar Kormány egy olyan radikális földreformot rendelt el. amely »sürgető társadalmi és politikai szükségszerűség« volt, amely a hajdani reformkísérletek (1848. 1918, 1936, 1938) »papír tervezetei« után a 45-ös földosztásban érte el nemcsak a magyar történelemben, hanem Európában is a legmagasabb csúcsot. E jelentések olvastán a kutató még negyedszázad múlva is sok érdekességet, túlzásba hajló, néha ellenséges, néha pedig kísértetiesen találó megjegyzéseket olvashat, különösképp sokra értékelve az ügyiratokra rávezetett bizalmas, igen sokszor telibe találó és félre nem érthető célzásokat. Ezen iratok között találkozhatunk Judith Listoweinek 1944. december 30-án az angol külügyminiszterhez irt levelével is, amelyet Edenhez küldött A levél írója — Márffy- Mantuanó Judit — kaposvári származású volt A lévé! azért volt jelentős a számunkra, mivel szóvá tette az angol külügyminiszter előtt hogy a németek által megszállt országrészen: a Dunántúlon a Sza'.a- si-iféle terror olyan ’ méreteket öltött, hogy miattuk már a német megszálló hatóságoknak is aggódniuk kellett. De szóvá tette az angol külügyminiszter előtt azt a szomorú tényt is, hogy a náci haderő pusztítása következtében ezrek és ezrek halnak meg a magyar fővárosban. A levélhez egy nyomtatott, 40 oldalas brosúrái is mellékelt a szerző, amelynek a negyedik fejezetében arról olvashattunk, hogy 1944. március 19-én a megszálló német hadsereget szórványos ellenállási harcok fogadták Kaposvár, Pécs és Sopron környékén. A szerzőnő különösképp büszke volt a Kaposváron történt. s az egész világsajtót megjárt Ba- ross-laktanyabeli rövid ellenállás hírére. Lelki - szemeivel felidézte szülővárosának az utcáit, a hosszú Fő utcát. a virágos szegélyű tiszta járdákat és szülőházát, az ún. Do- rottya-hazat. Kanyar József (Folytatjuk) MESEQYÜJTŐK — A sárkányok miatt jöttem. A fiúk dermedten néznek rám, és csak amikor megmagyarázom, hogy azok a bizonyos mesebeli sárkányok érdekelnek, akkor kezdenek el beszélgetni. A fiúk: Szidera Szpirosz és Kossovics Gyula, mindketten az idén érettségiztek. A nyáron mesét gyűjtöttek. — Hogyan jutott eszetekbe? — Már régóta terveztük. Néhány hónapja találkoztunk a könyvtárban, és véletlenül a mesékre terelődött a szó. Ekkor döntöttük el. hogy a nyáron meséket gyűjtünk a megyében. — Ügy tudom, ma már kevés igazi mesélő él. Hogyan jutottatok el az elsőkhöz? — Mielőtt elindultunk, két hetes felkészülést tartottunk. Anéztük a megyei könyvtárban található meséket, a mesegyűjtéssel foglalkozó irodalmat. A barátoktól kerékpárt, hátizsákot, magnetofont, szalagokat kértünk kölcsön. Amikor már minden együtt volt, fölkerestük azokat az ismerősöket, iskolatársakat, akik már foglalkoztak helytörténeti kutatásokkal. Tőlük kértünk tanácsot. Ezután kerestük fel az első me- sélőket. Utána már könnyű volt. Bejártuk az egész Belső- Somogyot. Az egyik faluból a másikba küldtek bennünket s közben megteltek a szalagok. A gyűjteményünkben népmesék. babonák. hiedelem történetek is találhatók. — Milyen módszerrel gyúj- titek a meséket? a vessző ” gunklkal ? Lehet. De a szőlő ára is magas . .. — Csak a bor! Csak a bor! Lovasnemzetből borivó nemzetté váltunk! — zsörtölődik az n.-i körzeti orvos, maga is szőlőtulajdonos. Igiaza van? Az évi borfogyasztás hazánkban személyenként negyven liter átlagban. Alkoholos pszichózist a I halál okaként például 1969- i ben 43 személynél állapítottak meg. öngyilkosságot alkoholos befolyás alatt ugyanabban az évben 389-en követtek el. Egy j — 260 budapesti alkohol1 stát »•meginterjúvoló« fölmérés sízerimt — a bort 128-an. fogyasszák. Viszonyszaimok: a sört 134-en, a pálinkát 67-en isszák. Aggasztó a helyzet? Korántsem Franciaországban például évi százhúsiz litert isznak fejenként. Egy inkább kicsi, mint közepes nagyságú kaposvári önkiszolgáló bolt bor-repertoárja: egri muskotály, kövidinka, csengődi ezerjó, kiskőrösi kadarka. badacsonyi kéknyelű, szürkebarát. pécsi cirfandli, zöl dszi Iván!. debröi hárslevelű. tokaji aszú. Csabagyöngye, pécsi alaszriizlmg. pozsonyi fehér, balatanbogiliári leamyka, egersizöláti olasznizfliimg... (Itt »•fárad el« a toli.) Az árak: 11 —29 forint + üvegbe tét. I'T~| A gondok. Azit mornd- | '• I ják a termelők: — Nem lennének, ha a haszon nagyobb hányada kerülne visz- j szia a tepmelófhelyre. Vért kell ; izzadni abban a gazdaságban, • ahol a művelést és a feldolgozást gépesíteni akarják! A dunántúli szövetkezetek jelentős részében ezt panaszolják: — A domborzati viszonyok miatt a munkáik nagy részéi nem tudjuk gépesíteni. Még a permetezést is háti apparáttia! végezzük. A gyalogművelésbe kopaszodunk bele amiatt, hogy a technológiák tervezői bács[ kiekúni adottságokban gondolkodtak! A homokhátságiak cáfolják ezt: — A gépparkunk hiányos, hiszen az UE—28-as gyártását megszüntették, a többi meg a kötött talajon van otthon! A gondok felemlegetése is hozzátartozik a szürethez. Több mint 200 000 hektárról keli leszüretelni. — Hány hát fájdul majd bele a szürke szüretbe!? Hány gépet keli majd répánál ni!? Hányszor írják majd az újságok : » ... a pincében rosszul lett es eszméletet vesztette. Társa, aki a segítségére sietett. szintén...«!? — kérdezi kissé színpadiasam a szakmai elfogultságtól néni menu* ag- ronómus. Bizonyos. hogj- legalább annyi fájós hátat kell majd dagasztani lábbal maroknyi pólyáknak, mint: más munkák után. Bizonyos, hogy lesz dolguk a szerelőműhelyieknek is. Mint más munkáik utam mindig. Bizonyos, hogy lesznek elővigyázatlan. pincém unkásoik. Miiirat más miunkahelyekien is... Magyarország — a szőlőtermesztő terület nagyságát tekintve — az élvonalba tarto- ; zik. A jelen tervidőszak tetle- : pitési előirányzata keréken 20 000 hold. Lesfcé 1 -—«« — Először tájékozódunk a gyűjtésre váró anyagról. Előfordult olyan eset is, hogy többször látogattunk meg egy-egy öreg nénit vagy bácsit, s csak többszöri beszélgetés után vettük magnóra a meséket. Volt egy igen érdekes esetünk Lidi nénivel, ő valamikor személyes ismerőse volt Vikár Bélának. A neves tudós többször jegyzett fel az énekeiből. Lidi néni sokat beszélt Vikárról. de amikor a meséiéire került a sor. elhallgatott. Bárhogy kértük, nem. akart mesét mondani. Elbúcsúztunk tőle, s ott hagytuk a címünket, ha mégis meggondolná magát. írjon. Néhány nappal ezelőtt levelet hozott a postás. Lidi né"i arra kér bennünket, ha tí’V.J a faluba járunk, menjünk el hozzá. — Milyen akadályok vol*ak a gyúités során? — Az, hogy levés meséiét találhatunk. Sok he^'en. mondták, miért nem r- - »•‘'to/c egy vagy két hóra"-a1 előbb, akkor mén élt a falu »nagy mesemondója«. A falusi embereknek van egy furcsa tulajdonsága: névtelenségbe burkolóznak. Nehezen kezdenek el meséin i s ha hozzáfognak, minduntalan azt kérik, hogy a nevük ne jelenjen meg sehol. — Milyen terveitek vannak az összegyűjtött anyaggal? — Magpróbáljuk őket a leg- hüebben lejegyezni, s az őszszel néprajzi pályázaton publikáljuk. — Közelebbi terveitek? — A hét végén a Dráva tildékére megyünk mesét gyűjteni. A mesegyűjtés klasszikus kora lejárt. Mégis van még mát megmentenünk a feledés homályából.
