Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

Hit és szenvedély Évtizedes ismeretség fűz az elnökhöz. Jártaim a szö­vetkezetben. amikor — képletesen szólva — felhők tor­nyosultak az üzem felett és a gazdaságvezetők homlokán, de megfordultam ott derűsebb időben is. Az idén kétszer is találkoztunk: egyszer még tavasztajt, legutóbb pedig a júliusi nyárban. Mindkét esetben üzemi dolgok felöl érdeklődtem. Együtt jártuk a határt. Nem az elnökről akartaim írni, ha­nem arról, mi mindent Csinálták és terveznek. Gyűltek az adatok, a vélemények a jegyzetfüzetben, s ahogy az írógéphez ültem, végiglapoztam a följegyzéseket, megírtam a cikkeket az előre elhatározott témáikról, hiány­érzetem támadt. Ez aztán jó ideig nem hagyott nyugton. Valaki hiányzott ezekből a cikkekből, jóllehet a neve ott szerepelt a sorokban. Együtt voltunk, ő beszélt, minden kérdésre válaszolt, mégis a gazdasági eredmények és tö­rekvések felsorolása közben ő maga kicsúszott a figyelem látóköréből, a háttérben maradt. Nos hát, milyen is ez az elnök? Családos ember — erre utalnak szavai: »Vasarnap le­jöttünk a fiammal erre a területre, és néztük, mennyi vi­zet hoznak le a lapos, ingoványos talajból a csövek a pa­takba. Teltek a vödrök, közben az órámat néztem, és nem akartam hinni a szememnek. Ahol nemrég még vadmada­rak tanyáztak, ott szántóföld lesz. Kilencven százalékos ál­lami támogatást kapunk az alagcsövezéshez, vétek volna nem élni ezzel a lehetőséggel. Megjavítjuk ezeket a mély fekvésű földeket, főként tömegtakarmányt termelünk majd rajtuk. Fenn a dombon pedig erdőt telepítünk vagy lege­lőt alakítunk lei és fejlesztjük a juhászatot.* Hittel és szenvedéllyel beszélt: hit* albíban, hogy ezek a dolgok előbbre viszik az egész szövetkezeti közösséget, és szenvedélyesen munkálkodott, mozgósított ennek a célnak az érdekében. Az egyik építkezésnél mondta: »Praktikusan építke­zünk, tudjuk, hogy mit akarunk vele. Bejártuk az országot, hogy megfelelő tapasztalatokat szerezzünk, s ne a magunk kárán okuljunk. Mondta is az egyik gazdaságban egy em­ber, aki régebb óta ott dolgozik: látom, elnök elvtárs, ma­got nagyon érdekli ez a dolog, hát megmondhatom, maguk már' ne így csinálják, mert ez így nem egészen jó... Szó­val, így gyűjtöttünk tapasztalatokat. Évtizedekre szoló épü­let lesz ez...* Néztük az építkezés*, s megjegyeztem, hogy ide bizony még az unokákkal is eljöhet majd. s elmondhatja nékik, hogyan készült ez a nagy beruházás 1973-ban. Helybenha- gyólag rábólintott, s mindjárt áttért egy másik témára, a műanyag-üzemre. »Sokan dolgoznak ott a szövetkezetből, különösen a fiatalok vállalnak szívesen munkát az ipari termelésben. Esetleg itt is lehetne olyan termékeket előál­lítom, amelyekre mezőgazdasági üzem föagazataban, a nö­vénytermesztésben szükség van...* Két szövetkezet egyesült, megnőtt a terület, és soka­sodtak a gondok. Ám nagy segítsége* jelentenek az ágazat­vezetők, a szakvezetők, és persze a szövetkezeti tagok — mondja az elnök, A irrt és a szenvedély ragadós, a példa követőkre talál. nyesi ember Bárfai Imre. a somnogytúri Egyesült Pe­tőn Termelőszövetkezet elnöke. S ez a kép hozzátartozik a szamokhoz, eredményekhez, amelyekről Somogyturt es So- mogytoafoodot jarva beszámoltunk. H. F. A fogyasztási cikkek ellenőrzésének tapasztalatai (Folytatás az 1. oldalról.) étkezési dana. A kenyér minő­sege visaon* igen változó. A vizsgái]* montbák szerűm* Buda­pestem a legjobb kenyeret a Czaban Samu utoai és a Hun­gária körúti üzemekben, sulik, vidéken Békés megyében és Moháeson találtak a legkiíb- gastailiainjabib kenyeret. A fél­barna (kenyer általában jó mi­nőségű, a zsemle, a kifli és a kalács minőségié számtan meg­felelő. (azonban itt is gyakran van panaszra ok a kelleténél kisebb súly miatt.) Túlzottan tócsa zsemlét szállított a keres­kedelemnek például a Tatabá ­nyai Sütőipari Vállalat és a Fővárosi Sütőipari Vállalat 3. számú üzeme. A asokoládéáiruk minősége javult, a dobozos desszertekkel is most már kevésbé lépik túl a szavatossági idő*. Az olcsóbb kekszek minősege változatla­nul gyenge, viszont kiváló mi­nőségű az alufóliába csomagolt Albert keksz. Megfelelő a tea- süteményék es a töltött ostyák minősége. Az élelmiszerek közűi fő­ként a húsipart készítmények­re sok a panasz. A párizsi gyakran, üreges,, a virslii fakó és töredezett, a főtt-füstölt kol. bászokbam túlzottam sok a por­cos, inas rész és nem egyszer puha zsiradékokat is beleke­vernék. Ezért a füstölt kolbá­szok több tételének árusítá­sát meg is tiltották. A gyufái módira készült kolbász minő­sége ugyancsak nem kiélegitó. Jó viszont a téli szalámi, a csemege szalámi, és erősein ja­vul* a főtt és nyers füstöl* hú­sok. szalonnák minőségié. Ki­fogástalan például a füstöl* kenyérszalonna. Változatlanul sok a panasza tepertőre, miivel a legtöbb esetben nincs eléggé átsütve, ás sok ibemrne a törmelék. A vizsgálatok nyomón a Körmi az első féléviben több mint 900 esetben tiltotta meg vagy kötötte meghatározott ieltétélekhez — például a báfk kijavításához, mai téttyba somotoshoz — a nem megfelelő mcaösegű termekek árusítását. A vizsgálatok ered- m/enyemől természetesen a bői­tek vaütalatu (központjai* es a felügyelet] hatóságokat as tá­jékoztatják. Több mint 50 eset­ben szabálysértési eljárás in­dítását is javasodba a Kenmi a kereskedelmi felügyel ősegek - nek. (MTI) Valóra válnak a javaslatok A tavalyi tanácstagi jelölő gyűléseken országszerte fon­tos javaslatok sora hangzott el. Ezek nagy része közérdeket szolgált. A tanácsi munika az ilyen javaslatoktól ».szárnya­kat kap*. Így van ez Csurgón ■is. Amikor a jelölő gyűlések után összeszámolták a közér­dekű bejelentéseket, jaivaslato- kat kiderült, hogy nem keve­sebb, miiin* 232 van belőlük. Községfejlesztésre vonatko­zott 188, a kereskedelmi há­lózattal foglalkozott 6, a szol­gáltatással 12, a többi a közle­kedéssel, az egészségügyi és sizociálás ellátással. A bejélentésielket flettüűvizs- gálták, megválaszolták. Olyan döntés született, hogy 1974 januárjaitól minden tanácstag íkap ezer forintot. Ezien a kör­zetében a kisebb javításokat elvégeztetheti. Ez azon,ban csak alapösszeg. A társadalmi munika nemcsak megkétszerez­heti, hanem meg is tízszerez­heti ezt az értéket. És Csurgón nagyok a ter­vek. Az idén öszesen tizenkét lakást adnak át; célcsoportos állami beruházás ez. OTP-la- kás ugyanennyi épül. A cik- lusprogram azt is tartalmazza, hogy 1977-ig a felsoroltakon kívül mintegy száz.állami és OTP lakást adnak majd át. A felújítások összege is tetemes. A Nagyváthy utcai temetőben ravatalozót és urnafala* építe­nék, 1975-ben régi vagya telje­sül majd a csurgóiaknak: ak­kor építik meg a 75 személyes óvodáit, s a 40 »emberkét* be­fogadó bölcsődé*. A csurgómaitoniafc viszont még ebben az évben önülhet­nek a felújított orvosi rende­lőnek: a nagyközségi közös ta­nács rendefoehozatja. A szentai postát szintén újjáépítik. Miivel a nagyközség ben to­vább bővítik a vízvezeték-há­lózatot, a -tanács 'harmincnégy milihó forintos szemnyviz-esa- tommazasi program végrehajtá­sát tűzte (ki célul. Ez termé­szetesein vegyes társulás for­májában képzelhető él. A la­kosság es a közüliét összefogá­sára lesz szükség. Régi gond a koűlégium sú­lyos helyaete is. Nem egy hoz­zászóló foglalkozott evvel is a jelölő ©'üléseken. Helyi erő­ből azonban nem képesek megszüntetni az áldatlan álla­potot. Névsor és fénykép az alapkőben Üzenet az összefogásról Ünnepélyes pillanat. A se­rénykedő emberek rövid időre félbeszakítják a munkát Nagy figyelemmel nézik, amint Stokker István tanácselnök, Terelmes Ferenc, a pártszer­vezet csúcsvezetőségének tit­kárhelyettese és Vass István, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke egy hosz- szú névsort és egy fényképet tesz az üvegbe, és elhelyezi az épülő óvoda alapkövébe. Azok­nak a nevét tartalmazza a névsor és a róluk készült fénykép is, akik az első hívó szóra segítettek a tereprende­zésben, az óvoda alapjának ki­ásásában, a betonozás elkészí­tésében. Üzenet ez a névsor az utó­kornak. Arról az összefogásról, amely lehetővé tette, hogy Mesztegnyőn és az ide tartozó Gadányban, Hosszúvízen és Cserfekvésen kulturált otthont kaphassanak a gyerekek. A névsor és a fénykép fel­tárja, hogy kik voltak azok, akik önzetlenül dolgoztak azért, hogy ez az óvoda no­vember 7-re elkészüljön. Em­lékeztetnek például arra, hogy Panyi Antalné vezető óvónő olyan lelkesedéssel ásta az ala­pot, mint az erőteljes férfiak. Hogy a KISZ-ista Németh Já­nos és Orsós Ferenc a község iparosaival együtt vállalták: szívesen segítenek akkor is, amikor a vakolásra, a beren­dezés felszerelésére kerül sor. De nem beszélhet a névsor ar­ról, hogy a községet előrevivő törekvések megvalósításában mennyire egységes a község lakossága. Nem ismertet olyan példát, mint Győrbiró Árpád gyógyszerészé, az alapszervezet párttitkáráé, aki az anyagok Fiatalok találkozóhelye a szökőkút. beszerzésében vállait nagy feladatot. Mesztegnyőn az utóbbi évek­ben jelentős előrelépés történt. Sokat változott, fejlődött, gaz­dagodott a község. — Nem volt gázceeretelep, Marcaliba kellett menni, ha valakinek palack kellett. A fogyasztási szövetkezettel ösz- szefogva változtattunk ezen, s az első sjker meghozta a ked­vünket — mondja Terelmes Ferenc. — Minden évben valamit tenni akarunk. Meghatároztuk a legfontosabb feladatokat a párt, a tanács, a népfront ve­zetőivel és a lakossággal egyet­értésben. Ezzel értük el, hogy az emberek szívesen jönnek, dolgoznak, ha közös ügyről, valamennyiünk érdekéről van szó. És most már nincs meg­állás — mondja Stokker Ist­ván. A falu főterén emelkedik a néhány évvel ezelőtt elké­szült művelődési ház. Mellette rózsákkal, fákkal teleültetett park, a közepén szökőkút s egy modern vonalú szobor. Tervét Horváth Ferenc, az ál­talános iskola rajztanára ké­szítette. Lajtai Gyula, a tsz lakatosa állította össze a sab­lont, s a szobor öntésénél se­Pipázó boksa mellett Faszén. Pillekönnyű, éjkék- j idén háromszáz, jövőre három­fekete. Egymásra hullva féme­sen csendülő hangot hallat, tört felületét a nap fele for­dítva. kagylószerűen csillog. Ezen a napon fölfedeztem a faszén különleges szépséget Mit tudtam eddig nóia-? Régi nyári délután. Édesanyám az udvaron áll, lendületesen, ló- balja a parazsvasaíot Minden karlendítes után puros-sarga- ban utók a szén. Hol van mar az a paraas- vasaló?! Ezen a napom ott voltam, ahol az éjkék-fekete faszén »születik* Magyarországon 1896-ban fk^tmiliio hétszázezer tonna faszenet készítettek. Somogy­bán az 1950-es evektől kezd­ve teljesen abbamaradt a fa szenitése. A technika győze­delmeskedett. A parazsvasaio »antik szobadísszé* változott. 1973 májusától a somogyi erdőkben két helyen, Igáiban és Tapeomytoan isimet fűstasík kígyózik a fák körül, boksák épülnek és »pipáznák*, szünet nélkül füstölögnek. A faszén ismét -divatba jött-«. Felhasználják a kohá­szatiban és a gyógyszeriparban, s szolgálja a turistát, a termé­szethez forduló, a kempinge­ző embert. A szalonna, a ftók- (kensütés fontos eszközévé vált. "Mi most kezdjük felfedezni ezt a rendeltetését; külföldön hí- már olyan tartozéka a ktrán- l dulásdkasak. mait például a sá «"tar. A saamsofc ezer tonna faszenet vásárol és szállít külföldre a Lignímpex a Somogyi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaságtól. Ez az év a kezdet, a tanulás éve. A tapsonyi erdészet szőcsé- nyi erdejében, egyik hónapról a másikra, mintaszerű kis er­dei üzem alakult ki. A fedett, egyik oldalán nyitott csar­nokban asszonyok törik, cso­magoljak az elszenesedett fát; 'billen a mérleg nyelve, aztan a zsák a raktárba ikerül Arcuk, kezük fekete. Azr ebédet hozó gépkocsivezető sem »ússza meg szárazon*. Derű, nevetes, és köziben cseng, hasad a szén. telnék a zsákok. Amott a hatalmas fák alatt pipázik a boksa. A földréteg alatt roskad a fa. Jelzi ezt a boksa tornája: már nem kú­pos. Mar van -feje« és van »"válla«. Szomszédságában pe­dig javában épül a szabályos, kör alakú, új építmény. Ha elkészül, a legelső boksa he­lyén emelkedik majd a har­madik. A gyalu® aszta] körül ebé­delnék. A rádióból zene szól. Csak az erdő hallgat, figyel, csodálkozással. A boksa pipá­zók némán, szüntelenül. Ezen a napon megtanultam, beszelnék, az I hogy a szenegetés legfonto­sabb tudománya; a tűz veze­tése. Megtanultam azt is, hogy van tót-boksa, amelyet alul gyújtanak meg, és német boksa, amelyet fölülről. Hogy egy űrméter fából 1,2—1,3 mázsa faszén lesz, hogy a szé­lütés során a fa elveszti tér­fogatának ötven, súlyának nyolcvan százalékát. Es hogy erre a célra csak a bükk meg a gyertyánfa a jo. Megtanul­tam, hogy az első füst vizes, hogy háromszáz foknál megy végbe a barna szenúlés, négy­száz, négyszázötven foknál a fekete szenülés, és ilyenkor már kék füstöt pöfékel a bok­sa. És kagylósán törik, éjkék- feketén csillog a szén. Ezen a napon találkoztam egy szénégető dinasztia talán utolsó tagjával, a hetvenegy éves Haraszti Peterrel. Arcán, teknjmtotébem az erdő csendje, békessége. Ügy tűnt, hogy az elerzékenyülés köny- nyei mögött is nevet a szeme, hogy a gondja, a fájdalma mélyén is valami megfogha­tatlan nyugalom van.- Több mint egy évtizede, hogy nem égetett szene*. Álmodni sem mert volna arról, hogy még egyszer -félvinrad az ő nap­ja.« Hogy lesz még egyszier olyan idő, hogy kiköltözik az erdőbe, mások tanítómesteré­vé válik, továbbadja a saén- égetés legfőbb tudományát: hogyan kell a tüze* vezetni a boksában. Haraszti Peter három hete az erdőben él. Három hete nem látta a feleségét — Az én feleségem, kedve­sem, igen sokat szenvedett, igen sokat dolgozott velem. De ért is ám hozzá! A gyerek nem várja úgy a karácsonyt, mint ahogy ő vá­gyódik már haza. — Péter bácsi! Este elvi­szem haza. — Este? Nem merem itt­hagyni ! Nem. Elvádoltam, nem merem itthagyni. Majd reggel korán. De úgy, hogy délre visszaérjünk! Haraszti Péter ezen a napon nekem is elmagyarázta, ho­gyan kell jó faszenet készíteni. Mutatta, mondta, hogy épül a boksa, hová kell elhelyezni a -cug-likat*, a -füst-likat*, mi az a »sájtoló-fa*, hogyan kell éjjel nappal vigyázni, táplálni és veretni a tüzet a •boksában lefelé és kifelé. És mesélt az »idesapjárói*, akitől a mesterséget tanulta, a ha* gyerekéről, és a felesé­géről, a kedvesről. Tekintetében az erdő ki- ápadhatatlan. békessége. Éjkék-fekete, kagylósán tö­rő, pihekönnyű faszén. Ültem a pipázó boksa mellett, keser­nyés füst csazvttt az orromba, és felfedeztem egy eddig nem ismert, különleges szépségé*. gédkezt;ek a község vezetői is. A park és a Vörösmarty utca járdaépítésének tervét Knapp István erdőmérnök készítette társadalmi munkában. A főtéren esténként higany­gőz világítás lepi meg az át­utazókat. S mindenki elisme­réssel szól a virágokról. Az ültetést, a virágok gondozását a község lakói végzik, mint ahogyan az árkok tisztítását, s a gödrös mellékutcák egyenge- tését is. Kevés községnek van olyan szép gyógyszertára, körzeti orvosi rendelője, mint Mesz- tegnyőnek. Itt épült meg első­ként a kerticsapos vizműháló- zat, amely egészséges, jó ivó­vizet juttat minden családhoz. A jövő? Űj iskola kell, mert a jelenlegi már szűk, egész­ségtelen. Folytatják a járda­építést, a közvilágítás korsze­rűsítését, a pedagógus- és az orvoslakás felújítását. — Nincs megállás, minden évben tenni akarunk és te­szünk is valami*, hogy közsé­günk fejlődjön, gazdagodjon. Ez a cél évek óta összefogja a mesztegnyőieket S ezzel ér­ték el, hogy a falut ma úgy tartják számon a marcali já­rásban, mint azt a községet, ahol bátran, leleményesen ku­tatják és meg is találják a fej­lődés útját. Szalai László Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents