Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-31 / 203. szám

Munkahely és körzet Gazdag tapasztalataink van­nak arra, hogyan lehet az üzemi, területi pártszerveze­tek erejét bizonyos célok el­érésére összpontosítani. Bár minden pártszervezetnek meg­van a sajátos feladata, a gyár­kerítés, a körzet neun zárhatja el egymástól az azonos elvek alapján dolgozó szervezeteket. Különösen a társadalmi prob­lémák megoldásában gyakori a különböző pártszervezetek együttműködése. Ezer szállal kötődik össze tehát a munka­helyi és a lakóterületi párt- szervezet munkája. A közös cél érdekében A kölcsönhatás is nyilván­való. Elég, ha az egyik he­lyen nem mennek rendjén a dolgok, máris érződik a má­sikon. Mert az emberek vi- sziik-hozzák a gondjaikat, Örö­meiket, munkahelyről ottho­nukba és vissza. Együttes ér­dek tehát, hogy a munkában és otthon egyaránt jól érez­zék magukat az emberek. Ha­tékony helyi politika kialakí­tása nem is oldható meg más­ként. A politikai összefüggések fölismerése azonban önmagá­ban kevés. Sok jelenség arra figyelmeztet: korántsem tet­tünk még mindent a jó együttműködésért. Több he­lyütt ez még nem egyéb, mint valamiféle szívesség a gyen­gébb számára. Kétségtelen, hogy a területi pártszerveze­tek bizonyos értelemben való­ban segítségre szorulnak. A tagság általában az idősebb korosztályból tevődik össze. Közöttük gyakoribb a beteg­ség is. A feladatok így több­nyire meghaladják a tagság [ erejét. Az , együttműködést ! mégsem helyes csupán szí­vességként felfogni, még ke- ! vé&bé »segélyakcióként« egy j egy eseményre korlátozni. A közös érdek állandó, rendsze­res kapcsolatot igényel a párt- szervezetek között. Annyi bi­zonyos, hogy esetenként, át­menetileg ez többletmunkát jelent az üzemi pártszerveze­teknek, dé hosszabb távon és tágabb értelemben már nem. Ahol ezt érzékelni tudják, könnyebben megtalálják az együttműködés olyan útját, amely több mint alkalmi se­gítség. több mint az erősebb- gyengébb kapcsolata. A tapasztalatok hasznosítása A jobb együttműködést a párttagok személyes érdeke is sürgeti. Ma az átjelentkezés az üzemi pártszervezetbőL a területi pártszervezetbe szinte válságos helyzetet idéz elő egyeseknél. Egyszerűen azért, mert korábban szinte semmi­lyen kapcsolatuk nem volt, az üzemiek nem ismerik a lakó- területi munkát, egymást sem igen. S új embernek lenni öt- ven-hatvan éves korban? Emberileg tehát érthető a szorongás. Ténylegesen kelle­metlen, ha akkor kell bemu- j tatkozni, amikor már kézben j az átjelentkező lap. Apróság j ez? Látszatra igen, de a be­illeszkedést ilyen »csekélysé­gek« segítik vagy hátráltat­ják. Sőt, nem egyszer elha­markodott döntéshez, a párt­ból való kilépéshez is vezet­nek. Hat hónap a mérlegen W így gazdálkodtak a tanácsok A MEGYEI TANÁCS végre-,, hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén azt vizsgálta, hogy a ta­nácsok miként gazdálkodtak az év első félében fejlesztési alapjukkal és költségvetésük­kel. A növekvő hatáskörök, az önálló gazdálkodás nagyobb felelősséget rónak a helyi ta­nácsokra Mindez szükségessé teszi a jobb szakmai felké­szültséget, de a járási hivata­lok segítségére is szükségük van. A szociális, egészségügyi és kulturális ellátás színvonalát nagymértékben emelték a ta­nácsok — állapította meg a végrehajtó bizottság elé ke­rült jelentés. A felújításra és karbantartásra biztosított pénz időarányos részénél vjszont jó­val kevesebbet használtak fel az első félévben. A Végrehajtó bizottság véleménye szerint ennek az építőipari kapacitás hiánya mellett oka az is, ho^y a munkák előkészítése nem volt elég gondos. A fejlesztési alapot szolgáló tanácsi bevételek 'közül — a korábbi évekhez hasonlóan — tárgyalva pedig azt állapította meg, hogy a nagy volumenű — több évig tartó — beruhá­zások elhúzódása anyagilag is hátrányosan érinti a tanácso­kat. A kaposvári szennyvíz­tisztító telepnél, illetve a víz­hálózat fejlesztésénél emiatt több milliós többletköltséggel lehet számolni. A végrehajtó 'bizottság meg­bízta tagjait, hogy vizsgálják meg: mely szervek hibásak a beruházások ütemének eltoló­dásában,, s milyen intézkedé­sekkel lehetne ezen minél előbb változtatni. Ilyen vizs­gálatod a költségvetési gazdál­kodásban is szükségesnek tar­tott a végrehajtó bizottság, AZ ÁLLÓESZKÖZÖK fel­újításában sincs jelentős javulás: a tapasztalatok sze­rint nem készítik éló megfe­lelően a tanácsok ezt a mun­kát, nem gondoskodnak idő­ben kivitelezőről. A lemara­dást kapacitáshiánnyal ma­gyarázzák. K. I. A politikai tevékenység ha­tékonysága' mellett tehát a lakóterületi pártéletre »szok­tatás« is igényli a munkahelyi és lakóterületi pártszervezetek kapcsolatainak fejlesztését, bővítését. Ez utóbbinak felté­tele az is, hogy az átjelent­kező (párttag már ismerősként ménjén a körzetbe. Tudjanak érkezéséről, s arról: milyen pártmunkávai bízható meg. Ha a törődés erre irányul, akkor a párttag nem érzi fö­löslegesnek magát, nem a »ki­közösítés« gondolata gyötri hanem az a belátás, hogy aa új helyzet, a nyugdíjas évek másfajta pártmunkát igényel­nek tőle. A kapcsolat formái Számos útja-módja van an­nak, hogy az üzemi, pártszer­vezetek megismerjék a körzeti pártmunkát é% fordítva. Mind gyakoribb például" a jobb ki­fejezés híján patronájásnak nevezett együttműködés. Ez ma már tervszerű politikai kapcsolatot jelent elsősorban. Több helyütt külön program készült az együttműködésre, mely az üzemi pártbizottság munkatervének része. Ebben ■megtervezik: mikor tartanak közös politikai rendezvényt, pártnapot, politikai vitakörö­ket, miben segítik egymást. Gyakori az is, hogy a párt- bizottság egy tagja feladatul kapja a körzettel való kap­csolat fejlesztését. Jó dolog, hogy a megbízatást gyakorta ellenőrzik. Azzal is segítik a területi pártszervezetet, hogy havonta információt kér a végrehajtó bizottság: milyen politikai feladatok, akciók vannak a lakóterületen, s eh­hez milyen segítséget adhat az üzem. Az igazsághoz tartozik, högy ez a forma még főleg a kiemelkedő feladatoknál érez­teti hatását, legutóbb például a tanácstagi választásoknál. Most az szükséges, ' hogy állandósítsák ezt a módszert: mind több párttagot bízzanak meg azzal, hogy vegyen részt a lakóterületi pártmunkában. Sem a pártszervezetnek, sem a párttagnak nem lehet kö­zömbös, mi lesz a nyugdíja­sok sok évtizedes tapasztala­tával: megőrzik-e szép emlék­ként, vagy átadják az újabb generációknak, hasznosítják a mindennapok munkájában. Kapcsolatot jelent az is, hogy az üzemi pártszervezet meghívja a körzeti vezetősé­get arra a taggyűlésre, melyen a nyugdíjas párttag műn,kaját értékelik, ahol a volt munka­társak elköszönnek egymástól. Ez újfajta »búcsú« lesz, ami­kor már a lakóterületi fel­adatokról is szót válthatnak. A pártmunkából ugyanis nem lehet nyúgdíjba menni. Csu­pán arról van szó, hogy a párttag más • ai^pszer vezet be kerül. S hogy ez ilyen termé­szetes legyen a valóságban is, sokoldalú kapcsolatot kell te­remteni a munkahelyi és a területi pártszervezetek kö­zött. B. M. Gyermekkabátok exportra Naponta két műszakban 120—140 darab műszőr gyermekkabátot készítenek a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet somogyszobi üzemében. A kabátokat az NSZK-ba szállít­ják. jó szakma »Kedves szülök! A képzés ideje alatt biztasított kedvez­mények szinte tel jesen, mente­sítik Önöket a tanítás költsé­gei alól. Az iskola elvégzése után, pedig a vállalat jó kere­seti lehetőséget, biztos megél­hetést nyújt. Kérjük, Önök is javasolják gyermeküknek a szakmát.« A prospektust, melyből a munkára hívó szöveg való, a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára adta ki. Szöveg­gel, képekkel, statisztikai ada­tokkal bizonyítva, hogy való­ban jó szakma a fonónőé, ér­demes azt választani. Nézzük, hogy mit ajánlanak. Az, általá­nos iskola nyolcadik osztályát végzett ipari-tanuló-jelölt a két év tanulmányi idő alatt az or­szág legszebb szállásainak egyikében ingyenes 'leányott­hona elhelyezést és étkezést kap. A szakmunkástanulóknak járó alternd ösztöndíj (a tanul­mányi eredménytől függően) 70—310 forint között változik, hozzá még 100—250 forintot biztosít a vállalat. »Kiegészí­tő« juttatások: ingyen tan­könyvek, autóbuszbéi-let a vá­ros tterületóa-e, kulturális és sportlehetőségek. A kétéves ta­nulmányi idő letelte és sikeres vizsga után egy fonónő átlag- keresete 2400—2000 forint. Es kik nyúlnak érte? Hosszú évek tapasztalatait' összegezte dr. Szabó Sándor személyzeti vezető .és Kálmán Ferenc, a szakmunkásképző iskola igaz­gatója, amikor elmondta, hogy a megyeszékhelyről egyetlen jelentkező sincs. Sőt a na­gyobb községeikből, járási székhelyékről sem. Az a tíz- tizénöt fonónőjelölt, aki a gyárba jelentkezik, általában a kis falvakból, a szomszéd megyékből kerül Kaposván-a. Vajon miért? A válasz egysze­rű. Ezelőtt húsz évvel, a gyár indulásakor, nem volt a me­gyében elóg munkalehetőség. Akkor protekció kellet, hogy valaki bejusson. Ma mái- a női munkaerő előtt is számos le­hetőség van — elsősorban a villamossági szakmában. Nem kell szakmunkás-bizonyítványt szerezni, két műszak van, nem úgy, mint a textiliparban. A lányok többségét ezek a szem­pontok vezérlik. A pamutienó többi gyárához képest a ka­posvári viszonylag sok első­évest iskoláz be és állít mun­kába, de a keretet sohasem tudja kitölteni. Száznál is több elsőst tudnának »indítani« évente. Szeptemberben mégis kevesebben kezdenek, mint ahányan -márciustól szeptem­berig jelentkeznék. A szülők gyakran levélben keresik meg a vállalatot. Visz- szafcérik a jelentkezési lapot és közlik, hogy a kislánynak valami jobb munkát találtak. Hogyan kel­tiki föl a fi­gyelmet a nem divatoí szakma iránt? — kérdeztem az iskolaigazga­tót. — A pályaválasztási tanács­adó nem elég hatásos — mond­ta. — Az általános iskolai pe- j dagögusok sem fordítanak túl | nagy gondot egy-egy szakma propagálására, hiszen a jelent­kezési -idő alatt ki'lószám ér­keznek hozzájuk a munkahe­lyek jelentkezési lapjai. Néha ezek felolvasása is rengeteg időt vesz el. Mi elfnegyünk az általános iskolákba, szülői ér­tekezletekre, hogy a szülőkkel is beszélgessünk. Ott viszont gyakran .több -gyár, több szak­ma is képviselteti magát. Nagy propagandamunkára tehát nincs lehetőség. — Hogyan veszik föl a kap­csolatot a szomszédos megyék­kel? — Ott elsősorban a megyei tanácsok művelődésügyi osztá­lyaira kell támaszkodnunk, tő­lük kapjuk meg azoknak a ta­nulóknak a névsorát, akiket sehova sem vettek föl. Mind­egyiküket megkeressük levél­ben. — Ezt megteszik Somogybán is? — Természetesen. Egy-egy szeptemberi évnyitó előtt el- küldtünk már 1400 levelet is. A személyre szóló meghívó a leg­hatásosabb eszköz. — Kiktől várnak segítségei? — Elsősorban az iskolák tói. Vannak nagyon jó példáink is. A barcsi járás néhány iskolá­ja, valamint az igali, a lábodi általános iskola rendszeresen elhozza a tanulókat üzemi á.to- gatásia. A kaposváriak nem jönnek. Az utolsó években a Pázmány Péter utcain és a Rá­kóczin. kívül egy sem látoga­tott el hozzpnk. Egyszer arról beszélgettem az elsős szakmunkástanuló lá­nyokkal, hogy ki miért jött a gyárba dolgozni. Ilyen válaszo­kat kaptam: a szomszéd kis­lány mondta, hogy jó itt. A fa­luból többen eljöttek, én is kö­vettem őket. Az újságban ol­vastam a hirdetést. Aki egyszer már itt dolgo­zik, jó szakmának tartja. Csak hosszú az út, amíg ide jutnak. Üe lehetne rövidíteni. Simon Mária Kaposvárról senki 1400 levél kedvezően alakult a lakosság községfejlesztési hozzájái-ulá- sa: a tanácsok által kezdemé­nyezett társadalmi összefogás szép példáját bizonyítja ez. A fejlesztési alapot terhelő ki­adások összege 38,1 millió fo­rinttal kevesebb volt, mint a múlt év első hat hónapjában. 12,8 millió forinttal keveseb­bet fizettek ki a tanácsok a célcsoportos lakásberuházá­sokra, s ez kedvezőtlen. Igaz, hogy az első félévben 213 .la­kást adtak át, de 110 — a kaposvári sávházból — a múlt évről húzódott át. A tavalyi­nál tízmillió forinttal többet költöttek az év első felében a nagyatádi kórház építésére, ennek ellenére a beruházás az éves ütem negyven százalékát sem érte el. Vontatott a szak­középiskola 'beruházása is. En­nek oka elsősorban az, hogy elhúzódott az előkészítése. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága — a célcsoportos be­ruházásokra biztosított - összeg differenciált felhasználása vé­gett, előzetes tárgyalások alap- ’ ján — a tanácsok között idő­legesen fedezetátcsoportosítást végzett. A fejlesztési alapról f / Befejezés előtt a központi telep Hárommillió dollár értékű gépimport a zöldségtermesztés fejlesztésére Az utolsó simításokat végzik a munkások a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Mi Ha­lat kaposv/# központi telepén. Elkészülte után itt javítják majd a gépeket, raktáraiban pedig a vízműépitésbez szükséges alkatrészeket, anyagokat tároljak. Á zöldségtermesztés fejlesz­tésére és az idei nyári ellá­tásiban megmutatkozó átmene­ti nehézségek okáról tájékoz­tatták az MTI munkatársát a Mezőgazdasági es Élelmezés- ügyi Minisztériumban. A zöldségtermesztés fejlesz­tésére hozott koimányhatáro- zat óta két év alatt a mező- gazdasági -nagyüzemeik nagy erőfeszítéseket tettek a ter­mésátlagok növelésére, és a | termelők a növénytermesztés­nek ebben az ágazatában is előbbre léptek. A termőterü­let nagysága nem változott — ezt a IV. ötéves terv nem irányozta elő —, annál többet tettek azonban a korszerű technológiák bevezetéséért és az új zöldségfajták elterjeszté­séért. Az utóbbi két évben a gazdaságok 3 millió dollár ér­tékű nyugati gépimporttal fej­lesztették a termelést, s a 120 ezer hektáros szántóföldi zöld­ségtermelő területből 15 ezer hektáron a legkorszerűbb j módszereket alkalmazzák. Fejlődőben van áz üveghá- í zi és a fólia alatti termelés; a nagyüzemek például 270 hektáron az átlátszó műanyag- fólia védelmében nevelik a zöldségeket, és a közepes nagyságú üzemek összesen 1000 hektáros területen ren­dezkedtek be a fóliás ter­mesztésre. Nem ennyire kedvező a helyzet a szántóföldi korai zöldség termesztésénél. Gon­dot okoz az is, hogy a zöld­ségtermő területnek csak egy negyedét lehet öntözni, hol­ott arra volna szükség. ho\y legalább a kétharmadán füg­getleníteni tudják magukat a termelők a természetes csapa­déktól, illetve hiányától. A MÉM-ben ezért a zöldségter­mesztési öntözés differenciált támogatására készítenek ter­veket, ezeket várhatóan az V. ötéves tervben valósítják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents