Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-31 / 203. szám
Munkahely és körzet Gazdag tapasztalataink vannak arra, hogyan lehet az üzemi, területi pártszervezetek erejét bizonyos célok elérésére összpontosítani. Bár minden pártszervezetnek megvan a sajátos feladata, a gyárkerítés, a körzet neun zárhatja el egymástól az azonos elvek alapján dolgozó szervezeteket. Különösen a társadalmi problémák megoldásában gyakori a különböző pártszervezetek együttműködése. Ezer szállal kötődik össze tehát a munkahelyi és a lakóterületi párt- szervezet munkája. A közös cél érdekében A kölcsönhatás is nyilvánvaló. Elég, ha az egyik helyen nem mennek rendjén a dolgok, máris érződik a másikon. Mert az emberek vi- sziik-hozzák a gondjaikat, Örömeiket, munkahelyről otthonukba és vissza. Együttes érdek tehát, hogy a munkában és otthon egyaránt jól érezzék magukat az emberek. Hatékony helyi politika kialakítása nem is oldható meg másként. A politikai összefüggések fölismerése azonban önmagában kevés. Sok jelenség arra figyelmeztet: korántsem tettünk még mindent a jó együttműködésért. Több helyütt ez még nem egyéb, mint valamiféle szívesség a gyengébb számára. Kétségtelen, hogy a területi pártszervezetek bizonyos értelemben valóban segítségre szorulnak. A tagság általában az idősebb korosztályból tevődik össze. Közöttük gyakoribb a betegség is. A feladatok így többnyire meghaladják a tagság [ erejét. Az , együttműködést ! mégsem helyes csupán szívességként felfogni, még ke- ! vé&bé »segélyakcióként« egy j egy eseményre korlátozni. A közös érdek állandó, rendszeres kapcsolatot igényel a párt- szervezetek között. Annyi bizonyos, hogy esetenként, átmenetileg ez többletmunkát jelent az üzemi pártszervezeteknek, dé hosszabb távon és tágabb értelemben már nem. Ahol ezt érzékelni tudják, könnyebben megtalálják az együttműködés olyan útját, amely több mint alkalmi segítség. több mint az erősebb- gyengébb kapcsolata. A tapasztalatok hasznosítása A jobb együttműködést a párttagok személyes érdeke is sürgeti. Ma az átjelentkezés az üzemi pártszervezetbőL a területi pártszervezetbe szinte válságos helyzetet idéz elő egyeseknél. Egyszerűen azért, mert korábban szinte semmilyen kapcsolatuk nem volt, az üzemiek nem ismerik a lakó- területi munkát, egymást sem igen. S új embernek lenni öt- ven-hatvan éves korban? Emberileg tehát érthető a szorongás. Ténylegesen kellemetlen, ha akkor kell bemu- j tatkozni, amikor már kézben j az átjelentkező lap. Apróság j ez? Látszatra igen, de a beilleszkedést ilyen »csekélységek« segítik vagy hátráltatják. Sőt, nem egyszer elhamarkodott döntéshez, a pártból való kilépéshez is vezetnek. Hat hónap a mérlegen W így gazdálkodtak a tanácsok A MEGYEI TANÁCS végre-,, hajtó bizottsága legutóbbi ülésén azt vizsgálta, hogy a tanácsok miként gazdálkodtak az év első félében fejlesztési alapjukkal és költségvetésükkel. A növekvő hatáskörök, az önálló gazdálkodás nagyobb felelősséget rónak a helyi tanácsokra Mindez szükségessé teszi a jobb szakmai felkészültséget, de a járási hivatalok segítségére is szükségük van. A szociális, egészségügyi és kulturális ellátás színvonalát nagymértékben emelték a tanácsok — állapította meg a végrehajtó bizottság elé került jelentés. A felújításra és karbantartásra biztosított pénz időarányos részénél vjszont jóval kevesebbet használtak fel az első félévben. A Végrehajtó bizottság véleménye szerint ennek az építőipari kapacitás hiánya mellett oka az is, ho^y a munkák előkészítése nem volt elég gondos. A fejlesztési alapot szolgáló tanácsi bevételek 'közül — a korábbi évekhez hasonlóan — tárgyalva pedig azt állapította meg, hogy a nagy volumenű — több évig tartó — beruházások elhúzódása anyagilag is hátrányosan érinti a tanácsokat. A kaposvári szennyvíztisztító telepnél, illetve a vízhálózat fejlesztésénél emiatt több milliós többletköltséggel lehet számolni. A végrehajtó 'bizottság megbízta tagjait, hogy vizsgálják meg: mely szervek hibásak a beruházások ütemének eltolódásában,, s milyen intézkedésekkel lehetne ezen minél előbb változtatni. Ilyen vizsgálatod a költségvetési gazdálkodásban is szükségesnek tartott a végrehajtó bizottság, AZ ÁLLÓESZKÖZÖK felújításában sincs jelentős javulás: a tapasztalatok szerint nem készítik éló megfelelően a tanácsok ezt a munkát, nem gondoskodnak időben kivitelezőről. A lemaradást kapacitáshiánnyal magyarázzák. K. I. A politikai tevékenység hatékonysága' mellett tehát a lakóterületi pártéletre »szoktatás« is igényli a munkahelyi és lakóterületi pártszervezetek kapcsolatainak fejlesztését, bővítését. Ez utóbbinak feltétele az is, hogy az átjelentkező (párttag már ismerősként ménjén a körzetbe. Tudjanak érkezéséről, s arról: milyen pártmunkávai bízható meg. Ha a törődés erre irányul, akkor a párttag nem érzi fölöslegesnek magát, nem a »kiközösítés« gondolata gyötri hanem az a belátás, hogy aa új helyzet, a nyugdíjas évek másfajta pártmunkát igényelnek tőle. A kapcsolat formái Számos útja-módja van annak, hogy az üzemi, pártszervezetek megismerjék a körzeti pártmunkát é% fordítva. Mind gyakoribb például" a jobb kifejezés híján patronájásnak nevezett együttműködés. Ez ma már tervszerű politikai kapcsolatot jelent elsősorban. Több helyütt külön program készült az együttműködésre, mely az üzemi pártbizottság munkatervének része. Ebben ■megtervezik: mikor tartanak közös politikai rendezvényt, pártnapot, politikai vitaköröket, miben segítik egymást. Gyakori az is, hogy a párt- bizottság egy tagja feladatul kapja a körzettel való kapcsolat fejlesztését. Jó dolog, hogy a megbízatást gyakorta ellenőrzik. Azzal is segítik a területi pártszervezetet, hogy havonta információt kér a végrehajtó bizottság: milyen politikai feladatok, akciók vannak a lakóterületen, s ehhez milyen segítséget adhat az üzem. Az igazsághoz tartozik, högy ez a forma még főleg a kiemelkedő feladatoknál érezteti hatását, legutóbb például a tanácstagi választásoknál. Most az szükséges, ' hogy állandósítsák ezt a módszert: mind több párttagot bízzanak meg azzal, hogy vegyen részt a lakóterületi pártmunkában. Sem a pártszervezetnek, sem a párttagnak nem lehet közömbös, mi lesz a nyugdíjasok sok évtizedes tapasztalatával: megőrzik-e szép emlékként, vagy átadják az újabb generációknak, hasznosítják a mindennapok munkájában. Kapcsolatot jelent az is, hogy az üzemi pártszervezet meghívja a körzeti vezetőséget arra a taggyűlésre, melyen a nyugdíjas párttag műn,kaját értékelik, ahol a volt munkatársak elköszönnek egymástól. Ez újfajta »búcsú« lesz, amikor már a lakóterületi feladatokról is szót válthatnak. A pártmunkából ugyanis nem lehet nyúgdíjba menni. Csupán arról van szó, hogy a párttag más • ai^pszer vezet be kerül. S hogy ez ilyen természetes legyen a valóságban is, sokoldalú kapcsolatot kell teremteni a munkahelyi és a területi pártszervezetek között. B. M. Gyermekkabátok exportra Naponta két műszakban 120—140 darab műszőr gyermekkabátot készítenek a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet somogyszobi üzemében. A kabátokat az NSZK-ba szállítják. jó szakma »Kedves szülök! A képzés ideje alatt biztasított kedvezmények szinte tel jesen, mentesítik Önöket a tanítás költségei alól. Az iskola elvégzése után, pedig a vállalat jó kereseti lehetőséget, biztos megélhetést nyújt. Kérjük, Önök is javasolják gyermeküknek a szakmát.« A prospektust, melyből a munkára hívó szöveg való, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára adta ki. Szöveggel, képekkel, statisztikai adatokkal bizonyítva, hogy valóban jó szakma a fonónőé, érdemes azt választani. Nézzük, hogy mit ajánlanak. Az, általános iskola nyolcadik osztályát végzett ipari-tanuló-jelölt a két év tanulmányi idő alatt az ország legszebb szállásainak egyikében ingyenes 'leányotthona elhelyezést és étkezést kap. A szakmunkástanulóknak járó alternd ösztöndíj (a tanulmányi eredménytől függően) 70—310 forint között változik, hozzá még 100—250 forintot biztosít a vállalat. »Kiegészítő« juttatások: ingyen tankönyvek, autóbuszbéi-let a város tterületóa-e, kulturális és sportlehetőségek. A kétéves tanulmányi idő letelte és sikeres vizsga után egy fonónő átlag- keresete 2400—2000 forint. Es kik nyúlnak érte? Hosszú évek tapasztalatait' összegezte dr. Szabó Sándor személyzeti vezető .és Kálmán Ferenc, a szakmunkásképző iskola igazgatója, amikor elmondta, hogy a megyeszékhelyről egyetlen jelentkező sincs. Sőt a nagyobb községeikből, járási székhelyékről sem. Az a tíz- tizénöt fonónőjelölt, aki a gyárba jelentkezik, általában a kis falvakból, a szomszéd megyékből kerül Kaposván-a. Vajon miért? A válasz egyszerű. Ezelőtt húsz évvel, a gyár indulásakor, nem volt a megyében elóg munkalehetőség. Akkor protekció kellet, hogy valaki bejusson. Ma mái- a női munkaerő előtt is számos lehetőség van — elsősorban a villamossági szakmában. Nem kell szakmunkás-bizonyítványt szerezni, két műszak van, nem úgy, mint a textiliparban. A lányok többségét ezek a szempontok vezérlik. A pamutienó többi gyárához képest a kaposvári viszonylag sok elsőévest iskoláz be és állít munkába, de a keretet sohasem tudja kitölteni. Száznál is több elsőst tudnának »indítani« évente. Szeptemberben mégis kevesebben kezdenek, mint ahányan -márciustól szeptemberig jelentkeznék. A szülők gyakran levélben keresik meg a vállalatot. Visz- szafcérik a jelentkezési lapot és közlik, hogy a kislánynak valami jobb munkát találtak. Hogyan keltiki föl a figyelmet a nem divatoí szakma iránt? — kérdeztem az iskolaigazgatót. — A pályaválasztási tanácsadó nem elég hatásos — mondta. — Az általános iskolai pe- j dagögusok sem fordítanak túl | nagy gondot egy-egy szakma propagálására, hiszen a jelentkezési -idő alatt ki'lószám érkeznek hozzájuk a munkahelyek jelentkezési lapjai. Néha ezek felolvasása is rengeteg időt vesz el. Mi elfnegyünk az általános iskolákba, szülői értekezletekre, hogy a szülőkkel is beszélgessünk. Ott viszont gyakran .több -gyár, több szakma is képviselteti magát. Nagy propagandamunkára tehát nincs lehetőség. — Hogyan veszik föl a kapcsolatot a szomszédos megyékkel? — Ott elsősorban a megyei tanácsok művelődésügyi osztályaira kell támaszkodnunk, tőlük kapjuk meg azoknak a tanulóknak a névsorát, akiket sehova sem vettek föl. Mindegyiküket megkeressük levélben. — Ezt megteszik Somogybán is? — Természetesen. Egy-egy szeptemberi évnyitó előtt el- küldtünk már 1400 levelet is. A személyre szóló meghívó a leghatásosabb eszköz. — Kiktől várnak segítségei? — Elsősorban az iskolák tói. Vannak nagyon jó példáink is. A barcsi járás néhány iskolája, valamint az igali, a lábodi általános iskola rendszeresen elhozza a tanulókat üzemi á.to- gatásia. A kaposváriak nem jönnek. Az utolsó években a Pázmány Péter utcain és a Rákóczin. kívül egy sem látogatott el hozzpnk. Egyszer arról beszélgettem az elsős szakmunkástanuló lányokkal, hogy ki miért jött a gyárba dolgozni. Ilyen válaszokat kaptam: a szomszéd kislány mondta, hogy jó itt. A faluból többen eljöttek, én is követtem őket. Az újságban olvastam a hirdetést. Aki egyszer már itt dolgozik, jó szakmának tartja. Csak hosszú az út, amíg ide jutnak. Üe lehetne rövidíteni. Simon Mária Kaposvárról senki 1400 levél kedvezően alakult a lakosság községfejlesztési hozzájái-ulá- sa: a tanácsok által kezdeményezett társadalmi összefogás szép példáját bizonyítja ez. A fejlesztési alapot terhelő kiadások összege 38,1 millió forinttal kevesebb volt, mint a múlt év első hat hónapjában. 12,8 millió forinttal kevesebbet fizettek ki a tanácsok a célcsoportos lakásberuházásokra, s ez kedvezőtlen. Igaz, hogy az első félévben 213 .lakást adtak át, de 110 — a kaposvári sávházból — a múlt évről húzódott át. A tavalyinál tízmillió forinttal többet költöttek az év első felében a nagyatádi kórház építésére, ennek ellenére a beruházás az éves ütem negyven százalékát sem érte el. Vontatott a szakközépiskola 'beruházása is. Ennek oka elsősorban az, hogy elhúzódott az előkészítése. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — a célcsoportos beruházásokra biztosított - összeg differenciált felhasználása végett, előzetes tárgyalások alap- ’ ján — a tanácsok között időlegesen fedezetátcsoportosítást végzett. A fejlesztési alapról f / Befejezés előtt a központi telep Hárommillió dollár értékű gépimport a zöldségtermesztés fejlesztésére Az utolsó simításokat végzik a munkások a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Mi Halat kaposv/# központi telepén. Elkészülte után itt javítják majd a gépeket, raktáraiban pedig a vízműépitésbez szükséges alkatrészeket, anyagokat tároljak. Á zöldségtermesztés fejlesztésére és az idei nyári ellátásiban megmutatkozó átmeneti nehézségek okáról tájékoztatták az MTI munkatársát a Mezőgazdasági es Élelmezés- ügyi Minisztériumban. A zöldségtermesztés fejlesztésére hozott koimányhatáro- zat óta két év alatt a mező- gazdasági -nagyüzemeik nagy erőfeszítéseket tettek a termésátlagok növelésére, és a | termelők a növénytermesztésnek ebben az ágazatában is előbbre léptek. A termőterület nagysága nem változott — ezt a IV. ötéves terv nem irányozta elő —, annál többet tettek azonban a korszerű technológiák bevezetéséért és az új zöldségfajták elterjesztéséért. Az utóbbi két évben a gazdaságok 3 millió dollár értékű nyugati gépimporttal fejlesztették a termelést, s a 120 ezer hektáros szántóföldi zöldségtermelő területből 15 ezer hektáron a legkorszerűbb j módszereket alkalmazzák. Fejlődőben van áz üveghá- í zi és a fólia alatti termelés; a nagyüzemek például 270 hektáron az átlátszó műanyag- fólia védelmében nevelik a zöldségeket, és a közepes nagyságú üzemek összesen 1000 hektáros területen rendezkedtek be a fóliás termesztésre. Nem ennyire kedvező a helyzet a szántóföldi korai zöldség termesztésénél. Gondot okoz az is, hogy a zöldségtermő területnek csak egy negyedét lehet öntözni, holott arra volna szükség. ho\y legalább a kétharmadán függetleníteni tudják magukat a termelők a természetes csapadéktól, illetve hiányától. A MÉM-ben ezért a zöldségtermesztési öntözés differenciált támogatására készítenek terveket, ezeket várhatóan az V. ötéves tervben valósítják meg.
