Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-29 / 201. szám
Párizsi készruhadivat Blúzok, szoknyák — minden színben Az idei párizsi készruhadivatban — mint vasárnap már írtunk róla — újraszülettek a merészséget és ötletet mutató ruhák, blúzok és szoknyák. A könnyen kezelhető anyagokból készült divatújdonságok kényelmet, frisseséget és jó közérzetet biztosítanak. Néhányat még — íme — bámulatunk. Henriette színes virágmintás ingruháját könnyű pamutszövetből készítették: Isabelle rózsaszínű csíkos ruhája elölve-1 eig gombolt, a derekán nugköiüs övvel. Puffos ujjú kockás blúz, világoskék vászonszoknyával. Henriette egyenes pantallója széles felliajtóval és két rátétes zsebbel készült. Divatos kiegészítője a derékig érő pamutjer- sey-blúz. (I. I. C-fotók Párizsból.) OTTHON ES CSALÁD Az örökbe fogadásról A CSdláll csak gyerekkel ! lehet teljes és egész. A gyermektelen asszonyok legtöbbje ! minden áldozatra hajlandó, hosszas és fájdalmas kezelésnek is aláveti magát, hogy j szülhessen. Hála az o'rvostu- j dolmánynak. egyre több nő gyógyul .meg és válik termékennyé. De akik nem szülhetnek, azok sincsenek megfosztva az anyaság örömétől; számos példa mutatja, hogy az örökbe fogadott gyermek is \ »edeésé« válik, mert ugyan-1 Gyümölcs és díszcserje szaporítása alvószemzéssel A HÁZI KERT EK és hétvégi üdülőtelkek tulajdonosainak gyakori panasza, hogy jó néhány keresett gyümölcsfajta ból és díszcserjéből hiába szeretnének telepíteni, sehol sem kapnak belőle szaporító anyagot. Ne sajnáljuk a fá- í radtságot, használjuk ki a j nyár végét alvószemzések készítésére. és állítsuk elő magunk a régóta keresett növényeket! Alanynak alkalmasak az ősszel telepített dugványok, de ha csak most gondoltunk er-1 re, akkor sincs baj, mert megfelelnek e célra a magról kell fiatal suhángok, sőt az idős falc tövéből előtörő vad sarjait is.' Fölhasználhatunk meg olyan 8—10 éves - , Iákat is, amelyeknek termésével nem voltunk megelégedve és jobb fajtat szeretnénk helyettük. A szemzés jó eredésének alapfeltétele, hogy az alany könnyűszerrel lepattinthatók. (Dísznövények közül a gömb alakú és csüngő növésű díszfákat és a díszcserjéket szaporíthatjuk alvószemzéssel.) Az alanyt .gyökérnyaltban szemezzük be, az idősebb fák esetén a korona vesszőibe tehetők, a szemek. Szemzés előtt az alanyt a felső gyökerekig bontsuk ki. hogy a gyökérnyak szabadon maradjon, és tisztítsuk meg a szennyeződéstől. Ezután az alanyon éles szemzőkéssel készítsünk egy T-aialtú vágást: a T függőleges szára 5—0 cm. a vízszintes^Jedig kb. 2 cm legyen. Majd az alany héját óvatosan ^emeljük föl, s válasszuk el a farésztől. A szemet 2.5—3 cm hosszú- i ra úgy vágjuk, hogy a hajtást! csúcsával magunk felé fordítjuk és a csúcs irányába egyetlen húzással úgy metsszük ki. j hogy a rügy a szempajzs kő- } zepén legyen! (Ezt célszerű j néhányszor például orgonán gyakorolni.) annyi érzelmet, gondoskodást kíván és ugyanolyan szeretetet ad, mint a vér szerinti. Nagyon sokan szeretnének örökbe fogadni kisgyermeket, jóval többen, mint amennyi az érintett gyermekek száma. Évről évre ''kevesebb gyermeket adnak állami gondozásba. Az állam sok segítséget nyújt a szülőknek, és ma többnyire csalt a szégyentől, a botránytól félő leányanyák mondanak le csecsemőikről. r Az örökbe fogadás hivatalos eljárása viszonylag egyszerű de - rendkívül körültekintő, s mindenkor a gyermek érdekeit szolgálja. Az örökbe fogadónak a tanács gyámhatóságát, illetve a nevelőintézeteket kell fölkeresnie. Legcélszerűbb, ha a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézethez fordul (Budapest VIII., Kállai Éva utca 9—11). A jelentkezők általában már határozott kívánsággal jpnúekf körülbelül milyen korú fiút vagy lányt szeretnének. Ha kiválasztották a kisgyermeket, akkor az intézet megkeresi a gyámhatóságot, s az kezébe veszi az ügyet. Megkérdezi a vér szerinti szülőt, hozzájárul-e a gyermek örökbe fogadásához. Ha hozzájárul, akkor azzal minden joga és kötelezettsége megszűnik. (Előfordul olyan eset is, hogy a szülő, bár hosszú ideje nem látogatja gyermekét, nem törődik vele. mégis ellenkezik. Ilyenkor indokolt esetben alapos kivizsgálás után a gyámhatóság az ö beleegyezése nélkül is örökbe adhatja a gyereket.) Nagyon fontos szabály-hogv a vér szerinti szülő sohasem tudhatja meg az örökbe fogadó nevét és címét. Ezt a törvényt a gyermek érdekében tilos megszegni. S az örökbe I fogadó anyát minden olyan : jog és kedvezmény megilleti, j mint a szülő nőt: szülési sza- ; badság. gyermekgondozási se- j gély, stb. Hasonlóképpen, min- 1 den szempontból — például I vagyonjogi, öröklési — »édes-“ : gyermeknek számit az örökbe fogadott is. Ugyanakkor tartási ] kötelzett-ége is lesz majd örökbe fogadó szüleivel szem- I ben). Milyen iratok szükségesek az | örökbe fogadáshoz? Az örökbe fogadó, illetve a gyermek születési, illetve házassági anyakönyvi kivonata (ha a gyermek szüle; nem élnek. a ha’otti anyakönyvi kivonat'. kereseti és vagyonjogi kimutatás, orvosi bizonyítvány — mind az ölökbe fogadó, mind a gyermek egészségi állapotáról — és természetesen 'zeméiyi igazolvány. Ha az Vökbe fogadó házastársak kü- ’ön élnek, akkor nem szükséges a házastársi hoz^s iárulás. A »vámhatóság minden esetben gondo-an mérlegeli döntését. és környezettanulmányt ! folytat, mielőtt örökbeadja az j állami gondozott gyermeket. ! Ha a gyermek tizenkét évesnél idősebb, őt is meghallgatják. \z örökbe fogadást elvileg f ű | lehet bontani, de az ilyen esetek szám elenyésző. Nem szólunk itt bővebben' arról az egyszerű b- Vyamat- róh amikor az egyik házastárs gyermekét újabb házasságkö- | tésker az új házas társ örökbe fogadja. Erről csak annyit: ha { a gyermek betöltötte tizenkét- I tedik évét, szintén meghallgatják őt is A gyámhatóságok emí berséges és gyors űgylntázé- i sükkel azt a célt szolgáljak, hogv minél több kisgvermek kerüljön gondos, szerető csalá- • di otthonba. U. Á. Mitől szabad a szabad szombat? héja a farésztől jól elváljon, mert ha a héj igen erősen tapad és csak rostosán emelhető meg, alig van reményünk az eredésre. Ezért —• főlég a mostam igen meleg es változékony időben — alapvető fontosságú gz alanynak vízzel való kielégítő ellátottsága. Célszerű ezért szemzés előtt 8— lg nappal néhányszor gondosan ..beöntözni az alanyokat. Szemzőhajtást csak bőven termő, egészséges — termőkorban levő — fáról szedjünk, es mástól is csak úgy fogadjunk ej, ha meggyőződtünk, hogy teljesen egészséges anyanövényről szedte. Megszedés után a leveleket úgy vágjuk le. hogy 0.5—1 cm-es levél- -nyelek maradjanak csak rajta. Minden esetben friss, erett. félig megfásodott, erőteljes szemzőhajtásokat használjunk föl. A rózsa szemzőhajtása például akkor érétt. ha a tüskéi a héj fölszakadása nélkül, A szempajzsot csúsztassuk a T-alakú vágásba, úgy, hogy a (’ügy a T-metszés függőleges szárának közepén helyezkedjen el, a pajzs felső részé pedig a T vízszintes szárával legyen egy vonalban. A szemzést óvatosan, nehogy a szempajzs elmozduljon — de szorosan — úgy kössük be. hogy a rafia- vagy műanyagszál-kötözés teljesen elzárja a sebet, és csak a rügy maradjon szabadon. AZ EREDÉST az jelzi majd, hogy a levélnyél csonkja egy kissé elsárgul, és érintésre könnyen leválik. Kb. három hét múlva, összeforradás után. á kötözőanyagot óvatosan vegyük le. nehogy belevágjon az alanyba. A tél beállt« előtt a szemzett alanyokat kis földkupaccal védjük a hidegtől. Saent-Miklóssy Ferenc Egyre több a szabad idő. És hogy meg több legyen, a gyárak, üzemek, hivatalok többsége már bevezette a hét második munkaszüneti napjat. Mivel ez — a lehetőségektől függően — a legtöbb helyen szombatra es'k. szabad szombatnak nevezzük. Elsősorban a háziasszonyoktól érdemes megkérdezni: tényleg szabad-e ez a szabad szombat? A nemleges választ talán le se kellene írni, hiszen jól tudjuk : a legtöbb családban hiába adottak a lehetőségek, nem tudnak velük élni. Ahol a férj mellett-a feleség is dolgozik. a szabad szombat bevezetése 61a többnyire hétvégére marad a házi munkák java, a nagy mosás és a | takarítás. Ez a két teendő aztán bőségesen elég ahhoz, hogy a -szjabad« napon még véletlenük se jusson idő és le» hetőseg a pihenésre. Sőt. a szórakozás is legföljebb csak tv-nezesböl áll, mert ugyan kinek van kedve délután vagy este holtfáradtam elmenni otthon róL Tévedés ne essék, nem a háziasszonyokat okolom — a számukra — igen rosszul eltöltött hétvégekért. Sokkal inkább egy rossz hagyomány, a maradi családi munkabc >sz- tás következménye ez. Mert tulajdonképpen a háziasszony praktikusan gondolkodott: a •második műszakot« nem hétköznap. a második műszakban végzi, hanem a munkáltató jóvoltából kapott új szabad napon. Mikor lehet hát szabad a szabad szombat? Az első lépés ennek érdekében az eddigiekből adódik: minden családban meg kell osztani a házimunkát. A férfiaknak is reszt kell venni az otthon rendben tartásában. Érdemes megkísérelni és mindenki meggyőződhet róla: a porszívózástól még senki uj- járól nem esett le a karikagyűrű. s a bevásárlás sem ördöngösség — a férfi is elvégezheti. Persze ez elsősorban a nők erelyességétől, leleményességétől függ. SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 35. Az emberek bizonyítani szerettek voina, hogy értik ők is a mesterséget. A tűző napon, barnára sült emberek jókedvűek voltak valamennyien. Félmeztelenül csináltak mindent, és egy kissé könnyelműéit A legtöbben amolyan nyaralásnak vették a dolgot. Valahol leg- belül azonban érezték, hogy most már nem babra megy a őíték. A n lenetek egy kissé ipatikus fö'én.nye^ mesé';et- lák harci élményeiket, beszámolva egy-egy kedvesebb baj- társuk elvesztéséről, néha némileg lelkesebben beszélve egy sikeresebb akcióról, máskor fejcsóválva, ellentmondásos mosolygással jegyezték meg: — Das Krieg ist schlecht! Sehr schlecht! Trotzdem, wir werden siegen! (A háború rossz! Nagyon rossz! De azért mi győzni fogunk) — ami egy kissé elgondolkodtatta őket. de mint a serdülő gyermeket, aki csak sejti, viszont még nem érti, csak érzi a közelségét. A harcok közelsége különös, ismeretlen izgalmat váltott ki belőlük. iparoson keresztül a földművesig majd minden foglalkozási ág képviselve volt. ahol az átlagember megélhetést talál. A hátrahagyottak, a csaljad megélhetésével kapcsolatosan az emberek rájöttek, hogy ez a kérdés számukra megoldatlan. Sokan eddig is érezték e/.t, de beletörődve a változtatha- tallanba, nem nagyon törtek a fejüket. Annál inkább a hátrahagyottak. A tábori posta. amely pontosan és viszonylag gyorsan közvetítette az otthoniakkal a levelezést, minden cenzúra ellenére is eléggé nyugtalanító hírekkel traktálta embereket. A fnegélhetési gondok, a gyermekproblémák és főleg a földművesek tavaszi és nyári gondjai megosztottak a kötelességérzetet. A sok panasz ■ túlsúlyban volt a levelekben. És meg az otthoniak aggódását is szinte csak másodrendű kérdéssé változtatta. ■ A frontkatonában viszont a kazulva, cigarettázva beszélgettek. Korándi . mint ütegpa- rancsnok nemcsak rangban, de társadalomszemléletben is a többiek fölött állónak érezte magát. Tipikus példája volt a. -papabb a pápánál" magatartásnak. Az arisztokraták közé házassága folytán szinte becsöppenve jobban képviselte és védte azok érdekeit. mint ők maguk. Egészen kikelve magából szidta az embereket. — Kérlek. Tibor! Ha nem tudnám, hogy lehetetlen, én még a postát is betiltanám! Hogy mft nyavalyognak egy poslaosztás után . .. Nem az a fő gondjuk, hogy. a- haza érdekében harcolni kell, hogy ez nekünk létkérdés, bár ezt úgv érzem, otthon sem látják tisztán, hogy ez a háború-mit jelent. 1 Egész nemzetnevelésünk valami hamis úton haladt. Sajnos, a mi társadalmi osztályunk, akik az ország gazdasági ütőerét képezzük, kénytelenek vagyunk betartani a parlamentáris formákat., vitázva az ellenzékkel, sőt a mi aktív politikai célkitűzéseinken belül is. bizonyos rétegekkel demokratizálódva . . . — Ó. hogy undorodom még e szótő; is — folytatta leírhatatlan gőggel. — Nem mutatták ' meg elég élesen és tisztán, hogy mit kell, hogy A németekkel való közvetlen éri itkezés még egy fontos problémát vetett föl az emberekben. Mint minden aláku- latnál, a legénység különböző rendű és rangú emberekből állott', lényegében azonos szociális problémákkal. A kistisztviselőtől a kereskedőn es tonai kötelességérzet mint közvetlen erő volt túlsúlyban, de a panaszok tömege aggódást váltott ki belőlük, a hat- rahagyottak sorsát illetően. Korándi százados ki is fejtette nézeteit a maga módján, e kérdésről. Komorával, Kardossal és Gyimessyvel beszélgetve a merev szolgálati formulák után egy kissé íöllaEzzel meg korántsem fejeződött be a családi munkajelentsen országunknak ez a yszervezes. Sokan még mere- háború! Emlegettünk Trianont Jven ragaszkodnak a hagyományos módszerekhez, a mosoda [igénybe vételének még a gon- [dölata is szégyenérzetet kelt meg -nem, nem sohat«. Imád-, koztattuk Magyarország feltámadását, csak éppen gyűlölni nem tanítottunk. Gyúiolet Jüérnelyik asszonyban. Sőt úgy nélkül a bolsevizmus csak csodabogárrá degradálódik. lérzik. éppen ettől esne »folt» lháziasszonyi rangjukon. Vésné nyirbáljuk meg kellemesen lelőtt nyulat feltölthető szabad időnket! Hi- az ellenséggel, ^szen a lehetőségek száma véges a magyar katona N majd el az ilyen előítéleteket és harcszünetben képes lesz a senkiföldjén megosztani Mint az első világháború ro-Jtelen. Aki a természetet ked man ti kuli történeteiben. Ha a/ J ve'‘>- keresse föl — eleinte a ugyan szintén hajlandó lesz. J lakónegyedéhez legközelebb Bár ezt nem hiszem, mert azjesö — kirándulóhelyeket, istud gyűlölni! Gyűlölet nélkül ismerkedjen meg az ottani ne- nem lehet harcos rámenést, ézetességekkel s a környék szívósságot, kegyetlenséget e műemlékeivel. A művészetet követelni az emberektől, amié kedvelők látogassak meg a egy korszerű háborúban épp emúzeumokat, kiállításokat — oly nélkülözhetetlen előfelté-ea lehetőség szerint szombatom, tel, mint ahogy a magyar f hiszen ezen a napon a belépés nép történetében a legrégibb edíjtalan, időszakban is az volt. f . , t Aki pedig nem tudja eldon- Mélveket szippantott a ciga-iteni, mihez is kezdjen, az ve- rettavégből, majd dühösen Jgyen részt a TIT.áital szerve- folytatta: ^zett országjárásokon, tárlatve— Ezeknek a legnagyobb jzetsseken stb. gondjuk úgy elvégezni a fel-# végül is az a fontos, hogv adatot, amit a helyzet rajuk £ változtassunk a régi ros,z Hagyjuk otthon a dő 'harci* kedv is fellelhetö/^SíáSíí’ íf™erkedjÜnk meg de zömmel csak siránkoznak L.anny* T” — s itt fölemelte a hangját .den Van< amit eddlg hlr' —. hogy mi van otthon , Hogy az isten verje még — sziszegte. ' *nssre » szuJcség van. Az egész ((heti munka után igazán meg'- (Folytatjuk.) ^érdemeljük! M. S. i •, van, amit eauig csak ntrhorjJa Jből vagy abból se ismertünk. <)iset ne fe-ed.iük: az aktív pihe- ° A a nésré is szükség van. Az egész
